Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)

1916-05-07 / 19. szám

1916 május 7. Kékes 5 A negyedik hadikölcsönre városunkban pén­tekig a következő összegeket jegyezték: Békés­megyei Takarékpénztári Egyesületnél 1.016,800 K. A Gyulavárosi Takarékpénztárnál 304,500 K. A Gyulavidéki Takarékpénztárnál 257,300 K. A Postatakarékpénztárnál 2,800 K. Az ujholdhoz fűzte gazdaközönségünk a há­ború kezdetével csaknem egyidejűleg bekövetke­zett esős idő szárazabbra fordulásához fűződő reményét. Azóta már huszonegyszer volt ujhold, de mondhatni valamennyi cserben hagyta a re­ményeket, sőt leggyakrabban éppen a holdválto- zas után eredtek meg igazán fölöttünk az ég ■csatornái. A keddi ujhold végre kedvező fordula- tott hozott, öt nap telt ugyanis el és amit május hónapban nagyritkán szoktunk jónak mondani, azóta nem volt egy szem eső sem, egyben mele­gebbre fordult az idő. A nagyheti hideg esők1, mint az csak most tűnik ki, sajnos igen nagy károkat okoztak Az ünnep előtt elvetett tengeri­nek nagyobb része megpoklosodott, úgy, hogy ki kell szántani és tengeri vetéssel pótolni. Ahol áz esővíz megállott és laposabb réti földeken fájdalom mindenütt megállott, az árpa vetés is részint sokat szenvedett, részint megsemmisült, ilyen helyeken a búza is megsárgul és rozsdával borított, örvendetes ellentétet írhatunk azonban a magasabb fekvésű tanyai földekről, ahol a búza teljesen hibátlan és oly gyönyörűen fejlődik, mint mar évek óta nem. A beállott meleg idő kedvező hatása örvendetesen észlelhető a legelőn és a kaszálókon is. Az első here kaszálás már meg­történt s úgy minőségileg mint mennyiségileg teljesen kielégítő. Kívánatos volna, ha a meleg száraz idő még legalább két hétig tartana, a föld árja ugyanis hátasabb földeken is igen magasan áll és a normális időkben fogalommá vált májusi esőt nélkülözhetővé teszi. Ázsiai hadifogságból megszökött ll-es ka­tona. A napokban érdekes katona állított be Gyu­lára a ck. és kir. 11. gyalogezred potzászlóaljához azzal a kijelentéssel, hogy az ázsiai Turkesztán- ból, orosz fogságból megszökött és 11 hónapi bolyongás és izgalmas kalandok után Perzsián, Törökországon és Bulgárián keresztül érkezett haza, hogy csapattesténél jelentkezzék. Állítását hiteles okmányokkal igazolta, s előadását érthető érdeklődéssel hallgatták a zászlóaljnál. Munkatár­sunk beszélt a szerencsés menekülttel, aki részle­tesen elmondta, hogy került fogságba, hogyan menekült onnan és elmondotta azokat az izgal­mas kalandokat, is melyeken a szökés után kellett keresztül mennie, míg Törökországba nem jutott. A fogságból visszatért katona Hrubeczki ^erenc 11 gyalogezredbeli 32 éves népfölkelő, bekében hentesmester Budapesten. Elmondotta, hogy Prá­gából indult a harctérre, s a galíciai Smolnik- nál két napos harcban szemén megsérült. — Be- küldték a városka a kórházába, ahol másnap, 1915. március hó 10-én az összes kórházi bete­gekkel együtt a váratlanul elönyomuló oroszok fogságába esett. — Az oroszok Bavaruskáig vitték gyálog, ott vonatra tették őket, majd 21 napi gyalogolás után Kiewbe értek De itt sem ma­radtak. hanem miután összes felszerelésüket és tartalék ruhájukat elszedték, katonai jelvényüket levagdosták ruhájukról, két napi tartózkodás után ismét waggonokba helyezték őket és 17 napig koplalva, fázva, éjjel nappal utaztak. Azt gondol­ták, hogy sohasem lesz már vége a hosszú útnak — mikor megtudták, hogy már Ázsiában van­nak. — Négy napi gyaloglás után a turkesztáni Serachsba érkeztek. Itt nagyobb fogoly tábor van s itt helyezték el őket. Az életük nagyon egy­hangú volt. Enni kaptak de nagyon gyengén. — ügy itt, mint útközben egy kenyeret öt ember kapott és néha ritkán két emberre jutott egy hús konzerv is. Gyaloglás közben vizet sem kap­tak. A teve nyomokban összegyülemlett esővízzel oltották szomjúságukat. A kenyeret nem tudták enni eleinte, mert az oroszok penészes hajdina kásából készítették. — Ő eladta trikóingét, hogy egy darabka ehető kenyeret vásároljon. A vá­rosba csak őrrel volt szabad kimenni. Egy Ízben egyedül merészkedett ki, miért is a fogoly őrség parancsnoka két óra hosszáig a 65 fokos perzselő napra állította ki. Egyébként is komisz és kegyet­len volt a bánásmód. Nem csoda, ha arra gon­dolt, hogy mennyivel jobb lenne odahaza. — Az őröktől megtudta, hogy közel vannak a határhoz ás nem lenne lehetetlen a szökés. Három hétig tanulmányozta a házi szokásokat. Többüket meg­bízták egy halott társuk eltemetésével. Sir ásás közben megjegyezték maguknak a határ felé ve­zető utat. Aznap, május 25-én este két társával szövetkezve megszöktek. A fallal körül kerített táborból a kutyák által vájt résen bújtak keresz­tül és négykézláb oly nesztelenül suhantak ki — hogy a kutyák se lettek rájuk figyelmessé. A határcseudőroket szerencsésen elkerülték. — Pár száz lépés után egy nagyobb folyón a Heri- rudon kellett keresztül uszniok. Ebbe a vízbe a menekültjeink közül már igen sokan belevesztek. Szerencsére ebben az időben alacsony volt a víz­állás és könnyen átgázoltak rajta. Hajnalban már átlépték a Perzsa-Orosz határt és perzsiai Se­rachsba értek. Az orosz önkénytől sokat szen­vedő perzsa lakosok segítségükre voltak és hat napig rejtegették az elcsigázott embereket. Szö­késüket követő napon orosz őrjárat kutatott a szökevények után, de nem akadt árulójuk. Mikor minden elcsendesedett, paraszt ruhát és papucsot szereztek, azután öszvéren és postakocsin Meshed város érintésével 11 napi utazással Teheránba ér­tek, ahol konzulátusunktól kaptak útbaigazítást. Hrubeczki itt maláriában megbetegedett és hóna­pokig feküdt a kórházban. Egyik úti társa itt meg is halt ebben a betegségben. Teheránból 7 más bajtárssal, akik szintén fogságból menekültek, szeptember 9-én folytatta útját. Minden térkép hijján, csupán a nap után igazodva, mindig dél­nyugatnak tartottak. Barátságtalan hegyi ösvé­nyeken gyakran találkoztak vad rabló hegyi tör­zsekkel, de azok nem bántották őket. — Kilenc napi gyaloglás után Sultánabádba jutottak, ahol a német konzulátusnál jelentkeztek. A konzulátus minden szükségessel ellátta őket, sőt kettőjüket felfogadta a konzulátus őrzésére. A többi öt em­ber folytatta útját. Hrubeczki is ott maradt két hónapig, amikor felváltották és egy Teheránból jövő transporttal Kermanschahba utaztak kocsin. Itt uj ruhát kaptak a német konzulátuson, de rájuk is fért, mert a régi rongyokban ugyancsak nyúzsgött a féreg. A konzulátus Szennába to- 1 vábbitotta egy aprópénzt szállító expedícióval. — Mivel az ottani ételeket Hrubeczki nem tudta enni, január 16-án átszökött Törökországba, Szu- leimanie városba, s a török rendőrségnél jelent­kezett. Mosulba irányították a német alkonzulá- tushoz. Itt ismét uj ruhát kapott és itt maradt március 16-ig, mikor is részint kocsin, részint autón Aleppóba transportálták és április 4*én az osztrák-magyar konzulátusnak adták át. Konzulá­tusunk gondoskodott Konstantinápolyba való to­vább utazásáról. Pénzzel és vasúti jegygyei el­látta. Konstantinápolyból három napi tartózkodás után vonaton Szófiába utazott, onnan vasúton Lompalánkáig, azután a Dunán hajón Orsováig. Orsován tudatták vele, hogy pótzászlóalja Gyu­lán állomásozik és itt kell jelentkeznie. A fog­ságból menekült katona jelentkezése után szabad­ságot kért, hogy a kalandos ut fáradalmait ki­pihenhesse, azután pedig élűiről kezdhesse az egész háborút. Itt említjük meg, hogy a cs. és kir. 11 gyalogezred fogságba került katonái közül a háború alatt 206-an szöktek vissza csapattes­tükhöz Gyulára, többnyire szerb fogságból. A sajtófőhadiszállás parancsnoka. Boroevits és Pflanzer Baltin tábornokkal karöltve a harc­téren küzdő katonáink részére egy könyvtár fel­állításával foglalkoznak, mely könyvtár a mai na­pon tízezer regénnyel szaporodott. Ha meggon­doljuk, hogy tízezer könyvvel félmillió magyar katonát látunk el szellemi táplálékkal, akkor tud­juk csak méltányolni ezt az áldozatkészséget, amelyet a Tolnai Világlapja hozott, mert ezt a nagyszabású könyvtárt a Tolnai Világlapja aján­dékozta. Ez a lap vállalat hatalmasan kivette a részét, hogy katonáink szellemi táplálékhoz jus­sanak, amennyiben — mint értesülünk — a háború óta 50000 kötet regényt és több mint »félmillió lapot küldött katonáinknak. Özv. dr. Hajnal Istvánné halála. Mély meg- illetődéssel vesszük a gyászjelentést Békésről özv, dr. Hajnal Istvánné Farkas Anna haláláról. A bol­dogult derék matróna néhai Farkas József békési uradalmi tiszttartó és a kiskorú Wenckheim Krisztina grófnő egyik gyámjának leánya, feled- hetlen jóemlékü dr. Hajnal István vármegyei fo­gorvos és megyei közéletünk köztiszteletben álló kiváló tagjának éltében minden női erényekben bővelkedő, hűséges hitvestársa s 12 év óta gyá­szoló özvegye volt. Hosszú betegség előzte meg f. hó 2-án 72 éves korában bekövetkezett halá­lát, mely Békés városa • társadalmában őszinte mély részvétet keltett. Ezen részvét impozánsan nyilvánult meg csütörtökön délután végbement temetésén, amely a város minden rendű és rangú közönsége óriási száma részvételével folyt le. — Béke hamvaira ! A békéscsabai vöröskereszt fiókegyesület 1915. évi működéséről évkönyvet adott ki. Az évkönyv beszámol az egyesület megalakításáról, tevékenységéről. A fiókegyesületnek 66 alapitó, 275 rendes tagja van. Bevétele volt az év folya­mán közel 140 ezer korona. Pénztári maradványa több mint 15 ezer korona. Ezenkívül a egyesület a kórházi ápoltak ozsonájára, a katonák karácso­nyára, a tüdőbeteg katonák részére, a 101. gy. ezred árvái és özvegyei, a rokkant hősöknek, a világtalan hősöknek, a vörös félholdnak, a sebe­sült katonáknak külön-külön igen tekintélyes ösz- szeget gyűjtött. Hadikölcsönjegyzés heti befizetésre. A har­madik hadikölcsön alkalmával nagy sikere volt annak a mozgalomnak, amelyet az Aradi Keres­kedők Takarék és Hitelszövetkezete indított meg a jegyzések megkönnyítésére, amikor lehetővé tette, hogy a jegyzések heti és havi befizetések mellett a legelőnyösebb módokkal lehetővé válja­nak. Ez a mozgalom több mintegy millió korona jegyzést eredményezett, amelyből egy félmilliót meghaladó összeg esett az iskolák által gyűjtött jegyzésekre. Ezen a sikeren fölbuzdulva az Aradi Kereskedők Takarék és Hitelszövetkezete a negye­dik hadikölcsön is módot ad ily jegyzésekre. — Ezen módozat mellett a jegyzés a 6 százalékos kötvényekre történhetik ; aki öt éven keresztül I koronát befizet, az öt éven teljesített 260 korona befizetés ellenében 300 korona névértékű 6 szá­zalékos hadikölcsön kötvényt kap. Nagyobb jegy­zésnél minden további egy korona heti befizetés után további 300 korona jegyezhető. A jegyzésnél, amely május 20-ig jelentendő be négy heti rész­letnek megfelelő összeg fizetendő. Vidékiek a szö­vetkezet posta befizetési lapjain, tehát minden költség nélkül teljesíthetik a befizetést. Minden egyéb felvilágosítást a szövetkezet (Szabadság-tér 7 szám I. emelet) készséggel ad meg. Drágább lesz a kenyér. A gyulai kenyér­sütök és árusítók közös beadványban kérték a rendőrfőkapitányt, hogy a múlt év őszéhez képest megváltozott viszonyokra való tekintettel a kenyér eladási árát méltányosabban állapítsa meg. A haditermény részvénytársaság ugyanis az általa felszámítható jutalékok és költségek valamint a vasúti fuvar hozzáadásával a Gyulára nézve meg­állapított maximális árnál sokkal drágábban szál­lítja részükre a lisztet, továbbá a munkabérek és a tüzelő anyag megdrágulása következtében is képtelenek az eddigi 48 filléres árral kijönni.— Mindezeken felül kenyérliszt csak csekély meny- nyiségben és nehezen kapható, miért is kénytelenek főzőliszttel keverni a kenyérlisztet, sőt tisztán főzőlisztet is kenyérsütésre felhasználni. Tanczik Lajos főkapitány megvizsgálta a kenyérsütők hely­zetét s kívánságukat méltányosnak találván, az árak mérsékelt emelését engedélyezte. Az eddigi 48 filléres ár helyett folyó hó 10-től kezdve a következő kenyérárakat állapította meg: barna I kgr 50 fillér, kenyér és főzőliszt keverékéből félbarna 54 fillér, fehérkenyér 58 fillér. Gabonaszallitás. Azok ugyanis, akik felesle­ges gabonájukat közvetlenül a legutóbb elrendelt requirálás előtt még be nem jelentették a ható­ságnak, a büntetéstől — a kiadott rendelet sze­rint — szabadulnak. Ennek a rendeletnek mikénti értelmezése tekintetében a földművelésügyi mi­niszter leiratot intézett a vármegyéhez amelyben kimondja, hogy csak azok szabadulnak a bünte­téstől meg, akik az ilyen későn tett bejelentéssel egyidejűleg felesleges gabonájukat a kijelölt ha­tósági raktárakba is beszállítják, vagy igazolják, hogy a szállítást a járhatatlan utak, vagy a gaz­dásági munkák miatt, megtenni képesek nem voltak Mivel azonban az utak most már nagy­részben járhatók, sőt a vetési munkálatok is be­fejezést nyertek, ennélfogva a miniszter felhívja az érdekelteket, hogy felesleges gabonájukat ha­ladéktalanul szállítsák be, mert ellenesetben szi­gorú büntetés alá esnek. A kondorosi vasúti állomás bővítése. Kon­doros községi vasúti váróteremnek kibővítését va­lamint a gabona és áruraktárnak megfelelő na- gyobbitását kéri a közigazgatási bizottság utján a vasúttól. A község beadványa szerint a váróterem oly kicsiny, hogy abból az utazó közönség kiszo­rul a pályaudvaron levő lóczákra, ami különösen télen és esős időben tűrhetetlen helyzetet teremt, az áru és gabonaraktárak pedig oly szükek és elégtelenek, hogy a közönség igen sok esetben hely hiány miatt kénytelen visszavinni messze- földről hozott gabonáját ami természetesen rend­kívüli időveszteséggel és költséggel jár. A község azért adta be a kérvényét a közigazgatási bizott­sághoz, mert a vasút a község kérelmét nem vette figyelembe. A közigazgatási bizottság a ké­relemmel a legközelebbi ülésén foglalkozik. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom