Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-08-20 / 34. szám
1916. augusztus 20. Békés | 3 Befizettetett: fogyasztási és italadóban szeszadóban bélyeg és jogilletékekben dohányjövedékekben 42852 K — f, 16480 K — f, 81594 K - f, 213490 K - f, összesen 354416 K — f. Ideiglenes házadómentessóg engedélyeztetett 25 esetben, adófizetési halasztás adatott 12 ízben. Mikler Sándor kir. tanfelügyelőnek nincs nevezetesebb jelenteni valója. Előadása mellett a bizottság több tanító előlépési ügyét, iskolai számadásokat intézett el, majd azon közoktatásügyi miniszteri rendelet folytán, amely kijelenti, hogy az államsegélyben nem részesülő községi tanítók részére háborús segélyt nem folyósíthat, felhívást intéz az ily iskolákat fentartó községekhez, hogy tanítóik részére saját költségvetésük terhére folyósítsák a háborús segélyt. Dr.„Zöldy Géza tiszti főügyész referálása mellett Öcsöd község gyámpénztári szabályrendelete ügyében, úgyszintén a Hármas-körösi halászati társulat halászati jogának bérbeadása ügyében pótlásokat rendelt el a bizottság, majd több kórházi gyógyköltsóg elengedése iránti kérelmet intézett el. Horváth Béla államópitószeti hivatali főnök jelenti, hogy a közutak a rendes javítási munkák elmaradása miatt megromlottak és azért a nyert miniszteri felhatalmazás alapján előterjesztést tett az alispánhoz, hogy a kőanyagok kifuvarozásához a szükséges igákat közerőként rendelje ki. Az 1915 évi közúti zárszámadást a bizottság elfogadta, az Orosházi tanyák megállónál létesített kitérő és ezzel kapcsolatban Melega János által építendő iparvágány engedélyezésére vonatkozó miniszteri rendeletet tudomásul vette, a gyulai vámos utak vámszedósi jogának meghosszabbítására vonatkozó iratokat pedig a kellő adatokkal felszerelve felterjesztette a kereskedelemügyi miniszterhez. Sárossy Gyula árvaszéki elnök jelentéseinek tudomásul vétele után az ülés véget ért Figyelmeztetnek mind azok, kik a már esedékessé vált államadó, köröstartozás, hadmeutességi dij és közadó tartozásaival még ez idő szerint is hátralékban vannak, eme tartozásaikat 8 nap alatt annál is inkább befizessék, mert ennek elmulasztása esetén a végrehajtás ellenük minden további értesités nélkül meg fog indíttatni.. Gyulán, 1916. évi augusztus hó 19-én. 245 1-1 Szikes György, adóügyi tanácsnok. 2959 -1916. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1916. évre előirt házbér és házosztályadő kivetési lajstrom a m. kir. pénzügyigazgatóság által szám- vevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. te. 16. §-a értelmében augusztus hó 21-től augusztus 29-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben megvoltak róva, a lajstrom közszemlére tételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1916. évi augusztus hó 19-én. 2441-1 Szikes György, adóügyi tanácsnok. Tanügy. A békési ref. főgimnázium értesítőjét az 1915—1916-ik iskolai évről Kórber Tivadar, az intézet igazgató-tanárja állította össze. Az értesitő a főgimnázium igazgató-tanácsa, a tanári kara, azok működésének felsorolása után az iskolai év történetét tárgyalja kimerítő részletességgel. A tanítás rendes mederben folyt a gimnázium épületében. Oraredukálásokra, összevonásokra nem volt szükség. A bevonult tanárokat részben uj erőkkel pótolták, részben az itthonmaradottak osztozkodtak az óráikon. Az egészségi állapot általában kielégítő volt. Az ifjúság említésre méltó önképzőköri működést fejtett ki. Az iskola a hadi kölcsönből 100,000 koronát meghaladó összeget jegyzett. A magánvizsgálatok, a javító- és pótvizsgálatok augusztus hó 31-én tartatnak. A beiratások szeptember hó 1, 2, 4 és 5-én. A tanév 6-án kezdődik. Hírek. őfelsége a király 86-ik születésnapját benső kegyelettel és szeretetteljes hódolattal ünnepelte meg az ország és vármegyénk közönsége is. Az összes hitfelekezeti templomokban hálaadó és könyörgő imák voltak az agg uralkodó drága éltéért és egészségéért. A gyulai izr. templomban már csütörtökön délután 6 órakor volt az isten- tisztelet, amelyen résztvettek alezredesükkel élükön a 11 gyalogezred tisztikara s a hatóságok képviselői. Dr. Adler Ignác lelkész magyar és német nyelven emelkedett szellemű szép fohászt mondott, mig Klein Jenő kántor zsoltárokat énekelt. Este 8 órakor lampionos zenés disztakaro- dóval vonult fel a város főbb utcáin a helyben állomásozó katonaság, a menet élén a tisztikar, nyomában pedig igen nagy számú közönség. Pénteken kora reggel a katonazenekar diszriadóval vonult újra fel. Délelőtt a róm. katholikus nagytemplomban dr. Lindenberger János apátplébános fényes segédlettel Te Deumot mondott. A templomban megjelent a Gyulán állomásozó tisztikar teljes számban, továbbá az összes hatóságok tisztviselői. Előzőleg a református templomban tartott istenitiszteleten Bagdy Dániel szép beszéd és imában mondott könyörgést a királyért. Délben a tiszti étkezőben diszlakomára gyűlt össze a helyőrség teljes tisztikara. Honvédségi előléptetések. A honvédség rendeleti közlönye a gyulai 2-ik honvédgyalogezred kebelében a következő előléptetéseket közli : a tényleges állományban kineveztetett Szilassy Géza és Ebner Béla főhgyok századosokká, a következő tisztjelöltek hadnagyokká : Borbély E. Hódy Antal, Kiss József, Samu Rezső, Bartók László, Walthier György, Hoffmann Rezső. Keresztury Lajos, Botos Ödön, Popovics Szevér, Csóky Gusztáv, dr Fekete Ernő, Szeberényi László, Fauer Péter,Yánya Mihály Kovács Lajos, Kovácsik Lajos, Priskin Gyula, Unger Jenő, Tonka Pál, Zielbauer Antal, Heim József, Almásy József, Csatlós Balázs, Körössy Mihály, Exner Ferenc, Kovács Tamas, Taugner János, Jeszenovits Ferenc, Szeidl József, Lukovics József, Csereklyei László, Eisenbarth Nándor, Papp Béla, Tury Sándor, Szép Gyula, Szabó Kornél, Schiller János, Tóth Imre, Erdész Imre, Komlódi János, Baumgartner István, Fleischmann Jenő, dr Wertheim Sándor, Gemmel Antal, Popper Dezső, Wiszt Konrád, Walthier Gellért, Szmarcs Antal, Rézig Gyula, Szekeres József, Fackelmann Géza, Helmy Jenő, Hammer Rezső, Enyedy Zsigmond, Werner Pál, Waldmann József, dr Pecsenyánszky István, Tímár Péter, Hajós András, Kvacskay Károly, Lukács Frigyes, Röder Ottó, Biró György, Kovács Lajos, dr. Zemann Pál, Reisenbüchler Sándor, Glattstein Vilmos, Pirkala Rezső, Glevitzky Géza, Altmann Ernő, Argyelán Tivadar, Tóth Károly és Király Ernő. — A népfölkelésnél: Mairovitz Emil, Flittner Károly, Kemény Szilárd, Jankó Gyula, Dániel Péter hadnagyok főhadnagyokká,Vlajkovits Dusán, Striffler Ferenc, Greiner Károly, Duma János és Kovács Gyula, népfölkelő tisztjelöltek hadnagyokká. A tartalékban : Gaál Jenő hdgy főhadnaggyá. Kineveztetett továbbá a tényleges állományban Schröder István fhgy az 5. honvéd tábori ágyús ezrednél 1915 november l-i ranggal századossá. A király kinevezte a háború tartamára dr. Széllé Károly a 2-ik népf. parancsnokság nyilvántartásában álló népfölkelésre kötelezett orvost a 2-ik honvédpótzászlóaljhoz való beosztás mellett népfólkelő segédorvossá. A honvédelmi miniszter Ambrus Lajos népf. hadapródot, beosztva a 101. gyalogezrednél, a 2-ik népfölkelő parancsnokság nyilvántartásában népfölkelő zászlóssá nevezte ki. Hősök kitüntetése A király elrendelte, hogy az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásuk elismeréséül Dombi Lajos, az 1. népf. gyalogezrednél beosztott szolgálatonkivüli viszonybeli századosnak, Dombi Lajos gyulai református esperes-lelkész fiának valamint Bauch Samu a 2-ik népf. gyalogezrednél beosztott főhadnagynak a legfelsőbb dicsérő elismerés tudtul adassák. Az ellenség előtt teljesített vitéz magatartásukért Dobay Imre, Erkel Tibor és Gőg János 2. honvédgyalogezredbeli hadapródok a másodosztályú ezüst vitézségi érmet kapták. A hadseregparancsnokság Tóth D. István honvédnek és Lengyel István tizedesnek a 2-ik honvédgyalogezredben vitéz magatartásukért a bronz vitézségi érmet adományozta. Hir hős katonáinkról. A gőrzi hídfő védelmében nagy és nehéz feladat hárult a gyulai 2 népfelkelő gyalogezred vitéz katonáira. Hősies kitartással állották napokig az olaszok pokoli pergőtüzét, s augusztus 8-án csak akkor ürítették ki állásaikat, amikor árkaik már teljesen rommá voltak lőve. A borzalmas küzdelemben, mint az ottani parancsnokság közli a hozzátartozókkal : Laky Endre őrnagyot mellővés érte, Schmidt Gyula főhadnagy, gyulai kórházi gondnok jobb kezén súlyos srapnell lövéstől eredő roncsolást szenvedett, Terényi Péter zászlós várm. közigazg, gyakornok légnyomástól betegedett meg, Lénárt Ferenc derék iparos polgártársunk arcán és szemén srapnell szilánktól szenvedett sérülést, mig Turay Ferenc százados és Schneider Mátyás főhadnagy sebesületlenül olasz hadifogságba kerültek. A vármegye hadsegélyző bizottsága, amelyet májusi közgyűléséből dr. Berényi Armin indítványára a háború rokkantjainak, özvegyeinek és árváinak segélyezése érdekében küldött ki a törvényhatóság, folyó hó 12-én tartotta meg első ülését, amelyen jelen voltak : dr Daimel Sándor alispán elnöklete alatt dr Lindenberger János, dr Berényi Armin, Fábry Károly, dr Jantsovits Emil, dr Berthóty István, Sárossy Gyula, dr Zöldy Géza, dr Lovich Odón, Bóhm Miklós, Wagner József, Weisz Mór, Ondrus Cyrill, Reichenberg Zsigmond, Ory Lajos, Lukács Endre, Kiss László, dr Stoja- novics Szilárd, Vertán Emil, dr Vangyel Endre. Az ülésen beható és tartalmas tanácskozás folyt a rokkantak, hadiözvegyek és árvák segélyezése tekintetében felmerülő feladatokról és azok megoldásának módozatairól. Dr. Berényi Armin kimerítő felszólalással ismertette azon okokat, a melyek őt indítványának megtételére indították és azon ezközöket, amelyeket szükségesnek és célszerűeknek vél a háború okozta társadalmi bajok enyhítésére. — Az előterjeztése alapján megindult tanácskozás során a gyakorlati megoldásra vonatkozó érdekes felszólalásokkal fogadták a kérdést dr. Lindenberger János, Kiss László, Sárossy Gyula, dr. Berthóty István, dr. Lovich Ödön, Fábry Károly és az elnöklő alispán, amely felszólalások eredménye alapján a bizottság következő határozatát hozta: A hadsegélyezés ügyét intéző országos szervezettel az egybehangzó működést biztositó összeköttetést létesít, a háború rokkantjai, özvegyei és árvái és általában a fentartó nélkül maradt családtagokra nézve pontos adatgyűjtést eszközöl, a gazdasági egyleti és ipari szervezeteket megkeresi, hogy a rokkantak foglalkoztatása tekintetében javaslatával és segélyével támogatva a bizottságot, gondoskodik megfelelő anyagi eszközökről, a melyre nézve a gyámpénztári tartalékalapok felhasználásának kieszközlését és a vármegye által kivetendő pótadó utján létesítendő alapot, valamint az e célra már öuadóz- tatásból és jótékony adományokból rendelkezésre álló összegeket veszi számításba. A békésmegyei állami tisztviselők köre f. hó 13-án délelőtt Zádor Mór kir. tanácsos, pénzügyigazgató elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a tagok búza és árpaszükségletének biztosításáról folytattak tanácskozást. Általános a panasz nemcsak a tisztviselők, hanem általában a közönség részéről is, hogy a termelők nem akarnak a megállapított áron búzát és árpát eladni, bizonyára arra számítván, hogy később magasabb árt fognak elérni. A kör gondoskodni igyekezett tagjainak szükségletéről és elnök elismerő szavakkal jelentette, hogy sikerült megállapodásra jutni Najmann György gyulai földbirtokossal, aki az azzal egybekötött fáradságot nem tekintve, várható termésének feleslegét, mintegy 350 mázsát nemcsak önzetlen készséggel átengedte a tisztviselőknek, hanem kedvező fizetési feltételeket is szabott meg részükre. Ez a mennyiség azonban még nem fedezi a teljes szükségletet, épugy a megvásárolt másfélwaggon árpa sem. Az elnökségnek gondoskodása tárgyát képezi a fedezetlen rész megszerzése. Az elnöklő pénzügyigazgató előterjesztette, hogy többeken kívül Ambrus Sándor főispán belépett a kör tagjai sorába. Eme megtisztelő és örvendetes tényből arra következtet, hogy a főispán a kör törekvéseiben, meiyek az állami tisztviselők társadalmi, anyagi és szellemi érdekeinek előbbre vitelét célozzák, tevékenyen óhajt résztvenni, ismerve tett- erős egyéniségét, a közalkotások közül évtizedek alatt számtalanszor megnyilatkozott kiváló érzékét, a tisztviselőkkel szemben tapasztalt megértő jóindulatát, indítványozza, hogy Ambrus Sándor főispán a kör disselnökévé választassák meg. A
