Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-05-21 / 21. szám
6 Békés I 916. május 21. hogy az aratási munkálatok biztosítása céljából a szükséges számú hadifoglyokat, esetleg az aratási munkálatokhoz értő legénységből összeállított munkás osztagok rendelkezésre bocsájtását, valamint megfelelő számú lovaknak kiadását, az illető miniszterektől feliratilag kérni fogja, s ebből a célból felhívta a bizottság a munkaadókat, hogy szükségleteiket záros határidő alatt a bizottság elnökéhez bejelentsék. Foglalkozott a bizottság a hadifoglyok között felmerült szökési esetekkel s abból folyólag a szükségesnek látszó rendelkezéseket a felügyeletre hivatott közegeknek kiadta s figyelmeztetni rendelte a munkaadókat, hogy a szabályzatnak az élelmezésre, ellátásra, bánásmódra stb. vonatkozó rendelkezéseit szigorúan tartsák be, mert ellenesetben a hadifoglyok azonnal elvétetnek tőlük, sőt esetleg büntetés is jár a szabályzat be nem tartása miatt. A hadifoglyok munkaidejét a legutóbb kiadott miniszteri szabályzat világosan körülírván s az kellő közhirrététel s alkalmazkodás végett az érdekeltekkel közöltetett. A munkaidő ugyanaz, amint azt az 1898. II. t-c* 49. §-a a gazdasági munkálatoknál megállapítja. Részletesen tárgyalta a hadifoglyok orvosi megvizsgálásáért járó díjazás kérdésében beérkezett kérelmeket s annak eredményéhez képest megállapította a bizottság, hogy a szabályzatnak ide vonatkozó részét mikép értelmezi. Kimondotta azt, hogy a községek részére kiadott hadifoglyok munkaadójául a községet, nem pedig azokat az egyes gazdákat tekinti, akik között a község a foglyokat szétosztotta, A fuvar s távolsági dijak a helyszínére történt kiszállás esetén, az orvos által csak egyszer, nem pedig minden gazda terhére külön számíttassák fel; a fuvar és távolsági dij az érdekelt munkaadók közölt felosztandók s tőlük behajtandók. Tárgyalás alá került még sok kisebb nagyobb jelentőségű ügy, s egyes indítványok, amelyek a bizottság idejét egészen este 7 óráig igénybe vették. A munkabizottság tekintettel a közeledő aratási időre, ezután gyakrabban, minden 10—14 napban fog ülést tartaui. A bakancsyyár katonai felügyelet alatt. A temesvári katonai parancsnokság megkeresésére dr. Lovich Ödön polgármester kimondotta a gyulai hitel és bőranyag szövetkezet bakancsgyárának a hadiszolgáltatási törvény alapján katonai felügyelet alá helyezését. A gyár, amely tudvalevőleg béke idején is kizárólag katonai lábbeliek készítésével foglalkozik, a háború alatt pedig fokozott üzemmel dolgozik, az uj helyzet következtében katonai parancsnokot kap, a munkások ptdig katonai fegyelem és bíráskodás alatt fognak állani. Törvényszéki csarnok. A gyulai altisztek a hadbíróság előtt Május 12-én kezdte meg a szegedi honvéd hadbíróság a csalással vádolt gyulai 2. honvéd gyalogezred beli altisztek ügyének tárgyalását A bünper anyaga meglehetősen nagyszabású, a tárgyalás két-három hétig is eltarthat ; erre az alkalomra kölcsön kérték a szegedi törvényszék esküdtszéki termét. A bünperben négy vádlott szerepel. Bartha István, gyulai 2. honvédgyalogezredbeli tényleges főszámvivő, Kéri Lajos gyulavarsándi kereskedő, tartalékos elsőosztályu számvivő. Pugna Pál borossebesi kereskedősegéd, a gyulai gazdasági hivatalba beosztott póttartalékos szakaszvezető és Sál József gyulai asztalos és koporsógyáros, tartalékos tűzmester. Eredetileg csak a három első vádlott ügyét tűzték ki főtárgyalásra, csak utólag egyesítették a vádiratokat Sál József ügyével. A honvédügyészség valamennyi vádlottat a katonai kincstár kárára elkövetett csalás bűntettével vádolja. A tárgyaláson Matyók Sándor őrnagy elnököl. Barthát Horváth Zoltán dr. főhadnagy, h vatalból kirendelt védő. Kérit Reininger Jakab, Pugnát Pistor Egon dr., Salt Balassa Ármin dr. védi. A kerületi hadbiztosságot Jordán Géza számtanácsos és Petrik Antal főhadnagy képviselik a tárgyaláson. írásszakértők Nováky és Kátay rajztanárok A vádlottak nacionáléjának megállapítása után felolvasták a vádiratot. A vádirat felolvasása a délelőtti tárgyalás jórészét lefoglalta. A vád szerint Bartha, Kéri és Pugna vádlottakat Kántor Mihály százados, a gazdasági hivatal főnöke megbízta a 2 honvédgyalogezred közétkezési bizottsága részére való bevásárlásokkal 1914. augusztusától a múlt év április elsejéig terjedő időkben a számlákban részint olyan árukat vettek föl. melyeket egyáltalán meg sem vásároltak, részint pedig a tényleg vásárolt élelmicikkeket magasabb összegben számlázták. Ilyen módon összesen százhatvan- kétezerszáznyolcvanöt korona kárt okoztak. A százados megbízásából Bartha főszámvivő kezelte a közélelmezési pénztárt, kifizette a szállítók számláit, Kérivel és Pugnával együttesen vásárolta az árukat és kezelte az élelmiszer-raktárt. A vád szerint a bűncselekmények elkövetésének az volt az alapja, hogy a mozgósítás elrendelésével életbelépett az úgynevezett „hadtáp- élelmezés“. Ennek következtében az egy-egy katona után megállapított közétkezési pénz any- nyira felszaporodott, hogy azt elfőzni nem lehetett. A közétkezési pénzt ugyanis a hatósági árakhoz képest állapították meg, a vádlottak pedig a szükséges élelmicikkeket nagyobb mennyi ségben, tehát olcsóbban szerezték be, azonkívül az étlap szerint előirt élelmet sokkal kisebb mennyiségű élelmiszerekből készítették. A megtakarított pénzt saját céljaikra használták föl. A házkutatás alkalmával Bartha főszámvivő lakásán a szekrényben felakasztott ócska katonaköpeny zsebében papírba csomagolva 84000 koronát találtak. A másik két vádlott lakásán is találtak több ezer koronát. A pénz a vád szerint a visszaélésekből származott. Sál József ellen az a vád, hogy kocsi-ló eladásával megkárosította a katonai kincstárt A vádlott megbízás nélkül kocsikat és lovakat vásárolt a kincstárnak a saját pénzén. A kincstárnak azonban többet számított föl, mint amennyiért ő vásárolta a kocsilovat. A kincstár részére való eladást nem a saját nevén, hanem részben 'alkalmazottai, részben masok nevén eszközölte. A múlt év márciusában aztán hivatalos megbízást kapott vásárlásokra, a vád azonban erre az időszakra nem terjed ki Sál védekezése szerint a lovakat a beszerzés után istállójában tartotta, a kocsikat letacaroztatta, ezért számított fel többet a kincstárnak. A következő két nap a vádlottak kihallgatásával telt el. Mindannyian tagadják bűnösségüket és csupán kezelési . szabálytalanságból eredőnek mondják a Barthánál talált pénzeket. Kedden a tanúkihallgatásokra tért át a hadbíróság. Huszonhét tanút idéztek b«, közöttük számos gyulai embert. Elsőnek Najmann György gyulai mészárost hallgatták ki hosszasan. O szállította a több százezer korona értékű húst. Elmondotta, hogy Bartha fizette ki a számlákat, ő pedig félig kiállított nyugtákat irt alá, melybe Bartha az élelmezési jegyzék alapján utólag irta be a szállított mennyiséget és pénzösszeget. Megbízott a főszámvevő tisztességében, aki tapasztalata szerint milliókat kezelt. Havasi Hermann gyulai kereskedő Kérire vonatkozólag tett terhelő vallomást szalonna vásárlásból kifolyólag. Kihallgatták Lusztig Adolf és Jámbor István gyulai füszerkereskedőket. Lusztig elmondotta, hogy Kéri állította ki a számlákat és Bartha fizetett. Tőle hamis ürüggyel olyan árukról is kértek számlát, amiket tőle nem vásároltak. A fiktiv tételeket meg is jelölte Fuchs Lipótné szintén terhelő vallomást tett. Szerdán folytatták a tanúkihallgatást. Kampis Ödön fcszámtiszt első volt tulajdonképen, aki a csalást észrevette Feltűnt ugyanis neki, hogy a szakácsok kevesebb húst osztanak ki a legénység között, mint amennyi a bevásárlási jegyzékbe van bevezetve. Ezen az alapon aztán nyomozni kezdett és később a Gyulára kirendelt honvéd ügyésznek is ő szolgáltatta a fontos adatokat. Kihallgatták még Obrincsák István és Arnótfalvy Alfréd ezredeseket Mindketten parancsnokai voltak a gyulai 2. honvéd- pótzászlóaljnak. Obrincsák István ezredesnek feltűnt, hogy rossz kocsikkal és lovakkal indulnak el a menetszázadok és egy alkalommal meg is említette ezt. Arnótfalvy Alfréd ezredes azt mondta, hogy idejét teljesen lekötötte a legénység kiképzése és igy a gazdasági hivatal ügyeivel nem foglalkozhatott, amelynek különben is más volt a parancsnoka. A két ezredesnek val lomása általában lényegtelen volt és nem szolgáltatott semmi döntő bizonyítékot. Uyilt-tér. E rovatban közöltéként nem vállal felelősséget a szerkeszt. Köszönetnyilvánítás. Mindazon barátainknak és ismerőseinknek, akik szeretett halottunk özv. • Kardos Károlyné elhunyta felett érzett fájdalmunkban bennünket részvétnyilvánitásukkal felkerestek és akik a temetésen megjelentek, ezúton nyilvánítjuk hálás köszönetünket. Gyula, 1916. május 20-án. A gyászoló család. Pályázati hirdetmény. Gyula r. t. városnál a szolgálat végzésének önkónyü abbanhagyása folytán megüresedett gyepmesteri állásra pályázatot hirdetek Felhivom mindazon 24 évet betöltött jó erkölcsi viseletű pályázókat, akik ezen foglalkozás elnyerésére reflektálnak, hogy folyo évi május 29-ig nalam személyesen jelentkezzenek. A gyepmester jövedelmét természetbeni lakás élvezetén kivül a város által fizetendő évi 140C korona fizetés és magános felektől a végzett munkálat, után szabályrendeletileg megállapított dijak szedése képezik. Kötelességeit ugyancsak a vonatkozatos szabályrendelet állapítja meg. A szabályrendelet a város rendőrkapi- tánái hivatalában és a közigazgatási kiadó hivatalban megtekinthető. Gyula, 1916. máj. 19 Dr. Lovich Ödön 165 1—1 polgármester, Meghívó. A Rékésmegyei Villamossági Részvény társaság 1016. évi június hó 5-én d. e. fél 11 órakor a társaság gyulai irodahelyiségében (Ruca-utca) megtartandó XVI-ik rendes közgyűlésére. Napirend : 1. Az igazgatóság jelentése az 1915. üz- letóvről. 2. Zárószámadás, évi mérleg bemutatása és a felügyelő-bizottság jelentése 8. A tiszta nyereség hovaforditása iránti határozathozatal. 4. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság részére a felmentvény megadása iránti határozathozatal. 5. Igazgatósági választások. 6. Felügyelőbizottsági választások. 7. A felügyelő-bizottság tiszteletdijának megállapitása. Budapest, 1916. május hóban. Az Igazgatóság. A közgyűlésen jogait személyesen vagy meghatalmazott által gyakorolni kívánó részvényes köteles részvényeit a nem esedékes szelvényekkel együtt 8 nappal a közgyűlés- megtartására megállapított nap uiótt a Magyar vasúti forgalmi részvénytársaságnál (Budapest, V. Sas-utca 1.) letenni. A letett rósz-