Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)

1916-05-14 / 20. szám

1916. május 14. Beken 5 előtt tanúsított vitéz magatartásuk elismeréséül a 2. hónvédgyalogezredben kapták: Kiss József, Yánya Mihály tart. zászlósok, Czikola Péter tize­des és az ellenség előtt elesett Kocsis Zoltán tart. hadapród. A II. osztályú• ezüst vitézségi érmet az ellenség előtt elesett Dobos Janos őrmester, továbbá Walthier Gellért tart. hadapród, Kocsik József tizedes, Hegedűs József, Kardos Perenc szakaszvezető, Racskó János, Gácsi János, Hege­dűs János, Fejes István, Kurucz, Péter őrvezetők, Korcsok Károly honvéd. A bronz vitézségi érmet Verba András, Brünner István. Szűcs György, Jung Péter, Erős Gyula, Csákó István és Wagner Péter honvédek. Kettős honvédek a hazáért a rokkantak között. Oroszországból újabban ismét 72 rokkant katona érkezett haza, akiket kicseréltünk orosz rokkant katonákkal. A hazatérő rokkantak közt a gyulai 2-ik honvédgyalogezrednek három rokkant hőse tért ezúttal haza. Benedek Lajos szakaszvrzető, Franck Mihály és Opra Ferenc honvédek. Gyermekek adománya a rokkantaknak. Mar­tos Palika, Martos Katinka és Balázs, Pannika május 7-én gyermek előadást rendeztek, s az eb­ből befolyt 15 koronát lapunk utján Gyula város rokkant katonai alapjának adományozták. Rendel­tetési helyére juttatjuk. A venereás bajok elleni védekezés céljából Budapesten május, junius, augusztus és szeptember hónapokban összesen 5, egyenként 5 napra ter­jedő időre szaktanfolyam fog tartatni. Ezeken a tanfolyamokon a vármegye orvosai is részt fognak venni azokban az időkben, amelyekben az illető orvosok a közszempontjából a községeikben leg­inkább nélkülözhetők. Erre vonatkozó előterjesz­téseik megtétele végett a járási főszolgabirák és polgármester fel lettek hiva. A tanfolyam napon­ként délelőtt 8—2, délután 5—7 óráig tart. — Minden egyes orvos költségeinek fedezésére 160 koronát kap. A képviselőtestület csütörtökön délután rendkívüli közgyűlést tartott, mely egyúttal á városatyáknak ez évben első összejövetele volt. A tárgysorozat több fontos ügyet terjesztett döntés alá s ennek tudható be, hogy az értelmiséghez tartozók részéről szokatlanul nagy érdeklődés nyilváuult meg a közgyűlés iránt, melyen mint­egy 80 képviselő jelent meg. A tárgyalásra ke­rült ügyek nagyrészét annak idején már részle­tesen ismertettük, azért ezekre vonatkozólag most csak azok elintézésének módját, illetőleg a köz­gyűlés határozatát közöljük. Elnöklő dr. Lovich Ödön polgármester napirend előtt kegyeletes sza­vakkal jelentette, hogy a város képviselőtestüle­tét és a tisztikart az utolsó közgyűlés óta három Ízben érte fájdalmas csapás. Elvesztette dr. Kovács Károly városi tiszti orvost, aki hivatásának ne­mes teljesítése, a haza iránti kötelességének buzgó ellátása közben a harctéren elhunyt. Gubás Tó­dor rendőrségi iktató és Sál Sebestyén községi biró hosszas betegség után elhaltak. Indítványára, mindhármuk elvesztése felett érzett részvétének a közgyűlés jegyzőkönyvileg ad kifejezést. — A napirend első pontjaképpen a városi alkalmazottak háborús segélye szerepelt. A belügyminiszter leira­tot intézett a városhoz, hogy azon tisztviselők és alkalmazottak részére, akik a f. év január 1-én a város szolgálatában állottak, hajlandó tárcája ter­hére fizetésük 20 százalékának megfelelő egyszeri háborús segélyt folyósítani, ha a képviselőtestü­let a segélyt megszavazza részükre. A közgyűlés, tekintettel arra, hogy a folyósítandó segély nem a közpénztárt, hanem az államot fogja ' terhelni, a segélyt megszavazta azzal a kiegészítéssel, hogy az óvónőket, akik a városfejlesztési törvény ér­telmében szintén köztisztviselőknek minősitendők, valamint a napidijas írnokokat is részesíteni kí­vánja háborús segélyben. A határozat folytán most már néhány nap alatt hozzájutnak a tiszt­viselők nehezen várt segélyükhöz, miután a mi­niszter megengedte, hogy a város a összeget elő­legezhesse. A rendőrség fejlesztésére adott 24,000 korona államsegély az előző években kiadott uta­sításoknak megfelelően osztatott fel a következő­képpen: szakoktatásra 800 K, rendelkezési alapra fiOO K, két polgári biztos fizetésére 3920 K, ren­dőrlegénység fizetésének kiegészítésére 11,130 K, szolga fizetésére 970 K, bejelentő hivatali nyilván­tartó fizetésére 1960 K, vasárnap és ünnepnap éjjeli szolgálat díjazására fő- és alkapitánynak 700 K, négy ideiglenes rendőr félfogadására 3920 K. Az esetleges megtakarítás terhére a rendőrség ré­szére egy írógép fog beszereztetni. Dr. Lovich Ödön polgármester a már most is fennálló és bizonyosan növekedő zavarok enyhítése végett a város közönsége husszükségletének biztosítása iránt javaslatot terjesztett elő, amely annak ismerte­tése után mindenfelől helyesléssel találkozott. A hadsereg élelmezése két év alatt az állatállomány nagy részét felemésztette. Általában a közélelme­zés terén nehézségek merültek fel, de legnagyobb nehézségek a húsellátásban jelentkeznek. Mészá­ros iparosaink egymásután voltak kénytelenek üz­letüket megszüntetni, úgy, hogy ezidőszerint há­rom mészárszék van üzemben, de már ezek sem képesek csak néha-néha vágómarhát szerezni és igy a közönséget sem tudják ellátni. Indokolt tehát, hogy a város gondoskodjon a közönség husszükségletéről. A polgármester megállapodást létesített a Békésmegyei Takarékpénztári Egye­sülettel, hogy nevezett intézet és a város 100,000 korona befektetéssel közös haszon és közös vesz­teség mellett alkalmi társaságot létesít Ez ösz- szegen választott borjukat esetleg felnőtt marhát is vasáról, a városi legelőn neveli és azokat az ősz folyamán szeptember—november hónapok­ban, hetenkint egyszer, legfeljebb kétszer a fel­állítandó husszékben önköltségi áron kiméri, az esetleg megmaradó állatállományt piaci áron élve értékesíti. Az indítványt névszerinti szavazással 64 szavazattal 1 ellenében elfogadták azon hoz­záadással, hogy az csak birtokon kívül felebbez- hető. Egy felszólalás kapósán a polgármester ki­látásba helyezte, hogy hasonló módon sertések hizlalására is sor kerülhet. A város a negyedik hadikölcsönből 100,000 korona névértékű 6 szá­zalékos címlet jegyzését határozta el, különböző városi alapok terhére. Az előző jegyzésekkel együtt a város 250.000 korona hadikölcsönt vá­sárolt. A női kereskedelmi tanfolyam eddigi évi 1000 korona segélye 2000 koronára emeltetett. A tanfolyam felügyelő bizottságába az elhalt Novák Árpád helyére Németi,/ József főgimná­ziumi igazgató választatott be. A városi jegyzők eddig a vármegyei községi jegyzői nyugdíjintézet­nek voltak tagjai. — A község jegyzői nyugdíj szabályrendelet múlt évben akként módosíttatott, hogy a városi jegyzők ezentúl nem lehetnek az intézet tagjai. Miután Gyula városának megvan a tiszti nyugdíj intézete, a városi jegyzők ide vé­tetnek fel, a községjegyzői nyugdíj intézetet pe­dig felkérik, amit különben már kilátásba is helyezett, hogy úgy a jegyzők által befizetett nyugdíj járulékokat, mint a város hozzájárulását kamatok nélkül fizesse vissza a városi tiszti nyugdíj alapnak. Gyula város a tulajdonát ké­pező 200,000 K értékű Gyulavidéki h. é. vasúti részvényt már régebben átengedte meghatározott időre biztosítékul a vasút adósságainak bizto­sítására. Most a kisvasút kéri, hogy a részvények ugyanezen célra további 10 évre engedtessenek át. A közgyűlés csak az esetben hajlandó a kérést teljesíteni, ha a vasút a rég függőben levő Kos- suth-téri állomást megépíti. Részletesen közöltük már, hogy a Gyulavidéki vasút az Élővíz csator­nán keresztül uj vashidat akar létesíteni, melyet a város kívánságára kocsi közlekedésre is alkal­mas módon építene meg, ha a város az ezzel fel­merülő 12,500 korona több kiadást vállalja. — Miután a bemutatott terv a közforgalom szem­pontjából megfelelő és megépítése lehetővé teszi az Erdély Sándornak útnak a Kossuth térrel való összekapcsolását, a kért összeg a közmunkaalap­ból megszavaztatott, azon kikötéssel, hogy a hid a város hozzájárulása nélkül sem elbontható, sem egyéb célra használható nem lesz. A békésmegyei villamossági r.-t. ismeretes beadványa is most ke­rült a közgyűlés elé. A társaság 15 éves adó-, mentessége a múlt év végével lejárt és most adómentességének 15 évre való meghosszabbítását kéri, ellenkező esetben az áram egységárát 8-ról 9’6 fillérre felemeli. Az árfelemelés február 1-től — mint tudjuk — megtörtént, miután a beadványra addig a város nem adott választ. A képviselő- testület kimondta, hogy hajlandó érdemileg fog­lalkozni a kérelemmel, de csak az esetben, ha a társaság a hozandó anyagi áldozatért ellen­értéket nyújt. — Nevezetesen, miután a tár­saság ellen éveken át • felmerült panaszok — a szerződés egyoldalú magyarázatából szár­maztak, a város a szerződés revízióját kívánja. Továbbá mivel az első 15 év lejártával a telep megváltásának lehetősége beállott, felhívja a tár­saságot, mutassa ki, hogy a telep felszerelésébe mily értéket fektetett be. Ha azonban a társaság akár az első, akár a második kérdésre nemleges választ adna, már előre elhatározza a képviselő- testület, hogy a villamos telepet szakértő-bizott­sággal megvizsgáltatja s annak eredményéhez ké­pest, esetleg bírói utón fog odahatni, hogy a tár­saság eleget tegyen kötelezettségeinek. A bizott­ság tagjaiul dr. Zöldy Géza, Mérey Gyula, Schrei­ber Ottó, Weisz Mór és Bodoky Kálmán kéretnek fel, akik mellé szakemberek fognak meghivatni. A József főherceg laktanya fagerendáinak elkor- hadása miatt a födémszerkezet kicserélése elkerül­hetetlen. A költségek viselését a vármegyei ka- tonabeszállási alap terhére a vármegye törvény- hatóságától kérik, miután a katonai kincstár által fizetett évi 7669 korona bér az épület fenntartási költségeit sem fedezi. A városi bejelentő hivatal ügykezelési szabályrendelete a vármegye utján jóváhagyás végett felterjesztetik. A hivatal még ez évben fel fog állíttatni. Gazsó Péter és társai kerületi biztosok 800 K fizetésük felemelését ké­rik, Mivel pzen állások féligmeddig tiszteletbeliek, s a vásárok alkalmával részükre napidij is lett megállapítva, sőt drágasági pótlékban is részesül­tek, kérelmükkel elutasittattak. Bodor Gyula a Komló-szálloda tulajdonosa — mint már meg­írtuk — vendégszobáinak katonai célokra lefog­lalásával felmerült 30,000 korona beszállásolási dij megtérítését kéri, A veszteségek megtérítése nem a közpénztárt terhelvén, de nem is a város vette igénybe a szobákat, hanem a tisztek maguk foglalták el azokat, a város nem hajlandó a költ­séget viselni. Minthogy pedig a kérelem méltá­nyos és a háború előtt a vármegye mindig kifo­gás nélkül elvállalta ezeket a költségeket, nincs kétség az iránt, hogy ezúttal is vállalja. A kérelem a vármegyéhez pártolólag terjesztetik be. Denhoff Jenő és Mundruczó Péter a rekviráláskor felszá­mított napidijaik folyósítását kérik. A városi sza­bályrendelet kifejezetten nem engedi meg a város területén napidíj fizetését, azért kérelmük nem teljesittetik. Gubás Tódor elhalt rendőrségi iktató temetési költsége 550 K-ban, dr. Kovács Károly hősi halált halt városi tiszti orvos temetési járu­léka 500 K-ban, Sál Sebestyén elhalt községi bíró temetési költsége 450 K-ban állapíttatott meg Utóbbi özvegyének 508 K 50 fillér nyug­díj utalványoztatok. A városi tőkepénzek név­szerinti szavazással ezidén is a helybeli három pénzintézetnél helyeztetnek el egyenlő arányban 5 százalék kamatozás mellett. Wejsiezky Károly dobozi uradalmi erdész a honpolgári eskü leté­tele esetén a községi kötelékbe felvétetik. Több illetőségi ügy és közmunka törlési ügy elintézése után fél 6 órakor a közgyűlés befejeztetett. Népfőlkelési szemle Szeghalmon. A legutóbb kiadott honvédelmi miniszteri rendelet szerint az újabban szemle alá tartozó 1878—1897. évi nép­fölkelésre kötelezettek szemléjének határnapját a vármegye alispánja a .katonai hatósággal egyet- értőleg a szeghalmi járásra nézve junius 2, 3, 5 és 6 napjaira tűzte ki a járás székhelyére Szeg­halomra. A füzesgyarmati népfölkelésre kötelezet­tek junius 2-án, a vésztőiek 3-án, a körösladányi- ak 5-én, végül a szeghalmiak junius 6-án kerül­nek vizsgálat alá. A vegyes bizottság elnöke dr. Tot Ákos királyi közjegyző megyebizottsági tag' lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom