Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-01-16 / 3. szám
1915. január 16. Békés 5 tiszta boldog érzését, eredményét csak apró gyermekeink fogják élvezhetni, kicsorbult a mi örömünk pohara. _ Most ismét egy közszeretetben álló derék ifjú adta életét a hazáért. Dr. Kovács Károly tart. főorvos, Gyula város tiszti orvosa az olasz harctéren december hó 22-én éjjel sziv- szélhüdés következtében hirtelen meghalt. A mindenkit mélyen megrendítő gyászhirt tiszti- szolgája tudatta a hozzátartozókkal, akiknek kétségbeesett kérdezősködésére megérkezett a hivatalos értesítés is egy tábori lapon : „Sajnos a hir igaz! A múlt hó 24-én irtunk is Gyula város polgármesterének, hogy elhunyt barátunk és kartársunk szomorú végzetét tudassa kíméletesen családjával. Ugylátszik azonban, hogy ez a tudósításunk nem érkezett meg. Ismétlem tehát, hogy őszintén szeretett barátunk és kartársunk Dr. Kovács Károly tartalékos főorvos december 22-én éjjel 11 órakor, miután 8 napon át betegen is buzgón teljesítette kötelességét, leváltás (Ablösung) alkalmával hirtelen meghalt. Szeretett főnökünket az egész ezred részvéte mellett katonai pompával Vojscica község temetőjében helyeztük örök nyugalomra. Sírját amig élünk és itt leszünk, mint hozzánktartozóét gondozni fogjuk Pihenőnk első óráját fogjuk annak szentelni. Mi tudjuk csak igazán, kit vesztettünk el benne! Ezért engedjék meg kérem, hogy az egész 96. gyalogezred legőszintébb részvétét tolmácsoljam. Dr. Varga Imre.“ Ezt az értesítést kiegészíti a polgármesterhez érkezett tudósítás, hogy a halál s.zivszélhüdés következtében, hirtelen következett be. A kérlelhetetlen végzet az özvegy édesanyát megfosztotta második fiától is, aki most már minden reménye és támasza volt. Ifjabbik fia dr. Kovács János törvényszéki joggyakornok néhány hó előtt Lemberg visszavételénél szenvedett hősi halált. A gyöngéd szerető anyai szív mindenét feláldozta a haza jobbléteért s — fájdalom — nem várhatja többé vissza kedves, derék fiait. . . . Fájdalmában, bánatában - maga mellett találja résztvevő szívvel városunk egész társadalmát. Dr Kovács Károly 1887-ben született, 17 éves korában tette le az érettségit* Rozsnyón és huszonkét éves korában avatták orvossá a kolozsvári egyetemen. Felavatása után katonai kötelezettségének tett eleget Katonai szolgálata után a kolozsvári egyetemen dr. Genersich Gusztáv, a gyermekgyógyászat tanára mellett működött előbb mint gyakornok, később helyettes tanársegéd, majd három esztendőn keresztül rendes tanársegédként. A gyermekgyógyászatban úgy tudományos, mint gyakorlati irányban értékes. ismereteket szerzett. Tanárát akadályoztatása es etében az előadások tartásában gyakran helyettesítette, vezette a gyermek ambulatoriumot és a gyermekmenhelyben osztályvezető teendőket végzett. Ebbéli működésében nemcsak kitűnő szaktudást szerzett, hanem a betegek iránt jóságos gyöngéd és bizalmat keltő bánásmódot is mutatott. Tanára felismerte benne kiváló gyermekvédelmi és gyermekorvoslási képességeit, megbízhatóságát és nagy munkabírását s a györgyfalvai csecsemőtelep teleporvosi tisztével is megbízta. A szülővárosából gyermekként távozott diák ember meglett férfiként tért vissza Gyulára, telve ambícióval, munkakedvvel és elfoglalta városi tiszti orvosi állását, melyre a képviselőtestület egyhangúlag megválasztotta. Alig nehány hónapig praktizált, mikor kitört a háború s mint tart. segédorvosnak be kellett vonulnia. Elejétől fogva csapatszolgálatot teljesített, végig küzdötte a galíciai és kárpáti legvéresebb téli harcokat, legutóbb pedig a doberdói fensikon harcoló 96. gyalogezred orvosfőnöke volt. Vitéz és önfeláldozó magatartásáért megkapta a koronás arany érdemkeresztet és főorvossá nevezték ki Tizennégy hónapi szakadatlan harctéri szolgálat után most októberben kétheti szabadságot kapott s a nagyon is megszolgált vakációt itthon töltötte el. Sokat beszélt baráti körben katonáink vitéz tetteiről, de mikor saját kitüntetésére terelték a szót, szerényen kitért a válaszadás alól, sőt még családi körben sem akart róla beszélni. Még októberben tért vissza csapatához. December elején a hadtestparancsnokságtól dicsérő okmányt kapott s újabb kitüntetésre is felterjesztették. S a kedves, szimpatikus, szép jövő előtt álló fiatal orvos, aki alig nehány hónap előtt még itthon járt közöttünk, nem jő vissza többé! Hősi halála vigasztalan gyászba borítja édesanyját, nővérét , rokonságát és a legmélyebb fájdalmat és megilletődést kelti városszerte. Örök kegyeletünk virraszt szép emléke felett 1 Hősi halál. Kónriócki József technikus, mint mély részvéttel értesülünk, az oroszok bukovinai nagy betörési kísérletek elleni sikerdus gigászi küzdelemben január hó 3-án Rarancénál hősi halált halt. Orosz puskagolyó oltotta ki nemes életét. Kprbuly Zoltán a40-ik gyaloghadosztály tábori lelkésze, dr. Lindenberger János apátplébánoshoz irt jelentése szerint ő látta el az utolsó kenettel s temette el is. A 21 éves boldogult hős ifjú özv. Körmöeki Pálné egyetlen fia, s élete reménye, Magyar István kovácsmester polgártársunknak pedig unokája volt. A gyulai róm. kath. főgimnázium két és fél évvel ezelőtt érettségizett jeles növendéke volt, aki tehetségénél és szorgalmánál fogva össztöndijat is élvezett. Hősi halál hire a legmélyebb részvétet kelti volt tanárai, tanulótársai jó barátai és a társadalom legszélesebb rétegeiben. Holttestét, mihelyt az lehetséges lesz a harctérről hazaszállítják Gyulára s hazai földben foglyák örök nyugalomra elhelyezni. Áldás és béke hamvaira 1 Az uj bucsai plébános. Gróf Széchényi Miklós váradi püspök Csernay Géza gyomai plébánossá történt kinevezésével megüresedett buesatelepi lelkészi állásra Ambrus Tibor debreczeni káplánt nevezte ki. Bevonulás. A honvédelmi ministernek rendeleté folytán az 1873, 1874, 1875, 1876, 1877. évben, azonkívül az 1891, 1895. és 1896. évben született, továbbá a népfelkelésről, vagy a hadiszolgáltatásról szóló törvény alapján kirendelt, de ezen szolgálatból időközben elbocsájtott összes 1873 —1897. évi születésű egyének (munkások, kocsisok, hajcsárok stb.) ha a megtartott bemutató szemlén népfölkelési fegyveres szolgálatra alkalmasnak találtattak jánuár 17-én, vagyis holnap, amennyiben névszerint felmentve nincsenek, a népfölkelési igazolványi lapon feltüntetett m. kir. kiegészítő kerületi parancsnokság székhelyére népfölkelési tényleges szolgálatra bevonulni tartoznak Mindazok, kik önkéntes belépés folytán a honvédségbe, vagy a cs. és kir. közös hadseregbe (akár mint egyéves önkéntesek is) fent jelölt napig besoroztattak, tekintet nélkül arra, hogy mely születési évfolyamba tartoznak, tényleges szolgálatra szintén jattuár 17-én kötelesek bevonulni. A pálnapi vásár e hét folyamán tartatik meg. Noha a sertésállomány a tavalyihoz képest némileg megszaporodott és tudtunkkal a sertésvész is szünetel, amennyiben a közeli vidék nincs zárlat alatt, mindazáltal legjelentősebb sertés- vásáiunkra csekély felhajtás várható. De még csekélyebb lesf, a szarvasmarha s a ló felhajtás, mert mind a két állomány közismert okoknál fogva rohamosan fogyatkozik. A vásári napok egyébként a következők: január 19 én szerdán sertés, csütörtökön juh, péntekért szarvasmarha, szombaton ló s mezőgazdasagi iparcikkek, vasárnap nyersbőr és belsővásár. « Az időjárás amit már régóta nem cselekedett 8 nap óta megemberelte magát, hogy csapadékmentesen vonult el fölöttünk. Némileg hűvösebb is, de hidegnek, amely pedig rendes viszonyok között ilyenkor szokott legerősebb lenni, még mindig hire sincsen. Úgy látszik, hogy a tél a november hó utolsó napjaiban jelentkezett fagyokban adta ki minden erejét. Hiszen, ha egészségi okok nem tennék ajánlatossá minden télen legalább kéthétre terjedő kemény fagyokat,amelyek a betegségek okait képző miazmákat elpusztítják és a jégvermek is ezalatt megtölthetők lennének, minden egyéb szempontból kedvezőnek mondható az enyhe idő úgy a harcban álló hős katonáink, mint az itthonmaradottakra nézve, utóbbiakra kölönösen a nagy fa s szén-inség következtében, amit a kemény hideg teljesen elviselhetetlenné tenne. Katonatemetés A békésmegyei közkórházban f. hó 12-én meghalt Szalontai János 35 éves békéssámsoni illetőségű 101. gy.-ezredbeli népfölkelő. A harctéri betegsége következtében hősi halált halt katonát pénteken délelőtt katonai disszel temették el. Betörés. Január 8-án virradóra betörők jártak Löwinger Tivadar kisvárosi Csatorna-utca 12. szám alatti üzletében. Az eddig ismeretlen tettesek az italmérési helyiség rosszul záródó utea felöli rozoga ablakát egy görbe vassal kinyitották, a belső ablak pedig nem is volt bezárva, s igy könnyen bejutottak a korcsmába. Ugylátszik csak pénzt kerestek, mert az italokat nem bántották. A szomszédos bolthelyiségből azonban elvitték az aprópénzkészletet, mintegy 20 koronát. A károsult csak reggel vette észre, hogy hívatlan vendégek tettek nála látogatást. A rendőrség nyomoz. A gyulai nőegylet nagyérdemű alelnökét Fábry Mártonnét múlt vasárnap délelőtt egy küldöttség kereste fel, mely az egylet tisztikarából és választmányából alakult. A látogatás gyorsan és előkészítés nélkül történt, mert véletlenül jutott tudomásra, hogy az elnöknő ezen a napon érkezett az emberi életkor azon magas szakaszához, melybe eljutni csak néhány ritka választottnak jut osztályrészül s mely annál értékesebb az ünnepeltre, mert e magas kor testi és szellemi erőnek vátozat- lan birtokában találta őt. Az üdvözlések szívből fakadt szavai mélyen meghatották az alelnököt ki benső megindultsággal mondott érte szives köszönetét, Ezüst menyegző. Kocsondy János a gyulai járás utbiztosa és neje Gergely Mária folyó hó 13-án ünnepelték meg boldog házasságuk 25-ik évfordulóját a rokonok és ismerősök jókivánatai között Az irni-olvasni tudás megvizsgálására, ami tudvalevőleg az országgyűlési képviselőválasztó jogosultság elnyeréséhez szükséges, évről-óvre városonként, illetőleg járásonként vizsgálóbizottság küldendő ki. — A polgármester a bizottságok helyettes elnökeiül dr. Bucskó Koriolán főjegyzőt és Tanczik Lajos rendőrfőkapitányt, bizottsági tagokul pedig Mérey Gyula és Sehreiber Ottó tanárokat és Székely Lajos tanítót ajánlotta az alispánnak kinevezésre. Meghalt a varsándi jegyző. Maki Ardelean Demeter gyulavarsándi községi jegyző, mint lapunk zártakor igaz részvéttel értesülünk, tegnap délelőtt szívszélhüdés következtében elhunyt. — Temetése ma délután lesz. Nyomtatvány áremelés. Az osztrák és magyar papirgyárosok január hó elsejével ujabbi 30%-al emelték a papírárakat. Ezzel a háború óta beállott papír áremelkedés meghaladja a 130%-ot. Ezenkívül nagyban megdrágultak a nyomtatványok készítéséhez szükséges összes anyagok és a munkások is háborús pótlék címén magasabb fizetésben részesülnek. E kényszerhelyzetből kifolyólag a vidéki nyomdatulajdonosok is elhatározták a nyomtatványárak emelését. A nyomdatulajdonosok hosszú ideig viselték a nyersanyagok stb. áremelkedéséből előállott többköltséget, ezen emelkedések azonban most már oly mértéket öltöttek, hogy saját létfentartásuk szempontjából elkerülhetetlen ezen nyomtatvány áremelés. Kaszinó-közgyűlések. Békéscsaba két legelőkelőbb társasegyesülete vasárnap délután tartotta évi rendes közgyűlését. A Kaszinó közgyűlésén Haan Béla elnökölt. Az évi jelentésből kitűnik, hogy a kaszinónak 43 tagját szólította hadba a háború. A bevétel 1500 koronával kevesebb volt a kiadásnál, aminek oka a hátralékokban keresendő ; a hadbavonultak kifizetetlen tagsági dijaiban. A kaszinónak'van 151 rendes, 1 foglalkoztató s 10 vidéki tagja. A tisztujitást köz- felkiáltással ejtették meg. A régi vezetőséget újból megválasztották. A Polgári Kór közgyűlésén Fábry Károly elnökölt. A titkári jelentés szerint a bevételi fölösleg 516.86 korona. A kör tiszta vagyona 4450 korona. A tisztujitáson elnökké újból Eábry Károlyt választották meg, alelnök, titkár, jegyző stb. s a választmány tagjai a régiek maradtak meg.
