Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)

1916-06-25 / 26. szám

4 Békés 1916. junius 25. ápoló intézetekben ápolt betegeket hozzátartozóik csak akkor látogathatják meg, ha orvosi bizo­nyítvánnyal igazolják, hogy a háború kezdete óta számított időn belül himlő ellen sikeresen be lettek oltva. Saját érdekében szükséges minden­kinek tehát, hogy Ausztriában fekvő beteg hoz­zátartozójának meglátogatására indulva ily orvosi bizonyítvánnyal ellássa magát. A gyulai csizmadia ipartíírsnlat a hadi ár­vák és özvegyek segélyezésére indított nemes moz­galomban egy nagyobb alapítvánnyal akar részt- venni. Az erre szánt összeg egybegyűjtésére azon módot gondolta ki, hogy a tagok a társulati temp­lom zászló rudjába hadi zászlószőgeket vernek be, mely szögek megváltása révén már eddig is te­kintélyes öszszeg gyűlt egybe e nemes célra. A zászlószögek beverése némi ünnepélyesség kere­tében jövő vasárnap délelőtt, Sarlós-Boldogasszony napján a nagy mise után történik a gyulai anya­templomban. A 101-esck hőstettei a tiroli fronton. A hi­vatalos jelentések is közölték már, hogy a nagy­sikerű tiroli offenziva végrehajtásánál milyen je­lentőségteljes szerep jutott a 101-es gyalogezred vitéz katonáinak. Az ezred kipróbált legénysége dicsőségesen oldotta meg úgyszólván emberfeletti feladatát és ragyogó haditettének újabb sorozatá­val ismét beírta nevét a világháború történetébe. A hivatalos jelentés közlésén kivül a hadvezetőség két katona kiváló és hősi működését tartja ki­emelendőnek: Pritsch Károly főhadnagyét és ökrös István őrmesterét, akikről a hadsereg aranykönyve a következőkben emlékezik meg: — Fritsch Károly, a 101-ik gyalogezred főhadnagya volt az a tiszt, aki a hivatalos jelentésben is fon­tosnak jelzett Mite Belmonte erődített magaslatot elfoglalta. A most negyedszeri kitüntetésre elő­terjesztett főhadnagy minden parancs nélkül, saját felelősségére vezette századát szuronyrohamra a hegyet erősen megszálva tartó olaszok ellen; kö­zülük körülbelül háromszor annyit elfogott, mint amennyit saját legénységének létszáma kitett és ráadásul három gépfegyvert zsákmányolva, félórai harc után elfoglalta az olasz hullákkal borított magaslatot. A divízió felett parancsnokló altábor­nagy még ütközet közben gratulált Pritsch fő­hadnagynak bravúros sikeréhez, amely lehetővé tette, hogy egész arcvonalunk két kilométerrel előbbrenyomuljon. — A másik hőstett fényes szó­szólója az egyszerű alföldi magyar józan éleslátás­sal és lelkes kötelességtudással párosult vitézsé­gének. Ökrös István gazdálkodó, tartalékos őr­mester, mellesleg a 101-esek egyik leghíresebb szakaszparancsnoka május hó 30-án fényes dél­után negyedmagával kimászott a saját állásából és két olasz század által védett Conca helységbe, elkeseredett utcai harcokban harpuincat agyonver­nek a kétségbeesetten védekező olaszok közül, öt tisztet és százötvenkilenc közembert foglyul ejte­nek és a falut megszállják. Erre a bázisra tá­maszkodva, az egész ezred felhuzódik Conca ma­gasságába, ahol a parancsnok Ökrös őrmestert a pompás munkájáért nyilvánosan megdicsérte, őt magát az arany, derék legénységét pedig az ezüst vitézségi éremmel való kitüntetésre terjesztette elő. A százegyesekuek oroszlánrészük volt Asiagó olasz város elfoglalásában, amelynek hire valóság­gal kétségbe ejtette az olaszokat, Cadornát pedig olyan napiparancs kiadására kényszeritette, mely­ben előlünk meghátráló olasz katonákat agyon- lövetéssel fenyegette meg. A mi hadvezetőségünk a százegyesek sikeréről a következő napiparancs­ban emlékezik meg: «Az olaszországi offenziva legelső sorában harcoló százegyedik békéscsabai gyalogezred diadalt-diadalra halmozva és az első napokban majdnem 4000 foglyot ejtve, eddigi sikereit újabbal gyarapította. Pontos helységek, több vasútállomás — egytől egyig óriási fontos­ságú támaszpontok — szuronytámadással történt elfoglalása után, harmadik százada ma . . . erő­dített magaslati állást vette be. A század ez al­kalommal 4000 foglyot és három gépfegyvert zsákmányolt.» Halálozás. Tar Gyula kir. járásbirósági végre­hajtó f. hó 21-én délelőtt 71 éves korában meg­halt. A végrehajtói foglalkozás rendszerint nem tartozik a népszerűek közé, mely tétel igaz vol­tát legélénkebben illusztrálja id. Dumas Sándor ösmert esete, midőn valaki egy elhunyt szegény ember temetési költségének fedezésére gyüjtőivet nyújtott át neki s ő, minekutána szokásához híven tekintélyes összeget jegyzett, kíváncsiskodott az elhunyt foglalkozása iránt és amidőn a gyűjtő megmondotta, hogy az illető végrehajtó volt, megduplázta adományát azzal, hogy mindjárt egy másik végrehajtót is eltemessenek. Istenben bol­dogult Tar Gyula annyiban hasonlított a fenti végrehajtóhoz, hogy ő is szegény ember volt, egyébként mintaképe volt a puritán becsületes­ségnek, emberbaráti indulatnak, könyörületes ér­zésnek, utóbbinak saját anyagi kárára s rovására, amennyiben egész legendakor maradt róla, meny­nyire együttérzett a szegény végrehajtást szenve­dővel és számtalan esetben ő lágyította meg a felperes kemény szivét, hogy ujabbi haladékot adjon a kétségbeesett adósnak, jó példával járva elől, saját eljárási dijainak fel nem számításával is. És ha egyáltalában 1 hetséges, hogy végre­hajtó népszerű lehessen, Tar Gyula ezt a kivé­teles tényt teljesen kiérdemelten, megszerezte ma­gának. Halála mélységes, igaz részvétet keltett a legszélesebb körökben és súlyos vesztesége a bíró­ságnak is, mely abszolút megbízható közegét ve­szítette benne, kinek semmiféle ténykedése ellen sohasem merült fel a legkisebb gáncs, vagy észre­vétel sem. A boldogult különben életerős, egész­séges ember volt s gyászlapja, mely 71 évesnek jelzi, még ösmerősei körében is meglepőleg hatott. A gyilkos kór alig nyolc nappal előbb lepte m^g s oltotta ki nemes életét. Halála mély gyászba borítja szerető nejét, gyermekeit, unokáit, test­véreit, kiterjedt családját, úgyszintén barátai és tisztelői nagy táborát. Yégtisztessége, melyen a bíróság Nizsalovszky Endre törvényszéki elnök vezetésével testületileg jelent meg, igen nagy­számú közönség jelenlétében, Űrnapján délután 5 órakor volt a r. kath. egyház szertartása szerint a reform, temetőben. Áldás és béke poraira. Halálozás. Ludvig Terez, Ludvig György Józsefvárosi polgártársunk s neje Kneifel Fran­ciska leánya, élete tavaszán, 20 éves korában f. hó 18-án hosszas súlyos betegség után meghalt.Szü­lein kivül testvérei s kiterjedt rokonság fájlalják a viruló szépségű leány korai halálát. Hétfőn dél­után temették el fájó részvéttel a Szt. József- temetőben. Gyermekleány halála. Kissel Antal katonai szolgálatban levő munkásbiztositó pénztárbeli hi­vatalnok s neje Mészáros Etelka leánya Ilonka f. hó 21-én, 5 napi súlyos szenvedés után, 8 és fél éves korában váratlanul elhunyt. A korán letört fiatal virágszál temetése csütörtökön délután volt nagy részvéttel. Az aratás a tavaszi árpát és pedig úgy ta­vaszi mint őszi árpát illetőleg, szikes és magas fekvésű földeken mar pénteken kezdetét vette, s mire e sorok megjelennek, az árpa keresztek — egész légiója borítja a learatott földeket. — De ismételjük, ez csak kivételes eset, egyébként most lépünk a búza sorsát végleg megállapító gazdasági nagyhétbe. A küszöbön álló két hét időjárásától igen sok függ, bár — sajnos vannak helyrehozhatatlan károk, amelyeken a legideá­lisabb idő sem tud és fog változtatni. — Ezek között első helyen áll a sok nedvesség okozta talajvíz, amely vármegyénkben 1000 holdakra teijedő vetést teljesen megsemmisített és még nagyobb területeken a vetőmag hozadékig redu­kálja a termést. Borzalmas pusztításokat okozott és okoz ugyancsak jelentékeny területeken a hes- seni légy, amely különös vehemenciával az »ugar«-oknak nevezett olyan búzatáblákban grasz- szál, ahol tavaly Is búza volt vetve. — A jégkár krónikájában pedig csaknem páratlanul áll az a jégvihar, amely folyó hó 19-én, hétfőn este 9 óra tájban mondhatni egész vármegyénk területén átszáguldott Szarvastól Gyuláig, a sárréti közsé­gektől Orosházáig. Emberemlékezet óta nem tör­tént, hogy jégesés alig Öt percnyi idő alatt annyi pusztítást okozzon. — A kár természetesen nem egyforma, ami a jégnél nem is történhetik meg, 1—100-ig terjedhető, minden százalék képviselve van benne. Különösen sokat, mondhatni legtöbbet károsodott az árpa, és ahol a fagy megkímélte a szőlő s gyümölcs. Búzában, tengeriben s vetemé- nyekben aránylag csekélyebb, de helyenként szin­tén számottevő nagy kár van. — Hogy derű­sebb képet is fessünk, örömmel állapítjuk immár végleg meg, hogy amitől pedig leginkább féltünk, ,és ami valamennyi fentebb elősorolt csapásnál nagyob veszedelemmel fenyegetett : a köd és a nyomában fellépett rozsda — aránylag csekély kárt okozott. A rozsda ugyanis csak igen ritka helyen terjedt át a száron vagy kalászon, s a búza levélről is legnagyobb részben lemosta ^z eső. Ez a kedvező körülmény a további jó idő mellett reményt nyújt a búzában közép, sőt ahol a jégkárak enyhébbek, jó közép termésre. Csaló ál katona. A hét elején Csabán töb­ben jelentést tettek a rendőrségen, hogy egy — katona megcsalta őket. Olcsó csehországi cipőkre vett föl kisebb-nagyobb előlegeket, de a ci­pők nem érkeztek meg. A katona néhol Kirch- bergernek máshol Machulkának mondta magát. A rendőrség azonban megállapította a katonai pa­rancsnokság utján, hogy ilyen nevű katona nincs, így a rendőrök másfelé kezdtek nyomozni, még pedig sikerrel, mert az ál katonát egyik vasúti vendéglőben elcsípték s átadták a katonaságnak, mert erős a gyanú, hogy a jómadár azonos egy régen körözött katonaszökevénnyel. Halálozás. Budapestről gyászlapot veszünk, melyből részvéttel értesülünk Danszky Gergely városunk szülöttét sújtó pótolhatatlanul fájdalmas csapásról. Szeretett neje Király Etel ugyanis folyó hó 22-én 64 éves korában hosszas, súlyos beteg­ség után meghalt. A boldogult derék nőt férjén kivül gyermekei, unokái, s kiterjedt rokonsága gyászolják. Nyugodjék békében ! A helyreállt menetrend. Pünkösd első nap­jától kezdve a Gyuláról Békéscsabára meuő reg­geli 8 órás és a Békéscsabáról délután háromne­gyed 6-kor Gyula felé induló vonatközlekedés tudvalevőleg szünetelt. A menetrend újra helyre­állott és a csabai vonat tegnap délután 6 órakor már megérkezett városunkba. Gyuláról Csabára pedig ma reggel nyolc órakor indul is már az első vonat Rablás után betörés. Még élénk emlékezet­ben van az a vakmerő rablás, amelyet vásár szombatján három elszánt cigány követett el Ungurán Demeter vásártéri lakos házánál. A rab­lók azóta az igazságszolgáltatás kezébe kerültek s az ügyészségi fogházban várják jól megérde­melt büntetésük kiszabását. Gonosz kezek vasár­nap este újabb merényletet követtek el a súlyos megpróbáltatáson keresztülment gazdaember va­gyonkája ellen. Ungurán Demeter a rablásnak áldozatául esett felesége halála óta 62 éves nő­vérével lakik együtt. Lefekvés után 11 óra tájon az öreg olyan zörgést hallott, mintha az utcaaj­tóját feszegetnék. Gondolkozás nélkül kiment az udvarra és megpillantotta, hogy az este bezárt kiskapu tárva-nyitva van s azon egy emberalak osont ki. Körülnézett az udvaron s a padlásajtót is feltörve találta. A kisurranó alak után nézett, de a sötétben nem láthatott senkit, csak a téren nem nagyon távolról párbeszédet hallott. Az aj­tókat újból elreteszelte és csak reggel nézett széjjel, mivel károsították meg? A padlásról há­rom fazék lekvárt vittek el a betörők. A fazeka­kat később a vásártéren járókelők megtalálták tartalmukkal együtt összetörve. A tettesek bizo­nyára zsírt sejtettek azokban mikor elvitték s mert nem azt találtak bennük, földhöz vagdosták, ám­bár elég esztelenül, mert a lekvár is elég becses eledel manapság. A betörők az istállóban is meg­fordultak, ahol azonban csak nagyobbacska csir­kék voltak. Az ajtónyitásra a megriasztott csir­kék egyike bizonyára neki repült az egyik láto­gatónak, aki azt egyszerűen ketté tépte és el­dobta. E művelet közben ejthette ki vadonatúj katonai szuronyát, melyet a rendőrség az istálló­ban megtalált. Ebből lehet következtetni, hogy a betörést katonák követték el. A szuronyon 11, R. jelzés van, miért is a rendőrség, átirt a 11. pótzászlóalj parancsnoksághoz a nyomozás meg- ejtése végett. Hősi halál. Belgrádban, egy ottani hadi­kórházban a harctéren szerzett betegségében jú­nius 15-én elhunyt Szabó Sándor, a gyulai 2. honvéd gyalogezred tartalékos főhadnagya 43 éves korában. Halálát özvegye és két gyermeke siratja. Az ebzárlatok kiterjesztése. A m. kir. föld- mivelésügyi miniszter arra való tekintettel, hogy az egy idő óta nagy számmal előforduló veszett- ségi esetek a jelenlegi óvórendszabályok mellett nem kevesbednek, elrendelte, h ogy a veszettség esetén az eddigi 40 napi ebzárlat helyett 3 hónapi ebzárlat foganatositassék és e zárlat ne csak a fertőzött, hanem az azzal szomszédos községek kutyáira is kiterjesztve szigorúan betartassák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom