Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)

1916-01-23 / 4. szám

4 Békés 1916. január 23. «Péter tanúskodik.» Péctsely József lapunk kedves belmunkatársának e cimii tárcája, amelyet technikai okoknál fogva csak multheti számunkban közöltünk, előzetesen már megjelent a legelter­jedtebb nagy újság, a Pesti Hírlapban. Egy jeles iró az emberiség legnagyobb jóltevői közé sorolja azokat, akik embertársaikat megnevettetni tudják. Hogy Péczelynek immár megérdemelt országos hirü népies tárcái ezt a humánus missziót töltik be, még pedig olyan tragikus korszakban, aminő nagy idők óta nem vonult el fölöttünk, ennek frappáns bizonyítéka a Pesti Hírlap szerkesztő­ségéhez és onnan kedves munkatársunknak meg­küldött következő levél, amelyet felesleges kom­mentárral kisérni: «Kedves Jó TJrambátyám! Bocsánat! Igaz, hogy nem tiszti címtárból kerestem ki a titu üst, sőt még soraimat sem tudom meg­felelő kerékvágásba helyezni, de ezt tálán mar lesz szives megcselekedni a P. H. A dolofj onnan ered, hogy a taúan veszettül lőtt, de rosszul, a fiuk unatkoztak és irigyen nézték a kezeimben levő P H. vasárnapi számát, ni'kor p d g han­gosan fi IkaCigtam, hát elém állt Tombacz káplár és azt mondta: — önkéntes úr! Az únstemt — nem az önkéntes urnák — hanem annak, aki még ebbe a rabvallató időbe is megbirja nevettetni, hát olvassa el, hogy mi is halljuk! És olvastam nekik, hogy is megy az, mikor «Peter tanúskodik* Harminc es felessel lőtt az olasz, de nem hallat­szott csak csengő, magyar kacagás és nem látszott más mint napsugár a pufók magyar arcokon. Kérjük citálja még Péterjét többször a törvény elé, és bocsásson meg, ha messze olasz határról talán nem etiquette szerint de magyar szívből jövően köszöntem meg azt a lelki gyönyörűséget, melyet nekünk szerzett. Szortina borult az ágyuk torkára és a reflektor fényében ott lebegett a nagy Alföld. Mindnyájunk nevében fogadja kérem őszinte üd­vözletemet. Olasz hadszíntér, 1915. december 22. készséges szolgája M. Papik.» Sok kárt okoznak a belvizek. A szinte vég- nélküli csapadék nemcsak az őszi gazdasági mun­kálatokat gátolta, hanem most még a szerencsésen bevetett területek terméskilátásait is megsemmi­sítették a sok eső lé maradványai. A határ lapos részei csaknem mindenütt viz alatt állanak. Leg­nagyobb bajok az oláhréti földeken vannak. A szomszédos gyulavárii uradalom vízlevezető árkait az alsófehérkörösi társulat elkészítette. Ezek a csatornák az összegyűlő belvizeket a sitkai szivaty- tyutelephez vezetik sitt kellene azt a társulatnak géperővel a Fehérkörösbe átemelni. Csakhogy a szivattyútelep még nem készült el s igy az árkok idegen területekről lehozzák a' vizet, mely a gyulai földeket elárasztja. A társulat az uradalomtól kért kölcsön gőzgépet a szivattyúzáshoz, de a mun­kálatokhoz még mindig nem kezdett hozzá. Ugyanaz az eset az Itceérben is, ahol a csatornák készen állanak de a szivattyútelep nincs felállítva. A bicerei részen, a 41—42. számú vasúti őrházak melletti árkok szintén szinültig megteltek, el- öntötték a szomszédos földeket s a v - e-iben pótolhatatlan károkat okoztak. A polgá u. tér megkereste az államvasutak békéscsabai o. :; iy- mérnökségét, hogy a vizlevezetésről gondoskodjék. De sok bajt okoz a viz a város belterületén is a Hajósér mentén. A Nagyváradi-ut környékén a régi medrekben épült házak veszélyes helyzetéről már irtunk. A múlt héten ismét 5 családot kellett kilakoltatni, akiknek már a lakásába hatolt a felfakadó viz. A kilakoltatást utász katonák tutajokon végezték, mert másképpen nem lehetett a házakhoz férkőzni. Ezeken a házakon- nem lehet segíteni vizlevezetéssel, mert nem összegyülemlett, hanem a talajból felfakadó vízzel állunk szemben. Felrobbant a pálinkafőző üst. Gyula város, több érdekelt polgár kérelmére már az 1914. év­ben kölcsön kért és kapott a földmivelésügyi mi­nisztertől egy vándor szeszfőző készüléket, amit a miniszter dijtalanul adott ki nehány havi hasz­nálatra, csupán azt kötötte ki, hogy a város vál­laljon jótállást az üst jókarban tartásáért. Ezt a garanciát a város vállalta is, de mert maga a város nem használta a készüléket, áthárította >-zt a felelősséget az üstöt használó Emandity Kons tantin és társaira. A múlt év november havában az orosházi kertészeti szaktanfolyam vándor szesz­főző készülékét kölcsönözte a miniszter e hó 15-ig terjedő időre. Ez évben sokkal többen vették ezt igénybe pálinkafőzésre, mivel tudvalevőleg az ösz- szes üstök, egy kivételével, hadügyi célokra rekvi- ráltattak. Ezért az érdekeltek egy nappal előbb a kölcsönzés határidejének február 1-ig való meg­hosszabbítását kérték. Úgy látszik azonban, hogy a készülék megelégelte a gyulai szereplést és nem akart tovább maradni. JanuárM5-én délben, üzem­közben nagy dördüléssel felrobbant. Oldalai be­horpadtak és az üst teljesen megsemmisült. A polgármester megkeresésére Reichenberg Zsigmond iparfelügyelő megvizsgálta a készüléket, hogy a baleset okát kiderítse. A vizsgálat megállapította, hogy a készülék nem közönséges pálinkafőző gép volt, hanem valóságos kazán, manometerrel, biz­tositó szeleppel ellátva s annak kezeléséhez bizo­nyos szakértelem kellett. Lehetséges, hogy a ma­nometer elromlott, nem mutatta a gőz feszültsé­gét, vagy pedig a biztositó szelep rugója volt túl­ságosán erős s a felesleges gőz nem tudott eltá­vozni és ez okozta a robbanást. A szakvéleményt felterjesztették a miniszterhez, hogy a kártérítési kötelezettség felől döntsön. Újra csapadékmentes hetet írhatunk és örökíthetünk meg krómkási tisztünkben,1 és bár ugyanezt cselekedhetnénk március utolsó napjáig. — Hiszen a hónapokon tartós állandó esős időjárás sárterigerré változtatta át az egész alföldet és sár- tengerré az őszi vetésnek szánt területeket is. Január első felében napokon át tartó esős szél a talajból ugyan már sok vizet szikkasztott ki, de hogy különösen a belvizekkel elárasztott lapo földek is tavaszi alá haszna hatok legyenek, err bgalabb két hónapi abszolút szar.zságra volna szükségünk. A bortermelő gazdak ngy kíváncsi­sággá! várták a tegnapi napot, Yincze vértanú névnapját, melynek hagyománya szerint «hogy ha fénylik Vincze, megtelik a pince.» — A napfény elmaradt, s a szöllősgazdák rezignációval néznek a majdani szüret elé. a pince pedig bor helyett egyelőre fakadó vízzel van tele. A József szanatóriumban ápolt tüdőbeteg katonák karacsonvara a kővetkező adományok folytak be : W-in Károly és Tarsai Budapest 10 K, Gyulai Vöröskereszt Egylet Gyula 150 K. Szollás és Molnár Budapest 50 K, Weisz Ede B csaba 20 K, Zuzmann Janos Gyula 10 K, Kará­csonyi Károly utódai Gyula 2 K, Márkus Pál Budapest 10 K, Winkler Lajos gyógyszerész Gyula 30 K, Garay Samu és Társai Budapest 20 K, Deutsch Jakab Gyula 10 K, Braun és Czinczár Gyula 20 K, Weisz Manó Nagyzerind 10 K, Weisz Fülöp Békéscsaba 40 K, —-1 Dr. Rajz Elek Józsefszanatórium 6 korona, — Reiniger Gebbert és Schall Budapest 10 borona, Stéberl Mihályné Gyula 5 korona, — Csajthay Ferencné Budapest 25 K, Weisz Mór Gyula 100 korona, Dr. Kovák Kamillné öt doboz cukorkatVámos Imréné Gynla 20 üveg vegyes befőtt, — Frattini Jánosné Gyula 5 doboz cukorka, Fábián Lajosné Gyula 5 doboz cukorka. Weisz Mór Gyula kiváló finom 100 liter bor, Bárán Áron Belényes 6 korona, mely adományokért az intézet vezetősége ez utón is úgy a maga, mint a katonák nevében is a nemes szivü adakozóknak hálás köszönetét mond. Halálozás. Gubás Tódor rendőrségi iktató hosszas súlyos betegség után január hó 22-én meghalt. A boldogult néhai Gubás Péter gyulai gör. kel. lelkész fia volt, s szintén a papi pályára készült, elvégezvén a gör. kel. theologiát. Mégsem lépett a lelkészi pályára, hanem Gyula városa szolgálatába lépett előbb mint napidijas, később írnokká választották meg és szolgálati idejének legnagyobb részét a rendőrség kezelő irodájában töltötte el. Utóbbi hónapokban betegsége sú­lyosra fordult, amiért is közkórházba vétette fel magát és itt érte utol a halál. Temetése ma dél­után lesz. 1000 koronás adomány. Kontár György szarvasi jómódú gazdaember újév alkalmából 1000 koronás adományt tett le az ev. egyháznál olykép, hogy 500 K az egyház pénztárának, 53.60 K ugyancsak az egyház pénztárának oltárgyertyákra, 100 K a háborúban elesettek özvegyei és árvái javára, 46.60 K a Vöröskereszt kórháznak jusson, a fennmaradó összeg pedig az ev. lelkészeknek és s. lelkészeknek. Az egyház hálás köszönettel nyug­tázta a nemeslelkü adományt. Az orosházi papválasztás. Veres Józsefnek, az országosan ismert orosházi ág. ev. lelkésznek az örökét, ki két évvel ezelőtt elhalálozott, vasár­nap töltötték be a hívek. A választás iránt, melyet Haviár Dániel felügyelő és Reviczky László es­peres vezettek, nagy volt az érdeklődés. Az egy­házmegye s pályázók közül négy lelkészt jelölt, kik közül titkos szavázás utján, 72 abszolút több­séggel Kálmán Rezső orosházi s. lelkész került ki győztesen 412 szavazattal. [Horemusz Pál 176, Duszik Lajos 91 szavazatot kaptak. A negyedik jelöltre, Sipos András csorvási lelkészre senki se szavazott. A megválasztott uj lelkészt a hívek nagy ovációkban részesítették. Öngyilkosság Patai József orosházi gépész f. hó 13 án főbeiőtte magát. Meghalt. Levelet nem hagyott hátra s igy senkisem tudja, hogy végzetes tettét miért követte el, Közelebbi hozzá­tartozói nem voltak. A vendég — vigyen magával kenyeret. Ezt a budapesti közélelmezési ügyosztály mondta ki. Nem ugyan így, hanem olyképen, hogy a vendé­gek részére nem adnak kenyérjegyet. Ez pedig azt teszi, hogy annak, akinek dolga van a fővá­rosban, kenyeret kell magával vinnie, mert más­különben éhen marad. Tábori postai magáncsomagforgalom rész­leges megszüntetése. A 16, 34. 45, 46, 49, 95, 170, 190, 211, 233, 308. és 317. számú tábori postákhoz a magancsomagok felvétele ideiglene­sen be lett szüntetve. Gondnok kirendelés. Az aradi ügyvédi kamara dr. Danes S lárd volt szarvasi ügyvéd irodája részere dr. Lövy. Gyula szarvasi ügyvedet rendelte ki gondnokul. Halálozás- Jóemlékü Blahó József, Mező- bt'rény egykori községi jegyzőjének özvegye Sebő C pora asszony folyó hó 12-én 82 éves korában meghalt. A minden női erényekben bővelkedő derék matrónát vasam ip temették el Mezőberény község minden rendű és rangú közönségének nagy rész­vétével. Béke hamvaira ! A békési Leányegylet munkássága. 1914. év október 10-től 1915 év december hó végéig: 1) A békési kisegítő kórház alakulásakor az összes fehérneműt megvarrták és az azokon előforduló javításokat ma is végzik 100 sebesült katona ré- észre. 2)A Békés közs kisegítő kórház fennállása óta a kórházban elhelyezett betegeket az étkezésnél felszolgálják és azon igyekeznek, hogy a sebesült katonák minél othonosabban érezzék magukat. 3) 1914. évben tombola estelyt rendeztek, melynek jövedelme 306 korona volt. Ezen összegnek egy részét a kórteremben felállított karácsonyfára adták, a megmaradt összegen a hadbavonultak részére kötendő melegítőkhöz pamutot rendeltek. 4) A hadbavonult katonák részére készítettek 64 darab hósapkát, 74 darab lábszárvédőt és 90 pár érmelegitőt s ezeket a hadvezetőséghez beküldték. 5) A Leanyegylet a községi elöljáróságtól kapott nyári használatra 1000 [ ]-öl földet. Termelt rajta 3 véka vöröshagyma, 50 liter bab és 44 véka krumpli. A vöröshagymát a községi kisegítő kór­háznak adományozta, a babot szinte a kórháznak adta 20 koronáért, mely összeget a Szegény-alap javára adományozta. A krumplit szintén a kórház­nak adta el 50 koronáért, mely összeget a Leány­egylet nyári munkálatra annak idején úgyis ki­adott. Ezen 50 korona befolyt a Leányegylet kasszájába. 6) A hadbavonultak karácsonyi aján­dékára háborús délutánt rendeztek, melynek tiszta jövedelme 177 korona volt. Ugyanerre a célra urnával is gyűjtöttek 636 koronát. 7) Majd Auguszta gyorssegély alapra »aranyat vasért« 480 korona értékben küldtek be. Auguszta árvácskáért egyszer 132-60 kororonát, másszor 86 70 koronát küldtek be. 8) Háborús estélyt rendeztek, mely­nek tiszta jövedelme 133'24 korona, ennek fele részét 66 62 koronát a községi kisegítő kórház részére adott, 33-31 koronáta békési vöröskereszt részére, 33-31 korona pedig a Leányegylet alapja javára lesz fordítva. 9) A bevonuló legifjabb katonák részére gyűjtést rendeztek, begyült 372-74 korona. Ezen összegből 3 ízben rendeztek a be­vonuló katonáknak ünnepélyt. A fennmaradt összeg 42'46 korona a vak katonákat segélyező irodának lett beküldve. 10) A háborúban elesett katonák árváinak gyűjtött a Lsányegylet 406'38 koronát. 11) Füstelen napot rendezett, amely alkalommal begyült 100 korona, ezen összeget rendeltetési helyére juttatta. 12) Az Országos Gyermekvédő Liga javára gyűjtött 286'50 koronát. 13) 1915. junius hóban jótékony célú ligeti mu­latságot rendezett, melynek tiszta jövedelme 651 korona 84 fillér, ebből a vak katonák segélyezésére küldött 233-19 kor.-t, a rokkantaknak 233-19 kor.-t, a Hohenberg alapra 30 koronát, a tiszta jövedelem 25°/0-a 155-46 K a Leányegylet pénztárába folyt be. 14) A tüdőbetegek részére gyűjtött a Leányegylet 239 koronát. 15) 1915. junius havában gyűjtött a Leányegylet 97’80 koronát, mely összeg a 101. gyalogezred katonái részére készült selyem zász­lóra fordittatott. 16) 1915. évi november hóban újra tombola estélyt rendezett melynek tiszta jövedelme 25154 korona volt. Ennek felén a hadba vonult katonák részére kötendő melegítőknek pamutot hozatott. A másik felét pedig a községi kisegítő kórház sebesült katonái részére felállítan­dó karácsonyfa feldíszítésére és a katonák kará­csonyi ajándékának beszersésére fordította. 17) 1915. december hóban gyűjtött a Leányegyesület ezüst gyűrűk eladásával 62 koronát, mely összeg a hadbavonultak árvái javara rendeltetési helyére küldetett. 18) A Leányegylet saját pénztárából hadikölcsönt 200 koronát jegyzett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom