Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-04-30 / 18. szám
4 Békés 1916. április 30. tegen a gyulai közkórházban tartózkodik, ahol Szabó Emil főhadnagy a kórház katonai felügyelő tisztje tűzte fel mellére a jól kiérdemelt kitüntetést, elismerő szavak kiséretében. A vasúti menetrend kérdéséhez kell publicistái kötelességünkből kifolyólag néhány szót szólanunk. Előre kell bocsátanunk, hogy amit a magyar államvasutak a mozgósitás és a háború óta produkál, az egyenesen csodálatra méltó és minden dicséretet felülmúl. Éppen azért a közönségnek türelmesnek kell lenni úgy a redukált személyforgalom, mint a kikerülhetlen -vonatkésé- sek miatt is. Vártuk és óhajtottuk ugyan, hogy május elsejével a már hónapok óta beszüntetett gyorsvonat újra közlekedni fog a budapest—aradi útvonalon, amihez fontos közérdekek fűződnének, meg is vagyunk győződve, hogy a gyorsvonat megindítása nem a máv. vonakodásán, hanem elhárithatlan akadályokban gyökerezik és eme körülményben kénytelen-kelletlenül bár, meg is kell nyugodnunk. Egy kívánságunknak azonban, abban a reményben és tudatban, hogy annak megvalósulása lehetséges, kifejezést kell adnunk. Budapestről Gyulára ugyanis naponta csak kétszer lehet utazni, az éjjeli s reggeli vonatokkal, amelyek különben a postát is szállítják. Szerdán délután pedig megtörtént, hogy a reggel 7 órakor Budapestről induló vonat két órai késéssel érkezett délután Békéscsabára és miután a Szegedről jövő vonatot a budapesti vonat bevárása nélkül indították Békéscsabáról Gyulára, a gyulai, sarkadi s szalontai utasok mindnyájan Csabán rekedtek és csak csütörtökön reggel utazhattak haza, miután tudvalevőleg szerdán több vonat már nem indult Gyula felé. Arra kell tehát kérnünk a máv. igazgatóságát, illetőleg üzletvezetőségét, szíveskedjék intézkedni, hogy ilyen eset ne ismétlődjék. Kérjük azesetben is, ha a közlekedési üzletszabályzatot e célból megváltoztatni vagy attól eltekinteni kellene is. A Békéscsabán lemaradó utasok még méregdrága áron sem juthatnak kocsihoz, hogy azon jöhessenek haza Csabáról Gyulára és eltekintve a másnap reggelig tartó nagy időveszteségtől, a túlzsúfolt csabai szállodákban éjjelre lakást sem kaphatván, mint szerdán is történt, egész éjjel hajléktalanul maradnak. Kérelmünk tehát az volna, hogy a Szegedről érkező vonat a késéstől eltekintve, minden körülmény között várja be a budapesti vonatot és csak azután indittassék Gyula felé. Aki szalonnára éhezett. Nem lehet csodálkozni rajta, ha egy nincstelen ember manapság oly ritkaszámba menő csemegére áhítozik, aminőre napjainkban a szalonna vergődött. Da az aztán már határozott könnyelműségnek mondható, amit Gazsó János barátunk müveit, amikor közel egy mázsa szalonnát kapantott ki magának csak azért, hogy azt potom áron elkótyavetyélje és maga még jól se lakjék a ritka ételből. Ünnep első napján éjjel valaki belopózott Bondár János törökzugi házának padlására és onnan 7 negyed oldal perzselt szalonnát elemeit. A szalonna súlya 90 kg volt, aminek most testvérek között is 600 koronán felül van az ára. A rendőrség hamar kinyomozta, hogy Gazsó János 20 éves, rovott múltú legény a betörő és a szalonnát Csete János bicerei lakosnak adta el 36 koronáért. Az olcsón szerzett csemegét a rendőrség visszadta tulajdonosának s ezzel természetesen a jó vásár is semmis lett. Az ügynek azonban még folytatása lesz a bíróság előtt. A gyulai vöröskereszt kisegítő kórháznak adományoztak : Fábián Lajos 2 üveg muszkahalat, Császár S. cukrász 50 drb. mákostésztát, Kiss József 8 kgr. burgonyát, 66 deka szappant és 75 deka szalonnát. Multheti lapunk zárta után vettük a gyász- hirt, hogy Kecskeméti Ferenc békési református lelkész, Békés községnek több cikluson át volt országgyűlési képviselője, hosszas betegség után, nagypénteken délután 1 órakor meghalt. Kecskeméti intranzigens, energikus, erős egyéniség volt, akinek egyforma számban voltak fanatikus hívei, s elkeseredett ellenségei. Életfelfogásával, közéleti szereplésével reá is szolgált úgy a hívekre, mint az ellenségekre. Feledhetetlen, jóemlékü Hajnal Ábel esperes halála után lett a békési református egyház lelkésze. Előzőleg ugyan Csák Jánost választották meg, de a különben jeles képzettségű ifjú lelkész időközben bekövetkezett halála miatt el sem foglalhatta állását. — így jutott, a több éven át Amerikában időzött, addig teljesen ismeretlen Kecskeméti Hajnal Ábel örökébe békési lelkésznek, oly viharos két választási küzdelem után, mely évtizedekre megrontotta Békés község köz- és társadalmi életét. — Kecskemétiben igen kiváló és rendkívül értékes tulajdonságok voltak : szívós akaraterő, puritán becsületesség, igénytelenség és erős kötelességérzet. — Hiányzott belőle azonban a papi hivatással járó türelem, szelídség, harmónia vágy, az elkerülhetetlenül szükséges simulékonyság és alkalmazkodási képesség, az életben felmerülő ellentétek kiegyenlítésére való törekvés kötelességérzete. A nép psziché ösmerő- rőjére nem volt tehát meglepő, hogy a nagy tömeg körében nem kiválóságai, hanem fogyatékosságai tették népszerűvé és biztosították pozíciójának éveken terjedő megingathatlanságát. Az értelmiség zöme, úgyszintén a földmives osztály előkelőbb része állandóan ellenséges viszonyban volt vele, annál inkább rajongott érte, s követte vakon a nép igénytelenebb és szegényebb része. — A községi képviselőtestületben épugy, mint a presbitériumban csaknem diktátori szerepet biztosított magának évek hosszú során át. — Sajnos azonban az ő rezsimje Békés község kulturális, közgazdasági s társadalmi fejlődésének határozottan hátrányára vált. Bizonyára szándéka, akarata nélkül történt ez igy, de ama ellentét következtében, amely a békési közéletben kifejlődött, ez másként nem is történhetett. Hat év előtt azután hatalmas áramlat keletkezett, amelynek célja volt Kecskemétit minden áron letörni, s újabb képviselőségét meghiusitani. Ekkor fanatikus hívei egvrésze is ellene fordult úgy, hogy a legutóbbi választáson Kecskeméti meg is bukott. Utódja Ivánka Imre lett a képviselőségben; hogy azonban ez a választás nem volt szerencsés, annak szomorú bizonyítéka a Kecskeméti halálával egyidőben olvasható botránykrónika, mely utódja nevéhez s közszerepléséhez fűződik. Ez a szomorú körülmény sok tekintetben rehabilitálja Kecskemétit, akinek ravatala körül zokogva sereglettek hívei, s teljesen kiengesztelődve állottak ellenfelei is. A boldogult, aki az utóbbi években életfelfogását illetőleg tagadhatatlanul előnyös evolúción ment keresztül, betegeskedése folytán is fokozatosan visszavonult a közszerepléstől és csupán a szerető családjának és lelkészi hivatásának szentelte kiváló tehetségét. Halála mélységes részvétet keltett, amely a legimpo- zánsabban nyilatkozott meg ünnep első napján délután történt végtisztességén. — Óriási tömeg állotta körül ravatalát, amely fölött dr. Kecskeméti István kolozsvári theologiai tanár, volt képviselőtársa jellegzetes gyászbeszédben ecsetelte s méltatta a boldogultnak életműködését. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő : „Mi szép arany-lánc ez: igaz hit, Szent élet és boldog halál !* (Uj Simeon. Énekli: Kecskeméti F.) A megtört szeretet, fájó szívvel, de mégis az Ur akaratán való megnyugvással tudatja, hogy a forrón szeretett gyermek, a hü férj, feledhetetlen drága jó apa és nagyapa, a szerető szivü rokon, a nemes barát, a hiv pásztor Kecskeméti Ferenc ref lelkész, volt országgyűlési képviselő, áldásos lelkipásztorságának 30, boldog házasságának 28, életének 61 évében április hó 21- én d. u. 1 órakor hosszas szenvedés után jobblétre szenderült. Az Urban boldogultnak kihűlt hamvai folyó hó 23-án vasárnap d. u. 3 órakor fognak a ref. templomban tartandó gyászistentisztelet után siri nyugalomra helyeztetni. Az elköltözött nemes léleknek emlékét őrzik: özv. Kecskeméti Józsefné sz. Daru Lidia édes anya, Kovács Mihályné sz. Kecskeméti Juliánná testvére. özv. Kecskeméti Ferencué sz. Harsány i Gizella neje, Tarnóczi Lajosné sz. Kecskeméti Gizi leánya, Tarnóczi Lajos Ferenc unokája, Harsányi Sándor és neje Tass Margit mint após és anyós. A fájó szívnek, a bánkódó léleknek megnyugvást ad ez az evangéliumi igazság : „Szeret engemet az Atya; mert az én életemet leteszem, hogy újra felvegyem azt.“ (János X. r. 17. v.; A boldog feltámadás reménye alatt! A gyulai nőegylet május 4-én, azaz csütörtökön délután 3 órakor, a nőegylet házában, gróf Wenckheim Frigyesné vezetése alatt rendkívüli közgyűlést tart, melyre a nőegylet összes tagjait tisztelettel egybehívom és megjelenni kérem. Tárgy: A nőegyleti alap vagyon egy részének hadikölcsönbe fektetése A közgyűléssel kapcsolatban történik az évi zárszámadások szokásos megvizsgálása, melynek eszközlésére a megjelentek közül fognak a tagok kijelöltetni. Özv. Fabry Mártonná alelnök. Április hó utolsó napjára virradtunk és utólagosan is megállapíthatjuk, hogy ez a hónap, ha nem is volt teljesen abnormis időjárású, aminő április különben már hírneve szerint is lenni szokott, mezőgazdasági szempontból kedvezőnek nem mondható ; maga a csapadékmeny- nyiség ugyan, amely április hónapban hullott le, összességében nem volt túlságos, sőt ha szárazabb februárius és rrnrcius előzte volna meg, akkor az áprilisban lehullott eső utolsó cseppjére is szükség lett volna így azonban a kelleténél több eső az anélkül is bőségben levő belvizeket szaporította és nemcsak hátráltatta, hanem különösen réti földeken meg is akadályozta a szántás és vetési munkálatot, Az esőnél is nagyobb kárt okozott azonban az április eleji két izbeni fagy, különösen a szőlőkben és gyümölcsösökben, mert mint most utólag kiderül, a kár sokkal jelentékenyebb mint hitték; a szőlő a gyulai határ törökzugi, ajtósfoki s csikósén dűlőiben teljesen elfagyott, mérsékeltebb fagykár észlelhető az Aranyágon és a belső kertekben A gyümölcsfákat a fagykáron kívül az idén újra élszaporodott pókhernyó borította el és gyümölcstermésre a kilátás vajmi csekély. A jószágot f hó 26 és 27-én hajtották ki a fö- venyesi legelőre. Bndapesti ember öngyilkossága SzarvasonÜnnep másodnapján délután Szarvason az „Árpád“ szálló kávéházi helyiségében egy előkelőén öltözött fiatalember megmérgezte magát. Eszméletlen állapotban, súlyos belső sérüléssel szállították be a községi kórházba. A Szarvason ismeretlen 20 éves fiatalemberről a rendőrség megállapította, hogy Ehlinger Miksa s hogy egy fővárosi katonatiszt fia. Az országos bírói és ügyészi egyesület gyulai osztálya, a hadban hősi halált halt bírák és ügyészek árvái javára gyűjtést teljesített. A fényes eredményű akciót Nizsalovszky Endre kir. törvényszéki elnök indította és vezette, a ki a legkiválóbb tapintattal, szinte észrevétlenül hozta össze az itteni viszonyokhoz képest nagy összeget, a társadalom szélesebb, rétegeinek megterhelése nélkül s a gyűjtéssel jelentős mértékben járult hozzá a háborús viszonyok súlyos eredményeinek enyhítéséhez. Az egyesület gyulai osztálya hálás köszönetét nyilvánítja az adakozóknak, a kiknek névsora az adományozott összegek- kal a következő: Nizsalovszky Endre tvszéki elnök 30, dr. Madarász Kálmán tanács elnök 25, Kurcz Antal tvszéki biró 25, Tóth Ferenc tvszéki biró 20, Sinka Endre tvszéki biró 10, Szabó László tvszéki biró 10, dr. Frailer Jenő tvszéki biró 15; Nagy Kálmán jbiró 5, Gedeon János jbiró 15, dr. Bolza Alfonz tvszéki jegyző 25, Göndör Béla tvszéki jegyző 5, dr. Schröder Gábor tvszéki jegyző 5, dr. Kévész Mihály tvszéki jegyző 2, dr. Konrád Ernő kir. ügyész 10, dr. Aigner Dezső tvszéki biró 125, Weinmann Viktor tvszéki biró 125, Sinka Endre tvszéki biró 10, dr. Megyessy Ágoston tvszéki biró 10, Göndör Béla tvszéki jegyző 5, dr. Herczog Henrik ügyvéd Békéscsaba 18, Bírói asztal társaság 57T6, kamat 2T2, özv. Fekete Gyuláné örökösei Marik Sámuel utján 10, Békéscsabai Takarékpénztári Egyesület Békéscsaba 50, Kecskeméti Ferenc
