Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)

1916-05-21 / 21. szám

6 Békés I 916. május 21. hogy az aratási munkálatok biztosítása céljából a szükséges számú hadifoglyokat, esetleg az aratási munkálatokhoz értő legénységből összeállított munkás osztagok rendelkezésre bocsájtását, vala­mint megfelelő számú lovaknak kiadását, az illető miniszterektől feliratilag kérni fogja, s ebből a célból felhívta a bizottság a munkaadókat, hogy szükségleteiket záros határidő alatt a bizottság elnökéhez bejelentsék. Foglalkozott a bizottság a hadifoglyok között felmerült szökési esetekkel s abból folyólag a szükségesnek látszó rendelkezé­seket a felügyeletre hivatott közegeknek kiadta s figyelmeztetni rendelte a munkaadókat, hogy a szabályzatnak az élelmezésre, ellátásra, bánásmódra stb. vonatkozó rendelkezéseit szigorúan tartsák be, mert ellenesetben a hadifoglyok azonnal elvétet­nek tőlük, sőt esetleg büntetés is jár a szabály­zat be nem tartása miatt. A hadifoglyok munka­idejét a legutóbb kiadott miniszteri szabályzat világosan körülírván s az kellő közhirrététel s alkalmazkodás végett az érdekeltekkel közöltetett. A munkaidő ugyanaz, amint azt az 1898. II. t-c* 49. §-a a gazdasági munkálatoknál megállapítja. Részletesen tárgyalta a hadifoglyok orvosi meg­vizsgálásáért járó díjazás kérdésében beérkezett kérelmeket s annak eredményéhez képest meg­állapította a bizottság, hogy a szabályzatnak ide vonatkozó részét mikép értelmezi. Kimondotta azt, hogy a községek részére kiadott hadifoglyok mun­kaadójául a községet, nem pedig azokat az egyes gazdákat tekinti, akik között a község a foglyokat szétosztotta, A fuvar s távolsági dijak a helyszí­nére történt kiszállás esetén, az orvos által csak egyszer, nem pedig minden gazda terhére külön számíttassák fel; a fuvar és távolsági dij az ér­dekelt munkaadók közölt felosztandók s tőlük behajtandók. Tárgyalás alá került még sok kisebb nagyobb jelentőségű ügy, s egyes indítványok, amelyek a bizottság idejét egészen este 7 óráig igénybe vették. A munkabizottság tekintettel a közeledő aratási időre, ezután gyakrabban, minden 10—14 napban fog ülést tartaui. A bakancsyyár katonai felügyelet alatt. A temesvári katonai parancsnokság megkeresésére dr. Lovich Ödön polgármester kimondotta a gyulai hitel és bőranyag szövetkezet bakancsgyárának a hadiszolgáltatási törvény alapján katonai felügye­let alá helyezését. A gyár, amely tudvalevőleg béke idején is kizárólag katonai lábbeliek készí­tésével foglalkozik, a háború alatt pedig fokozott üzemmel dolgozik, az uj helyzet következtében katonai parancsnokot kap, a munkások ptdig ka­tonai fegyelem és bíráskodás alatt fognak állani. Törvényszéki csarnok. A gyulai altisztek a hadbíróság előtt Május 12-én kezdte meg a szegedi honvéd hadbíróság a csalással vádolt gyulai 2. honvéd gyalogezred beli altisztek ügyének tárgyalását A bünper anyaga meglehetősen nagyszabású, a tárgyalás két-három hétig is eltarthat ; erre az alkalomra kölcsön kérték a szegedi törvényszék esküdtszéki termét. A bünperben négy vádlott szerepel. Bartha István, gyulai 2. honvédgyalogezredbeli tényleges főszámvivő, Kéri Lajos gyulavarsándi kereskedő, tartalékos elsőosztályu számvivő. Pugna Pál borossebesi kereskedősegéd, a gyulai gazdasági hivatalba beosztott póttartalékos sza­kaszvezető és Sál József gyulai asztalos és ko­porsógyáros, tartalékos tűzmester. Eredetileg csak a három első vádlott ügyét tűzték ki főtár­gyalásra, csak utólag egyesítették a vádiratokat Sál József ügyével. A honvédügyészség vala­mennyi vádlottat a katonai kincstár kárára elkö­vetett csalás bűntettével vádolja. A tárgyaláson Matyók Sándor őrnagy elnököl. Barthát Horváth Zoltán dr. főhadnagy, h vatalból kirendelt védő. Kérit Reininger Jakab, Pugnát Pistor Egon dr., Salt Balassa Ármin dr. védi. A kerületi hadbiz­tosságot Jordán Géza számtanácsos és Petrik Antal főhadnagy képviselik a tárgyaláson. írás­szakértők Nováky és Kátay rajztanárok A vád­lottak nacionáléjának megállapítása után felolvas­ták a vádiratot. A vádirat felolvasása a délelőtti tárgyalás jórészét lefoglalta. A vád szerint Bartha, Kéri és Pugna vádlottakat Kántor Mihály száza­dos, a gazdasági hivatal főnöke megbízta a 2 honvédgyalogezred közétkezési bizottsága részére való bevásárlásokkal 1914. augusztusától a múlt év április elsejéig terjedő időkben a számlákban részint olyan árukat vettek föl. melyeket egyál­talán meg sem vásároltak, részint pedig a tény­leg vásárolt élelmicikkeket magasabb összegben számlázták. Ilyen módon összesen százhatvan- kétezerszáznyolcvanöt korona kárt okoztak. A százados megbízásából Bartha főszámvivő ke­zelte a közélelmezési pénztárt, kifizette a szállí­tók számláit, Kérivel és Pugnával együttesen vásárolta az árukat és kezelte az élelmiszer-rak­tárt. A vád szerint a bűncselekmények elköveté­sének az volt az alapja, hogy a mozgósítás el­rendelésével életbelépett az úgynevezett „hadtáp- élelmezés“. Ennek következtében az egy-egy katona után megállapított közétkezési pénz any- nyira felszaporodott, hogy azt elfőzni nem lehe­tett. A közétkezési pénzt ugyanis a hatósági árakhoz képest állapították meg, a vádlottak pe­dig a szükséges élelmicikkeket nagyobb mennyi ségben, tehát olcsóbban szerezték be, azonkívül az étlap szerint előirt élelmet sokkal kisebb mennyiségű élelmiszerekből készítették. A meg­takarított pénzt saját céljaikra használták föl. A házkutatás alkalmával Bartha főszámvivő laká­sán a szekrényben felakasztott ócska katona­köpeny zsebében papírba csomagolva 84000 ko­ronát találtak. A másik két vádlott lakásán is találtak több ezer koronát. A pénz a vád szerint a visszaélésekből származott. Sál József ellen az a vád, hogy kocsi-ló eladásával megkárosította a katonai kincstárt A vádlott megbízás nélkül kocsikat és lovakat vásárolt a kincstárnak a sa­ját pénzén. A kincstárnak azonban többet szá­mított föl, mint amennyiért ő vásárolta a kocsi­lovat. A kincstár részére való eladást nem a saját nevén, hanem részben 'alkalmazottai, rész­ben masok nevén eszközölte. A múlt év már­ciusában aztán hivatalos megbízást kapott vá­sárlásokra, a vád azonban erre az időszakra nem terjed ki Sál védekezése szerint a lovakat a beszerzés után istállójában tartotta, a kocsikat letacaroztatta, ezért számított fel többet a kincs­tárnak. A következő két nap a vádlottak kihall­gatásával telt el. Mindannyian tagadják bűnös­ségüket és csupán kezelési . szabálytalanságból eredőnek mondják a Barthánál talált pénzeket. Kedden a tanúkihallgatásokra tért át a hadbíró­ság. Huszonhét tanút idéztek b«, közöttük szá­mos gyulai embert. Elsőnek Najmann György gyulai mészárost hallgatták ki hosszasan. O szállította a több százezer korona értékű húst. Elmondotta, hogy Bartha fizette ki a számlákat, ő pedig félig kiállított nyugtákat irt alá, melybe Bartha az élelmezési jegyzék alapján utólag irta be a szállított mennyiséget és pénzösszeget. Megbízott a főszámvevő tisztességében, aki ta­pasztalata szerint milliókat kezelt. Havasi Her­mann gyulai kereskedő Kérire vonatkozólag tett terhelő vallomást szalonna vásárlásból kifolyólag. Kihallgatták Lusztig Adolf és Jámbor István gyu­lai füszerkereskedőket. Lusztig elmondotta, hogy Kéri állította ki a számlákat és Bartha fizetett. Tőle hamis ürüggyel olyan árukról is kértek számlát, amiket tőle nem vásároltak. A fiktiv té­teleket meg is jelölte Fuchs Lipótné szintén ter­helő vallomást tett. Szerdán folytatták a tanú­kihallgatást. Kampis Ödön fcszámtiszt első volt tulajdonképen, aki a csalást észrevette Feltűnt ugyanis neki, hogy a szakácsok kevesebb húst osztanak ki a legénység között, mint amennyi a bevásárlási jegyzékbe van bevezetve. Ezen az alapon aztán nyomozni kezdett és később a Gyu­lára kirendelt honvéd ügyésznek is ő szolgáltatta a fontos adatokat. Kihallgatták még Obrincsák István és Arnótfalvy Alfréd ezredeseket Mind­ketten parancsnokai voltak a gyulai 2. honvéd- pótzászlóaljnak. Obrincsák István ezredesnek fel­tűnt, hogy rossz kocsikkal és lovakkal indulnak el a menetszázadok és egy alkalommal meg is említette ezt. Arnótfalvy Alfréd ezredes azt mondta, hogy idejét teljesen lekötötte a legény­ség kiképzése és igy a gazdasági hivatal ügyei­vel nem foglalkozhatott, amelynek különben is más volt a parancsnoka. A két ezredesnek val lomása általában lényegtelen volt és nem szol­gáltatott semmi döntő bizonyítékot. Uyilt-tér. E rovatban közöltéként nem vállal felelősséget a szerkeszt. Köszönetnyilvánítás. Mindazon barátainknak és ismerőseinknek, akik szeretett halottunk özv. • Kardos Károlyné elhunyta felett érzett fájdalmunkban bennünket részvétnyilvánitásukkal felkerestek és akik a te­metésen megjelentek, ezúton nyilvánítjuk hálás köszönetünket. Gyula, 1916. május 20-án. A gyászoló család. Pályázati hirdetmény. Gyula r. t. városnál a szolgálat végzésé­nek önkónyü abbanhagyása folytán megüre­sedett gyepmesteri állásra pályázatot hirdetek Felhivom mindazon 24 évet betöltött jó erkölcsi viseletű pályázókat, akik ezen fog­lalkozás elnyerésére reflektálnak, hogy folyo évi május 29-ig nalam személyesen jelentkezzenek. A gyepmester jövedelmét természetbeni lakás élvezetén kivül a város által fizetendő évi 140C korona fizetés és magános felektől a végzett munkálat, után szabályrendeletileg megállapított dijak szedése képezik. Köteles­ségeit ugyancsak a vonatkozatos szabályren­delet állapítja meg. A szabályrendelet a város rendőrkapi- tánái hivatalában és a közigazgatási kiadó hivatalban megtekinthető. Gyula, 1916. máj. 19 Dr. Lovich Ödön 165 1—1 polgármester, Meghívó. A Rékésmegyei Villamossági Részvény társaság 1016. évi június hó 5-én d. e. fél 11 órakor a társaság gyulai irodahelyiségében (Ruca-utca) megtartandó XVI-ik rendes közgyűlésére. Napirend : 1. Az igazgatóság jelentése az 1915. üz- letóvről. 2. Zárószámadás, évi mérleg bemutatása és a felügyelő-bizottság jelentése 8. A tiszta nyereség hovaforditása iránti határozathozatal. 4. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság részére a felmentvény megadása iránti hatá­rozathozatal. 5. Igazgatósági választások. 6. Felügyelőbizottsági választások. 7. A felügyelő-bizottság tiszteletdijának megállapitása. Budapest, 1916. május hóban. Az Igazgatóság. A közgyűlésen jogait személyesen vagy meghatalmazott által gyakorolni kívánó rész­vényes köteles részvényeit a nem esedékes szelvényekkel együtt 8 nappal a közgyűlés- megtartására megállapított nap uiótt a Ma­gyar vasúti forgalmi részvénytársaságnál (Bu­dapest, V. Sas-utca 1.) letenni. A letett rósz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom