Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-06-25 / 26. szám
4 Békés 1916. junius 25. ápoló intézetekben ápolt betegeket hozzátartozóik csak akkor látogathatják meg, ha orvosi bizonyítvánnyal igazolják, hogy a háború kezdete óta számított időn belül himlő ellen sikeresen be lettek oltva. Saját érdekében szükséges mindenkinek tehát, hogy Ausztriában fekvő beteg hozzátartozójának meglátogatására indulva ily orvosi bizonyítvánnyal ellássa magát. A gyulai csizmadia ipartíírsnlat a hadi árvák és özvegyek segélyezésére indított nemes mozgalomban egy nagyobb alapítvánnyal akar részt- venni. Az erre szánt összeg egybegyűjtésére azon módot gondolta ki, hogy a tagok a társulati templom zászló rudjába hadi zászlószőgeket vernek be, mely szögek megváltása révén már eddig is tekintélyes öszszeg gyűlt egybe e nemes célra. A zászlószögek beverése némi ünnepélyesség keretében jövő vasárnap délelőtt, Sarlós-Boldogasszony napján a nagy mise után történik a gyulai anyatemplomban. A 101-esck hőstettei a tiroli fronton. A hivatalos jelentések is közölték már, hogy a nagysikerű tiroli offenziva végrehajtásánál milyen jelentőségteljes szerep jutott a 101-es gyalogezred vitéz katonáinak. Az ezred kipróbált legénysége dicsőségesen oldotta meg úgyszólván emberfeletti feladatát és ragyogó haditettének újabb sorozatával ismét beírta nevét a világháború történetébe. A hivatalos jelentés közlésén kivül a hadvezetőség két katona kiváló és hősi működését tartja kiemelendőnek: Pritsch Károly főhadnagyét és ökrös István őrmesterét, akikről a hadsereg aranykönyve a következőkben emlékezik meg: — Fritsch Károly, a 101-ik gyalogezred főhadnagya volt az a tiszt, aki a hivatalos jelentésben is fontosnak jelzett Mite Belmonte erődített magaslatot elfoglalta. A most negyedszeri kitüntetésre előterjesztett főhadnagy minden parancs nélkül, saját felelősségére vezette századát szuronyrohamra a hegyet erősen megszálva tartó olaszok ellen; közülük körülbelül háromszor annyit elfogott, mint amennyit saját legénységének létszáma kitett és ráadásul három gépfegyvert zsákmányolva, félórai harc után elfoglalta az olasz hullákkal borított magaslatot. A divízió felett parancsnokló altábornagy még ütközet közben gratulált Pritsch főhadnagynak bravúros sikeréhez, amely lehetővé tette, hogy egész arcvonalunk két kilométerrel előbbrenyomuljon. — A másik hőstett fényes szószólója az egyszerű alföldi magyar józan éleslátással és lelkes kötelességtudással párosult vitézségének. Ökrös István gazdálkodó, tartalékos őrmester, mellesleg a 101-esek egyik leghíresebb szakaszparancsnoka május hó 30-án fényes délután negyedmagával kimászott a saját állásából és két olasz század által védett Conca helységbe, elkeseredett utcai harcokban harpuincat agyonvernek a kétségbeesetten védekező olaszok közül, öt tisztet és százötvenkilenc közembert foglyul ejtenek és a falut megszállják. Erre a bázisra támaszkodva, az egész ezred felhuzódik Conca magasságába, ahol a parancsnok Ökrös őrmestert a pompás munkájáért nyilvánosan megdicsérte, őt magát az arany, derék legénységét pedig az ezüst vitézségi éremmel való kitüntetésre terjesztette elő. A százegyesekuek oroszlánrészük volt Asiagó olasz város elfoglalásában, amelynek hire valósággal kétségbe ejtette az olaszokat, Cadornát pedig olyan napiparancs kiadására kényszeritette, melyben előlünk meghátráló olasz katonákat agyon- lövetéssel fenyegette meg. A mi hadvezetőségünk a százegyesek sikeréről a következő napiparancsban emlékezik meg: «Az olaszországi offenziva legelső sorában harcoló százegyedik békéscsabai gyalogezred diadalt-diadalra halmozva és az első napokban majdnem 4000 foglyot ejtve, eddigi sikereit újabbal gyarapította. Pontos helységek, több vasútállomás — egytől egyig óriási fontosságú támaszpontok — szuronytámadással történt elfoglalása után, harmadik százada ma . . . erődített magaslati állást vette be. A század ez alkalommal 4000 foglyot és három gépfegyvert zsákmányolt.» Halálozás. Tar Gyula kir. járásbirósági végrehajtó f. hó 21-én délelőtt 71 éves korában meghalt. A végrehajtói foglalkozás rendszerint nem tartozik a népszerűek közé, mely tétel igaz voltát legélénkebben illusztrálja id. Dumas Sándor ösmert esete, midőn valaki egy elhunyt szegény ember temetési költségének fedezésére gyüjtőivet nyújtott át neki s ő, minekutána szokásához híven tekintélyes összeget jegyzett, kíváncsiskodott az elhunyt foglalkozása iránt és amidőn a gyűjtő megmondotta, hogy az illető végrehajtó volt, megduplázta adományát azzal, hogy mindjárt egy másik végrehajtót is eltemessenek. Istenben boldogult Tar Gyula annyiban hasonlított a fenti végrehajtóhoz, hogy ő is szegény ember volt, egyébként mintaképe volt a puritán becsületességnek, emberbaráti indulatnak, könyörületes érzésnek, utóbbinak saját anyagi kárára s rovására, amennyiben egész legendakor maradt róla, menynyire együttérzett a szegény végrehajtást szenvedővel és számtalan esetben ő lágyította meg a felperes kemény szivét, hogy ujabbi haladékot adjon a kétségbeesett adósnak, jó példával járva elől, saját eljárási dijainak fel nem számításával is. És ha egyáltalában 1 hetséges, hogy végrehajtó népszerű lehessen, Tar Gyula ezt a kivételes tényt teljesen kiérdemelten, megszerezte magának. Halála mélységes, igaz részvétet keltett a legszélesebb körökben és súlyos vesztesége a bíróságnak is, mely abszolút megbízható közegét veszítette benne, kinek semmiféle ténykedése ellen sohasem merült fel a legkisebb gáncs, vagy észrevétel sem. A boldogult különben életerős, egészséges ember volt s gyászlapja, mely 71 évesnek jelzi, még ösmerősei körében is meglepőleg hatott. A gyilkos kór alig nyolc nappal előbb lepte m^g s oltotta ki nemes életét. Halála mély gyászba borítja szerető nejét, gyermekeit, unokáit, testvéreit, kiterjedt családját, úgyszintén barátai és tisztelői nagy táborát. Yégtisztessége, melyen a bíróság Nizsalovszky Endre törvényszéki elnök vezetésével testületileg jelent meg, igen nagyszámú közönség jelenlétében, Űrnapján délután 5 órakor volt a r. kath. egyház szertartása szerint a reform, temetőben. Áldás és béke poraira. Halálozás. Ludvig Terez, Ludvig György Józsefvárosi polgártársunk s neje Kneifel Franciska leánya, élete tavaszán, 20 éves korában f. hó 18-án hosszas súlyos betegség után meghalt.Szülein kivül testvérei s kiterjedt rokonság fájlalják a viruló szépségű leány korai halálát. Hétfőn délután temették el fájó részvéttel a Szt. József- temetőben. Gyermekleány halála. Kissel Antal katonai szolgálatban levő munkásbiztositó pénztárbeli hivatalnok s neje Mészáros Etelka leánya Ilonka f. hó 21-én, 5 napi súlyos szenvedés után, 8 és fél éves korában váratlanul elhunyt. A korán letört fiatal virágszál temetése csütörtökön délután volt nagy részvéttel. Az aratás a tavaszi árpát és pedig úgy tavaszi mint őszi árpát illetőleg, szikes és magas fekvésű földeken mar pénteken kezdetét vette, s mire e sorok megjelennek, az árpa keresztek — egész légiója borítja a learatott földeket. — De ismételjük, ez csak kivételes eset, egyébként most lépünk a búza sorsát végleg megállapító gazdasági nagyhétbe. A küszöbön álló két hét időjárásától igen sok függ, bár — sajnos vannak helyrehozhatatlan károk, amelyeken a legideálisabb idő sem tud és fog változtatni. — Ezek között első helyen áll a sok nedvesség okozta talajvíz, amely vármegyénkben 1000 holdakra teijedő vetést teljesen megsemmisített és még nagyobb területeken a vetőmag hozadékig redukálja a termést. Borzalmas pusztításokat okozott és okoz ugyancsak jelentékeny területeken a hes- seni légy, amely különös vehemenciával az »ugar«-oknak nevezett olyan búzatáblákban grasz- szál, ahol tavaly Is búza volt vetve. — A jégkár krónikájában pedig csaknem páratlanul áll az a jégvihar, amely folyó hó 19-én, hétfőn este 9 óra tájban mondhatni egész vármegyénk területén átszáguldott Szarvastól Gyuláig, a sárréti községektől Orosházáig. Emberemlékezet óta nem történt, hogy jégesés alig Öt percnyi idő alatt annyi pusztítást okozzon. — A kár természetesen nem egyforma, ami a jégnél nem is történhetik meg, 1—100-ig terjedhető, minden százalék képviselve van benne. Különösen sokat, mondhatni legtöbbet károsodott az árpa, és ahol a fagy megkímélte a szőlő s gyümölcs. Búzában, tengeriben s vetemé- nyekben aránylag csekélyebb, de helyenként szintén számottevő nagy kár van. — Hogy derűsebb képet is fessünk, örömmel állapítjuk immár végleg meg, hogy amitől pedig leginkább féltünk, ,és ami valamennyi fentebb elősorolt csapásnál nagyob veszedelemmel fenyegetett : a köd és a nyomában fellépett rozsda — aránylag csekély kárt okozott. A rozsda ugyanis csak igen ritka helyen terjedt át a száron vagy kalászon, s a búza levélről is legnagyobb részben lemosta ^z eső. Ez a kedvező körülmény a további jó idő mellett reményt nyújt a búzában közép, sőt ahol a jégkárak enyhébbek, jó közép termésre. Csaló ál katona. A hét elején Csabán többen jelentést tettek a rendőrségen, hogy egy — katona megcsalta őket. Olcsó csehországi cipőkre vett föl kisebb-nagyobb előlegeket, de a cipők nem érkeztek meg. A katona néhol Kirch- bergernek máshol Machulkának mondta magát. A rendőrség azonban megállapította a katonai parancsnokság utján, hogy ilyen nevű katona nincs, így a rendőrök másfelé kezdtek nyomozni, még pedig sikerrel, mert az ál katonát egyik vasúti vendéglőben elcsípték s átadták a katonaságnak, mert erős a gyanú, hogy a jómadár azonos egy régen körözött katonaszökevénnyel. Halálozás. Budapestről gyászlapot veszünk, melyből részvéttel értesülünk Danszky Gergely városunk szülöttét sújtó pótolhatatlanul fájdalmas csapásról. Szeretett neje Király Etel ugyanis folyó hó 22-én 64 éves korában hosszas, súlyos betegség után meghalt. A boldogult derék nőt férjén kivül gyermekei, unokái, s kiterjedt rokonsága gyászolják. Nyugodjék békében ! A helyreállt menetrend. Pünkösd első napjától kezdve a Gyuláról Békéscsabára meuő reggeli 8 órás és a Békéscsabáról délután háromnegyed 6-kor Gyula felé induló vonatközlekedés tudvalevőleg szünetelt. A menetrend újra helyreállott és a csabai vonat tegnap délután 6 órakor már megérkezett városunkba. Gyuláról Csabára pedig ma reggel nyolc órakor indul is már az első vonat Rablás után betörés. Még élénk emlékezetben van az a vakmerő rablás, amelyet vásár szombatján három elszánt cigány követett el Ungurán Demeter vásártéri lakos házánál. A rablók azóta az igazságszolgáltatás kezébe kerültek s az ügyészségi fogházban várják jól megérdemelt büntetésük kiszabását. Gonosz kezek vasárnap este újabb merényletet követtek el a súlyos megpróbáltatáson keresztülment gazdaember vagyonkája ellen. Ungurán Demeter a rablásnak áldozatául esett felesége halála óta 62 éves nővérével lakik együtt. Lefekvés után 11 óra tájon az öreg olyan zörgést hallott, mintha az utcaajtóját feszegetnék. Gondolkozás nélkül kiment az udvarra és megpillantotta, hogy az este bezárt kiskapu tárva-nyitva van s azon egy emberalak osont ki. Körülnézett az udvaron s a padlásajtót is feltörve találta. A kisurranó alak után nézett, de a sötétben nem láthatott senkit, csak a téren nem nagyon távolról párbeszédet hallott. Az ajtókat újból elreteszelte és csak reggel nézett széjjel, mivel károsították meg? A padlásról három fazék lekvárt vittek el a betörők. A fazekakat később a vásártéren járókelők megtalálták tartalmukkal együtt összetörve. A tettesek bizonyára zsírt sejtettek azokban mikor elvitték s mert nem azt találtak bennük, földhöz vagdosták, ámbár elég esztelenül, mert a lekvár is elég becses eledel manapság. A betörők az istállóban is megfordultak, ahol azonban csak nagyobbacska csirkék voltak. Az ajtónyitásra a megriasztott csirkék egyike bizonyára neki repült az egyik látogatónak, aki azt egyszerűen ketté tépte és eldobta. E művelet közben ejthette ki vadonatúj katonai szuronyát, melyet a rendőrség az istállóban megtalált. Ebből lehet következtetni, hogy a betörést katonák követték el. A szuronyon 11, R. jelzés van, miért is a rendőrség, átirt a 11. pótzászlóalj parancsnoksághoz a nyomozás meg- ejtése végett. Hősi halál. Belgrádban, egy ottani hadikórházban a harctéren szerzett betegségében június 15-én elhunyt Szabó Sándor, a gyulai 2. honvéd gyalogezred tartalékos főhadnagya 43 éves korában. Halálát özvegye és két gyermeke siratja. Az ebzárlatok kiterjesztése. A m. kir. föld- mivelésügyi miniszter arra való tekintettel, hogy az egy idő óta nagy számmal előforduló veszett- ségi esetek a jelenlegi óvórendszabályok mellett nem kevesbednek, elrendelte, h ogy a veszettség esetén az eddigi 40 napi ebzárlat helyett 3 hónapi ebzárlat foganatositassék és e zárlat ne csak a fertőzött, hanem az azzal szomszédos községek kutyáira is kiterjesztve szigorúan betartassák.
