Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-07-16 / 29. szám
XLTI1I. évfolyam. Gyula, 1916. Julius 16. 99. szám. IIStMtéii árak: Egész évre . 12 K — f Fél évre . 6 K — f Évnegyedre . 3 K — f Hirdetési dij előre fizetendő Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 24 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KŐIIX DÁVID. Megjelenik minden vasárnap A mult, a jelen és a jövő hatalma. Az ó-egyiptomiak Halottak Könyvé-ben tanulságosan olvashatjuk azokat a könyörgéseket, melyekkel az Osiris itélőszéke elé vezetett lélek védi a maga ügyét a másvilági bíróság előtt: »Hódolat neked Igazság és Igazságosság Ura! Én az igazságot hoztam élőtökbe, én kiirtottam a hazugságot érettetek. Meg nem csaltam soha senkit! Nem sanyargattam az özvegyet! Nem hazudtam a bíróság előtt! Nem ismertem a hamis esküt! Nem cselekedtem semmi tilos dolgot! Nem voltam hanyag! Nem henyéltem! Nem lankadtam a munkában! Kitartásom meg nem fogyatkozott! Nem követtem el csalást senki ellen! Nem sikkasztottam el a templomok kenyereit. Nem vontam el az istenek áldozati kalácsait! Nem nyerekedtem csalás utján ! Nem hamisítottam a gabona-mérlegeket! Nem csaltam egy ujnyit sem egy tenyérmértéken ! Nem bitoroltam senki földjeit! Nem szereztem csalárd nyereséget a mérlegdeszka súlyainak meghamisításával! Nem hamisítottam meg a mérleg egyensúlyát! Nem oltottam el a saeut tüzet a mikor égnie kellett! Éh tiszta vagyok! Éu tiszta vagyok! Én tiszta vagyok!« Amikor e sorokat olvassuk, önkéntelenül igazat adunk egy hires történetírónknak, amidőn azt mondja: a történetírás hiába keresi az Édent e földön: legrégibb hagyományaik is háborúról, pusztulásról, Ínségről szólnak. A haladás végtelensége sincs igazolva. Oly határozott elvet, mely akár folytonos hanyatlást, akár folytonos emelkedést jelölne, nem lelünk. Nagyon igaz! Négy-ötezer év messzeségből az emberi bűnök ugyanazok mint ma. Hagyományaink háborúról, Ínségről szólnak és Osiris élőtt azzal védekeznek a lelkek : nem csaltam! Én tiszta vagyok! Háború folyik most is. És a kapzsiság sohasem ült rettentőbb orgiákat, mint ma. A telkeknek sohasem kellett annyira védekezniük és számot adniok tetteikről hitük túlvilág! Osirise előtt, mint a mai embernek. Es soha sem kellett annyira bizonygatnia tisztaságát. Legnagyobb földi istenségünk: a kapzsiság és az uzsora! Hatalma nagy, mint Kheops fáraó-é volt, akiről azt mondják a régi ékirások: Nagy kiáltás hangzott fel birodalmának egyik végétől a másikig, az elnyomottak kiáltása az elnyomók ellen, a gyötrelem és kétségbeesés kiáltása; az a kiáltás, mely Szufisz ideje óta gyakran fölzugott e földön és átjárta a hadak urának füleit! S vajon Szufisz nyugtalankodott-e ? Semmivel inkább mint Mohammed Ali, vagy Ibrahim basa! A zsarnok önző szeszélye előre tör munkájában ! A Kheops uzsorája azonban messze mögötte marad a modern uzsora rettentő hatalmának. E zsarnok birodalmában is végig zug a nagy kjáltás, az elnyomottak kiáltása. Önző szeszélye zavartalanul tör előre munkájában. Ötezer évnek tehát csak annyi volna az eredménye, bogy egy lépést sem tettünk előre? Egy vonalnyit nem fejlődött az emberi erkölcs ? Nem, ez nem lehet! Már látjuk is a jobb jövő világosságát. Az egyiptomi könyörgés azt mondja: Nem henyéltem ! Nem csaltam ! Tudták már akkor is, hogy a bűnt a munka nélküli, gyorsan elérhető gazdagság vágya szüli. Ez a fütőereje az uzsorának. Ahol azonban a verejtékes munka, a lankadatlan szorgalom lassan, de jól épitő munkája, hatalma uralkodik, ott nincs maradása a léha, a rabló erkölcsnek. Most folyik a háború Iegbalálosabb tu- siíja. Sorsdöntő küzdelem viharzik miudenik határon. Hisszük nem sokáig. E nagy, utolsó TÁRCA. A tótok (szlovákok).* (Folytatás és vége.) A morva- és pannon-szlávok nem fogadták a magyarokat idejövetelükkor ellenségesen. Volt itt puszta- föld elég és ők sokkal jobban gyűlölték a németeket, sokkal nagyobb szabadságot kaptak a magyarok uralkodása alatt, hogy- sem ne szövetkeztek volna szívesen a honfoglaló magyarokkal Panaszkodva Írják már 900 julius havában a salzburgi érsekség papjai, hogy a morva-szlávok a magyarokkal szövetkeztek a németek ellen.8 Világosan mondja Porphyrogeneta Konstantin, hogy a morva-szláv birodalom össze- dülésekor az ott lakó szlávok egy része a magyarokhoz menekült 9 De meg ha végig tekintünk azon vezéreken, akik a X. században a magyarok külföldi kalandozásait vezették, mindjárt láthatjuk, hogy azok közt a Durcsák és Bogát nevüek is előfordulnak,10 * pedig ezek tiszta szláv nevek. S'zent-lstvánt is mindjárt első harcaiban, amikor még a német bevándorlás meg sem kezdődött, a szláv eredetű Hontpázmány nemzetség támogatja. Ezen ékesen szóló adatokat támogatja a magyar nyelv is. Csakis igy lehet megérteni, hogy a Dunamentén és Dunántúl Esztergom, Komárom, Visegrád, Veszprém régi morva- pannon-szláv (és nem szlovák-tót) helynevek fenmaradtak, sőt részben magyaros képzővel még a XI században is ilyen morva pannon- szláv nevek keletkeztek. Ebből lehet megérteni, * E>r. Karácsonyi János: „A magyar nemzet történeti joga“ cimü müvéből. s A honfoglalás kútfői. 327. »U o. 130. 10 Luitprand: Aritapodosis. Pertz : Monumenta Ger- maniae. SS. 111. k. 29S—99. II. hogy a magyar nyelv régi keresztény műszavai mind morva-pannon-szláv eredetűek A magyar nyelv egész területén előforduló morva-pannon szláv szavakon kívül még öt olyan hangváltozást állapítanak meg nyelvészeink, amelyek különösen a Dunántúl lépnek fel (de hozzátehetjük, hogy a Dunáninnen is szokásosak) és a szlovén-vend nyelvvel közösek. Keresik is ennek okát, de a mai állapotokból kiindulva a Vasmegye nyugati részén lakó kis szlovén népben, az úgynevezett vendekben." Csakhogy ez az annyira erős és nagyon elterjedt hangváltozásokat nem magyarázza. Történetileg meg egészen érthetetlen ez okadatolás, mert a vendek csak a XIV. században kezdtek a volt országválasztó lakatlan közbe a muraszombati és felsőlendvai várak urainak meghívására beköltözni12 és soha nem érintkeztek a magyarokkal annyira, hogy ily nagy, már a XIV-XV. században észlelhető hatást gyakorolhattak volna a magyar nyelvre Ezt csak az magyarázza meg, hogy a szlovénekkel rokon nyelvet beszélő pannon- és morva-szlávok beleolvadtak a magyarokba és az ő ajkukon vált a magyar nyelv olyan dunántulias kiejtésűvé. Hová lettek tehát a morva-pannon szlávok ? Szövetkeztek a magyarokkal társaikká lettek, megtartották birtokaikat, sőt részben vezető hatáskörhöz is jutottak! És ha bizonyos tekintetben más lett a magyar nemzet ott az őshazában azzal, hogy a török eredetű, uralkodó faj a magyarba beleolvadt, más tekintetben uj lett azzal is, hogy itt Magyarországon a X—XI. századokban magához csatolta, egybeolvasztotta morva-pannon-szlávokat is A morva-pannon-szlávok tehát nem semmisültek meg teljesen. Meg vannak ma is, de a magyarok nemzetében ! Az a Pázmány Péter, aki a Hont-Pázmány, az a 11 Magyar Nyelvőr: 1915. 50, 90. Simonyi Zsigmond értekezése. i* V. ö. Csánki: Magyarország történelmi földrajza. II 717. Rákóczy Ferenc, aki a Bogát-Radvány, tehát a magyar honfoglaláskor már itt lakott morva- pannon-szláv nemzetségek kései ivadékai voltak, csak olyan magyarok, mint Korczán-nak, Árpád vezértársának leszármazói, mert a két nép itt Magyarországon eggyé lett. Ha tehát örökösökről lehetne beszélni, inkább mi magyarok vagyunk az örökösök, mert a morva-pannon szlávok vére, nyelve bennünk van és ha Szklemár, Sramkó és más irók, meg a bujtogató kémek mást beszélnek, azzal ma már csak saját tudatlanságukat árulják el, azzal csak azt mutatják, hogy a történeti tudomány uj kutatásairól, felfedezéseiről fogalmuk sincs. Azért a szlovák-tótoknak nincsen semmi okuk, semmi joguk panaszkodni, hanem ellen kezőleg csak hálát kell adniok a magyar nemzetnek. Mert csakis a Magyarországba való vándorlás és a magyar nemzet szabadság- és igaz- ságszeretete mentette meg az ő nemzetiségüket. Ott Sziléziában németekké, Morvaországban esetiekké kellett volna lenniök. A magyar nemzet adta meg egyes tagjainak nem csupán a megélhetést, hanem a nemesi jogokat is, úgy hogy kevés nemzetiség van, amelyből annyi emelkedett volna fel a nemesi rangra és igy az ország sorsának vezetésére, mint a szlovák tótok közül. Gondo’junk csak a trencséni, turóci, liptómegyei számos nemesi falvakra! Gondoljunk csak a számos és annyira elágazott felvidéki nemesi családokra ! Hogyan elárasztották ezek később egész Magyarországot! Ki beszélhet tehát itt elnyomásról ? Ki beszélhet itt üldözésről, hisz még Pázmány Péter is gondoskodott, hogy a tótok Nagyszombatban tót nyelvű egyházi beszédeket kapjanak! Ezenkívül ki tudná megszámlálni, hány meg hány szlovák-tót lépett a papi pályára és emelkedett előkelő, sőt püspöki állásokba ! Nem maradtak, mint régen, csupán pásztorok, földművesek, hanem lettek közülök iparosok, kereskedők, hivatalnokok minden akadály nélkül. Xja.pTO.3a.ls m.a.1 száma, S old.a.1.
