Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)

1916-07-30 / 31. szám

4 Békés 1916. julius 30 kényelmét biztosítsa és megelégedésüket kiérde­melje. Elhamvadt termés és takarmány. A gazdál­kodó ember egész évi munkája eredményének megsemmisülése nemcsak az egyén, hanem a közgazdaság szempontjából is pótolhatlan vesz­teség Különösen érzékeny kár a mostani nehéz időkben, amikor minden szem gabonára feltétle­nül nagy szükség van. Sajnálatos veszteségnek mondhatjuk a közélelmezés tekintetéből azt a tűzesetet, amely csütörtökre virradó éjjel K Schriffert József gyulai birtokos bicerei tanyáján elhamvasztotta kilencven hold föld asztagba ra­kott búza termését, mintegy ezer keresztet. A tűz keletkezésének oka eddig ismeretlen. — A gyulai vadásztársaságnak, a remetei erdőben levő egy boglya hereszénája 20 án hajnalban a lán­gok martalékává lett. A kár 500 korona. — Ju­lius 21-én délelőtt M Schriffert Mihály szeregy­házai tanyáján gyufával játszó gyerekek felgyúj­tottak egy három öl hosszú szalmakazalt, amely elégett A 120 korona kár biztosításból megtérül. A szegedi színészek mtívészestéi. A nehéz megpróbáltatás napjaiban kutatva keresünk me­nedéket csak egy órai föllélegzésre is. Megsza­badulni a súlyos gondoktól s megfeledkezni rövid időre a mindenkire nyomasztólag ható érzések­től, — ez a vágy él ma minden emberben. Ezért közönségünk igaz örömmel váltotta meg jegyét a szegedi színtársulat tagjaiból alakult társaság hir­detett két előadására, annál inkább, mert kedves ismerősöket, művészi tehetségű szinészembereket láthatott viszont, ha rövid időre is. A színkör mindkét estére teljesen megtelt, mint a legme­legebb hangulatú szinházi estéken, de a közönség sajnálattal tapasztalta, hogy művészeink, — tisz­telet a csekély kivételnek — a »müvészeU-et otthon felejtették. Különösen az értékes tehetségű és képességű Solymossy Sándor ellen esett a leg­nagyobb kifogás, aki ez alkalommal a műkedve­lői színvonalon is messze alul maradt és a bosszús nézőközönség kedvét teljesen elvette a jobb szá­mok élvezésétől. Egész szereplése azt mutatta, hogy teljesen készületlenül állott a lámpák elé s amit produkált, túlnyomó részben csak a karza­tot szórakoztató ízléstelenség volt. Nem is említve, hogy a régiségtárból előszedett kabarédalokkal állott elő, mint például »A vendég« cimü, amit már négy esztendő előtt és azóta is többször hallottunk tőle. A gyulai közönségnek ilyen sem­mibe vevését nem vártunk volna tőle, hiszen olyan bőséges termése volt egy esztendő alatt ennek a műfajnak. Annyi bizonyos, hogy a sze­gedi színészek renoméját sikerült lerontaniuk és hasonló kirándulásukkal szemben felkeltették a publikum jogos bizalmatlanságát. A gyenge mű­sor miatt utólag is sok panasz hangzott el. Ma­gunk sajnáljunk legjobban, hogy a közönség elé­gedetlenségéről kell beszámolnunk. Időjárásúnk az elmúlt nyolc napon át is teljesen kedvezőnek volt mondható. Szombaton, f. hó 22-én délután ismételten jótékony meleg eső volt, amely különösen a veteményesre és a tengerire hatott üditőleg. A késői tengeri is en­nek az esőnek hatása alatt a legszebb fejlődésnek indult és az esetben, ha mint kívánatos, hosszú meleg őszi napok lesznek, nevezetesen október közepe előtt nem lesz dér, a késői tengeri is ki­elégítő, sőt jó termésre nyújthat reményt. A hét folyamán különben a teljesen megért tavaszi bú­zát is learatták, úgy hogy az aratás az egész vármegye területére immár befejezettnek mond­ható. Nagyobb gazdaságokban még most is a keresztek összehordása történik, egyébként a csép- lés mindenfelé a legnagyobb serénységgel folyik. Ami a termés eredményét illeti, sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a cséplés és a nyomtatás eredménye mögötte marad annak a várakozásnak, amelyet hozzá fűztek, nevezetesen mintegy 20 sőt 25%-al kisebb az aratás elején történt becslés­nél. A gazdaközönség ezt a minden tekintetben sajnos csalódást részint a julius 4-iki és 5-iki óriási forróságnak, részint és főleg pedig az előző junius 26-iki ködnek tulajdonítja, amely utóbbi­nak káros volta aratás idején még nem volt ész­lelhető. Talált pénz. Folyó hó 23-án Gyulán a Bel­város utcáján egy pénztárcában 5 kor. 06 fillér pénzösszeg találtatott; igazolt tulajdonosa a rendőrkapitányi hivatalban átveheti. Elveszett a% Vida-ulca, Megyeház-utca és Városház-utca mentén egy rubinköves arany nyakkendőtű. A megtaláló szíveskedjék az ékszert, amely tulajdonosának kedves emléktárgya, lapunk kiadóhivatalában átadni, ahol illő jutalomban részesül. A Vöröskereszt Egyletnek Steigerwald Já­nosáé 2 K 30 f, Kelen Rózsi 1 koronát adomá­nyozott. A békési reí. papválasztás. A békési ref. hívek két napos választási küzdelemmel most töltötték be a pár hónap előtt elhunyt Kecske­méti Ferenc lelkész örökét. Az állásra 18 pályá­zat érkezett be, komoly jelöltnek azonban mind­végig csak három lelkész volt mondható. Nagyobb korteskedésre és agitációra a mostani idők nem alkalmasak, azért az egyes pártok között a szenve­délyek nem váltottak ki oly éles ellentéteket, mint rendes körülmények között történt volna. Az egyházmegye esperese f. hó 26. napjára tűzte ki a választást, melynek vezetésével Szabó János köröstarcsai lelkész, egyházmegyei tanács- biró elnöklésével Csató Zsigmond nyug. főispán. Tereh Lajos hódmezővásárhelyi lelkész és dr. Csúcs János csongrádmegyei főjegyző, egyház- megyei tanácsbirákból álló bizottságot bízta meg. A választás teljesen rendben folyt szerdán reggel 9 órától délután 5 óráig. A szavazatok összeolvasásakor kitűnt, hogy három pályázóra ; Tarnóczy Lajos bihari lelkészre, Karácson An­drás volt békési, jelenleg püspökladányi segéd­lelkészre, valamint Gócs Lajos nyirparasznyai lelkészre kereken 1000 szavazatot adtak le, mely­ből az abszolút többséget egyik jelölt sem nyerte el. A szavazatszedő küldöttség a két legtöbb szava­zatot nyert Karácson András és Tarnóczy Lajos között másnap reggelre uj szavazást rendelt el. A második szavazásnál délután 4 óráig leadtak 1102 szavazatot, melyből Karácson Andrásra 642, Tarnóczy Lajosra 551 szavazat esett, minek folytán a választási elnök Karácson Andrást 91 szótöbbséggel megválasztott lelkésznek jelentette ki. Az uj lelkész, mint szónok és iró egyaránt jeles képességekkel bir és megnyerő egyénisége révén is közremunkálója lesz az egyház kebelében évtizedek óta fenálló egyenetlenkedések meg­szüntetésének. Életmentő járásbiró. Boros Ferenc békés­csabai iparos, mint népfölkelő Tenkén tartózko­dott néhány napon át mint szabadságolt katona a rokonainál. F. hó 24-én egy nagyobb társaság­gal kiment a Körözsbe fürödni, amikor is Borost az ár magával ragadta. Segélykiáltásaira senkise mert utána menni, mert ott a viz nagyon veszélyes. Arra sétált véletlenül Papp Károly kir. járásbiró, ki a segélykiáltásokra belevetette magát az ör­vénybe s a fuldokló iparos katonát kiszabadítva nagy erőfeszítéssel a partra úszott vele. Mikor Boros Ferenc hosszas élesztgetés után visszanyerte eszméletét, sírva köszönte meg a járásbirónak, hogy az életét megmentette. Esküvő. Az ókigyósi uradalmi kápolna díszes esküvő színhelye volt e hó 26-án, szerdán : Ta- mássi/ Dezső békéscsabai polg. isk. tanár és Bukta Janka esküdtek örök hűséget egymásnak. Az eske- tési szertartást előkelő közönség jelenlétében Steib János ujkigyósi segédlelkész végezte, ki nagyhatású, tartalmas beszédet intézett az uj párhoz. Villámcsapás. Szerdán este Orosházán Szu- gyeczki József házába becsapott a villám, amely a háziasszonyt is érte, úgy, hogy elszédült tőle, de szerencsére egyéb baja nem történt. A villám a falon levő képeket és a szekrényen levő papí­rokat elégette. Egyéb bajt nem okozott. A kemencébe bujt. Bakos Sándor medgyes- egyházi lakos azok közé tartozott, a ki bármiféle betegségben szenvedett is, orvoshoz a világért nem fordult volna, hanem kuruzsolta magát a szomszédasszonyok, meg a javasasszonyok száz­féle szerével. Es ez még a kisebbik baj volt. De néha ő maga gondolt ki gyógymódokat. Ez oko­zott azután neki súlyos bajt. Legutóbb valami bőr bajt kapott. Hogy ezt elmulassza, kente ma­gát rézgáliccal, vasgáliccal, higannyal, kénvirág­gal. Amellett úgy hitte, hogy az izzadás is jó­tékony hatással lehet. E hó 22-én az izzadást e legmagasabb fokra akarta fokozni s ezért kenyér­sütés után bebújt a kemencébe, ahol tovább ma­radt a kelleténél, úgy hogy elvesztette az eszmé­letét. A neje ilyen állapotban húzta ki onnan a szomszédasszony segítségével és azután súlyos állapotára tekintettel, azonnal be is szállította a békéscsabai kórházba. Rcvolveres ember. Vasárnap délután a csa­bai állomáson, hol nagy közönség volt, az egyik beérkező személyvonatról leugrott egy paraszt­ruhába öltözött fiatalember, nyomában két másik, kik üldözőbe vették a menekülőt. Az eset nagy lázba hozta a közönséget, mert nem tudták, hogy mi történt, csak találgatták : lopás, rablás, gyilkosság ? Utóbb a hajszához csatlakozott a katonai kirendeltség s mivel a menekülő revolve­réből az üldözőkre hátra lövöldözött, a katonák is célba vették s egy golyó a menekülőt le is terítette. A katona golyó a jobb combját fúrta át. Mint kiderült a menekülő nem volt se gyilkos, se tolvaj, hanem a kupéban csak összeszólalkozott két társával, kik el akarták verni. A három cimbora ellen megindították a vizsgálatot. Közgazdaság. A zsír és húsellátás biztosítása érdekében a kormány a sertésárak maximálása mellett haté­kony intézkedéseket vesz foganatba. Egyik intéz­kedése, hogy gabonát sertéshizlalásra csak meg­szabott feltételekkel fog adni, másik, hogy szük­ség esetén a sertéseket lefoglalja és a közellátás biztosítására a szükség szerint utalványozza. Az első ilyen kormányintézkedés már leérkezett a vármegyéhez, amely a békéscsabai sertéshizlaló részvénytársaság telepén levő összes — mintegy 5000 drb — sertéseket lefoglalta, azzal hogy csak az ő engedélyével és rendelkezése szerint szabad onnan sertéseket elszállítani. E rendeletben mind­járt felhívta a miniszter a vármegye alispánját annak bejelentésére, hogy a lefoglalt sertésállo­mányból mennyi szükséges Békésvármegye szük­ségletének fedezésére. — Az alispán a beérkezett jelentések alapján a vármegye részére 2000 darab sertést kért fenntartani azzal, hogy azok a tény­leges szükséglethez képest kisebb részletekben lennének kiutalandók. Ezen intézkedéssel bizto­sítva lesz, hogy Békésvármegye lakossága hús és zsirszükségletét a megállapított hivatalos árakon megszerezhesse. Megindul a jéggyár üzeme. Közöltük, hogy a cs. és kir. 11. gyalogezred előzékeny parancs­noka Rziha alezredes, a jéggyár részvénytársaság felkérésére magára vállalta, hogy a motor fel- robbanása következtében használatlanul álló jég­gyárat katonai kezelésben üzembe helyezi. Értesü­lésünk szerint a munkálatok már annyira előre­haladtak, hogy az üzem augusztus első napjaiban megindul. Uj iparvasnt. Füzesgyarmaton a Hengerma­lom Részvénytársaság a vasúti állomástól az an­nak közelében levő motortelepéig egy keskeny- vágányu iparvasutat kíván építeni. A vasút köz- igazgatási bejárása f. hó 25-n tartatott meg dr. Berthóty István vármegyei főjegyző vezetése mel­lett, aki a létrejött megállapodások alapján a vasút építésére az előzetes engedélyt megadta. A HadUermény gyulai fiókja. Már hetekkel ezelőtt közöltük, hogy a vidéki kereskedelmi ér­dekeltség agitációjára a kormány elhatározta a Haditermény Részvénytársaság decentralizációját, mert igy jobban oldhatja meg feladatát ez a nagyjelentőségű intézmény. Azt is jeleztük, hogy a H. T. az országban negyvennégy fiókot fog felállítani, és hogy Gyula város is kap ilyen kirendeltséget, amelynek hatásköre egész Békés­vármegyére kiterjed. A kirendeltség munkáját a H T. által kinevezett budapesti két tisztviselő végzi, akik a múlt hét folyamán már városunkba meg is érkeztek. Ezen teendők legfontosabbika gondoskodás róla, hogy Békésvármegye lakossága az élet fentartásához szükséges gabonatermékekkel állandóan, zavartalanul elláttassék, továbbá a kirendeltség feladata az őrlési jegyek ellenőrzése és a lisztelosztás intézése lesz. Gyula város és Békésmegye közigazgatási hatóságainak és az érdekelt kereskedőknek, valamint gazdáknak fele­lőségteljes munkáját mindenesetre meg fogja könnyíteni a H. T. gyulai kirendeltségének mű­ködése, ami elé bizalomteljes várakozással tekin­tünk. A kirendeltség hivatalos helyisége a Gyula­vidéki Takarékpénztár üzleti házában ran, ahol a tisztviselők a közönségnek akár szóbeli, akár levélbeli megkeresésére mindenkor készséges fel­világosítást adnak. A polgári lakosság bőrellátása érdekében a bőrhiány miatt emelt panaszok alapján a várme­gye alispánja feliratot intézett a kereskedelemügyi miniszterhez. A .miniszter leiratában arról értesíti az alispánt, hogy bőranyag utalványozása iránti kérelmeket nem vehet figyelembe, hanem intéz­kedett az iránt, hogy a katonai célokra nem al­kalmas és egyes közcélú intézmények ellátása után fennmaradó bőrmennyiségek a polgári kö­zönség és a nekik dolgozó iparosok szükségletének ellátására arányos szétosztás utján kerüljenek a szabad forgalomba. Orosháza állomása kibővítése. A kereske­delemügyi miniszter az államvasutak orosházai állomásán elrendelt nagyobb szabású állomásbő vités céljaira szükséges földterületekre nézve a törvényes kisajátítási eljárást elrendelte és az eljárás lefolytatásával a vármegye közigazgatási bizottságát bízta meg. Az állomásbővitési munká­latoknak közérdekű sürgősségére tekintettel a mi­niszter egyidejűleg megadta az engedélyt az állam­vasutak szegedi üzletvezetőségének arra, hogy a kijavítási tervbe felvett területeken az építési munkálatokat a kártalanítási eljárás előtt a tulaj­donosok beleegyezése nélkül is megkezdhesse. A közigazgatási bizottság legközelebb intézkedik a helyszíni kisajátítási tárgyalás kitűzése és meg­tartása iránt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom