Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)

1916-06-18 / 25. szám

4 Békés 1916. junius 18. udvarából ellopott egy kosárra való csirkét. Most már nem mert a vasúti állomáshoz visszajönni, hanem a városerdei megállónál szállt fel a reggeli vonatra s a csirkéket Nagyszalontára vitte és a piacon eladta. Péter József rendőrbiztos megtudván, hogy az ipse hova utazott, kedden délután át­ment Nagyszalontára, hogy a szökevényt kézre- keritse. És csakugyan szerdán reggel a piacon rá is talált, amikor a jó vásáron felbuzdult tolvaj az előző éjjel Békéscsabán szerzett zsákmányát két kosár csirkét árusitotta. A meglepetéstől csaknem kővé meredt tolvajnál két kosárban 28 csirkét és 34 korona készpénzt talált. A suhancot, aki itt is megkisérelte az epilepsziát szimulálni miután katonaszökevény, Péter József rendőrbiztos a sza- lontai csendőrségnek adta át, ahonnan vasra ver­ve kisérték át a szegedi hadbírósághoz. — A «Szalontai Lapok» csütörtöki számában az esetről írván, úgy adja elő a dolgot, mintha a tolvaj ki­nyomozása és letartóztatása a szalontai rendőrség érdeme volna. — Nem hisszük, hogy a lap ilyen irányú információja a szalontai rendőrségtől ered­ne, mert ott nagyon jól tudják, hogy a sikerben a legcsekélyebb részük sincs, hiszen már az idő rövidsége miatt sem volt módjuk a nyomozásban részt venni, azt meg éppen nem akarjuk feltéte­lezni sem, hogy ilyen hamis beállítással akarna a közönség előtt tetszelegni. A szalontai rendőrség sikeréről tehát ez esetben szó sem lehet. A gyulai rendőrség igenis felhívta hétfőn a szalontai csend­őrséget, hogy kisérjék figyelemmel a piacot, amire azonban azok szerdáig még csak előkészületeket tettek, s a csendőrök csak azután jelentek meg a községházán, mikor már hírül vették, hogy Péter József fülön fogta a csirkefogót. Ezt a gyulai rendőrbiztos reputációja érdekében el nem hall­gathatjuk. Tilos a radnai bncsnjárás. A mária-radnai főszolgabírói hivatal megkeresése folytán a polgár- mester közhírré teszi, miszerint nevezett szolga- biróságnak a mária-radnai bucsujárás betiltása iránti rendelkezése most is és a háború egész tartamára fennáll, továbbá, hogy mindazok, kik jövőben ezen tilalom dacára Maria-Radnára a bu- csujárásra mennek, kihágási utón fognak felelős­ségre vonatni és-a községből karhatalom alkalma­zásával eltávolíttatni. Öngyilkos lelt Tóni nagybőgőse. Micsi Já­nos 19 éves cigány, aki egy hónap óta Tóni ban­dájában nagybőgős volt, azelőtt pedig a Vadász- kávéházban játszott, pénteken öngyilkossági szán­dékból a vonat elé feküdt, amely halálra gá­zolta. A már mesterségénél fogva könnyelműségre hajló fiú utóbbi időben többször elkártyázta, amúgy is vékony keresetét, azért anyai dorgálás­ban részesült, sőt otthonról ki is tiltották. Már kedden megkisérelte az öngyilkosságot, valami folyadékot ivott, de az nem ártott meg neki. Péntek este még a kávéházban körül járt tányé­rozni. Később kiment a vasúti állomáshoz s éjjel 11—-12 óra közt az Erkei-malom melletti őrház­nál a tehervonat elé feküdt. Németi váltóőr vette észre, hogy a mozdony valamit hurcol magával és leintette a vonatot. A vonat száz méterre hur­colta még magával, a szerencsétlennek kezét-lábát összetörte. Még volt benne élet, mikor bevitték a közkórbázba. ahol hajnalra meghalt. A sokszoros tolvaj. F. hó 5-én Gyomán országos vásár volt. Egy sátorban ott árult Szarka Sándor gyulai kereskedő is, a ki egyszerre csak nagy csodálkozással vette észre, hogy sátra szeg­letében két pár csizmája minden látható ok nél­kül elindult kifelé. Kutatta e tünemény okát s rájött, hogy ismeretlen kezek fogják a csizmák füleit és húzzák kifele. Szarka Sándor elfogta a kezek tulajdonosát és átadta a rendőrségnek. A nyomozás szálai végül Telegdi Ambrusáéhoz, egy biharnagybajomi lakoshoz, sokszor büntetett, hires vásári tolvajhoz vezettek, aki egész bandával szokta meglátogatni az országos vásárokat, hogy ott egész raktárra valót lopkodjon össze. Most újból nyakára kerekedik a bűnügyi eljárás. Halálozás. Reisz Simon Békéscsaba községé­nek széles körökben köztisztelet és becsülésben ben álló régi érdemes polgára, folyó hó 13-án reggel 68 éves korában meghalt. A boldogult év­tizedek hosszú során át a Generali biztositó tár­saság csabai főügynökségének vezetője s a község minden kulturális és emberbaráti intézményének odaadó, lelkes és áldozatkész támogatója volt. — Hitsorsosai egy évtized előtt a hitközség elnöki tisztére emelték és eme minőségében hervadha­tatlan érdemeket sz'erzett a hitélet mélyítése és konsolidált viszonyok alkotása körül. A Békésvár­megyei gazdasági egyesület igazgatóválasztmányá­nak egyik legbuzgóbb tagjaként volt ismeretes. Mint ilyen, az egylet csaknem minden ülésén megjelent és élénk részt vett annak tanácskozá­saiban. A boldogult három évtizedet meghaladó időn élt boldog házasságban fenkölt szellemű neje Epstein Bertával, aki férje altruistikus életének méltó osztályrészese.Reisz Simon életerős férfiként volt ismeretes, annál nagyobb megdöbbenést keltett az alig pár hóval ezelőtt keletkezett súlyos betegsége, amely sajnos orvosolhatatlanuak bizo­nyult. Halála mélységes részvétet keltett Békés­csaba község minden rendű és rangú társadalmi körében, gyászlobogók tűzettek ki a középületeken, Gyulán a vármegyeház erkélyén, miután a tör­vényhatósági bizottságnak is legtöbb adót fizető tagjai közé tartozott. Szerdán délután temették el óriási közönség impozáns részvéte mellett a békés­csabai izraelita temetőben. Áldás és béke ham­vaira ! Az 1900-as Imszboronások beváltása. Az 1900. március 31 -iki dátummal ellátott huszko- ronásokat — melyek fizetéskép különben már 10 év óta nem fogadhatók el, — most végleg be­vonják a forgalomból. A főintézetek és fiókok 1916 junius 30-ika után a bevont huszkoronásoket nem váltják be és e nap elmúltával megszűnik az osztrák-magyar bank kötelezettsége, hogy az em­lített bankjegyekért megtérítést adjon. Érdekes hadijáték. Olyan terv van készülő­ben, melynek megvalósítása sok ezer magyar gye­reknek, de felnőttnek is, nagy örömöt fog okozni. A fontosabb harcterekről, mint a szerbiai és dél- tiroli, a Kárpátok és Lovcsen, Galicia és Verdun stb. színes kivitelben pompás, fölállítható alako­kat fog hozni a Tolnai Világlapja. A sorozatot' már az e héten megjelenő 25-ös számában meg­kezdi, s ha ezeket az alakokat a szintén mellé­kelt hadszíntéren felállítjuk, igazi panorámát ka­punk, mely a csata hü kép.ét mutatja. Ezeket az alakokat hónapokon át minden héten fogja kö­zölni a' Tolnai Világlapja, úgy hogy lassanként százakra is felszaporodnak. E rendkívül elterjedt és kedves képes hetilap díjtalanul adja azt a mel­lékletet és igy az olvasók ingyen jutnak e nagy­szerű hadijátékhoz, mely nemcsak páratlan a maga nemében, hanem a háború után nagyon értékes is lesz. Gázol a gazdasági jasnt. Az alföldi első gazdasági vasút f. hó 8-án délelőtt Békéscsabán elütötte Hukai József napszámos embert, a kit eszméletlenül szállítottak be a kórházba és a]ki két nap múlva meghalt anélkül, hogy magához tért volna. Megindult az eljárás, hogy terhel-e valakit gondatlanság z esettel kapcsolatban. A pálinka áldozata. Jankai János apácai öreg földmives ember nagyon szerette a szeszes italt, főként a pálinkát. Nap, mint nap be-becsu- dálkozott az öreg. így csütörtökön is annyira elázott, hogy hazafelé mentében az A. E. G. V. vonala mellett léfeküdt. Nem birta tovább. El­nyomta a buzgóság. Akkor ütötte föl a fejét, mikor a kis vicinális mellette robogott el s egyik lépcső úgy fejen vágta, hogy eszméletét vesztette. Beszállították a csabai kórházba, hol másnap meghalt anélkül, hogy eszméletre tért volna. Színészet Szarvason. Krémer Sándor jeles erőkből álló társulata megkezdte Szarvason az idei nyári színi szezont. Az előadások sorozatát Földes Imre négyfelvonásos daáabja „Grünhut Lili“ nyitotta meg. A közönség teljesen megtöl­tötte a színházat. Az előadás jó volt. A szezon­ban színre kerülnek a fővárosi sikert aratott új­donságok: Mágnás Miksa, Legénybucsu, Három a kis lány, Fehér felhő, Egy magyar nábob, Cik­lámen stb. Változás a tábori posta csomagforgalomban. A következő tábori postahivatalokhoz tábori cso­magok újra küldhetők: 140, 166, 168, 187, 267, 30Ű, 338, 344, 345, 349 és 513. Az alább fel­sorolt tábori postahivatalokhoz a további intéz­kedésig tábori posta csomagok nem vehetők fel: 12, 13, 15, 19, 19—II. 22, 22—11. 22-IH. 24, 25, 27, 30, 31, 35, 36, 38, 40, 42, 44, 47, 50, 52, 54, 56, 57, 62, 63, 66, 68, 70, 71, 72, 74, 75, 80, 84, 86, 87, 89, 92, 100, 101, 102, 104, 110, 111, 118, 126, 128, 130, 132, 136, 137, 139, 141, 142, 144, 145, 156, 160, 162, 163, 169, 172, 173, 174, 189, 202, 204, 206, 225, 227, 231, 251, 253, 254, 313, 351, 351—11. 351—III. 352, 353, 355, 501, 503, 505, 506, 507. Közgazdaság. 6 A Gynlavidéki Helyiérdekű Vasút igazgató­sága pénteken délután 4 órakor a vármegye kis­termében ülést tartott, melyen Ambrus\Sándor L főispán elnöklete alatt résztvettek Inkei Viktor, ;í dr. Jantsovits Emil, dr. Ladies László és\Ondrus Cyrill igazgatósági tagok, s a Magyar Agrár és - járadékbank kiküldötteiként Ott Antal és Ssécsi , Hugó főtisztviselök. Az igazgatóság megállapította * az 1915. évi mérleget, mely á folyó kiadások, s fI a tartozások kamatainak fedezése után 9209 kor. ;x 40 fillér tiszta nyereséget mutat, mely összeg a )] régebbi évek veszteségeinek csökkentésére fordit- tatván, még 146,572 K 02 f veszteség marad. — Az igazgatóság jelentéséből mint érdekes adatot felemlítjük, hogy a vasút üzemnek a részvény- társaságra eső 30 százalékos tiszta bevétele az 1915. évben 59,660 K 77 f tett ki, tehát az előző fo évhez viszonyítva 4700 K 59 f emelkedést mutat. Személyforgalom a múlt évben 24 százalékkaltöbb jövedelmet hozott, mig az áruforgalomban 10’4 3 visszaesés mutatkozik. A vasút az Agrár banknak — melynél annak idején tartozásainak részben b való rendezésére 400,000 koronás kölcsönt vett j[ fel, a múlt év végén még 275,000 koronával tar- , tozott, ebből azonban tartalékalap, függő tételek fedezete és beruházási tartalék címén a vasút ja­vára 253,001 korona kezeltetett folyó számlán, úgy hogy a vasút tényleges tartozása csupán Á 23,000 korona. Minthogy a folyó évi bevételekből is már mintegy 40,000 korona fordittatott a bank J követelésének fedezésére, remény van arra, hogy a vasút’ ezen tartozását pár év alatt kifizetheti, s azután törlesztheti a m. bir. államkincstárnál, állami vasgyáraknál, Főhercegi uradalomnál és >1 gróf Almásy Dénesnél fenálló tartozásait. E tar­tozások mint már többször említettük, onnan származtak, hogy a vasút felépítése és felszerelése mintegy 1.800,000 koronába került, s erre fede­zetül csak a 846,000 koronás részvénytőke szol--3 gált, mig a külömbözetet kölcsönből kellett fe- ’) dezni. Az igazgatóság több folyó ügyet intézett el s a közgyűlés napját junius 28-ában állapította meg. Uj gazdasági vasilt. Wolfinger Miksa békés­sámsoni nagybérlő engedélyt kért, hogy bérleti gazdaságából az úgynevezett Belsősámson major­tól Tótkomlós vasúti állomásig egy keskenyvá- gányu lóüzemü gazdasági vasutat építhessen. — Ennek a vasútnak közigazgatási bejárása f. hó j 14-én történt meg dr. Berthóty István vármegyei főjegyző vezetésével. A bejáráson a bemutatott tervek kivitele alkalmasnak találtatott és az en­gedélyezés feltételei megállapittatván a bejárást1 vezető főjegyző az engedélyt megadta. Az uj gazdasági vasút 9 km. hosszban 60 km. sintávoW sággal még a nyáron kiépül, hogy az őszi tér;-? ményszállitások idején üzembe helyezhető legyen. A selyemgubó beváltás a békéscsabai be­váltó hivatalnál junius 18-án v ;gyis a mai napod veszi kezdetét. Kirendelés aratásra. A kormány a tavaszi1 szántás-vetési munkálatok sikere érdekében annafeio idején felhatalmazta a gazdasági munkabizottsá­gokat a közerő kirendelésére. Egy most érkezett,, újabb rendelet ezt a felhatalmazást kiterjeszti az öszes mezőgazdasági munkákra, igy az aratásra is. Azért jól teszi minden itthon levő földmivÁs munkás, ha aratásra idejekorán beszegődik, mert bizonyára előnyösebb szerződést köthet mintha hivatalból kirendelik, A rendelet kifejezetten a nők kirendelésére is vonatkozik. Irodalom. ^ A magyar művészet jövője. Dr. Lázár Béla kiváló esztétikusunk „A magyar művészet jövője“ címen érdekes és értékes munkát irt, mely most jelent meg a könyvpiacon. Lázár a könyvet vá­rosunk illustris országgyűlési képviselője dr. Lukács György titkos tanácsos, volt kultusminiszternék ajánlja, mint aki ministersége idején bátor szívvel állott sorompóba a magyar művészet föllenditéser. érdekében. Az ajánlás — amely széles körökbe*; szenzációt és rokonszenves megértést kelt, de művészettörténeti adatnak is érdekes és becses — a következőkép szól: Kegyelmes Uram! Engedjtr1 meg, hogy felajánljam önnek ezt a kis könyvetyK szinte huszonöt esztendei tapasztalat, gondoskodás és megfigyelés leszűrt eredményét, tellen-telve jámbor szándékkal és kegyes óhajjal, éppen Nagy- méltóságodnak, mint a magyar művészet igaz ba­rátjának. Voltak magyar kultuszminiszterek mások' is, kik szivükön hordták a magyar művészet ügyét.-1 Mindjárt az első br. Eötvös, de a többi is, Treforfy Wlassics és Berzeviczy, mindnyájuk nevéhez oda­kapcsolható a művészeti intézmények egy-egy fejlődési fokozata. De amiért mi, kik az uj magyar művészet föllendülését szivünk melegével melen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom