Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)

1916-09-17 / 38. szám

1916 szeptember 17. Békés % 3 helyükről megszökvén, a békéscsabai katonai parancsnoksághoz mennek költött panaszokkal a parancsnokság a foglyokat több napig visszatartja és vizsgálatot rendel el, a melynek lefolytatásáig a munka szünetel, intézkedést kór, hogy ha a foglyok ügyében nem a vár­megyei munkabizottság és a hadifogoly ügye­leti tiszt jár el, akkor legalább a foglyok ne tartassanak vissza sokáig, hanem a munka­helyre nyomban visszaküldessenek. Dombi Lajos kérdi, hogy a katonák által elkövetett betöréses lopások elhárítása és meg­torlása iránt tótetnek-e intézkedések. Azt hal­lotta, hogy a menekültektől a vasúti vizárusok ogy pohár vízért 1 koronát kérnek. Szigorú intézkedést kíván ily zsarolások megakadá­lyozására. Dr. Ladies László személyes tapasztalata alapján megcáfolja a vizárulással való vissza­élések hírét. Dr. Konrád Ernő kéri, hogy a menekült vármegyék beosztása folytán azok a nem háromszókmegyei hivatalok, amelyek már Gyulán elhelyeztettek, igy az erzsébetvárosi törvényszék itt meghagyassanak. Mikler Sán­dor és Dombi Lajos a többi már itt elhelye­zett menekülttel szemben is hasonló eljárást óhajtanak. Dr. Dairnel Sándor alispán részletesen válaszol a felszólalásokra A rekvirálás ügyé ben még nem tett intézkedést, mert be kell várnia a földművelésügyi miniszter részletes utasítását Annyit már előre jelez, hogy a gazdasági szükséglet megállapításánál egyrészt az általános közérdekre figyelemmel, de más­részt a gazdaságok érdekének teljes és libe­rális mérlegelésével fog eljárni. A haditermóny részvénytársaság kirendeltségének a közönség lisztellátásánál való közreműködés a feladata Ismerteti a lisztellátás körüli nehézségeket és jelzi, hogy a kirendeltség közreműködése a múlthoz képest az ellátást megkönnyíti. A A hadifoglyok ügyének felügyeletével a sza­bályzat értelmében a katonai hatóságnak is van jogkör biztosítva és igy a panaszok ügyé­ben a parancsnokság jogosan intézkedett. A katonaság által elkövetett bűncselekményekre nézve a panaszok nyomban megvizsgáltatnak és az oljárásra illetékes parancsnoksághoz át­téteinek A menekültekre nézve utasította a hatóságokat, hogy minden zsarolási kísérletet a legóberebb figyeleméi megakadályozzanak és megtoroljanak. A menekültek csak részben érkeztek meg, szóbeli értesülés szerint 40000, sőt mások szerint 70000 menekültnek érkezése várható a vármegyébe Oly nagy szám ez, hogy az elhelyezés és ellátás körül nagy ne­hézségek merülhetnek fel, különösen miután mintegy 20000 katona is jön a vármegyébe. Ez okból nem biztosíthatja, hogy a más vár­megyébe utalt, de már ide jött menekültek itt maradhatnak. Sőt kénytelen volt a főispán közbenjárását kérni, hogy ha csakugyan oly nagy számmal jönnek háromszókiek, azok egy része távolabbi vármegyébe clszállitassók, mert különösen az élelmezés másként fennakad. Ambrus Sándor főispán jelzi, hogy ily irányban tett előterjesztést a minisztériumhoz. A foglyok ügyében célszerűnek látná meg­keresni a temesvári katonai parancsnokságot intézkedés tételére, hogy a katonai parancs­nokságoknál a foglyok a gazdasági munka káyára ne tartassanak vissza Az alispán felvilágosításait a bizottság helyeslőleg tudomásul vette és a főispán ja­vaslatát elfogadta. A várni, augusztus havi közegészségügyi állapotáról dr. Zöldi/ János vm. t főorvos az alábbiakban számolt be : A közegészségügyi viszonyok kielégítők voltak, de az előző hónapokhoz viszonyítva annyiban kedvezőtlenebbek, hogy a heveny ragadós bajokban megbetegedettek száma 43-al több volt. Az egyes szervek megbetegedését és le­folyását illetően leginkább a gyomor és bél hurutos megbetegedései fordultak elő. Leggyakoribb halálok a tüdővósz volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult: difteria 45 megbetegedéssel 10 halál. vörheny 57 ií 16 n kanyaró 25 2 TI hastífusz 38 » 4 n szamárköhögós 5 — n vórhas 1 » — 11 bárány himlő 7 11 — r> hólyagos himlő 1 ’ll — összesen 179 megbetegedéssel 32 halál. Amint a kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a vörheny volt uralkodó, amely az összes megbetegedések­nek egyharmadát tette ki. Az Endrőd községben fellépett hólyagos himlő megszűnt, 3 egyén betegedett meg, mind a három meggyógyult. A járvány a kül­területen lépett fel és az ott lakó egyének ujraoltásával sikerült a járvány elterjedésének elejét venni. Orvosrendőri vizsgálatot végeztek élőn 280,hullán 13 esetben,orvostörvónyszókit pedig 9 könnyű és 2 súlyos testi sértés esetében. Gyógysavóval beoltattak 25 dit'teriás egyént, akik közül meggyógyult 17, meghalt nyolc A halva szülöttek száma 11 volt, az el­vetélteké 7. Zddor Mór kir. tan. pénzügyig, jelentése szerint a törvényhatóság területén az adózók terhére az 1915—16. költségvetési óv I—II. felére’ előírásba vett összes állami egyo- nesadó összege 3150000 K, befizetés a múlt hó végéig 2289949 K, tényleges hátrálok te­hát 860051 K, csupán az elmúlt hóban be­fizetve 751393 K, a múlt év hasonló időszaká­ban befolyt 639063 K, ennélfogva az augusztus havi befizetés eredménye a múlt évi augusztus havi befizetés eredményénél 112330 koronával kedvezőbb. Hadmentessógi díjban hátrálok összesen 62580 ív, erre befizettetett 12171 K, tényleges hátrálok 50409 korona. A jövedéki ágazatokban elért eredmény a következő: Befizettetett: fogyasztási és italadóban szeszadóban bélyeg és jogilletókekben jövedelem adóban dohányjövedókben 26710 K — f, 23220 K — f, 116491 K - f, 24349 K — f, 278411 K - f, összesen 469181 K — f. Ideiglenes házadómentessóg engedélyez­tetett 31 esetben, adófizetési halasztás adatott 16 Ízben. Mikler Sándor kir. tanfelügyelő jelenti, hogy az iskolai szünet miatt a tanfelügyelő- sóg belső hivatali teendőkkel foglalkozott. A negyedik hadi kölcsönre a vármegyebeli ta­nítók 244450 koronát jegyeztek, nrg a közve­títésükkel és buzgólkodásuk folytán jegyzett összeg 807250 koronát tesz ki. A tanfelügyelő előadása mellett több községi iskolai zárszámadást — jós tanítók előlópésóvel járó államsegélyek utalványozása iránt tett előterjesztést intézett el a bizottság, ezek közül hosszas elvi vita folyt a békési gazdasági iskola számadásával kapcsolatban a szaktanítókat illető kezelési jutalék felosz­tása kérdésében. A vallás és közoktatásügyi miniszternek a tankötelesek összeírására vonatkozó rende­letére elhatározta a bizottság, hogy feliratilag felkéri a minisztert, hogy az összeírás meg­tartásától a fennálló nagy nehézségekre és szemólyzethiányra tekintettel ez évben is te­kintsen el. Dr. Zöldy Géza tiszti főügyész betegápo­lási költségek megtérítésére vonatkozó ügye­ket referált. Horváth Béla államópitószeti hivatali fő­nök a közutak állapotáról tett jelentést és be­mutatta az 1917. évi közúti költségvetés ter­vezetét, a melyet áttettek a törvényhatósági bizottsághoz. Az árvaszóki elnök és a kir. ügyész szo­kásos havi jelentésének meghallgatása és tu­domásulvétele után az ülés véget ért. Tanügy. Az Erdélyből menekült és a vallás és köz­oktatási kormányzat alá tartozó tisztviselőket (ta­nárok, tanítók, óvónők és nyugdíjasok) felhívom, hogy őket megillető egyhavi bruttó járandósá­ságuknak megfelelő összegű előleg kiutalhatása végett hivatalomban (Gyula Novák-utci 15 szám) személyazonosságukat igazoló okmányokkal sür­gősen jelentkezzenek. Értesítem egyben az érde­kelteket, hogy Háromszékvármegye kir. tanfel- ügyelügyelősége is hivatalomban van elhelyezve s ide várja a háromszékvármegyei tanítókat, óvó­nőket jeletkezésre. Felhívom még az összes e vármegyébe menekült szülőket, hogy polgári is­kolába járó gyermekeik nevét azonnal jelentsék be annak jelzésével, hogy az illető gyermek a múlt tanévet mely iskolában s melyik osztályt végezte. Mikler Sándor kir. tanfelügyelő. A gyulai állami polgári leányiskolában a beiratasok szeptember hó 27, 28 és 29-én délelőtt 8 — 11 óráig lesznek. Szeptember 26-án délelőtt 9 órakor javitóvizsgálat. Szeptember hó 30-án délelőtt tantervkülönbözeti (felvételi) vizsgálat. Háromszékvármegye menekült tanitóit fel­kérem, hogy jelenlegi tartózkodási helyüket (köz­ség, utca és házszám) és a velük egy helyen tar- kodó háromszéki menekültek névsorát, valamint azt, hogy, az egyes családok hány és milyen kor­ban levő ovóda- és iskolaköteles gyermekkel tar­tózkodnak ott, hozzám, Gyulára a m. kir, tanfel­ügyelői hivatalba címzett levélben sürgősen je­lentsék be. Csánki Gyula kir. tanfelügyelő. Rokkantak vizsgája. Az Orsságos Népok­tató Egyesület áldásos működéséről tanúskodnak azok a feltűnő eredményű vizsgálatok, amelyek a budapesti Szegényház-u. rokkantiskolában a na­pokban tartattak meg. A rokkant diákok Berecz Gyula kir. tanfelügyelő elnöklésével Földes Vimos Feltóthy László és Wéber Albin újpesti polgári iskolai tanárokból alakult bizottságnak tettek bi­zonyságot alapos készültségükről, akiknek tanítá­sát a m. kir. Bokkantügyi Hivatal keretében a Népoktató Egyesület látta el. Hetvenkét rokkant vizsgázott a polgári iskola négy osztályából. Az iskolát végzők közül 33 a gépírásból is vizsgázott. A vizsgálaton megjelent s a felnőtt tanítványok írásbeli munkáiból s rajzaiból rendezett kiállítást megtekintette dr. Wildner Ödön székesfővárosi közoktatásügyi tanácsos, dr. Tunkl Jenő báró ka­tonai parancsnok százados, dr. Dalmady Zoltán egyetemi tanár, kórházigazgató, Badál Ede kér. elöljáró, dr Árkay Kálmán, a Közművelődési Ta­nács alelnöke, Emhő Gyula főtitkár s mások. A zá- let elnöke, Emhő Gyula főtitkár s mások. A zá­róünnepélyen dr. Dalmady Zoltán kórházigazgató meleghangú beszédben búcsúztatta a végzett rok­kantakat, majd a Himnusz után Lőrik Pál kö­szönte meg társai nevében az odaadó támogatást. Utána Sándor Imre tanár Sebesülésem története Című pályatétel nyerteseinek osztotta ki a dija­kat. A Szózat akkordjai zárták a bensőséges ün­nepélyt. amelyen az iskola első végzett fiait ki­bocsátó szárnyai alól. Lőrik Pál rokkant, ki a polgári élétben bognár segéd volt s a rokkant iskolát szorgalommal végezte a következő mélyen megható beszéddel bucsozott: »Világrengető csa­ták között elszigetelve a földnek e pontján, hol nem párolog vér : összegyűltünk, kik már meg­jártuk a háború vérrel hintett útját, bár megrok­kanva jöttünk vissza, férfias kitartással tanultunk, ha fegyverrel nem, legalább békés munkával használjunk a közjónak s igy mindnyájan ismét munkabíró tagjai legyünk hazánknak. Az alapot, igazgatónk, ünnepünkön megjelent jótevőink leg­messzebbmenő támogatásával és tanáraink lanka­datlan buzgóságával leraktuk. Ez alappal azonban nem elégedünk meg, tovább dolgozunk, hogy minél biztosabb legyen. Ha egyszer a béke haj­nala köszönt reánk, ha a napsugár nem fürdik anyák, árvák és özvegyek könnyeiben, ha nem ömlik több vér, ha nem lesznek vérharmatos me­zők ; csak madárénektől zengő ligetek és mi apák öregapák leszünk hófehér hajjal: akkor is meg- indultan, hálától könnyes szemekkel gondolunk e négy fal közt eltöltött időre, ahol jövőnk alap­jait leraktuk. Ismételten hálás szívvel mondunk köszönetét jótevőinknek és tanárainknak, kérve, hogy őrizzék meg emlékünket ép úgy, mint mi férfias szivünkbe zárjuk jó emléküket.» Hírek. A vármegye közgyűlése A törvényhatósági bizottság őszi rendes közgyűlése értesülésünk sze­rint folyó évi október 14-én log megtartatni. A közgyűlés anyagának előkészítése már folyamatban van és e célból a vármegyei állandó választmány folyó hó 23-án tartja meg első ülését, amelynek főtárgya a háztartási pénztár 1917. évi költség- vetése lesz. A költségvetésre vonatkozó javaslat ugyanis a közgyűlést megelőzőleg meghirdetendő és 15 napra közszemlére teendő lesz. A 32—50 évesek bevonulása, a honvédel­mi miniszter rendelete értelmében mindazok az 1866. évi január elseje és 1871. évi december harmincegyediké között született magyar állam­polgárok, akiket népfölkelési fegyveres szolgálatra alkalmasnak találtak, az idei október másodikán, azok pedig, akik az 1872. évi január elseje és 1884. évi december 31-ike közt, vagy az 1884. év után születtek, az idei október tizedikén — amennyiben nincsenek névszerínt fölmentve — népfölkelési tényleges szolgálatra bevonulni tartoznak a nép­fölkelési igazolványi lapon feltüntetett honvédki- egészitő, illetőleg császári és királyi kiegészítési kerületi parancsnokság székhelyére. A közös hade-

Next

/
Oldalképek
Tartalom