Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-06-25 / 26. szám
3 UéJkcs 1916. junius 25 A közigazgatási bizottság ülése. Junins hó 19. Hétfőn tartotta meg a vármegye köz- igazgatási bizottsága junius havi rendes ülését, amely az albizottságok tárgyalásaival az egész napot igénybe vette. A teljes ülésben az alispáni jelentéssel kapcsolatban az aratás biztosítását célzó munkaképesekről volt hosz- szabb vita, mig az albizottságok közül az adóügyi bizottságban voltak tartalmas felszólalások. A teljes ülésben Ambrun Sándor főispán elnökölt és jelen voltak dr. Daimel Sándor alispán, dr. Berthóty István főjegyző, dr. Zöldy János főorvos, dr. Zöldy Géza főügyész, Sárossy Gyula árvaszóki elnök, Zádor Mór kir. tan. pénzügyigazgató, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő, Horváth Béla műszaki tanácsos, Holló György gazdasági felügyelő, Morray Mihály, Török Gábor, Belicsey Géza, Haviár Dániel, dr. Ladies László választott bizottsági tagok. Elnöklő főispán az ülést megnyitván, megemlékezett arról, hogy a vármegye közönsége a vármegye alispánjává dr. Daimel Sándort, főjegyzőjévé dr. Berthóty Istvánt választotta meg, kik e minőségben először vesznek részt a közigazgazgatási bizottság ülésében. A bizottság részéről mindkettőjüket meleg szavakkal üdvözli és felelősségteljes állásukban való működésűk sikerének egyik alapját, a bizottság tagjainak támogatását készséggel ajánlja fel részükre. Lelkes éljenzés kisérte a főispán szavait, amelyekért úgy maga, mint az uj főjegyző nevében dr. Daimel Sándor alispán mondott szép szavakkal köszönetét, kifejezvén, hogy uj nagyobb felelősséggel járó állásukban kétszeres buzgalommal igyekeznek feladatuk teljesitósóre azon reményben, hogy abban a közönség és a bizottság támogatása és bizalom fogja őket kísérni. A napirendre áttérve, az alispánnak május havi jelentését dr. Berthóty István főjegyző terjesztette elő. A. jelentés a következő. Közbiztonságunk állapota az elmúlt hóban a kedvezőnek nem mondható. kis értekezésemmel azt a sürü homályt, amelyben az ily hazug balvélekedések keletkeztek. — Szeretnék egyszerre vakító fényt deríteni a történeti valóra, a történeti igazságra, hegy igy minden igazságszerető férfiú meggyőződhessék arról, hogy a rcngyar nemzetnek e földhöz a Kárpátoktól le az Adriáig történeti joga van ! Szörnyű igazságtalanságot akartak tehát elkövetni az 1915. évi május 6. óta négyes szövetségre lépett óriás államok, midőn hazánkat feldarabolni s a szomszéd államok közt szétosztani szándékoztak. Óhajtom megmutatni egyúttal azt is, hogy a magyar nemzet nem követ el jogtalanságot egy nemzetiséggel szemben sem, mikor ezen Istentől nyert jogát őrzi és érvényesíti, mert régi jogszabály az: Nemo, cum iure suo utitur, alteri iniuriam facit. (Senki sem sért mást, midőn a maga jogával él.) De viszont nem akarom elhallgatni ezen később beköltözött és hazánkba befogadott népeknek érdemeit sem, ha a közös magyar hazának védelmében, felvirágoztatásában a magyarral együtt fáradoztak. Előadom ezért először röviden, a legújabb történeti kutatások felhasználásával a honfoglalás történetét, s — azután egyenkint foglalkozom a nemzetiségek beköltözésével és amennyiben szükséges, történeti tévedéseikkel. A személybiztonság 38 esetben támad- tatott meg. Volt 9 könnyű, 1 súlyos testi sértés, 6 . könnyű,2 súlyos és 6 halálos kimenetelű baleset, 10 öngyilkosság, ,1 magzatelhajtás, 1 ember ölési kisérlat, 1 magánlaksértés és egy verekedés. A vagyonbiztonság 52 Ízben lett megzavarva, még pedig 40 kisebb-nagyobb lopás — 2 vagyonrongálás, 1 csalás és 10 tüzeset által. A közigazgatási hatóságok az összes fölmerült esetekben a szükséges intézkedéseket megtették. A tűz nagy része villám- csapás folytán keletkezet; Az okozott kár biztosítás utján megtérül. A külső mezőgazdasági munkálatok közül a tengeri és köles vetésével, dohány patentok kiűltetésével, répa egyelósével és kapálásával, továbbá a mesterséges takar- mányfólék kaszálásával — gyűjtésével és be- hordásával foglalkoztak. A sok esőzés és hűvös időjárás hatása a búzaterméseknél leginkább abban nyilvánult, hogy elősegítette a levólrozsda felléptét. A vármegye egyes részein, különösen ott ahol sok volt a talajvíz, a gabonafélék gyökér rothadásáról voltak panaszok halihatók. A vizállásos helyeken buzavetések ki is pusztultak. Az ily helyeket újból felszántották és tengerivel vagy kölessel vetették be. Az árpa és zab vetések általában jól állanak. Az őszi árpa szépen kikalászolt a tavaszi is jól fejlődött. A zab elég sürü, he- lyenkint azonban a gyakori hűvös esőtől sárgás szinü. A tengeri vetések ezidőszerint nagyon különbözők. Mig a magasabb fekvésű, valamint szárazabb helyeken az első kapálásuk megtörtént, addig különösen a mélyebb fekvésű helyeken még csak most vannak kelőfélben, sőt néhol még ki sem keltek. A tengeri vetések eltekintve egyes helyektől, ahol a talaj nedvessége miatt sárgásak, erőteljesek. A burgonya jól virágzott; kapálása és töltögetóse megtörtént. A korán érő burgonya kiszedése folyamatban van, közepes termés hozammal. A cukor és takarmány répa fejlődésére az időjárás igen kedvező volt, levólzetük általában egészséges, dús és üdezöld. A repcevetések közepesek. Aratást pár nap múlva megkezdik. A kerti vetemények az utóbbi esőzések következtében jól fejlődtek. A korai fajták közül már sok piacra került. A dohánypatentok kiültetése befejeztetett, a patentok általában jól megeredtek és kielégítően fejlődnek. A mesterséges takarmányok közül a lóhere és lucerna a kedvező időjárás tekintetében igeu jól fejlődött. Első kaszálásuk jó eredménnyel megtörtént A legelők általában mindenütt szépek. — A jószág elegendő táplálékot talál azokon. A gyümölcsfákban részben a tavaszi fagyok — részben a nagymértékben elszaparo- dott hernyók nagy károkat okoztak. Ennek következtében gyenge gyümölcstermésre van kilátás. Az aratási munkálatok elvégzéséhez bejelentett munkaerő kiutalását a földmivelés- ügyi és honvédelmi miniszterektől, továbbá a katonai parancsnokságoktól táviratilag kértem. Miután azonban még a kilátásba helyezett 2 hadifogoly munkásosztag, 250 pár orosz-len gyei munkás a változott harctéri események folytán valószínűleg nem fognak a törvényhatósági bizottság rendelkezésére bocsájtatni, sőt a katonai munkásosztagokból is lényegesen kevesebbre lehet számítani annál, mint amennyi kéretett, azért a járási főszolgabi- rák, illetve a községi mezőgazdasági bizottságok utján haladéktalanul intézkedtem, — hogy az aratás a jelenleg rendelkezésre álló munkaerő, a kirendelendő közerő és a szükséghez képest átutalandó hadifogoly munkaerő és a munkásosztagok felhasználásával — a helyi viszonyokhoz megfelelően — okvetlenül biztosi ttassék. Egyébként továbbra is minden intézkedést megteszek, hogy a kielégítőnek Ígérkező termés idejében belakarittassók. Itt jelentem be, hogy a békéscsabai járás területén 33226 kát. hold, a szeghalmi járás területén 39000 kát. hold, a békési járásban 380ü0 kát. hold, az orosházi járásban 57837 kát. hold, a szarvasi, járásban 57000 kát. hold, a gyomai járásban 20000 kát. hold, végül Gyulaváros területén 20000 kát. hold lesz le aratandó. Terményeredmény a szarvasi, békéscsabai, békési és gyomai járásban közepesnek, mig az orosházi járásban jó közepesnek — Gyulavárosban kielégítőnek, végül a szeghalmi járásban a közepesnél gyengébbnek mutatkozik. Napszámbérek emelkedtek, férfi nhpszám 5—6 korona, női napszám 3—4 korona, gyermek Dapszám 2—3 korona között váltakozott. Utak, védtöltések jókarban tartatván, járhatók, illetve védképes állapotban vannak. Öcsöd község bírája, Papp János május 20-án elhalálozott. Kétegyháza községben a lemondás, illetve elhalálozás folytán üresedésben levő 2 es- küdti állásra Szántó Péter és Bandula János választattak meg. A jelentést dr. Daimel Sándor alispán élőszóval kiegészítve beszámolt az aratás biztosítása tekintetében tett intézkedéseiről, valamint az aratási munkák biztosítására vonatkozó kilátásokról jelentvén, hogy a vármegyei munkabizottságot junius 20 ra hívta egybe a végleges intézkedés megtételére. Haviár Dániel felhívja a bizottság figyelmét arra, hogy a mezei munkára kiadott hadi foglyok fegyelmezése igen nehézkes, mert a fogolyőrök ily fegyelmi joggal nem bírnak, a csendőrsóg és az ellenőrző tiszt pedig sokkal később tud a fegyelmezés ügyében intézkedni, amikor már annak nem lehet meg a fegyelmet helyreállító közvetlen hatása és a károsodás megtörtént. Reá mutatott továbbá arra a mind gyakrabban előforduló abususra, hogy a kereskedők bizonyos első rendű szükségletet képező cikkeket csak akkor adnak el a feleknek, ha más cikkből is megfelelő mennyiséget vásárolnak és ezzel éppen a legszegényebb nép- osztály megélhetését nehezítik meg. Mindkét dologban orvoslást sürget. Az alispán felvilágosító előterjesztése után Belicsey Géza elismeréssel adózik a hatóságoknak, — amelyek az aratás biztosítása kérdésében odaadó emberfeletti munkát végeznek. Felhívja a figyelmet arra, hogy a közerő, különösen a női közerő nincs szervezve és nyilvántartva; bármily nagy munkával jár is ez a nyilvántartás, szükségesnek tartja. Elnöklő főispán bizik abban, hogy az aratás — bár nehézségekkel, — de lényegesebb károk nélkül fog vógbemenni. A meglevő hadi foglyok, a mezőgazdák lehető legnagyobb számban való szabadságolása és az itthon levő főleg női munkaerő a kisgazdák aratását biztosítja. Nagyobb nehézségek lesznek a nagybirtokoknál, bár itt is az igényeket kissé túlzottaknak véli és reméli, hogy a még nyerendő fogoly kirendelések és katonai mun- ká^osztagok a szükséglet jelentékeny részét fedezni fogják. — A közerő kirendelése igen
