Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)

1916-09-03 / 36. szám

4 Békés 1916. szeptember 3. Ödön dr. polgármester is, hogy a veszélyeztetett városi épületek megvédése felől intézkedjék. — Szerencsére erre nem került a sor. Halálozás. Burda Györgyné Lindenberger Irén augusztus 26-án 39 éves korában meghalt. A boldogult derék nő korai halálát férjén kívül kiskorú gyermekei, édesanyja és kiterjedt rokon­ság fájlalják. Béke hamvaira ! Betörések. Kedden délben eddig ismeretlen tettes álkulcsai behatolt Braun Vilmos Kossutk- téri börkereskedésébe és az Íróasztal fiókjában volt 280 korona készpénzt elvitte. A kereskedő szokása szerint ebédidő alatt csak az utca felőli üvegajtót zárta be és 1 óra után, mikor üzletébe ment, egy vidéki asszony vevője jött vele szembe, aki csodálkozásának adott kifejezést, hogy az üz­let ajtaja nyitva van anélkül, hogy valaki volna a boltban. Az üzlettulajdonos biztosan tudta, hogy az ajtót gondosan bezárta s azt csak bűnös ke­zek nyithatták fel. Mindjárt megállapította, hogy a bezárt pénzesfiókot szintén álkulccsal nyitották ki és a napi bevételt utolsó fillérig ellopták. Hogy az árukból is vittek-e el, nem lehetett megálla­pítani. — Orosz Miklós panaszt tett a rendőrsé­gen, hogy augusztus 27-én távollétében remetei tanyájának ajtaját befeszitették s a nyitott almá­riumból 50 korona készpénzt s a szekrény tetején levő pohárból 70 fillért elvittek. — Nagy Andrásné Görbe-utca 34. számú lakásába a múlt héten, mig a piacon járt, szintén betört valaki és 51 korona ruhaneműt elemeit. A rendőrség keresi a betörőket. Számolócédulák és papirasztalkendők a ven­déglőkben és kávéházakban. A honvédelmi mi­nisztérium Hadsegélyző Hivatala a háborús jóté­konyság általános szervezése során mozgalmat in­dított az iránt is, hogy a vendéglői és kávéházi közönségnek fizetés alkalmával módot nyújtson filléres adományokat juttatni a hazáért elesett hősök özvegyei és árvái alapja javára. Ezért olyan számolócédulákat hozott forgalomba, amelyeken az áldozatkész közönség nemes adományait 2, 4 vagy 10 filléres értékkel hivatalosan elismeri. A Had­segélyző Hivatal e nemes akciójával most a szál­lodások és vendéglősök országos egyesületeinek a vezetősége is intenzivebben foglalkozik s ezért felhívta az összes magyarországi ipartársulatokat e hivatalos jótékonysági számolócédulák vásárlá­sára és állandó használatára. A Hadsegélyző Hi­vatal minden 40 kor. értékű számolócédula ren- delményhez 500 drb. hivatalos jelvénnyel ellátott papirasztalkendőt is mellékel. Minden vendéglő­nek és kávéháznak pártolni kell a jótékonyság e közvetítő munkáját, — a nagyközönség szívesen áldoz számlái fizetéseinél 1—2 elguruló fillért, hiszen ezúton áldozatkészsége csak a legkisebb mértékben vétetik figyelembe, viszont ha minden vendéglő állandóan használja e számolócédulák it, — úgy a befolyó jövedelem igen tekintélyes összeg­gel fogja növelni a jótékonysági alapot. A szá­moló cédulák — mint minden egyéb jótékonysági kiadványok — portómentes levelezőlapon ren­delhetők meg a következő címen : A m. kir. hon­védelmi minisztérium Hadsegélyző Hivatala, Budapest, V. kér. Akadémia-u. 17. szám, ahonnan a pénz előzetes beküldése esetén portómentesen küldik meg a kiadványokat. Kef. lelkészválasztás Gyomán. A gyomai ref. lelkészi állást, mely Domby Bélának Jászbe­rénybe való megválasztásával jött üresedésbe, va­sárnap töltötte be az egyházközség. A választást Szabó János egyházmegyei tanácsbiró vezette. Négy pályázó volt; Répás Pál faddi, Radios Ist­ván szászrégeni, Zöld Mihály végvári és Marosa Imre mezőtúri lelkészek. Mindjárt a szavazás ele­jén kitűnt, hogy Domby Béla jelöltje Répás Pál lesz a győztes. Úgy is történt. Répás 215 szava­zatot nyert, Zöld 78, Radios 56 és Marosa 24 szavazatával szemben. A választást vezető egy­házmegyei tanácsbiró Répás Pált abszolút több­séggel megválasztott gyomai lelkésznek jelen­tette ki. Eljegyzések. Dr. Jójárt Illés budapesti ügy­véd eljegyezte Belenta Mariskát, Belenta Mihály békéscsabai földbirtokos leányát. — Issekutz Mihály szigorló orvos, zongoraművész eljegyezte Achim Bözsikét, özv Achim Jánosné földbirtokos leányát. Elfogoít csavargó cigány asszonyok. A bel­ügyminiszter nemrég rendeletileg megrendszabá- lyozta a kóbor cigányokat. Ez a szabályzat azt az üdvös intézkedést is tartalmazza, hogy a cigá­nyokat letelepülésre kényszeríti és azok kijelölt lakhelyüket csak rendőri engedéllyel hagyhatják el. A közveszélyes kóbor népség azonban nem akar tudomást venni az uj rendről és úgy látszik sikerül is néha a sokfélekép elfoglalt rendőrsé­gek figyelmét elkerülve egy kis kirándulást meg- reszkirozniuk. A múlt hét folyamán a bicerei ta­nyákról sok apró lopásról érkezett panasz a rend­őrséghez. A tanyai lakosok három cigányasszonyt láttak napok óta bolyongani a környéken s nem ok nélkül ezekre irányult a gyanú. — Berényi András vasúti pályaőr csütörtökön elfogta a csa­vargó cigányasszonyokat. Csendőrök mentek ki értük és behozták őket a rendőrséghez. A három asszonyt megmotozták és két uj abroszt, egy pár uj papucsot és egy uj ollót, egyiküknél pedig egy márianosztrai fegyintézeti hamis útlevelet találtak. Az elfogottak : Rostás Anna köröstarjáni, Kolompár Mari és Róza rákócifalvi illetőségűek. Csavargásért folytatják ellenük az eljárást. Banner Béla meghalt. Özv. Gróf Wenckheim Frigyesné ókigyósi uradalmának hosszú időn át működött tiszttartója Békéscsabán augusztus hó 27-én 64 éves korában meghalt. Banner Béla el­méletileg és gyakorlatilag egyaránt jelesen képzett gazdatiszt volt és ebbs li működésében úgy a tulajdonos teljes elismerését, valamint a vármegye gazdatársadalmának becsülését vívta ki. Családot nem alapított s igy minden idejét, becsvágyát a mezőgazdaságnak szentelte. Életerős, robusztus ember volt és hirtelen támadt szembaja következ­tében vonult három év előtt nyugalomba és tel­jes visszavonultságban élte le Békéscsabán utolsó éveit. — Ugyanott temették el kedden délután nagy részvéttel a róm. kath. temetőben. Halálát négy fitestvére és kiterjedt rokonság fájlalja. — Béke hamvaira 1 A uagyitlők tanúja. A régi, 48 as nagyidők egyik utolsó tanúja: Friedenstein Herman Ko- rósy László békéscsabai főjegyző apósa, csütör­tökön este csendesen örök álomra hunyta le sze­mét 86 éves korában A ritka nagy időt élt öreg urat péntek délután temették el a község elöl­járósága, a tisztikar, s igen nagy közönség rész­véte mellett. Özvegyén kívül gyermekei, s kiter­jedt rokonság gyászolják. Hősi halál. Novodonszky János Szarvas község érdemes tanítója az orosz harctéren hősi halált halt. Szarvas község Novodonszky János­sal a harmadik tanítóját vesztette el a világ­háborúban. Tüzek. A csabai határban az utóbbi napok folyamán több tüzeset fordult elő, melyek annyival is inkább elszomorítóak, mert majdnem minden alkalommal takarmány és gabona esett a tűz mar­talékául. Novák Pálnak a soproni pusztákon egy kazal szénája, Molnár Mihálynak gerendási ta­nyája, sertésóla, gazdasági eszközei és szemes gabonája hamvadt el. Achim Györgynének a Für­jes-pusztán levő lakóháza, Kovács Sz. Mihálynak szentmiklósi pusztáján a gabonája, de elégett maga a cséplőgép is, amely Balda Pál tulaj­dona volt. Halálozás. Békéscsaba egyik legrégibb és legelőkelőbb családjának tagja Nagy István ny. községi állatorvos hétfőn éjjel 74 éves korában meghalt. A közbecsülésben álló kedves öreg ur halála széles körben keltett őszinte részvétet. Holttestét szerdán délután helyezték örök nyu­galomra a róm. kath. temetőben nagy részvét mellett. Felesége, öt gyermeke, kik közül három fia a harctéren van s kiterjedt rokonság gyászolja. Nyugodjék békében ! Öngyilkosság. Fehér Lajosné Oskó Zsuzsanna orosházi lákosnő augusztus 31-én délután isme­retlen okból felakasztotta magát. Mire végzetes tettét észrevették, megvolt halva. Végzetes elha­tározásának oka ismeretlen. Zsebvágás. Petroj György a gróf Majláth- féle pusztakarádi uradalom gazdája hétfőn délben Csabára érkezett. Sokat kellett várnia az állomá­son és mert éhes volt, a III. osztályú étterem­ben ebédelt. Amikor fizetésre került a sor, ré­mülve vette észre, hogy jól felszerelt nagy pénz­tárcája eltűnt. Nyomban lármát ütöttek, a kato­naságot és csendőrséget mozgósították, hogy a zsebvágót előkeritsék, de az eddig sehogy sem vezetett eredményre. A gazda zsebéből ellopott pénztárcában egy darab 1000 és 13 darab 100 koronás bankjegy volt, azonkívül néhány 50, 20, 10 és 2 koronás is. A rendőrség széleskörű nyo­mozást indított a tettes előkeritésére. Öngyilkosság. Egy öreg békésmegyei elme­bajos ember fejezte be szerdán délben tragikus módon az életét Nagyváradon. Budai János füzes­gyarmati földbirtokos, a Körös-utcában levő laká­sán fölakasztotta magát a lámpatartó vasra. Szo­morú tettét leánya vette észre. Az öngyilkos öreg ur levelet nem hagyott hátra. Kézrekerilelt rablócigányok Egy vakmerő rablócigánybauda állandó rettegetésben tartotta Szarvas, Öcsöd, Szentes, Gádoros környékének a tanyai lakosságát. Nemrég rátörtek Gróf Károlyi­birtokán, József-szálláson, Szilágyi Károly intézőre s agyba-főbe verték. Búvóhelyük egy vörösegy­házi tanyai parasztasszony padlásán volt, hol a napokban szarvasi, öcsödi, gádorosi és szentesi csendőrség egyesült erővel ütött rajta a jeles tár­saságon. Az elfogott kóborcigányokat Szentesre szállították. A szarvasi járőrparancsnokra néhány héttel ezelőtt, egy sötét éjjel a békésszentandrási kövesuton rálőttek kocsiról e rablócigányok, akik közül az egyiknek tenyerét forgópisztolyával átlőtte az őrparancsnok s az elfogatáskor a sebesült cigányt meg is találták a bandában. Országos vásári jelentés. Gyula, szeptember 1. Mint lapunk múlt számában megírtuk, a sertés, juh és szarvasmarha, száj- és körömfájás miatt nem volt a gyulai vásárra felhajtható. Ez ókból az állat-vásárok közül csupán a lóvásár ej- tetett meg. Szokatlan és minden várakozást felül­múló volt a felhajtás. 10—12 ezer drb úgy hogy a korlát a szó-szoros értelmében szoron­gásig zsúfolva volt. Jobb minőségű lovakat csak nagyon elvétve lehetett látni, az ilyen lovak azu­tán már a mesésen messze túlhaladó elképzelhe­tetlen nagy árakon találtak vevőkre. Volt olyan ló, amelyért hiteles tudomás szerint harmadfél év előtt 400 koronát kértek és most 2800 koro­náért kelt el. A vevő ezen a lovon pár óra múlva 600 koronát keresett. Hanem a silányminőségü lovak ára a juliúsi vásárhoz képest 20—30 szá­zalékkal hanyatlott és ezokból a felhajtáshoz képest igen csekély volt a forgalom. Az állatvásáron kí­vül nincs miről referálnunk. Az úgynevezett ki­rakodó vásáron igen kevés volt az árus. Amit az iparosok, kereskedők kivittek, az árucikk az utolsó darabig elkelt. A vásár különben a késő éjjeli órákig tartott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom