Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-10-01 / 40. szám
1916. október 1. Békés 3 jelölve. A már megtelepedettek közül legtöbben rossz néven veszik a továbbítást, amely egy újabb menekülés fáradalmainak teszi ki őket. — Hatóságaink a maguk részéről nem is cseleked- ték volna ezt meg, de a kormánybiztos rendele- letének eleget kell tenniük. Ne számítsák ezt fel az érdekelt véreink vendégszeretet hiányának, vagy rossz indulatnak, hiszen a távozók helyére újabb menekültek jönnek, tehát városunk szempontjából egyre megy, hogy személyileg ki tartózkodik körünkben. A pénzügyminiszter táviratilag akként intézkedett, hogy a menekült hadsegélyesek részére a hadisegély csak oly összegben állapítható meg, amely a részükre kifizetett napi L korona állami ellátási költség levonása után fennmarad, ami más szóval azt jelenti, hogy az otthon hadisegélyben részesült menekült családok itt egyáltalán nem kaphatnak hadisegélyt, miután a belügyi tárca terhére minden személy után kiutalt napi 1 korona ellátási dij a 62 fillérben megállapított hadisegély mérvét meghaladja. A városi kerületi biztosok által eszközölt gyűjtésből a menekültek részére 2589 K 30 fillér gyűlt egybe. Újabban adakoztak ; Kamber Bayram (fagylaltos török) 100 K, Dr. Feldmann Ignác 20 K, Tölgyesy Mihály 10 K. Háromszékvármegye alispánja ezúton is felhívja Háromszékvármegye lakosságát, hogy saját jól felfogott érdekében saját hatóságánál (főszolgabíró, polgármester) és jelenlegi békésmegyei tartózkodási helyének elöljáróságánál feltétlenül jelentkezzenek összeírás céljából. Közigazgatást vezető hatóságaink, Háromszékvármegye itt működő közigazgatási tisztviselőivel állandó érintkezésben törekszenek az elszállásolás, elrendezkedés és ellátás körül felmerülő sok akadály és nehézség legyőzésére és ha a kormánynak főleg az élelmiszer kérdésében eddig nélkülözött segítő intézkedése megtörténik, nagyobb bajok elhárithatóknak lesznek tekinthetők Az elhelyezés kérdését megnehezítette az a kö rülmény, hogy nemcsak háromszéki, hanem más megyebeli menekültek is nagy számmal jöttek Békésvármegyébe, jólehet a szélső határszélen fekvő népes Háromszékvármegye lakossága legnagyobb számban volt kénytelen elhagyni hazája — Csak épp a muszka . . . ? János bá a pipát kiveszi a szájából. Szaporábban esik úgy a szó. — A muszka ? Az embörök egy olyan igön nagy állat, hogy ütet még eccö leginkább is mög köll táncoltatni ! — Oszt vége ? Mert mostanában már mindig ide lyukad ki a beszélgetés, hogy voltaképen mikor is lesz hát vége ? A réti farkasok mikor formálódnak vissza emberekké ? Itt volna már a legfőbb ideje . . . ! * Sebestyén Péter a szóadás-vétel során fölfog minden értelmezést, belegyőződik mindenbe, csak azzal az eggyel nem tud megbirkózni, hogy igy végnélkül miért ölik egymást az emberek ? Miért. Erre is csak a János bá tud megfelelni a legalaposabban : — Hát az úgy van. embörök, — mondja — hogy ezt a nagy öldöklést nem a francia, nem az ángol, még nem is a muszka határozta el hanem tulajdon maga a jó Isten ! Az emberek biccentgetnek : — Nono ! — Annak pedig az a fogóvége, hogy az embörök má rémisztő rosszak voltak. Ura, pa- rasztya . . . Mind. — Az is igaz ! — Valóságosan igaz ! — A rósz embörök után nem is kő mész szí mönni ! földjét és nem nagy vármegyénkre aránylag sokkal több menekült elhelyezése vár, min a többi szomszédos megyékre. — Ehhez járul, hogy nagyobb községeinkbe mindenüvé nagy számú katonaság is szállásoltatott el, amely a férőhelyeket igénybevéve, éppen a nagyobb tömeg befogadására alkalmas községeket jórészt számításon kívül kell hagyni a menekültek elhelyezésénél. Az élelmezés kérdése még nehezebb ; nemcsak a termés gyengesége, a nagy drágaság, de főleg az a kedvezőtlen körülmény, hogy az ösz- szes közfogyasztást képező cikkek a szabad forgalomból ki vannak véve, megköti hatóságaink kezét. A kormány eddig csak lisztet utalt ki a menekültek részére, de teljesen hiányzanak az egyéb élelmi szerek, ezek között főleg a tömegellátásban nélkülözhetetlen burgonya és főzelék-félék. Hatóságainknak első gondja most hogy a kormánytól ezek rendelkezésre bocsátását biztositó sürgős intézkedéseket eszközöljenek ki és más irányban is lehetővé tegyék az élelmiszerek beszerezhetését. Dr. Daimel Sándor alispán, Ambrus Sándor főispánnal egyetértőleg részletes intézkedéseket tartalmazó rendeleteket bocsátott ki a járási és községi hatóságokhoz különösen figyelmükbe ajánlva, hogy a hatósági ténykedést a társadalmi jótékonysággal összhangba hozva egységes és tervszerű munkával igyekezzenek megoldani a menekültekről való gondoskodás kérdését. Az elhelyezésre nézve előírja az alispán, hogy az elhelyezés családonként történjék és azon menekültek, akik gazdasági munkára alkalmasok, első sorban a külterületeken, gazdaságokban helyeztessenek el. Gondoskodni kell arról, hogy az erre képes menekültek megfelelő munkaalkalom nyújtásával maguk tarthassák el magukat, azok pedig akik valóban közcllátásra és segélyre szorulnak, azt gyorsan megkapják. Az élelmezés tekintetében a tehetősebbek maguk gondoskodjanak magukról, a szegények pedig segélyükből és ahol lehetséges közös konyha esetleg népkonyha felállításával láttassanak el élelemmel. Erélyes intézkedéssel akadályozandó meg, hogy a menekültek szükségleteik beszerzésénél — vagy jószágaik értékesítésénél ki ne uzsoráztassanak. A tanköteles gyermekek beis- koláztalandók a szegények ruházatairól való János bá jobb keze bütykös hüvelykujját kinyújtja s úgy értelmezi tovább : — Gondolta a jó Isten : Itt valamit tönni köll az embörök javitása irányában ! De mit ? Végre is abban állapodott mög, hogy ránk sza- badittya a háborút ! — Hm ! Sebestyén Péter hümget. Világos, hogy neki még kételyei vannak. Erős kételyei, melyeknek gyökereitől nem bir szabadulni. — Hogy a jó Isten büntetése, azt vállalom. Ellenben ez a rémisztő hosszú idő ? Hogy lö- heccségös az, hogy ilyen tengör idő után se szakad vége? Ez már nem a jó Isten munkája ! Az emberek kérdőleg néznek össze, de leginkább is a János bácsira. Ezt bontsd ki, ha tudod ? Az öreg kibontja: — Hát az mög onnan van, hogy mikoron a jó Isten elindította a háborút, — no, vesze- tök össze! — hát ledül egy kis pihenés irányában. Elszunditott; oszt, hogy odafön, ami köztudomású, egy esztendő alig egy minuta, hát még mindig aluszik. Egész bizonyos, hogy alu- szik mer én magam is amondó vagyok, hogyha látná ezöket az iszontató borzasztóságokat, hát má rég leküldte volna angyalait . . . Most már Sebestyén Péter is világosodik. Mutatja is Bolongat a fejével, de mondja is : — Hát igön . . . így má löheccségös . . . Az emberek mind ebben állapodnak meg : — Csakis igy löheccségös ! gondoskodás első sorban társadalmi jótékonyság utján oldható meg. Miután a nem háromszékvárm.- beli menekültek közül azok, kik közellátásra szorulnak, a részükre kijelölt vármegyékbe át- telepitendők, hatóságaink dr Király Aladár há- romszékmegyei alispánnal egyetértőleg intézkedéseket tettek az irányban is, hogy az összes háromszéki tisztviselők, kik személyes ismere- töknél fogva erre igen alkalmasak a menekültek ügyének ellátását célzó munkába megfelelő módon beavassanak. A belügyminiszter kívánságához képest alispánunk a vármegyében elhelyzett menekültek összes ügyének kezelésére dr Berthóty István vármegyei főjegyzőt jelölte ki, aki ez irányú tevékenységét megkezdette és a kezében összefutó adatok alapján mint felelős előadó a főispánnal és alispánnal egyetértőleg fog eljárni. Menekült tanítók figyelmébe! Értesítem a menekült tanítóságot és a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter ur alkalmazottait, hogy az október hónapra esedékes fizetésüknek, fizetéskiegészitési államsegélyüknek és negyedéves lakbérüknek megfelelő összeg előlegképen általam láttamozott bélyegtelen nyugtáikra, a gyulai m. kir. adóhivatalnál felvehetők. Azok, akik szeptember hóra ilyen előleget már vettek fel s nem Gyulán tartózkodnak, nyugtáikat pontos lakcimök jelzésével küldjék hozzám s illetményeiket közvetlenül az adóhivataltól postán fogják megkapni. — Gyula, 1916. szeptember hó 30-án. Mikler Sándor kir. tanfelügyelő. Az erdélyi menekültek estélye. Mint már lapunk múlt heti számában is jeleztük a városunkban menekült vendégként tartózkodó Szabó Jenő kézdivásárhelyi református lelkész, Erdély jeles poétája, aki különben egy negyedszázaddal ezelőtt féléven keresztül Gyulán káplánkodott és akkor lapunknak is kedves munkatársa volt, f. hó 4-én, szerdán a mozi helyiségében erdélyi menekült társai közreműködésével estélyt rendez. Az estély tiszta jövedelme a háromszéki székely menekültek javára fordittatik. Maga ez az egy körülmény is feleslegessé teszi s felment bennünket, hogy a jótékonycélu estélyt hangzatos szavakkal ajánljuk Gyula városa hazafias és humánus közönségének pártfogásába. De eltekintve a céltól, maga az estély igazán kiváló műsora is megérdemli, hogy a mozi helyisége megteljék közönséggel, amelynek bátran írhatjuk és szavatolunk is érte, hogy nem mindennapi műélvezetben lesz osztályrésze. A műsoros estélyről szóló falragaszok már olvashatók, külön meghívók nem fognak szétküldetni. Az estély műsora egyébként a következő : 1. Nyitány, előadja a gyulai npp- zenekar. 2. Elöljáró beszédet tart Zayzon Lajos (erdélyi menekült). 3. Szibériai számüzöttek, gróf Tolsztoj Leo dala, énekli zenekisérettel Szabó Magduska (11 éves menekült). 4. A vak, Szabó Jenő költeménye, szavalja Nagy Gerő (menekült). 6 Mért sir az az asszony, Kárpáti őrszem, Var- rogat, háborús költemények, irta és telolvassa Szabó Jenő. 7. Csukaszürke sapka, Szabó Jenő- verse, dallamát szerzé dr. Dávid István, zenekisérettel dalolja Nagy Gerő. 8 A gyáva, Szabó J„ költeménye, szavalja Incze Rózsika k. a. (menekült). 9. Dalokat ad elő zenekisérettel Eoréh Endre. 10. Háborús költemények, irta és felolvassa Szabó Jenő. — Kezdete este 8 órakor. Helyárak: Páholy 10 K, páholyülés 3 K, elsőrendű ülőhely 3 K, másodrendű ülőhely 2 K. Jegyek előre válthatók Dobay János könyvárusnál és este a pénztárnál. Tudakozódások. Aki Szotyori Bálint Pet- rozsényben maradt csendőr-katona hogy és hol létéről tudomással bir, szíveskedjék Gyulán virág utca 43 szám alatt lakó nejét értesíteni, özv. Oabora Jánosné, aradmegyei Elek községben lakik a nagy vendéglőbe. Hunyadmegye Vulkánból leánya : Papp Lajosné s ennek 4 gyermeke hollétéről kér szives értesítést.
