Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)

1916-07-09 / 28. szám

2 Békés 1916. julius 9. iigyminiszterhez terjeszti fel, aki ennek alapján gondoskodik a törvényhatóság liszt- illetve gabonaszükségletéaek megállapításáról. Azok, akik október hó 15. napjáig a hatósági ellátásban részesitendők jegyzékében szerepelnek, a bejelentett lisztmennyiségek rendelkezésre bocsátását másként, mint a ha­tóság által megállapított időben, mennyiség­ben és lisztet csak készpénzfizetés ellenében kapnak. Ami a termelők készleteinek bejelenté­sét illeti, a termelő köteles zár alá vett ter­mésének a saját házi- és gazdasági szükség­letét meghaladó és október hó 15. napjáig még el nem adott részét a jelzett nap után a Hadi Termény részvénytársaságnak meg­vételre felajánlani. E végből minden termelő köteles október hó 15. napján birtokában levő búza-, rozs-, kétszeres-, köles-, árpa- és zabkészletét annak a községnek elöljárósá­gánál, melynek területén a készlet van, be­jelenteni. A közigazgatási hatóságokat, a ma­lomvállalatokat, a H. T. bizományosait, a ke­reskedőket a rendeletben megállapított űr­lapokkal, nyomtatványokkal a H. T. látja el. A rendelet értelmében kiállított igazol­ványok, tanúsítványok, elismervények, vala­mint az ezek kiszolgáltatására irányuló kér- vénvek bélyeg- és illetékmentesek és a ki­állításukért dij nem szedhető. Tanügy. A gyulai áll. polgári leányiskola értesítője az 1915—16. iskolai évről, szerkesztette Kovalssky József igazgató. A polgári leányiskola most meg­jelent értesítője az iskola fennállásának tizenket­tedik évéről számol be. Az iskola ez évben is ki volt lakoltatva helyiségéből, melyben tudvalevőleg a vöröskereszt kórház van elhelyezve. Ideiglenesen a Békésvármegyei Casinó átengedett termeiben folyt a tanítás egész éven át és pedig váltakozó módszerrel. Helyiség hiányában testgyakorlatot és karéneket nem lehetett tanítani és az iskola tan­szereit sem használhatták. Mindez nagyon meg­nehezítette a tanítást. Az iskola különben meg­lehetősen népes volt, amennyiben 210 növendék tói kezdve lassan bevándorló és a századok folyamán elszaporodott'jövevények. A Morva és az Odera folyók felső völgyében lakó fehér-hor- vátok ivadékai ők,7 s csakis annak köszönhetik nyelvök és nemzetiségük fennmaradását, hogy a XII—XIII. században ide átvándoroltak és a magyar közigazgatás és magyar védelem alá jutottak, mert eredeti hazájokban visszamaradt társaikat vagy a németek szorították ki, mint Sziléziában, vagy a XII. századtól kezdve erősen kelet felé nyomuló csehek csehesitették el. E cseh előnyomulásnak lehet tulajdonítani azt is, hogy a pozsony- és nyitramegyei tótok most már inkább a cseh tájszólást beszélik s ha 1790- ben Bernolák nevű szlovák-tót iró és katholikus pap föl nem ismeri a veszedelmet és meg nem írja a szlovák-tót nyelv grammatikáját, kétség­telenül az egész szlovák-tót nyelvjárás eltűnik s helyét a cseh foglalja el. így is a Jednota-társu- lat minden erejét megfeszíti, hogy a szlovák-tót nyelvet kiszorítsa és politikai szempontból az egész szlovák-tótot á cseh nemzet elnyelje. De sokan azt kérdik e világos, történeti folyamat előadása után, hogy hát akkor hová lettek a magyarok bejövetelekor itt lakó morva- pannon-szlávok ? Nagyon egyszerű rá a felelet, ha mindent jól tekintetbe veszünk és mérlegelünk: bele­olvadtak a magyar nemzetbe. Ez az egyszerű igazság csak azokra meg­lepő, akik nem ismerik Magyarország X—XI. századbeli történetét és a magyar nyelv bizony­ságát. (Vége. köv.) 7 V. ö. A Honfoglalás kútfői. 114. 135. Racki: Docu­menta históriáé Chroaticae 417—19,545. iratkozott be. A tanulók előmenetele általában jó volt. Az osztályt sikerrel végezte 172, javító vizsgálatra utasittatott 23, osztály ismétlésre uta- sittatott 8. Magánvizsgálatot tett 30 tanuló. Az iskola növendékei háborús jótékonycélokra 309 koronát gyűjtöttek és a Hadsegélyző Hivatal által küldött 30 klgr. pamutból 77 pár lábszárvédőt kötöttek. Az évzáró vizsgálat május 30 és 3l-én taratott meg. Az értesítő tartalmazza még a sta­tisztikai adatokon kívül a növendékek, tantestület, felügyelő hatóságok névsorát s a jövő iskolai évre vonatkozó tudnivalókat. Hírek. Rendkívüli közgyűlés lesz julius hónap folya­mán a vármegyén, a melynek határnapjául f. hó 22-ike van tervbe véve. A közgyűlés végleges megállapítása és a meghívó és tárgysorozat ki- bocsájtása a hét elején fog megtörténni. A közigazgatási bizottság julius havi ülését folyó nő 10-en fogja megtartani. A vármegye központi választmánya folyó hó 3-an délután dr. Daimel Sándor alispán el­nöklete alatt ülést tartott, a melyben a képviselő­választók jövő évre összeállított névjegyzéke ellen beadott felszólamlásokat bírálta el. Összesen a vármegye területéről huszonkilenc felszólamlás adatott be, a melyek közül huszonöt esetben a választmány helyet adott a felszólamlásnak és a felszólamlónak a névjegyzékbe való felvételét el­rendelte, mig a többi négy esetben a felvételre irányuló kérelem jogosságát nem állapította meg és a felszólamlást elutasította. Nyugdíjasok háborús segélye. Az országos hadsegelyző bizottság a régebbi nyugdijszabály- zatok alapján nyugdíjazott vármegyei alkalmazot­tak és jegyzők részére a nagy drágaságra és a nyugdíj csekélységére való tekintettel rendkívüli se­gélyek folyósítását határozván el, arról értesítette a vármegye alispánját, hogy 22 nyug. tisztviselő és 30 nyug. jegyző illetve özvegye részére egyen­ként 150 K, 3 tisztviselő és 6 jegyző illetve öz­vegy részére egyenként 200 K, 2 tisztviselő és 2 jegyző részére egyenként 250 K és 4 altiszt és szolga illetve ezek özvegyei részére egyenként 80 korona rendkívüli segélyt engedélyezett. Az ezen segélyek kifizetésére szolgáló összeget az alispán rendelkezésére bocsájtotta, a ki a segélyek ki­osztását a napokban eszközölni fogja. Lukáes Györgyné csillagkeresztes hölgy. Mária Jozefa kir. hercegasszony a csillagkereszt rend legfőbb védőasszonya Lukács Györgyné szü­letett Perényi Marjorie bárónőnek a csillagkereszt rendet adományozta. Gyulai honvédek hazatérése orosz fogságból. Stein Ferenc a gyulai 2. h.-gy.-e népYölkelője írja Brüxből: meghatóan szép ünepséggel fogadták pár nap előtt az orosz fogságból ideérkezett ki­cserélt rokkant katonáinkat. Mintegy 400 magyar és osztrák rokkant hős érkezett a szállítmánnyal Brüxbe, akik között a legtöbb magyar katona volt. Az állomáson a katonai hatóságok . fogadták a hazaérkező rokkant hősöket, akik a vonatukkal énekszóval robogtak be a vasúti pályaudvarra. Az állomáson a rokkantakat pazarul megvendégelték, majd a közönség meleg ovációja közepette zene­szóval, földiszitett kocsikon szállították őket a fellobogózott város kórházaiba, ahol egyelőre ki­fogják piheni a hosszú ut fáradalmait. A rokkan­takat mindenütt, Svédországban és Németország­ban is impozáns ünnepélyekkel fogadták. A Brüxbe érkezettek között van Varga János (Kevermes) Szmalinka Mihály (Nagylak), Mihály László (Mindszent) és Dohányos János (Békés), akik a 2. honvédgyalogezrednek katonái. Ilőseink elmon­dották, hogy Oroszországban nem igen jól bántak velük. Ma még nem tudják, hogy mikor továbbít­ják őket rég nem látott hazájukba és családjuk körébe. Hősök kitüntetése. A király elrendelte, hogy a háborúban teljesített kitűnő szolgálataiért Bá­lint Imrének, a gyulai államépitészeti hivatal mérnökének, a 3-ik vártüzér zászlóaljbeli tarta­lékos főhadnagynak a legfelsőbb dicsérő elismerés tudtul adassék. Ugyancsak a signum laudissal lett kitüntetve az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért Verő Mihály a gyulai 2 népfel­kelő gyalogezred főhadnagya, egy fényszórógép parancsnoka, valamint Zágoni Dezső a 302 honv. gyalogezredhez beosztott 2 honvég gyalogezred­beli tartalékos hadnagy A hadsereg főparancs­nokság Popovics Traján egészségügyi zászlósnak a 2. honvédgyalogezredben a másodosztályú ezüst vitézségi érmet adományozta. Házi telefon a városházán. A közigazgatás egyszerűsítésének egyik sarkalatos elve az Írásos rendelkezések minél szükebb korlátok közé szorí­tásával az ügyeknek ahol csak lehet, szóbelileg való elintézése. Furcsának tűnik ugyan fel a lai­kus előtt, de mégis úgy van, hogy az egy épü­letben elhelyezett hivatalok is, az egyszerű kér­déseket, illetőleg felvilágosításokat is írásos meg­keresésekben, átiratokban intézik egymáshoz. így a városi tanács átír a rendőrséghez, a városi adó­hivatalhoz, a számvevőséghez, a pénztárhoz és megfordítva,’azonkívül ezek mindegyike variálva írásban fordul a másikhoz, olyan kérdésekben,- amelyek szóbelileg is elintézhetők lennének. Hogy miért ez az Írásbeliség és miért nem megy át egyik tisztviselő a másik ügyosztályba személye­sen, annak többfajta technikai akadálya van. Ve­gyük csak azt az egyet, hogy a közönség állan­dóan tömegesen látogatja a városi hivatalokat, s ha e szóbeli intézkedés a gyakorlatban keresztül vitetnék, a szegény polgár sohasem találná a ke­resett tisztviselőt a hivatalában, mert az a nap egy részét szobáról-szóbára vándorlással töltené, így írásba foglalja mondani valóját és íróasztalá­tól nem kell elmozdulnia. — Hogy azonban ez a túltengő írásbeliség megapadjon, mégis közérdek és különösen az most, a papírral való szükség­szerű takarékoskodás idején. Erre legalkalmasabb megoldás az, amit a városi tanács elhatározott, hogy tudniillik a városháza helyiségeibe házi te­lefont rendez be. — Az elkészített terv szerint egy központba kapcsolt 19 állomás fog beren- deztetni amelynek költségei fedezetett találnak az épületjavitásokra felvett költségvetési tételben. A technikának ez a modern vívmánya tehát rö­videsen uj életet fog önteni a már egyszer ha­lálra ítélt városháza öreg falai közé. Ne küldjünk élelmiszert a harctérre. A 20. honvéd gyalog hadosztály parancsnoksaga a pol­gári hatóságokhoz megkeresést intézett, amely szerint a tábori posta csomagokban nagy meny- nyiségü élelmiszer érkezik a harctéren levő kato­nák részére, azonban bármennyire is méltánylást érdemel az otthonmaradottak hozzátartozóik, iránt tanúsított érdeklődése, ez a szeretetteljes gondos­kodás a jelenlegi viszonyok között még sem jut­hat érvényesülésre. Az élelmiszer ugyanis rész­ben a meleg időjárás, részben a hosszú szállítási idő folyamán megromlik, élvezhetetlenné és az egészségre ártalmassá válik. Ezért a parancsuok- ságok kénytelenek voltak akként intézkedni, hogy a harctérre küldött minden élelmiszer, tékintet- nélkül élvezhető vagy élvezhetetlen voltára, a címzettnek ne kézbesittessék. Harcban álló kato­náink élelmezése kifogástalan és bőséges, ennél­fogva az itthonmaradottaknak jól felfogott saját érdeke is azt parancsolja, hogy az élelmiszerek ily módon való pazarlásától tartózkodjanak. Sebesültek érkezése. -Szerdán este külön betegszállító vonat érkezett az orosz harctér sebesült hőseivel a gyulai állomásra. Négyszáz- kilencvenhárom sebesültet — köztük tiz tisztet — hozott, túlnyomó részben magyar katonákat, akik hősi elszántsággal állottak ellen a muszka ember­csordának mindaddig, mig harcképtel-nné nem tették őket az ellenség lövedékei. A vonatnál a kórház katonai parancsnoka és a vöröskereszt kórháziak várták őket és intézkedtek beszállításuk felöl. A járó betegek közül 183 at a Vöröskereszt kórház vett át, a többi 310 ember nagyrészét a kisvasút külön szerelvénye szállította a közkór­házig. Mogható példáját adta ebből az alkalomból hazafias érzésének és jószivének egy egyszerű derék asszony, özv. Furka Andrásné szül. Takács Zsuzsánna bérkocsi tulajdonosnő azon cselekedeté­vel, hogy a járni nem tudó sebesültek kórházba szállítására rendelkezésre bocsátotta kocsiját. A kocsi nyolc fordulót végzett rövid idő alatt, de az asszony nem fogadott el érte díjazást. Sőt, mikor egy, a szőllöből arra jövő asszony az állo­másnál pénzért akart meggyet árulni, az egész kosár gyümölcs árát kifizette és tartalmát szét­osztotta az utazástól megtört vitézek között, többüknek pedig pénzt is adott. A nemes példa csakhamar átragadt a többi arra jövő asszonyokra is, akik a fejükön hozott gyümölcsöt kosárszámra a hálás katonáknak adták. A mozgósítás lelkes hangulatú napjai elevenedtek meg újra a vasúti állomás körül, amikor gazdasszonyáink szeretetük jeléül szintén vetélkedve halmozták el gyümölcs- termésük javával harcba induló, virágos katonáinkat A veszett kutyák, talán a hőség következ­tében is, mostanában nagyon elszaporodtak. — Unyatinszky András 16 éves csabai fiút még a múlt hónapban megmarta egy kutya. A fiút Bu­dapesten a Pasteur intézetben beoltották és mint gyógyultat haza bocsátották. Alig ért azon­ban haza, rosszul lett és folyó hó 1-én teljes erő­vel kitört rajta a veszettség, úgy hogy nagy kí­nok között meghalt. Ez a tragikus eset is foko­zott kötelességévé teszi a hatóságoknak, hogy az

Next

/
Oldalképek
Tartalom