Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-07-23 / 30. szám
XJLVIII. évfolyam. Gyula, 1910. julius 33. 30. szám. Előfizetési árak: Egész évre . 12 K — f Fél évre . 6 K — f Évnegyedre . 3 K — f Hirdetési dij előre fizetendő Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 24 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓII.V DÁVID. Megjelenik minden vasárnap Az idei gabona árai. Vasárnapra virradó éjjel, még mielőtt ránk köszöntött Julius második felének első napja, föllebbent a fátyol, amely az 1916-iki termények árait takarta és megtudtuk az erre vonatkozó kormányrendelet szövegét. Teljesen újszerű, bogy az összes cikkek árai két kategóriában vannak fölsorolva és pedig a december 15-ig, valamint az azontúl érvényes árak. A második csoport árai búzánál 4 és rozsnál kétszeresnél, valamint közönséges árpánál 3 koronával alacsonyabbak. Az első kategória árai búzánál 41—42 kor., rozsnál és kétszeresnél 33 — 34-50 korona, közönséges árpánál 32—34 korona között mozognak. E cikkek árai országrészenként változnak, mig a sörárpa és a zab ára egységesen lett megállapítva az egész országra, úgyszintén a kölesé, sőt ez utóbbi ára (40 K) a tavalyi termékre is vonatkozik. A kalászosok árai általában jelentóktelenül magasabbak a tavalyiaknál, amiből kielégítő termés hozamra lebet következtetni. A rendeletben uj kitétel, bogy a vevő nem büntethető, ba a maximumnál magasabb árakat fizet ugyan, de az eladót följelenti. A gabonaárak megállapítására vonatkozó kormányrendeletet a hivatalos lap vasárnapi száma közli. A kormányrendeletben a termények ára két időszakra van megállapítva, még pedig a julius 16-ától december 15-óig terjedő és a december 15-ike utáni időre. Az árak december 15-ig a következők : A Duna jobbpartján: búza 41 -50 K., rozs és kétszeres 34 K., árpa 33 K. Duna-Tisza köze: Heves- és Pest-Pilis-Solt- Kiskunvármegyékben és Kecskeméten búza 41-50 K., rozs és kétszeres 33 K., árpa 32 K. Bács- bodrog-, Csongrád-. Jász-Nagy-Kun-Szolnokvár- megyékben, Baja, Hódmezővásárhely, Szabadka, Szeged, Újvidék és Zombor városokban búza 4L K., rozs és kétszeres 33-50 K., árpa 32 K. Budapest székesfővárosban búza 42 K., rozs és kétszeres 34 K., árpa 33 K. A Tisza jobbpartján levő vármegyékben Sáros- és Szepes-vármegyék kivételével búza 41.50 K., rozs és kétszeres 33 50 K., árpa 33 50 K. Sáros- és Szepes-vármegyékben búza 42 K,, rozs és kétszeres 34 50 K., árpa 34 K. A Tisza balpartján: Békés-, Hajdú- és Szabolcs-vármegyékben és Debrecen városban búza 41 K., rozs és kétszeres 33 K., árpa 32 K. Bihar-, Máramaros-, Szatmár-, Szilágy- és Ugocsa- vármegyékben, Nagyvárad és Szatmárnémeti városokban búza 4L50 K , rozs és kétszeres 33-50 K., árpa 33 K. Tisza-Maros szöge: Krassó-Szörényvárme- gyében búza 41*50 K., rozs és kétszeres 34 K., árpa 32 K. Arad-, Csanád-, Temes- és Torontál- vármegyékben, Arad, Temesvár, Versec és Pan- csova városokban búza 41 K., rozs és kétszeres 34 K, árpa 32 K. December 15 után, tehát a fentiek sserint Békésmegyében a busa ára 37 K., ross és két- sseres 30 K., árpa 29 K. less. A sörárpára az egész országban egy ár van megállapítva, még pedig december 15-éig 42 K., december 15-e után 38 K. Ezek az árak azonban csakis a közélelmezés szempontjából elsőrendű fontossággal nem biró ama sörárpakészletekre vonatkoznak, amelyeket a Hadi Termény sörfőzésre és más ipari célokra vásárol. A zab ára az árpa, a rozs és a tengeri árához arányosítva, az egész országra december 15-éig 40, december 15-e után 37 koronában állapíttatott meg. A köles ára 40 korona. Az árakat a kormány a terméseredményre, a kétségtelenül nagyobb termelési költségekre és különösen az idei aratásnál, bordásnál és cséplésnél mindenütt előálló nehézségekre való tekintettel a tavalyi áraknál magasabban állapította meg. A különbség azonban a tavalyi július—augusztusi árakhoz mérten nem olyan, a mely a fogyasztó közönséget lényegesen megterhelné. Az uj maximális áraknak a legutóbb érvényben levő ártételekkel való összehasonlítása nem volna jogosult, mert ezek az árak, köztudomás szerint, requirálási célra azért állapíttattak meg alacsonyabban, hogy az, aki terményét a közfogyasztás elől elvonta, ezen a réven is bűnhődjék. Egyébiránt a kormány az őrlési arány, az őrlési dijak és a lisztárak megállapítására vonatkozó tanácskozások során már úgy döntött, hogy a busa-kenyérlisst ára nem less nagyobb as eddiginél. A maximális ár a búzánál 76, a rozsnál 71 kilogramm sulyminőségre vonatkozik. Ha a TÁRCA. Idegenből. Mért vágyom úgy liossdd, te ssép magyar róna? Mintha minden rögöd, mintha minden bokrod Hii testvérem volna. Mintha a virágod jobban illatosna ; Mintha a mesei dalos kis pacsirtád A ssívemhes ssólna. Életet nem adtál, nem te ss tilt él engem ; Mégis, gyönyörködni a ssép terméssetben Ott tanult meg lelkem: Ahol fülemile-daltól hangos bokrod Susogó ssellőnek édes, lágy ölében Balkan rmgatósott. Éltető napodnak aranyos súgóra . . . Mintha mosolyogva tündérfényt lövetne A ssép délibábra. Végtelen pusstdicl kolompoló nyája, Mint a sötét árnyék — puha pdssitodat Nessteleniil járja. Gólya, bibics, tűsök, vándor darúmadár Ssomorun búcsúsnak nádas tavaidtól Mikor as öss beáll, Ha télen testedre fehér ssemfedö ssáll: Úgy nésel ki akkor, mintha egg nemsetnek Nagy halottja volnál. Mért vágyom úgu hossád, te ssép magyar róna ? Mintha termőfölded minden gondolatom Édasangja volna. Mintha bús ssívemnek minden sóhajtása, Borongás lelkemnek minden képselete — Csak tehossdd ssállna. Schmidt Hermann, honi. ssJív. Feljegyzések. I. Nem szeretem a nagyképüsködőket — Egyáltalában nem értem, mire való az a nagy komolykodás. Minden mindegy. S a mi nagy és szentnek látszó ügyeink, örömünk, fájdalmaink, kéjben vonaglásunk, vagy kínban fetrengésünk csak buborékok a nagy mindenségben. Közömbös semmiségek. Ha elgondolom, hogy a mi földünk többed bolygó-magával kering a nap körül, a mi naprendszerünk többed naprendszer-magával forog fgy másik nap körül, ez a másik nagy nap többed kisebb- és nagyobb naprendszer magával ismét egy még nagyobb nap körül . . . és igy tovább, az időbeli es térbeli felfoghatat- lanságok határtalan végtelenségéig — tudva azt, hogy a ml földünk, a mi egész világunk csak egy sárcsepp — milliomodrésze a nagy világmindenségnek, melyen embernek nevezett ázala- gok mászkálnak, verekednek, szeretnek, örülnek, szenvednek és meghalnak . . . akkor igazán ne vegye tőlem senki rossz néven, ha nem tudom komolyan hallgatni, hogy van valahol De- vecserben egy járásbiró, aki atyauristennek tartja magát s hatrőfös pofával fontoskodik és valahol Jászapátiban egy szövetkezeti igazgató, aki szentül meg van győződve róla, hogy az ő urasá- goktól levetett Wertheim szekrényük mellől dirigálják a világot. * * * Sohasem tudtam detailista lenni. Pedig az élet sikerét a detailokból kell kikaparni Különösen a jogtudomány, minden tudományok e leg- humbugabbja kedveli a detailokat. An azonban sohasem tudtam megérteni, hogy lehet ötszáz oldalas könyvet irni a csődön kivüli kényszer egyezségről és arról, hogy a váltót, ha amúgy forgatják, akkor emilyen, ha emigy forgatják, akkor meg amolyan. Mindig csak az összbehatás, a nagy egyetemesség érdekelt s az ideálomból is kiábrándultam volna, ha részleteznem kellett volna azokat a kellemességeket, amikkel meghódított. A részletezés, mikroszkóp munka, a mikroszkóp alatt pedig elmosódnak a színek, én pedig a színeket mindenekfelett szeretem. Hogy az életem nem mindenben, sőt kevesekben sikerült úgy, ahogy szerettem volna, nagy része van annak, hogy nem vetettem, vagy nem idején vetettem rá magamat a detailokra Rosz- szul tettem. Az emberek jobban megbámulják azt, aki megtanít egy vizslát apportirozni. mint azt, aki egy uj filozófiai rendszert talál fel. * * * Pompás dolog lehet rajzolni tudni. Rajzzal fejezni ki az embernek a gondolatát, érzését és ötleteit. Mennyivel szemléltetőbb, elevenebb ez a hosszadalmas szófecsérelésnél, amivel az irás jár. Az európai mai helyzetet pétdául mennyivel közvetlenebbül fejezi ki az alábbi kép száz vezércikknél. A német farkas és a magyar komondor szemben áll a vicsorító orosz medvével és a szerb veszett kuvasszal. A német farkas fülébe az angol buldogg kapaszkodik, lábába meg a hisztériás kappanná vedlett gall kakas. A magyar komondort pedig a talián kandúr igyekszik orozva megkarmolni. Szép, szép. Ha magyar ember nézi, vagy német, szomorú büszkeséggel nézheti, ha orosz, vagy szerb, nincs nagy oka szégyelni magát, mert elvégre is szembe néz a medve is, a kuvasz is a farkassal meg a komondorral és elölről akar harapni Azonban iszonyúan szégyelném magamat e képet nézve, ha angol, francia, vagy pláne talián volnék. Igaz, hogy nem a népek az okai az ilyen csúfságoknak, hanem a vezetőik. Azaz dehogy is. Minden népnek olyan vezetői vannak, amilyet megérdemel, amilyet megtűr maga felett. * * * Xj^pto-hIs: mai száma © olcLal.
