Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)

1916-01-23 / 4. szám

3 Békés 1916. január 23 hogy mielőbb teljes egészségben vezethesse tovább a gyermekvédelem munkáját, mert munka­kedvére a háború után még nagyobb szükség lesz, mint azelőtt, és mert agilitása és alkotó tevékenysége nélkülözhetlen Békésvármegye gyermekvédelmének országos jelentőségűvé vált ügyében. A közgyűlés első tárgya a titkári jelentés volt, melyet dr. Konrád Ernő kir. ügyész, ügy­vezető titkár terjesztett elő. Ebből ismertetjük a következő lényegesebb mozzanatokat. Az egyesület 1914-ben és 1915-ben nem tartott közgyűlést. Az előbbi évben azért mert akkor akarta a szeretetházat rendeltetésének ünne­pélyesen átadni, s ebből a célból az ünnepi köz­gyűlés, 1914. évi julius 5-re már összehivatott, de azt a trónörökös és neje tragikus halála miatt megtartani nem lehetett. — Az 1915. első negyedében pedig az ellenség hazánk határain volt. — Az egyesület az 1914. évben életbelépett fiatalkornak bíróságával szoros kapcsolatot létesített, s állandóan rendelke­zésére állott a fiatalkorúak felügyelete, különö­sen a próbára bocsátások tekintetében. Az egye­sület ezenkívül is minden irányban közreműkö­dött a fiatalkorúak erkölcsi átalakításában. Szám­talan kiskorút juttatott be a gyulai m. kir. állami gyermekmenhelybe dr. Széli Imre igazgató meg­becsülhetetlen jóindulata és kiválósága folytán. Az egyesület egy esetben tüdőbeteg fiatalkorút ápoltatott a József kir. herceg szanatóriumban és egy más esetben egy fiatalkorút segített hozzá a gimnáziumi tanulmányaihoz. — A fiatalkorúak fogházában 1914-ben az egyesület teremtette meg a fiatalkorúak iparoktatását amelyet tagjai közül Sál József asztalos, Szilvási József cipész és Szikes Béla szabó, mesterek teljesítettek. Az egyesület iskolaszerekkel látta el a fia­talkorú növendékeket, s részükre saját költségén tanoncszerződést kötött, úgy hogy a fogházból a szorgalmasabbak, mint felszabadult és önálló keresetre képes segédek távoztak Később az igazságügyi kormány rendezett be aztalos szabó és cipész iparüzleteket a fogházban. — Az 1914. év február hó 10-én alakult meg Nagy Antal kir. járásbiró agitálása folytán a békéscsabai osztály zodni ? Egy hét múlva azonban mindenki olyan biztonsággal jár-kél a labirintusban, hogy még véletlenül sem tér a hibás útra, ahol elágazás van. Mindjárt itt is jön például egy elágazás, ahol nekem balra kell térnem, mert: — Állj, ki vagy? Szurony hegye csillan lépésnyire a mellemtől s én meglepetve állok meg. Persze azelőtt mindig csak nappal jártam erre s nem tudtam, hogy itt éjjel őrség van. De az ilyen barátságos felszólításra a sötétben fe­lelni kell. — Tiszt vagyok. — Mi a jelszó ? — Kavallerie. (De jó, hogy megnéztem ott­hon elindulás előtt.) Az őr tisztelegve kapja vállra a puskáját s halkan mondja „Mehet“. Tovább botorkálok, itt már közel vagyunk a fedezéksorhoz, távolról élesebben hangzik az ellenséges puska, zizzenő, halk sivitással röpül el az árok felett a golyó, azután még egy kanyarulat s egy félereszes fe­dél alá érkezem: ez már maga a fedezék. Most már ebben visz tovább az utam a beteg bajtárs felé. Balról most is rendes árokfalat látok, jobb­ról azonban magasabb lett a fal, mellette jó fél­méteres padkát hagytak véges-végig Ha az em­ber ide föllép, akkor eléri a fal tetején hosszan végighúzódó tenyérnyi mágus nyílásokat, mikbe csövei kifelé vannak fektetve a puskák. Ezek a „lőnyilások“. Ha napvilágnál kinéz rajtuk az ember, arcza előtt a gyepes mező felszínét pil­lantja meg, azután 10 — 20 lépésnyire a sokszo­ros tüskésdrót kerítést, azontúl a sik pusztát, Beliczey Géza nagybirtokos elnöklete alatt. Az osztály 1914. év május hó 23-án jó anyagi és erkölcsi sikerű hangversenyt rendezett. Ugyan­csak ebben az évben nyílott meg az Egyesület támogató munkája mellett Faragó László főgim­náziumi tanár és neje alapításában a békési Krisztina Leánynevelő Intézet ; úgy hogy Békés megyében kiváló szervezete van a fiatalkorúak és gyermekek védelmének. A gyulai tanítói járáskörnek 1914. évi má­jus hó 7-én tartott ülésén a járáskor elnökének meghívására Dr. Konrád Ernő egyesületi ügyve­zető titkár előadást tartott a patronage ügyről. Ugyanakkor Péczely József a fiatalkorúak fogházának tanítója e minőségében szerzett ér­dekes tapasztalatairól számolt be. Az 1914 évben a következő nevezetesebb adományokban volt részünk : Békésmegyei Tkp. Egyesület . . 100 K Békéscsabai „ ... 100 K Gyulavidéki „ ... 50 K Békésmegyei ált. Tkp. Egyesület . 25 K Orosházi ált. „ 25 K Békéscsabai ált. „ . 20 K Dr. Gajzágó Béla kir. táblai elnök . 50 K Székely Lajos ügyvéd .... 20 K Az Egyesület liadikölcsön kötvényeket is jegyzett. A szeretetházra vonatkozó szerződést 1914. évi január 1-én kötötte meg az Egyesület az ighzságügyminiszteriummal és az intézet február 1-től kezdve az év közepéig benépesitettetett. Ez év folyamán az általános felügyelői tiszt ke­retében az igazgatói teendőket dr. Konrád Ernő ügyvezető titkár látta el, de azokat az 1915. évi január 1-én kötött szerződés alapján azóta Péczely József igazgató hivatásosan látja el. Az intézet részére a mag szükséglet be­szerzése céljából a földmivelésügyi minisztérium 500 korona államsegélyt engedélyezett, azonkívül 50 drb. melegágy keretet ajándékozott. Ez év­ben készült el az öntöző berendezés szivattyú­telepe Künzl Ernő főmérnök vállalkozásában. Az egyesület 1915 ben tovább folytatta pártfogó te­vékenységét, úgy saját ügykörében, mint a fia­talkorúak bíróságára való vonatkozásban. — Ez vagy lankás domboldalt, melynek túlsó felén itt-amott előtűnik az oroszok hasonló berende­zésű vonala. Minden 15—20 lépés után ismét egy-egy harántgát következik, a kettő között 10—15 lőnyilás ugyanannyi puska számára. De az emberek most nincsenek itten, bent alusznak a néhány lépésnyire hátrább föld alá épített „téli fedezékben“ (amiről külön lehetne egész hasábokat írni). A lőnyilásoknál 40—50 lépésen­ként csak egy-egy ember van, aki mozdulatla­nul egyre kifelé néz s közeledésünkre halkan mond egyetlen szót: »figyelő.« Ezzel jelzi, hogy helyén van, nefn alszik. Ezeket a figyelőket 2 óránként váltják, szolgálatuk igen fontos, ők az egész mögöttük elterülő ország őrszemei. Ha valamelyik gyanús dolgot vesz észre az akadályok előtt, helyéből akkor se mozdul, csak megránt a feje fölött egy drótot, amitől nent a téli fi dezékben megszólal a srapnelhü­velyből készített harang, a legénység - egyetlen perc alatt elfoglalja helyét, kiki a maga puskája mellett. Mire a támadó ellenség — akármilyen tömegben legyen is — keresztül dolgozná ma­gát a sokszoros drótsövényen, már el is hullott a szapora Manlicher golyótól. Helyenként a fedezék árkából is nyílnak mellékfolyosók, hátra a legénység pihenő szobái­hoz, de előre az ellenség irányában is. Ez utób­biak még érdekesebbek: többnyire egészen fe­dett alagutak, amiken keresztül 30—40 lépéssel előre juthatunk egy páholyig, hol valami gyilkos szerszám : aknavető, vagy gépfegyver van beál­lítva. Rz utóbbi rendszerint olyan helyen, hogy sugárszerüen hosszában lőhesse a drótsövényt Elgondolni is rettenetes, micsoda irtást végez évben az egyesület az igazságügyminiszteriumtól 3000 korona államsegélyt kapott. Az Egyesület a fiatalkorúak fogházában karácsonyfa ünnepélyt rendezett. A szeretetház 1915. évi működéséről Pé­czely József igazgató számolt be és vázolta azt a sok irányú tevékenységben nyilvánuló fejlődést amely már a szeretetházat a megszilárdulás alapjára helyezte. Jellemzéséül ennek kivesszük a számvizsgáló bizottság jelentéséből azt az adatot, hogy mintegy 16000 koronára tehető az az érték, amelyet az intézet a növendékek mun­kájában és a gazdasági telep terményeiben pro­dukált. E jelentések megtétele után a számvizs­gáló bizottságnak Wertheim Béla által előterjesz­tését hallgatta meg a közgyűlés. A számvizsgálói teendőket Schreiber Ottó és Wertheim Béla végezték. A közgyűlés az összes jelentéseket tu­domásul vette és a tett intézkedéseket jóvá hagyta. Az egyesület tisztikara és választmánya megbízatásának lejártával ezután lemondott s a közgyűlés megejtette a választást, mely elnökké nagy lelkesedéssel a szeretet és ragaszkodás szám­talan megnyilvánulása között Gróf Wenckheim Lászlót választotta meg. Alelnökök lettek: Dr. Ladies László ügyvéd, tkpi vezérigazgató, Dr. Lindenberger János apátplébános, Dr. Lovich Ödön polgármester. Dr. Márky János kir köz­jegyző, Dr. Nizsalovszky Endre kir. törvényszéki elnök. Ügyvezető titkár : Dr. Konrád Ernő kir. ügyész, titkár : Dr Novák Kamill főispáni titkár, ügyészek: Dr. Follmann János és Dr. Hoffmann Károly ügyvédek. Pénztárnok : Dr. Martos Jó­zsef ügyvéd. Ellenőr: Schreiber Ottó tanár. Jegyzők : Varga Gyula árvaszéki ülnök és Dr. Schröder Gábor kir törvényszéki jegyző. A 40 választmányi tag megválasztása után a szám- vizsgáló bizottság tagjai lettek Mérey Gyula el­nöklete alatt Papp Gyula és Wertheim Béla. A közgyűlés felhatalmazta Dr. Konrád Ernő ügy­vezető titkárt és Péczely József szeretetházi igaz­gatót, hogy a szeretetházi kezelési szabályzatot elkészítsék, életbe léptessék és a következő köz­gyűlésen erről jelentést tegyenek a szerzett ta­egy-egy ilyen szerszám, ha az ellenség egyszerre nagy erővel igyekszik átvágni a sövényt s a géppuska percenként 400 lövéssel beledolgozik a nyílegyenes tömegbe. Más helyen az árok külső — ellenség felé néző — oldalán kis ajtó van, előtte szuronyos honvéd áll s közeledésünkre halk szóval jelenti: „Kijárati őrszem“. Ez a kapu se marad pillanatig sem őrizetlenül, rajta ke­resztül ugyanis az ellenség ’'felé vezet ki egy keskeny futóárok, melyen át ki lehet menni 20 lépésnyire a drótsövény belső oldalához, ahol éjszaka — 2 óránként felváltott — őrszem áll, az árokból csak a fejét dugja ki: ez a „drót­figyelő“, aki azért van ott, hogy a netalán föld­höz lapulva közeledő ellenséget is észre vehesse. Különösen szeles sötét éjszakákon van nagy szükség erre az óvintézkedésre A drótfigyelő­nek soha semmi körülmények között nem sza­bad lőnie, mert aki sötétben a drót körül egy puskát elsüt, — azt könnyen összetévesztik az elleuséggel. Ha tehát gyanús neszt hall, ellensé­get sejt a sövény körül, csak egy drótot kell megrántania, amivel megszólaltatja az állásban tőle 20 lépésre álló figyelő őr feje fölött a srap- nelcsöngetyüt. Most már ketten ügyelnek foko­zottabban, s ha csakugyan baj van, a drótőr sietve bevonul az állásba, a figyelő pedig tovább adja a riadó harangjelet a legénység szobáiba, s egy perc múlva már mindenki helyén van. Úgy megy minden, mint a karikacsapás. Mindezeken jóleső nyugalommal gondolok végig, mig lám­pám gyér fénye mellett végigbotorkálok a fede­zéksoron : minden óvintézkedés meg van itt téve, alhatik nyugodtan, aki mögöttünk van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom