Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-05-14 / 20. szám
3 Békés 1916. május 14 ez a munkálat el nem odázható, miért is a fűtési berendezést még a tél beállta előtt okvetlenül el kell késziteni. A beszerzett tervek és költségvetések szerint a munkálatok 20,000 koronát igényelnek. Ebben a kérdésben az illető tárgysorozati pont alatt felvett ügynél fog a törvényhatóság határozni. Másik nagy baja a kórháznak a gépház és mosókonyha elavult rozoga állapota. A beszerzett költségvetés szerint azonban az uj gépháznak és mosókonyhának felépítése 300,000 korinánál jóval többe kerül. Ily tetemes költségre azonban fedezet nincs. Nem marad tehát más hátra, minthogy a meglévő berendezés annyira kijavittassék, hogy legalább a béke idejének bekövetkeztéig lehessen azzal az üzemet fenntartani. A személy- és vagyonbiztonság kielégítő volt; utóbbi 128 esetben zavartatott meg, előbbi pedig 74 esetben támadtatott meg. A mezőgazdasági helyzet az állandó nagy esőzések következtében nem mondható kedvezőnek. Az őszi vetések emiatt sok helyt megsárgultak, sőt több helyen kipusztultak, a magasabb földeken pedig a rozsda lépett fel a vetésekben. Az áprilisi fagy is nagy károkat okozott a gyümölcsösökben. A vetőmag ellenőrző bizottság utján 238,000 korona értékű vetőmag szereztetett be a vármegye lakossága által. A vármegyei szőlőbirtokosok e'ddig 150 métermázsa réz- gálicot kaptak, kilátásba lett helyezve még ezenfelül 161 mázsa. A mesterséges takarmányfélék a sok esőzés folytán jól fejlődtek, erőteljes a fünövés is, igy tehát a legelőkön az állatok bő és erőteljes táplálékot találnak. Az állategészségügy állása kielégítő volt, csupán a ragadós száj- és körömfájás lépett fel több helyen járványosán, a többi állati betegségek azonban csak szórványosan mutatkoztak. Félelmetes jelenség ez annak az osztálynak részéről, mely a legtöbb áldozatot hozza meg a vadállatias, kegyetlen kényur számára. Hiszen minden muzsik katona tisztában van azzal, hogy az ágyuországgá és szuronyerdővé vált magyar és német néppel nem bírnak, legfeljebb borzasztó halált halhatnak. Hogy minden további erőlködés, minden kétségbeesett, de azért fenhéjázó kísérlet csak az ő borzasztó, irtózatos pusztulásukkal végződik. A cárért meghalni már senkinek sincs kedve, mert aztán mi lesz a visszamaradottal ?... A család, a gyerekek, asszony, — az semmi hogy ha ő, a szegény muzsik a fűbe harap ? És az orosz paraszti logika azt tartja, inkább meg- nyomorodni, mint meghalni. Eszerint cselekszik is! Hát vájjon amióta világ ez a világ, játszódott-e véresebb tragédia a földgolyóbison Pl... Volt-e rettenetesebb tömeggyilkosság valaha — mint most ? Soha, soha ! Az orosz népnek fent említett cselekedete a hazaszeretet szempontjából gyáva tettnek minősíthető, de a háború szellemének irányitó urai meg kell hogy értsék, ha arra gondolnak, hogy olyan útra tévedt az emberiség most, amely maga a gyehenna: szenvedés és pusztulás. (—mogyi.) Részletesen kiterjeszkedik az alispáni jelentés a közélelmezésre, az ott fennálló nehézségekre. Bejelenti továbbá, hogy az állam részére requirált tengeriből jóval kevesebb lesz beszállítható, mint amennyivel a vármegye tartozik. Ennek oka az, hogy igen sokan feletették a lefoglalt tengerit, miáltal súlyos büntetéseknek tették ki magukat. Itt említjük meg, hogy Békéscsaba eddig az egyetlen község, amely nemcsak hogy teljes egészében beszállította a községben lefoglalt 27,000 mm. tengerit, hanem annál mintegy 4000 métermázsával többet is szolgáltatott be. A belügyminiszternek 29,500—1916. sz. rendeletével folyamatba tett gabonarequirá- Jási munkálatok eddigi eredményéről is beszámol a jelentés. Hogy az eredmény nem valami fényes, annak az az oka, mert a munkálatok megkezdése előtt még mindenki önként megtehette a felesleges készletek bejelentését, hogy ezáltal az elkobzástól és a büntetéstől szabaduljon. Az ily módon beszállított és feltárt gabona nincs beszámítva a requirálás eredményébe, pedig ez a készlet jelentékeny mennyiséget képvisel. A hadifoglyok valamint a mezőgazda- sági célokra rendelkezésre bocsájtott lovak miképen való szétosztásáról stb. az alispáni jelentés ugyanazokat az adatokat tartalmazza, amelyek a közigazgatási bizottsághoz tett jelentésekben már előadattak. A közlekedési ügyre vonatkozó alispáni jelentésből csak azt emeljük ki, ami a közigazgatási bizottságról szóló mai cikkünkben közölt alispáni jelentésben fel van említve. Végül megilletődéssel emlékezik meg a jelentés az időközben elhalt tényleges és nyugdíjas tisztviselőkről, valamint a doberdói fensikon vívott harcokban hősi halált halt Faragó László volt t. hajdúról. A közigazgatási bizottság ülése. (Májas 8.) Bókésvármegye közigazgatási bizottsága Ambrus Sándor főispán elnöklete alatt e hó 8-án tartotta rendes havi közgyűlését. Az ülés népes volt, mert a tisztviselő tagok teljes számmal vettek részt az ülésen, mig a választott tagok közül csupán ketten hiányoztak. Az ülés lefolyása elég mozgalmas volt, mert az alispáni jelentés, valamint Szabolcs vármegyének a lefoglalt liszt készleteknek feloldását a minisztertől kérő körirata kapcsán igen élénk eszmecsere és vita fejlődött. Beliczey Géza a közelgő aratási munkálatok biztosítása, valamint abban a tekintetben kért intézkedést, hogy a katonai munkás osztagok oly vidékek katonáiból bocsájtassa- nak rendelkezésre, akik a gazdasági munkálatok végzéséhez értenek és igy munkaerejük jobban kihasználható, mint ha ipari vidékekről sorozott katonaságból alakított munkás- osztagot kapna a vármegye, amelyeknek különösen az aratási munkálatoknál alig vehetné hasznát. A bizottság a helyettes alispán felvilágosítása után Beliczey Géza felszólalása értelmében felirat küldését határozta el. Szabolcs vármegye a belügyminisztertől azt kérte, hogy a nem termelőknél legutóbb lefoglalt liszt és gabona készletek az illető vármegyék közélelmezósóre oldassanak fel. A körirat kapcsán előterjesztett határozati javaslathoz többen szóltak hozzá, igy Beliczey Géza, dr. Török Gábor, dr. Ladies László is, valamint a vármegye helyettes alispánja, aki ismertette azon nehézségeket, amelyek a köz- élelmezés terén fennállanak. A bizottság dr. Török Gábor indítványa értelmében a szóban lévő készletek feloldását, vagy ha az nem volna lehetséges, úgy a vármegye részére kiutalandó készleteknek első sorban ezekből a mennyiségekből rendelkezésre bocsájtását kérte a minisztertől, egyben azt is kívánja, hogy az őrlési arány oly módon változtassák meg, hogy elegendő kenyér-liszt álljon rendelkezésre. Jelen voltak az ülésen Ambrus Sándor főispán elnöklete alatt: dr. Daimel Sándor főjegyző, dr. Zöldy Géza főügyész, Sárossy Gyula árvaszéki elnök, dr. Zöldy János főorvos, Zádor Mór kir. pónzügyigazgató, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő, Horváth Béla műszaki tanácsos, államópitószeti hivatali főnök, Holló György gazdasági felügyelő, végül dr- Ivonrád Ernő kir. ügyész. A választott tagok közül Berthóty Károly, Beliczey Géza, Domby Lajos, dr. Ladies László, Morvay Mihály, dr. Török Gábor, Yarságh Béla és gr. Wenckheim Dénes. Elnöklő főispán az ülést megnyitván, elsősorban az alispáni jelentés terjesztetett elő, amely a fentebb említett kiegészítéssel a törvényhatósági főállatorvos jelentésével tudomásul vétetett. Szabolcs vármegye fent ismertetett átirata hosszabb vitát idézett elő. A magyar általános hitelbanknak a múlt évi gabonaszállitásokból kifolyólag Csorvásra az elöljáróságnak több Ízben küldött pénzt pónzeslevólben, azonban két Ízben a pénzes- levelekben összesen 7^0 korona hiány találtatott, amelyet Popovics Kornél ottani községi jegyző volt kénytelen megfizetni. Nevezett jegyző az esetet a banknak bejelentvén, a bank nemcsak hogy nem fizette vissza a hiányt, hanem még, az ő reputatiójának megsértése miatt, Popovics ellen megtorló intézkedést kórt. A vármegye alispánja azonban a megtartott vizsgálat eredménye alapján megtorlásra nem ■ látott okot fennforogni, mert bár a kérdéses két pónzeslevól nem is bonta- tott fel mindjárt a községi jegyző által az érkezés után, hanem a községi pónzszekrónybe helyeztetett el, mégis azokban amikor 5—6 nap múlva teljesen sértetlenül felbontották, a jelen volt teljesen hitelt érdemlő tanuk vallomása szerint, a hiány tényleg megállapittatott. Az alispán határozatát a hitelbank megfelebbezte, a közigazgatási bizottság azonban az alispán határozatát hagyta helyben. Popovics kártérítési igényével, a törvény rendes útjára uta^ sittatott. Az alispáni jelentés a következő : A közbiztonsági állapotok kedvezőknek nem mondhatók. A személybiztonság 29 esetben támadtatott meg. Volt 5 könnyű, 3 súlyos testi sértés, 3 könnyű, 2 súlyos és 2 halálos kimenetelű baleset, 1 veszélyes fenyegetés, 1 erőszakos nemi közösülés, 1 hatóság elleni erőszak, 1 gyilkosság, 8 öngyilkosság és 2 öngyilkossági kísérlet. A vagyonbiztonságot 27 kisebb-nagyobb lopás, 2 betörés, 1 orgazdaság, 1 sikkasztás zavarta meg. Előfordult 6 tűz eset. A közigazgatási hatóságok a közbiztonság megóvása s a közbiztonság ellenes cselekmények megtorlása iránt minden lehetőt elkövettek. A külső mezőgazdasági munkálatok közül a tengeri föld szántásával, répa és tengeri vetésével, dohány és burgonya ültetésével foglalkoztak. Április hónap igen kedvezőtlen volt a
