Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-07-16 / 29. szám
1916. julius 16. Békés 5 s az Otthon abban a városrészben fog felállittatni, amely környékből a legnagyobbszámu jelentkezés történik. Az értekezlet a közigazgatási bizottsághoz átirt, intézzen feliratot a kormányhoz oly intézkedés tételére, mellyel felhatalmazná a köz- igazgatási hatóságokat arra, hogy csecsemő gyermekeket a gyermekmenhelybe beutalhassanak. Az aratásra a múlt hét folyamán kedvezett az idő, úgy hogy a takarás túlnyomó része már bevégzödött és csak elvétve lehet még lábon álló búzát, árpát és zabot látni. Pedig sohasem volt oly szükiben az arató, mint az idén. Es hogy az aratás megtörténhetett, azt az állandó száraz időn kívül öregek, alig felserdült fiú gyerekek sőt asszonyok és lányok megfeszített munkájának lehet köszönni. A tavalyi szomorú példán okulva, amikor is az aratás befejezte utáni folytonos esős idő a felbecsült termést cséplés és nyomtatás befejeztével 30—40 szászalékkal rontotta meg, végleges terméseredményről .óvatosságból most sem lehet jóslásba bocsátkozni. Annyit azonban ismételten örömmel állapíthatunk meg, hogy, dacára annak, miszerint a julius első heti óriási forróság következtében a még akkor teljesen meg nem ért búza s árpában sok hiba történt, a termés mégis sokkal kielégítőbb, mint aminőre csak három héttel ezelőtt is el voltunk készülve. Különösen a búza minősége igen jó és messze felülhaladja a tavalyit; maga ez a körülmény 6 —10 percentig befolyásolja kedvezően a termés kvantumát is. Kisebb gazdák megkezdték a nyomtatást is, a nagyobb gazdaságok némelyikében próba cséplések is történtek már. Ismételten megállapíthatjuk, hogy Békésvármegyében legkedvezőbb terméseredmény az orosházi, szarvasi, csabai s a gyulai járás magasabb fekvésű földjeiben mutatkozik, természetesen ott, ahol a jég nagyobb károkat nem okozott. Silányabb a termés a szeghalmi, gyomai és békési járásokban, illetőleg ezeknek túlnyomó réti földjeiben. Amennyire kívánatos és kedvező volt,aratás alatt az állandó száraz idő, annyira szükség lenne most már egy bőséges jó esőre. Vásári krónika. A pénteki országos vásárra Gyulára jött Kiss Sándor szeghalmi mészáros tehenet vásárolni. Miután a szarvasmarhavásár nem volt megtartva, a déli vonattal haza akart utazni. Beszálláskor a nagy tolongásban észrevette, hogy a kocsi lépcsőjén mellette felkapaszkodó fiatalember, kabátja belső zsebéből kihnzta 1570 koronát tartalmazó sárga bőrtácáját és azzal a kocsi belsejébe furakodik. Lármát csapott, mire a tettes a kupé túlsó végén leugrott, de a kalauz elfogta és átadta Rusz János rendőrnek. A rendőr a zsebtolvaj kezeit megbilincselte, de az ismét elszaladt. Hosszas hajsza után tudta csak elfogni és bekísérni. A nála levő katonai Írásokból megállapították, hogy Goldberger József szapör katona és állítólag gyulai illetőségű. Két heti mezőgazdasági munkára szabadságolták. A pénztárcát nem találták meg nála, mert azt a vonaton átadta egy társának, aki elutazott a zsákmánnyal. A rendőrség tegnapig nem tudott sokra menni kihallgatásával, men hülyének teteti magát. Valószínűleg notórius zsebmetsző. — Másik nagyobb lopás is történt a vásártéren. Egy paraszt asszony zsebéből emelt ki egy ezer koronást tartalmazó tárcát egy idegen asszony. A körülállók észre- veték a lopást és úgy elagyabugyálták a tolvajt, hogy véresen, megtépázva vánszorgott el a színhelyről. — Móricz Antal hódmezővásárhelyi cipész délelőtt panaszt tett, hogy egy magas barna ember alkudozás közben egy pár bakkancscsal el- szeielt a sátorból. Szabó András rendőr még délelőtt elfogta a Magyar Király vendéglőben Nagy István 53 éves nagyváradi hajc árt, aki a lopott bakkancsot eladásra kínálta. Találtak nála 73 korona pénzt is, amely alig ha nem szintén gyanús eredetű. — Ezen kívül egé3z sereg apró tolvajlás elkövetőjét fogta össze a rendőrség. Elveszett folyó hó 9-én délután a törvény- széki palotától a vasutig terjedő utón 1 férfi szalma (panama) kalap, melyen fekete szalag volt. A megtaláló szíveskedjék azt a rendőrséghez beszolgáltatni, ahol illő jutalomban részesül. Lopás a patikában. Kedden délelőtt aWinkler- féle gyógyszertárban ellopták Wälder Jenő honvédszázados nejének pénztárcáját, amelyben 95 korona készpénz, egy ezüst olvasó és egy zsebkendő volt. Az urinő a divánon ült és a pénztárcát véletlenül maga mellé letette. Később felállott és a gyógyszerésszel beszélgetett. Távozáskor vette észre, hogy a tárca eltűnt. Gyanúja egy idegen fiatalemberre irányult, aki rövid ideig a gyógy- tárban várakozott és ugyanoda ült le, ahonnan ő felállott. — A lopást feljelentette a rendőrségen. Elek István defektiv a kapott személyleirás alapján délfelá a vasút melletti Oszuszky-féle vendéglőben igazolásra szólított egy fiatalembert, aki egy nő társaságában sörözött. A megijedt fiatalembert aki Domokos Zfigmond 20 éves békési borbélysegédnek mondotta magát, megmotozta és zsebében megtalálta az ellopott' zsebkendőt és olvasót. A pénzt már előbb átadta a vele volt gazdasszonyá- uak, S. M. békési borbély feleségének. A megtévedt borbélylegényt és gazdaszonyát, akik állítólag orvosnál jártak Gyulán, igazolás után szabadon boesájtották. Az eljárást azonban folytatják ellenük. Betörés Hajdú János nagyszénási szatócs üzletében f. hó 6-ára virradó éjjelen, eddig ismeretlen betörők jártak, ahová az ajtó felfeszitése után jutottak be. A záratlan fiókból 100 koronát kivettek, azután az üzletből más értékes tárgyakat vittek el 50 korona értékben. A nyomozás megindult, de eddig még eredményre nem vezetet1-. A megvadult borja. Endrődön, f. hó 6-án történt, hogy Majoros Janos tanyáján Bartos Pál, a gazda sógora 3 db. borjut összekötve vezetett volna a legelőre. Azonban az egyik borjú kiszabadult. Majoros János, Máté nevű 9 éves gyermeke látván ezt, nagybátyjának segítségére sietett, de az elszabadult boiju megvadult, a gyermeknek nekiment, szarvával jobb szemébe csapott, minek folytán a szeme teljesen kifolyt. Súlyos sérülésével a gyulai közkórházba szállították. Baleset a vasútnál. Széles István vasúti őr Orosházán f. hó 4-én, amint, egy vasúti kocsira fel akart ugrani, a kocsi lépcsője letört, Széles István leesett és a balkezén sérülést szenvedett. Sérülésével a gyulai közkórbázba szállították. A posta tolvaja. Szabó Tibor szeghalmi postamesternek volt egy Molnár Eszter nevű cselédje, a ki rákapott arra, hogy a mikor tehette, a postacsomagokat megdézsmálta. Női ruhaféléket, csipke díszeket különös előszeretettel lopta ki az elvett és felbontott csomagokból, de nem vetette meg a rumot, pálinkát, sósborszeszt, szalonnát, kolbászt, süteményeket sem. Igazi szarka módra mindent ellopott, amit talált a csomagokban s elvitte őket V. Varga Lajosné szeghalmi lakoshoz, aki elrejtette a zsákmányt. Mindkettő ellen megindult a bűnügyi eljárás. Körözsbe full orosz fogoly. Gyomán Béres Mihály gazdánál volt egy 22 éves orosz fogoly. Julius 8-án, szombaton a gazdasszonya kiadta neki a tiszta ruhát és biztatta, hogy mosdjon meg s azután vegye fel a tisztát. A ruszki azonban azt mondta: ő megfürdik. Hiába tiltották neki, odament a Körözshöz, belevetette magát a hüs vízbe, de abban csakhamar alámerült. Nem is jött ki belőle élve. Csak a holttestét hozták ki a folyóból. A mámoros cigány. Szeghalmon e hó 2-án Juhász István korcsmájában este vigan húzták a fekete fiuk. Jól ment a soruk. A mai nehéz világban is akad mulató ember. Jutott a fiuknak pénz is, mpg ital is. Ez utóbbiból sok jót bevett Podoczki Dezső kontrás és kissé bizonytalanul lépegetett már úgy éjfél után. Egyszer, amint épen a másik szobába tartott, valaki nevén szólította. Podoczki Dezső hirtelen megfordult, de a síkos padozaton megcsúszott és arccal beleesett az üvegajtóba, az üvegtábla betört s annak törmelékei orrát úgy végig hasították, hogy helyreállítása végett a gyulai közkórházba szállították be. Gyermekhalál. Tót Lajosné endrődi lakos e hó 5-én d. u. úgy 4 óra tájban, mint nyáron szokás: a szabad ég alatt mosott. E közben elfogyott a meleg viz Bement tehát a konyhába s a tűzhelyen volt fazekat, mely forró vízzel volt tele, ki akarta vinni a ház előtt levő teknőbe. Lajos nevű 3 éves gyermeke a konyhában a földön ülve játszott. Amint Tót Lajosné elment mellette, a kezében volt fazék feneke levált, a forró- viz kiömlött s a gyermeket úgy leforrázta, hogy az belehalt sebeibe. Közbórház (iyomán. Megírtuk annak idején, hogy özv. báró Wodianer Albertné Aczél Zsófia egy békésvármegyei betegek részére felállítandó kórház céljaira 500000 koronát és külön ágyala- pitványt 34174 koronát hagyományozott. Az alapítvány elfogadása körüli intézkedések után a m. kir. belügyminiszter most a vármegye alispánjához 'eiratot intézett, amelyben tekintettel a kórházak működéséhez fűződő egészségügyi érdekekre, valamint arra a körülményre, hogy a nagylelkű hagyomány révén a Gyomán építendő kórház létesítésének feltételei biztosítva vannak, felhívja az alispánt, hogy a kórház létesítésére irányuló tárgyalásokat ind'tsa meg és e tárgyalások eredményéhez képest tegye meg előterjesztéseit. Szerencsétlenségek Halálos kimenetelű szerencsétlenség történt vasárnap este Szűcs István orosházi gazdálkodó tanyáján. A konyha közepén a földön ki volt tálalva a forro leves s mig a gazda felesége kifordult az udvarra, két éves fia hanyatt beleesett a leveses tálba s úgy összeégette magát, hogy hétfőn reggel, miközben a kórházba akarták szállítani, útközben meghalt. — Csorba Ferenc orosházi gazda 16 éves fia az aratógépbe fogott lovakat vezette az országúton, amikor egy arra haladó automobiltól megijedtek a lovak, a gyermeket elrántották, aki oly szerencsétlenül esett el, hogy súlyos fejsérüléseivel a csabai kórházba kellett szállítani. Békés község képviselőtestülete Moldoványi János főszolgabíró elnöklete alatt folyó hó 11-én rendkívüli közgyűlést tartott, melyen az üresedésben levő segédjegyzői állásra Tassig Sándort választották meg egyhangúlag. Jutalom a hadifoglyok ügyének ellátásáért. Békés község képviselőtestülete arra való tekintettel, hogé a község területén állandóan 800 hadifogoly dolgozik, akiknek felügyelete, gondozása, ellátása körüli eljárás az ezzel megbízott községi alkalmazottaktól fáradtságos rendkívüli munkát igényel, elhatározta, hogy ezen rendkívüli tevékenység díjazásául dr. Baláss József községi mérnöknek havi 125 koronát, Lovas Mihály pénztárnoknak és Hirschl Márton ellenőrnek havi 20—20 K jutalomdijat szavaz meg. A község határozatát beterjesztette jóváhagyás végett a vármegyéhez. Közgazdaság. A sertéshús és zsirárak maximálása. Közöltük múlt számunkban a kormánynak az élősertés valamint a sertéshús és zsir árának maximálása tárgyában kiadott rendeletét, mely a tegnapi nappal életbe lépett. A rendelet a benne foglalt általános intézkedések mellett a vármegyék alispánjait kötelezi arra, hogy a megállapított kereteken belül a különböző húskészítményeknek és zsirféléknek a közvetlen forgalomban való maximális árát megállapítsa. Ebben az ügyben vármegyénk alispánjának elnöklete alatt csütörtökön délután szükebbkörü szakértekezlet tartatott, amelynek megállapításai alapján dr. Daimel Sándor alispán a vármegye hivatalos lapjának tegnap megjelent számában teszi közzé idevonatkozó rendelkezéseit. A közönség minden rétegét közelről érdeklő rendeletek teljes megvilágítása céljából, megismételve a miniszteri rendelet lényeges pontjait, az igy érvénybe lépett intézkedéseket teljes részletességgel a következőkben közöljük ; Olyan sertéseket, melyeknek súlya 60 kilogrammot meg nem halad, közfogyasztásra levágni tilos. Sertést levágás végett csak vágósulyban szabad eladni. A vágósuly a sertés élősúlya darabonként 22 Va kgr. és ezenfelül 4% levonással. A vágósuly szerinti legmagasabb ár kilogrammon- kint 6 K 80 f. Hizlaló vagy állattartó részére a sertést 60 kilogrammnál nehezebb, de legföljebb 90 klgr. súlyban csak minden levonás nélkül számított élősúlyban szaoad eladni. Ily sertések élősúly szerinti legmagasabb ára kilogrammonként 6 K. Ezen árak az átvétel helyéről a rakodó állomásig való szállítással minden költség hozzáadása nélkül számítandók. Ha az eladás nem az átvétel helyéről történik, mindennemű sulyvesz- teség, költség stb. fejében az előbbi áraknál legföljebb 2°/o kai magasabb árat szabad számítani. A legmagasabb árak nem terjednek ki a 60 kgr.-nál kisebb súlyú sertések és általában a te- nyészsertések adásvételére. Nagyban való eladásnál a leölt sertéseknek egészben vagy féldarabokban való eladási ára kilogrammonkmt 7 K 20 f, a nyers sza'onna és nyers disznózsír legmagasabb ára métermázsánként 760 korona, az olvasztott disznózsír legmagasabb ára métermázsánként 852 K. A kiskereskedelmi forgalomban tehát közvetlenül a fogyasztó részére való eladásnál az alispán a következő legmagasabb árakat állapította meg kilogrammonkint számítva: 1 Olvasztott disznózsír 9 K — f 2 Háj és egyéb olvasztatlan disznózsír 8 K 60 f 3 Friss nyers szalonna 8 K 20 f 4 Sózott szalonna 8 K 20 f 5 Füstölt,paprikás,főzött,abált szalonna 9 K — f 6 Csont nélkül, sonka-hus és fehérpecsenye 8 K — f 7 Friss bőrös pecsenye hozzátartozó csonttal és szalonnával 6 K 60 f 8 Friss sertéshús hozzátartozó csonttal 6 K 40 f 9 Friss kolbász 8 K — f 10 Friss hurka 6 K— f 11 Füstölt kolbász 9 K 60 f
