Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)

1916-08-06 / 32. szám

4 Békés 1916. augusztus 6. Piaci árak. A rendőrfőkapitány pénteken reggel óta a következő piaci maximális árakat léptette életbe, melyek egyrésze kormányrendelet előírásainak megfelelő mérvben állapíttatott meg : száraz bab 56 f, borsó 66 f, lencse 66 f, bur­gonya 11 f, fejes káposzta 1 kg. 14 f, hagyma 1 kg. 80 f, tojás 20 f, búza 41 f, kukorica 30 f, árpa 32 f, szilva őszi 1 kg. 20 f, nyári 12 f. A gabona vásárlási jog kiterjesztése. Az 1916. évi gabonatermésre vonatkozó rendelet szerint tudvalevőleg minden fogyasztó az elöl­járóságtól nyert vásárlási igazolvány alapján a saját lakóhelyén vásárolhat gabonát. Megírtuk a múltkor, hogy a vármegye alispánja feliratilag kérte ezen vásárlási jognak az egész vármegyére vagy legalább a szomszédos járásokra való ki- terjesztését. A minisztérium csak részben teljesí­tette a kérelmet es az általa megszabott korlátok között az alispán úgy intézkedett, hogy Gyula város lakosai Békéscsabán, Újkígyóson és Csor- váson, — Gádoros község lakosai Szentetornyán, — Gyoma község lakosai Mezőberényben és "Vésztő község lakosai Békésen is vásárolhatnak háztartási szükségletükre gabonaféléket. A gazda­sági szükségletre szánt árpa és zab a vásárlási igazolvány alapján továbbra is bárhol beszerezhető. Az őrlési vílm százaléka ügyében a legutóbbi rendkívüli közgyűlésben hozott törvényhatósági határozat ellen a békéscsabai malomtulajdonosok felebbezést adtak be, amelyben keveslik a 8%-os vámot és azt 10%-ban kérik megállapítani. A felebbezés ügyében a minisztérium fog végső fokon dönteni, ennek megtörténtéig azonban a' törvény­hatóság határozata érvényben marad. A kávé legmagasabb ára- A kiadott kor­mányrendelet alapján dr Daimel Sándor alispán a kávé legmagasabb árát Békésvármegyére, folyó évi agusztus 15-ig terjedő érvénnyel a következő- képen állapította meg ; nagybani kicsinybeni eladási ár kgr.-ként Bobusta Santos, Jáva és pörkölt . Finom kék kávék Finom maragogyp kávé . Közönséges pörkölt kávé Finom pörkölt kávé 9 K 38 f 10 K 28 f 9 K 88 f 10 K 88 f 10 K 98 f 12 K 08 f 11 K 98 f 13 K 09 f 12 K 08 f 13 K 08 f 13 K 48 f 14 K 68 f Fedeztetési állomások a vármegyében. Az állami fedeztetési állomások szervezése ügyében javaslattételre hivatott hármas bizottság julius hó 25-én tartott ülésében az 1917. évre a következő fedeztetési állomások felállítását hozta javaslatba: Békéscsaba 9 ménnel (8), Újkígyós 5 (4), Gyoma 7 (6), Endrőd 3 (2), Békés 12 (11), Köröstarcsa 4, Mezőberény 9, Kétegyháza 3, Doboz 2, Szarvas 19 (17), Kondoros 3, Öcsöd 4 (3), Békésszent- andrás 3, Orosháza 15 (14), Csorvás 2, Szeghalom 4, Körösladány 4, Vésztő 5, Gyula város 8 (7) ménnel. A zárjel közötti számok az állomások eddigi mén létszámát mutatják. A köztenyésztésre szánt magántulajdont képező mének megvizsgá­lását a bizottság november 7—15. napjaira tűzte ki. A katonai requirálás módjára nézve — mint megírtuk — nem világos é3 ellentétes rendelkezések adattak ki főleg a tekintetben, hogy tengeri és árpa requirálás tárgyát képezik-e és hogy e tekintetben határozott rendelkezés kiadá­sát kérte a vármegye alispánja. Mint értesülünk az egyes minisztériumok között e kérdésben meg­állapodás jött létre, amely szerint tengeri és árpa nem requirálandók és hogy ily értelemben a katonai parancsnokság megfelelően utasittatott azzal, hogy a már lefoglalt tengeri és árpakész leteket oldja fel. Az intézkedés a mostani takar- mányszük világban mindenesetre általános meg­nyugvást kelt. Alegsziint postaügynökség Kiscsákó pusz­tán a postai ügynökség julius 29-én megszűnt és az ezen postaügynökség kerületébe tartozó Gás- pártelek major és Kiscsákó puszta ideiglenesen a nagyszénási posta- és táviró hivatal kerületébe osztattak bé. A szarvasi hetipiac. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy Szarvas községben a keddi napra eső hetivásárt a háború tartama alatt a pénteki napon tartsák meg. Lótenyésztési kerületek alakítása Az ország lótenyésztésének fajta jelleg szerint való kialakulása és ezzel kapcsolatban a tenyészkerületeknek vidé­kenként való megalakítására irányuló munkálatok évek óta céltudatosan fejlesztetvén, a földmívelés­ügyi miniszter a törvényhatóságohhoz intézett körrendeletében az egyes törvényhatóságokban ki­alakult tenyészirányt megjelölve, intézkedéseket tesz, hogy a vidékek szerint kialakult tenyésztési irány kizárólagossá tétele mellett a lótenyésztés fejlődése biztosíttatnék, e célból elrendeli, hogy az állami méneknek a fedeztetési állomásokon való kiosztásánál egy bizonyos lófajtát tenyésztő helyekre csak oly mének osztassanak ki, amelynek használata a vidék lóanyagának egyöntetű fejlő­dését biztosítja és egyben felhívja a törvényható­ságot, hogy a ménvizsgáló küldöttségek utasítá­sával gondoskodjék arról, hogy az ily vidéken magántulajdont képező mének is csak akkor en­gedélyeztessenek köztenyésztésre, ha az ottani te­nyésztés faj jellegének is megfelelnek és igy más fajtájú vagy fajta jelleg nélküli mének tenyész- igazolvánnyal el nem láthatók. A rendelet az eddig kialakult tájfajta tenyésztések megállapításával Békésvármegyéből csak Szarvas községet vette fel ahol a Nonius tájfajta tenyésztés általános. Méhészeti tanfolyam Nagyváradon A föld- mivelésügyi minisztérium a nagyváradi kirendelt­sége utján a méhészeti ismeretek terjesztése cél­jából méhészettel foglalkozók vagy azt elsajátítani óhajtók részére Nagyváradon augusztus hó 10-től kezdődőleg 21 napra terjedő méhészeti tanfolyamot rendez, hol a résztvevők elméleti és gyakorlati oktatást nyernek a méhészetben s a kaptár készí­tést is elsajátíthatják. A tanfolyamon a részvétel teljesen díjmentes Vidéki lelkészek és tanítok a nagyváradi tanítóképzőkön esetleg lakást nyerhetnek A tanfolyamra méhészettel foglalkozó vagy azt el­sajátítani óhajtó nők is felvétetnek. A tanfolyamon a munka rendje délelőtt a kaptár készítés, dél­után pedig elméleti előadás és gyakorlati méhész­kedés. A tanfolyamon felvétetnek olyan hallgatók is, kik délelőtti egyéb elfoglaltságuknál fogva, csak délután a méhészeti elméleti és gyakorlati okta­tásban vesznek részt. A tanfolyamra való felvételre a m. kir. földmivelésügyi minisztérium nagyváradi kirendeltségénél (Bákóczy-ut 36.) egyszerű leve­lezőlapon lehet jelentkezni. Minthogy a tanfolyam hallgatóinak száma korlátozva van, a miniszteri kirendeltség azonnal értesíteni fogja a jelentkező­ket hogy a tanfolyamra felvétetett-e. A szilva maximális ára. A hivatalos lap egyik multheti száma közli a kormány 2450 számú rendeletét a szilváért, szilvakészitményekért és a szilvacefréért követélhető legmagasabb árak meg­állapítása tárgyában. A rendeletből kitűnik, hogy a kormány az aszaltszilvának és szilvaiznek érté­kesítésére külön központot fog lélesittetni. A ren­delet értelmében a nyers szilváért követelhető legmagasabb ár a termelőtől történő nagybani vásárlásnál métermázsánkint (100 kg) tiszta súlyra a következő: a) őszi szilváé 20 korona, b) nyári szilváé 12 korona. Ezek az árak a csemegefajtáju szilvára, — mely azonban szeszfőzésre és szilva- izkészitésre nem fordítható — nem vonatkozik. A szilva árának megállapítására vonatkozólag a kö­vetkező közleményt vettük : „Nyilvános kérelem a városi kapitánysághoz ! Minekutána a mi szőlő és kert tulajdonosaink, különösen a németvárosiak, a gyümölcs ára tekintetében visszaélnek a vásárló közönség türelmével: kérem a lószemü szilva árát, amint az maximálva van folyó hó 28-tól kilo- grammonkint 12 fillérben, a besztercei szilváét 20 fillérben és az almáét 24 fillérben meghirdetni. Literrel való mérését eltiltani kérem. Tisztelettel Domonkos János Gyula városa vásári tudósítója.» Törvényszéki csarnok. Heti bünkrónika. Súlyos büntetés. Ez év tavaszán április és május hónapok­ban a gyulai tanyákon temérdek aprójószág: tyuk és csirke eltűnt, és pedig akkor tájban, a mikor Demkó Mihálynál munkában volt Biró István gyulai napszámos hirtelen eltűnt a Demkó Mihály tanyájáról, de magával vitt onnan 180 korona készpénzt is Ez a dolog a tyúklopások gyanúját is Biró Istvánra hárította, aki, mikor elfogták be is ismerte, hogy 9 tanyai gazda tyúk­ját és csirkéjét lopta el és hogy a Demkó Mi­hály 180 koronáját is elvitte magával. Csak arra nem akart felvilágosítást adni Biró István, hogy hányszor volt már büntetve, mert hát tudta, hogy ennek mik a következményei. Ámde a bíróság kiderítette, hogy Biró István már sokszor ült a hűvösön lopásért. Ennek a tudatában a kir. tör­vényszék Biró István a 180 kor. eltökitéséért, meg a tyuk és csirkelopásokért jogerősen 3 évi fegyházra ítélte. A gazda meg az ács. Köröstarcsán Veisz József kereskedő a múlt év őszén felfogadta Gyaraki Lajos köröstarcsai lakost a házánál végzendő ácsmunkára és a jászolt is vele akarta szétszedetni Miért-miért nem, Gyaraki Lajos méltóságán alólinak tartotta, hogy a közönséges jászol dolgát is, amiből lovak, tehenek esznek, ő végezze el és nyilván a tor­kán leeregetett szeszes italok tüzétől hevülve felelt Veisz Károlynak, a ki erre arcul ütötte majd segített neki Szilágyi Béla nevű segédje is, aki meg úgy fellökte Gyaraki Lajost, hogy a válla kificamodott. Veisz Károlyt és Szilágyi Bélát a kir ügyészség súlyos testi sértés bűntettével vá­dolta meg. A törvényszék Veisz Károlyt a po­fonért becsületsértésben találta bűnösnek, de mert Gyaraki rászolgált gorombaságával a pofonra, a büntetés kiszabását mellőzte Szilágyi Béla — 1 hónapi fogházat kapott — de mint katona, ha jól viseli magát, kegyelemből el fogják neki en­gedni. Hűtlen lakó-szomszéd Szentetornyán Gyurik György és Szűcs Sándor egy fedél alatt külön szobába laktak, a konyhájuk azonban közös volt. Most egy éve Gyurik Györgyné besompolygott a Szücsék la­kására, persze, mikor senki sem volt ott, elő­vette a szekrénynek az ágy végében elrejtett kulcsát és ennek a segélyével 60 koronát ellopott. Ugyanígy tett a múlt év október havában is. Ak­kor meg 40 koronát lopott el Gyurik Györgyné e miatt lopás bűntettével vádolva került a tör­vényszék elé, az ura meg orgazdaságért, mert a lopott pénzt a feleségével együtt felhasználta. A törvényszék Gyurik Györgynét 3 hónapi fogházra ítélte, a férjét azonban felmentette. A varrógép miatt Kalenda János varrógép- és kerékpár ke­reskedő, nagyváradi lakos, Vésztőn az 1914 év folyamán ingyenes varrógép- és szabászati tan- folyamot nyitott, melynek az volt a célja, hogy Szabó László nevű ügynökével a tanfolyam ideje alatt minél több varrógépet tudjon eladni. E tan­folyam alatt özv. Horváth Lajosné vésztői lakos egy 180 korona értékű varrógépet rendelt havi részletfizetésre a Kalenda cégnél. Jelen volt ek­kor Nagy Istvánné is, aki arra kérte Szabó László ügynököt, hogy unoka húgát Csüllög Margitot is vegye fel az ingyenes tanfolyamra. Szabó László a leányt fel is vette, de avval a feltétel­lel, ha Nagy Istvánné aláírását adja, hogy iga­zolni tudja magát a cég előtt. Elő is vett a zse­béből egy fehér kártyát, a melyet Nagy Istvánné alá irt. Ez aláírás felé Nagy Istvánné tudta és beleegyezése nélkül aztán azt a szöveget írták, hogy Nagy Istvánné készfizető kezességet vállal özvegy Horváth Lajosnéért, holott Nagy Istvánné ilyen kezességet nem vállalt. A kir. ügyészség Szabó László ügynök nagyváradi lakost, vala­mint az ügynökök felügyelőjét Fogéi László nagy­váradi lakost, okirathamisitásért vádolta meg. Fogéi Lászlót a nagyváradi kir. törvényszéki fogházból állították elő, ahol a hadviselés érde­kei ellen elkövetett bűncselekmény miatt van le­tartóztatva. A törvényszék a vádlottakat felmen­tette, a mi miatt a királyi ügyész felebbezést je­lentett be. Gépszij lopás. Bájer József 21 éves békéscsabai lakos molnársegéd volt Gécs László békéscsabai lakos gőzmalmában. Mikor a múlt évben olyan magasra szökött a bőr ára, hogy valóságos kincs lett, nekiesett a malomban egy gépszijnak a mely megért 270 koronát és koronként levágott egy- egy darabot úgy, hogy ilyen módon lassanként az 1915. május havától november haváig az egész gépszijat ellopta, s abból egy részt az anyja cipőtalpalására felhasznált. A kir ügyész­ség Bájer Józsefet lopás bűntettével, Bájer Jó •

Next

/
Oldalképek
Tartalom