Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)

1916-07-09 / 28. szám

4 Békés 1916. julius 9. Az orosházi malomrablás Hétfőre virradó éjszakán eddig ismeretlen tettesek az orosházi_Rá- koczi-malomba, amely a Zeitler és társa cég tulaj­dona,betörtek s a Wertheim-kassza felfeszitése után, az abban levő 6100 koronával együtt eltűntek. Az eset részletei a következők : Hétfőn hajnalban 3—4 óra között lélekszakadva rohant a rendőr­ségre Zeitler és társa motormalom gépésze s el­mondotta, hogy gyulai katonák, kik lisztért jöttek, kirabolták a Wertheimkasszát. A csendőrség és rendőrség közegei azonnal kiszálltak a helyszínre s megállapították a rablást és azt is, hogy a rab­lás a katonák megérkezése előtt történt meg. Az irodában levő Wertheim kasszát feldöntötték s hátulját szétverve, az ott levő 6100 koronát ma­gukhoz vették. *A malomépületbe az udvarfelőli ajtón hatoltak be és az utcafelőli ajtón távoztak el, melyben a kulcs benne volt. A csendőrség a gépészt őrizetbe vette, mert a kihallgatás során sok oly körülmény merült fel ellene, amely alól nem tudta magát tisztázni, — mert a gépházban aludt s a betörés zajára fel is ébredt, de arra ügyet sem vetett. — Egyébként a betörés módja cigányoknál szokásos. — Orosházán már több betörés történt, úgy látszik alkalmas talaj a ha­sonló esetek büntetlen elkövetésére. Földesi Imre negyedszer is megszökött Csak a múlt héten irtuk meg, hogy a Gyulán elfogott hirhedt tyuktolvajt Földesi Imrét, aki háromszor megszökött a rend őrjeinek kezéből, legutóbb a nagyváradi színházban csípte nyakon a detektív, mikor a lopott tyúkok árából virágot szórt a színpadra. Egyben annak a reményünknek adtunk kifejezést, hogy a nagy tapasztalattal biró tyuk- tolvajra jobban fognak vigyázni. Feltevésünkben csalódtunk. A váradi rendőrség átadta Földesit további nyomozás végett a püspökladányi csendőr­ségnek, ahonnan 1-én délután megszökött. Erről a csendőrség táviratban értesítette a gyulai rendőrséget is. Az agyafúrt ketrec betörő-király alighanem Gyulán is levizitelt azóta, mert egyik éjjel Weimmann Yiktor törvényszéki biró tyúk­ketrecét ürítették ki. A rendőrség nyomozza a 19 éves csirkefogót, aki katonaszökevény is A dobozi vöröskereszt egylet ma és holnap este Reisz Albertné vendéglőjében, helybeli mű­kedvelők és lábadozó katonák közreműködésével jótékonycélú műsoros estélyt rendez. Az estélyek tiszta jövedelme az egylet budapesti központját fogja megilletni. Belépti-dij 2 K, 1 K 20 f és 60 fillér. Kezdete este fél 9 órakor. A műsoron monológ, énekkar, szavalat, egy három felvonásos népszínmű és egy háborús színjáték váltakoznak. Az estély iránt előre is élénk érdeklődés nyilat­kozik meg. tiyííjtsíink gyógynövényeket barackmagot és szilvamagot! A Hadsegélyző Hivatal által megindított gyógynövény gyűjtési akció felhívja az áldozatkész közönség figyelmét arra, — hogy miként lehet a normális időkben veszendőbe menő vagy elhanyagolt anyagokból a hadviselésre nézve igen fontos értékeket teremteni. A mezőkön ingyen virító gyógynövényeket, a barack és szilva magvát csak össze kell szedni és igy kis fáradsággal anyagi áldozat nélkül hathatóan segíthetjük a a hadsereget mely a gyógyszereket megkapja és a hősök özvegyeit, kiknek az értékesítés ősz- szege jut. — A barack és szilva magjából olajat préselnek, mely gyógyászatban a fontos mandula olajat helyettesíti. — E magvakat teljesen száraz állapotban, csonthéjukkal együtt küldjük be, a csomagokat a posta és vasút bérmentve veszi fel ha «gyógynövény» tartalomra vannak jelezve, a Hadsegélyző Hivatalnak V., Akadémia-utca 17 sz. címezve. A gyógnövények iránt érdeklődőknek a Hadsegélyző Hivatal kívánatra tájékoztatót küld. Hársfavirág, bodzavirág, nadragulya, beléndek, arnika, pipacs, orvosi székfü, ezerjófü, üröm, ökör­farkkóró, zilize levél anyarozs, redőszirom stb. . . mind gyűjthetők, de csak azon növényekről kér­jünk utasítást amelyek az illető vidéken tényleg előfordulnak. Az élő sertés és zsír órának maximálása. A hivatalos lap pénteki száma közli a kormány rendeletét a sertésvágás korlátozásáról, valamint az élő sertésekért és sertéstermékekért követelhető legmagasabb árak megállapításáról. A rendelet lényeges rendelkezései a következők: 1. Hatvan kilónál könyebb sertést nem szabad levágni; 2. A hizlalásra szánt, 60—90 kilós sertés maximális ára 6 korona; 3 a levágásra szánt sertés maxi­mális ára 6 K 80 fillér, 4. a leölt sertés maxi­mális ára egészben vagy féldarabokban 7 K 60 fillér, az olvasztott zsir maximális ára 8 korona 52 fillér. Ezek az árak azonban csak a nagyban való forgalomra, a termelő és viszonteladó között érvényesek; a fogyasztó közönség számára a maxi­mális árakat mindenütt a helyi hatóságok álla­pítják meg. — Az uj rendelet szerint olyan sertést amelynek súlya darabonként 60 kilogram ot meg nem halad — a kényszervágás esetét kivéve — a közfogyasztára levágni tilos. E tilalom alól a föld- mivelésügvi miniszter, Horvát-Szlavonországokban a bán kivételeket engedhet. Sertést levágás végett csak vágósulyban szabad eladni. Vágósnly: a ser­tés élősúlya darabonként 22 és fél kilogram le­vonással. Az ez alapon kiszámított vételárból 4 százalék levonandó (úgynevezett budapest-kőbányai szokvány). Sertést hizlaló vagy állattartó részére csak minden levonás nélkül számított élősúlyban szabad eladni. — A sertéseket az utolsó 12 órán belül nem szabad sem etetni, sem itatni. Hizlalásra szánt sertésnek csak a darabonként 90 kilogram- nál nem nehezebb sertés tekinthető. Megyei tör­vényhatóságokban az alispán köteles megállapítani az elkészített, sózott, füstölt, paprikás, füstölt és egyéb csemege-szalonnaféléknek valamint az elké­szített sertéshúsnak a sertéshúsból készült áruk­nak legmagasabb árait a tertmelő és viszontel- árusitó között való forgalomban. — Ugyan­ezek a hatóságok állapítják meg a saját te­rületükön mindennemű disznózsírnak, szalonnának, friss sertéshúsnak, elkészített sertéshúsnak és sertéshúsból készült áruknak a kiskereskedelmi forgalomban való eladási árát, vagyis a közvetle­nül a fogyasztó részére való eladási árt, tekintet nélkül arra, hogy az eladás a termelő vagy a vÍ8zontelárusitó utján történik-e. Ezeknek a ható­ságoknak a legmagasabb árak megállapítása iránt tett rendelkezéseikben az elsőfokú hatóságokat fel kell hatalmazniok arra, hogy ezek a saját terüle­tükön a fentebb nevezett hatóságok által megállapí­tott legmagasabb áraknál alacsonyabb árakat állapít­hassanak meg. Az elsőfokú hatóságok azt is megálla­píthatják, hogy a közfogyasztás céljára való vágás esetében a sertés vágósulyából a termelő legalább is milyen mennyiséget,illetőleg milyen részeket tarto­zik nyers állapotban közvetlenül a fogyasztók részére forgalomba hozni. A maximális árakat az egész országban minden törvényhatóságra nézve julius 15-ig kell megállapítani; ezen a napon már érvénybe lép a maximális ár. A ki a megszabott árnál nagyobb áiat kér vagy fizet, azt e kihágás­ért hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel lehet sújtani. Az, a ki a maximális árnál nagyobb összeget ígért vagy fizetett, nem büntethető, ha a maxi­mális árat túllépő elárusítót a hatóságnál feljelenti. A húsfogyasztás korlátozása ügyében ki­adott rendelet szerint a keddi és pénteki hústalan napokon csak az állóképes és hosszabb előállítási időt igénylő húskészítmények és szarvasmarha, borjú és sertés levágásából nyert és emberi táp­lálkozásra alkalmas melléktermékek hozhatók for­galomba. A netaláni félremigyarázások elkerülése végett a belügyminiszter most meghatázozza, mik értendők ily termékek alatt. Ezek az agy és ge­rincvelő, nyelv és tüdő, a szív, a máj, a has­nyálmirigy (fehérmáj), a kedeszmirigy (borjú- mirigy, Brics), a pacal, a borjufodor, a lép, a vese, a tőgy, az orr, a csont, a marhaköröm, a borjú- fej, a borjúláb és a a sertésfej, sertésköröm, ser- tésbörke (kocsonyahús). Ezek az állati zsigerek és tostrészek, tehát keddi és pénteki napon is árusíthatók. Mozgalom a balkáni összeköttetésünk ér­dekében Temesvár város törvényhatósága a há­ború utánra megoldandó gazdasági feladatok kö­zött elsőrendű érdeknek tartja a Balkán államai­val való szoros kereskedelmi kapcsolat létesítését és azért egy széles látkörü tanulmányra való me ■ morandumban fordul a kormányhoz ezen össze­köttetés előkészítése és az ezt elősegítő intézmé­nyek létesítése iránt. Különösen fontosnak látja a dunai hajózás fejlesztését és a Balkánnal való vasúti összeköttetés szaporítását. Ez az utóbbi ki­vánalom az Aldunának áthidalásával és egy az ország közvetlen forgalmába bevonó uj vasúti hid közvetlen összekapcsolással lévén lehetséges. — Temesvár város azt kívánja, hogy az áthidalás Báziásnál történjék, d; ha másutt történik is, az uj balkáni vasúti fővonal Temesvár—Aradon át vezettessék és egy Kassa—Temesvár—balkáni köz­vetlen tramveriális vasúti összekapcsolás létesit- tessék. A memorandum beható részletességgel ki­fejti ezen tervezet gazdasági előnyeit, a melyre vo­natkozó indokai hözött a fősulyt arra helyezi, hogy igy a budapest—belgrádi fővonal mellett azzal párhuzamosan a nagy alföldöt egész hosz- szában átszelő annak fejlett mezőgazdasági életét és élénk ipari és kereskedelmi gócpontját (Temes­vár—Arad—Nagyvárad—Debrecen—Kassa) a bal­káni forgalomba közvetlenül bekapcsoló vasúti összeköttetést nyerne az ország. A kért irányitó érintené és igy közvetlenül érdekelné Békésvár­megyét is, a melyet a felirat támogatására Te­mesvár város megkeresett és azért nem kételke­dünk, hogy a terv vármegyénkben is visszhangra talál és vármegyénk közönsége is támogatólag fog állást foglalni Temesvár felirata mellett. A pékek csak nappal süthetnek. A kor­mány rendelete következtében a pékek, kenyér­sütők, cukrászok julius 10-től üzemeiket csak reggel 6 órától délután 6 óráig tarthatják műkö­désben, vagyis este 6 órától reggel 6 óráig tilos a sütőmühelyekben mindenféle munka. A közön­séget az uj munkarend csak annyiban érdekli, hogy holnaptól kezdve nem vásárolhatunk regge­lenként frissen sült puha kenyeret. Bár csak ez volna manapság a legnagyobb kellemetlenségünk. Irodalom. A magyarság legerősebb és leghatalmasabb szavú orgánuma a Pesti Napló, amely hatvanhét évi nemes és becsületes munkára tekinthet vissza. Félmillió ember olvassa naponta ezt a lapot, amely változatos tartalmával, pontos és friss hírszolgála­tának megbízható értesüléseivel, nagyszerű tárca­rovatával, érdekes regényeivel, a vidám «Tarka Krónika» rovatával méltán rászolgált arra az ál­talános népszerűségre amely az egész prszágban körülveszi. A Pesti Napló ajándékalbumai méltán híresek, s minden könyvtárnak legjobb ékességei közzé -tartoznak. Ezt az albumot, mely az idén a Magyar Hősök apotheozia lesz, feltételeink értel­mében minden előfizető díjtalanul megkapja. — A Pesti Napló előfizetési ára negyedévre 8 korona. Kérjen mutatványszámot a kiadóhivataltól : Buda­pest, VI., Vilmos császár-út 55. Törvényszéki csarnok. Az ügyvédi kamara köréből. Az aradi ügy­védi kamara dr. Hauser L^o orosházi ügyvédet a kamara lajstromába jegyezte. Dr. Danes Szilárd szarvasi, dr. Molnár János békéscsabai ügyvédek elhalálozása folytán a kamara lajstromából töröl­tettek. Előbbi irodája részére dr. Löwy Gyula szarvasi, utóbbi irodája részére dr. Deutsch Hen­rik békéscsabai ügyvéd lett gondnokul kirendelve. Heti bűnkpónika. A hűden cseléd Súlyos károsodás érte Grünvvald Mór bé­késcsabai lakost ez év március hó 9 én. Fel­fogadta cselédnek Szabó Katalin 25 éves oros­házai illetőségű leányt, aki vígan szolgált gaz dájánál 11 napig. Ennyi idő elég volt neki, hogy megérlelődjék benne a szándék, hogy elhagyja a cselédi pályát, inkább nagysága lesz. Persze a nagyságához való kellékek hiányzottak nála. De ott volt előtte mintának gazdaasszonya, aki ren­delkezett mindazzal, ami egy nagyságának kell. Voltak ékszer-i, pongyolái stb. Kapta hát ma­gát Szabó Katalin, összeszedte asszonya arany - nemüit, ékszereit, ruháit, ezután az összes szap­pant a háznál (majdnem az arany értékével bir) meg minden egyéb megmozdítható tárgyat ösz- szesen 717 korona értékben és ezekkel meg­szökött. Sikeres szereplésének azonban nem soká örülhetett Szabó Katalin, mert nyakon csípték és mert kiderült róla, hogy már több lopás miatt kiszabott büntetést állott ki, a kir. tör­vényszék 3 évi fegyházra itelte. A pénzügyőr csalásai Helyesebben a „volt“ pénzügyőr : Sárközy Károly dolgairól van szó, akit elbocsájtottak a hivatalából, annak dacára továbbra is pénzügy­őrnek adta ki magát és ez év március havában megjelent Kondoroson a Liker Mihályné, Gyuros János és özv. Demcsák Jánosné italmérésében mindenütt szemlét tartott, arról szemleivet vett fel, de egyúttal mindenütt az mondta, hogy a háborús viszonyok folytán olyan rendelet érke­zett, mely szerint a f. évre még hátralékos ille­téket három negyedévre egyszerre be kell fizetni és ezen a címen Liker Mihálynétól 75 korpnát, Gyuros Jánostól 30 koronát és özv. Demcsák Jánosnétól 30 koronát vett fel. A kir ügyészség 3 rendbeli csalás bűntettével vádolta meg Sár­közy Károlyt, aki azonban alighanem ismeret­len helyre távozott, mert a múlt heti főtárgyalá­son nem jelent meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom