Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-04-23 / 17. szám
« 9 Í 9 a ■4 11 ”• “—--------------—------- 1 B é' ic e g elem e a tej, kénytelenek nélkülözni. Maholnap a kávéházban üldögélő vendégeknek sem adatik meg a tejes kávénak nagyszerű élvezete. Ez nem is volna oly nagy hiba, hiszen ezen az állapoton csak úgy segithetük, ha minden ilyen fényüzési fogyasztást korlátozunk. Sok ember nélkülözheti a napközben elfogyasztott «kapucinert», de a gyermekeknek, az uj és óriási vérveszteségeket pótolni hivatott nemzedéknek fejlődése, egészsége függ a mindinkább növekvő tejmizériáktól. Hiszen valóságos háború folyik a város piacán a tejért, vajért, túróért; békés családapák állanak őrt reggelenként az utcasarkokon, várva a tejet hozó tanyai asszonyt és megostormolva azt kincsének áruba bocsájtásáért. Sokszor előfordult, hogy egy- egy aszszonyt úgy körülfogott a tejért sóvárgó, minden rangú és rendű emberek, asszonyok és inasok forgataga, hogy rövid de heves ostrom után a falhoz szorított asszony áldozata lett a nála levő, s közben savóvá változott túrónak. Az ilyen esetekben keserűen mosolyogva — reméljük, hogy hatóságunk a tejmizéríára nézve is gondoskodni fog praktikus megoldásról. Az izraeliták husvétiának két záró napján az isteni tiszteletek sorrendje a következő: április hó 23 és 24-én este háromnegyed 7 óra, reggel 7 óra, továbbá hétfőn délelőtt fél 11 óra, kedden (hitszónoklat, halottakért imaj délelőtt 10 óra. Szent György napja. Ez évben nem normálisan folyik le életünk ez a nevezetes napja. Különösen a helyi szokások szempontjából. Mindenekelőtt most Szent György napja az ünnep, másodnapjára esik. Ritkán van ez. Csönd, békesség, áhitat, ünnepi hangulat azon a napon, a melyen máskor költözködés, hurcolkodásnak, fuvaros kocsisok lármájának, cammogó lovak lassú, ütemes patkóütésének zaja, s az izzadva loholó szenvedő arcú lakók látványa szomoritott el bennünket. E nap az időmérés tavaszi és nyári változását is jelentette. A téli időszakban reggel 5 órakor és este 8 órakor hangzott fel az első és utolsó harangszó, mig Szent György naptól fogva reggel 4 és este 9 órakor. Most is úgy lesz, de csak rövid ideig, mert május 1-től fogva az uj időrend lép életbe. Sietni kell! Sok a dolgunk, az idő pedig rövid. A nap keléséhez és nyugtához kell alkalmazkodnia az embernek, hogy kihasználhassa az áldott napvilágot és hogy kevesebbet fogyasszon a i rága mesterséges világításból. Ezért május 1-én egy órával előbbre igazítva fogja mutatni minden időmérő az időt. Vajon nem a távoli jövő zenéje ez, a mikor az embereknek sokkal többet kell dolgozniok az élet fenntartásáért és sokkal jobban kell takarékoskodniok a föld mindinkább megfogyatkozó természeti kincseivel ? Miránk nézve egyelőre csak az a jelentősége a változásnak, hogy a,tavaszi harangszó idejének megváltozása bejelentésekor mindig elmondottuk azt a kis tréfát, hogy : a déli harangozás ezután is 12 órakor lesz. Most már ezt sem mondhatjuk. Uj népfölkelöi szemle. Az 1866. év január hó 1-től 1897. december 31-ig született és eddig katonai szolgálatra alkalmatlannak nyilvánitottakra újabb népfölkelési szemle rendeltetett el. A szemlék az 1878—1897. évben születtekre nézve május hó 16—-24-ig, az 1866—1877. évben születtekre vonatkozólag pedig augusztus 21-től szeptember 12-ig fognak megejtetni. A népfölkelöi szemlére kötelezetteknek legkésőbb május 3-ig összeírásuk miatt az elöljáróságnál, Gyulán a város katonai ügyosztályánál kell jelentkezni. Bővebb felvilágosításokat a falragaszok nyújtanak. A katona hangverseny, amelynek nagy- igényű, értékes, művészi műsorát lapunk múlt számában közöltük, közbejött akadályok következtében április hó 27-ike helyett április hó 29-én, szombaton este tartatik meg a vármegyeháza dísztermében. A Lukács György védnöksége alatt álló hazafias jótékonycélu hangverseny iránt nagy érdeklődés nyilvánul, amit már a megváltott jegyek tekintélyes száma is bizonyít- Jegyek különben szombat délutáni 5 óráig előre válthatók előjegyzés nélkül Dobay János könyvkereskedésében. A gabona és liszt készletek requirálása a város területén befejeztetett s meg lehet állapítani, hogy a nép azt, mint a háborús helyzet okozta elkerülhetetlenül sürgős dolgot tekintette, és készletét híven feltárta. Eltitkolás, kivált roszakaratu elrejtés, alig mutatkozott; nagyobb zúgolódásra inkább az adott okot, hogy a felesleges készletnek a miniszteri rendelet szószerinti értelmében -»az utolsó órában is bejelenthetésre« nem nyujtatott a hatóság által mód és alkalom. — A nép ugyanis készletét ősi szokás szerint a szérűn nem méri fel és csak zsákszámra hozzávetőlegesen becsüli fel, holott most saját gazdasági szükségletének elkülönítése ütán fenmaradt rész felméretvén, csaknem mindenütt nem remélt többlet mutatkozott, melyet idejében bejelenteni elmulasztott, utólag pedig csak kérvényezés utján korrigálhat. Növelte ezen eseteket, hogy csaknem kivétel nélkül hadbavonul- tak a fiatal és középkorú férjek, a sok itthon maradt és a maga gazdálkodó asszonynép pedig ilyenekben tájékozatlan. Közreműködött az időjárás mostohasága is, mert sok vetésre szánt vetőmag visszamaradt. De hibás a nép is, mely egy-egy lakodalomra gavallérosan száz koronákat elkölt, holott egy kisebb tizedes mérlegre 50—60 koronát sajnál kiadni. Yolt olyan requiráló, aki egymaga 214 mázsa felesleget szállított be búzából, és 3 mázsa babot; átlag azonban a requirálók 40—50 mázsát találtak. A gabona és bab nagyobb tömege a Józsefvárosra esik, itt két kerületben megközelíti a 400 métermázsát, melyből mint felesleg alig egy tizedrész volt bejelentve, csupán a kerületi tanácsosok házankénti összeírásakor volt az, mint szükséges készlet részben bemondva. A városi hatóság azonban ezen bemondásokat is aceQptálta. A közönségnek pedig használt a lecke; most már tudja, hogy a gabona nagy érték és első sorban ugyan saját tulajdonaidé egyúttal embertársainak is betevő falatja s az egész nemzet közkincse, melynek fölöslegére a hadsereg és a közfogyasztás tart számot és meg is fizeti. A requirálók általában hnmánusan, de határozottan járták és semmiféle kellemetlenség nem merült fel. Merénylet a requiráló ellen. A gabonane- müeknek múlt hetekben végbement requirálása általában zavaró incidens nélkül folyt le. Józan gondolkozásu népünk, tudatában volt annak, hogy a haza és küzdő katonáink érdeke függ a gabona feleslegeknek közcélra leendő átadásától és hazafias készséggel támogatták a náluk megjelenő hatósági kiküldöttek munkáját. Fájlaljuk, hogy a requirálás utolsó napján egy rabiátus polgártársunk ezt a szép együttérzést megzavarta és arra ragadtatta magat minden ok nélkül, hogy a nála megjelenő kiküldöttet, Cseh István farkashalmi tanítót tetleg bántalmazta. Cseh István tanító egy kocsis és egy napszámos kíséretében szombaton megjelent Boros Mátyás, éppen szabadságon volt katona tanyáján, ahol barátságos bemutatkozás után előadta küldetésének célját. — A gazda, amikor meghallotta, hogy gabona feleslegét akarja elvinni, éktelen káromkodással neki rontott a tanítónak, többször megütötte, majd legyűrte a kemence padjára és ütlegelte. A hangos lármára a szorongatott tanító segélyére sietett a vele volt napszámos és kiszabadította a nagymergü ember kezei közül. Boros Mátyás ellen hatóság elleni erőszak miatt megindult az eljárás. A városi tisztviselők háborús segélye. A képviselőház tudvalevőleg a múlt év végén, a kormány előterjesztésére, az állami, vármegyei, városi és községi alkalmazottak részére fizetésük 20 százalékának megfelelő háborús segélyt szavazott meg. A tisztviselők és alkalmazottaknak már minden kategóriája hozzájutott eddig a nehezen várt segítséghez, csupán Gyula város tisztviselői és alkalmazottai várják epedve és türelmetlenül a segély folyósítását, ami még mindig késik. A kormány ugyanis felhatalmazta a városokat, hogy a megfelelő államsegély kiutalásáig saját pénztárukból előlegezhesse a havonként esedékes segélyeket de azt is kikötötte, hogy a képviselőtestületnek kell előzetesen megállapítania kinek-kinek a segélyre való igényét és a pótlék mennyiségét. Miután pedig ez évben még a képviselőtestület ülést nem tartott, ez az ügy nem nyerhetet elintézést, ámbár a szorult helyzetben levő tisztviselők érdekében direk e célból is össze kellett volna már régen hívni a közgyűlést. A nehéz megélhetési viszonyok miatt méltán türelmetlen városi alkalmazottak megnyugtatására közölhetjük, hogy értesülésünk szerint a képviselőtestület a húsvéti ünnepek után rövidesen közgyűlést tart, amelyen ügyük elintézést fog nyerni. Ma este katonazene. A es. és kir. 11. gyalogezred zenekara a Komló kévé házban tartani szokott közkedvelt szombat esti hangversenyét tegnapról mára, husvét első napjának estéjere halasztotta. A hangverseny kezdete este 8 órakor. A vármegyei közigazgatási bizottságot a vármegye főispánja f. hó 26-ik napjának délelőtti 9 órájára rendkívüli ülésre hívta össze. Ennek az ülésnek — amint már jeleztük — az a célja, hogy azon a katonai kiküldöttek közbejöttével felülbirálhatók legyenek azok a határozatok, a melyeket a községi bizottságok a hadiszolgáltatásból kifolyólag támasztott térítési igények tekintetében hoztak. Rendkívüli ülésre azért volt szükség, mert az ügyek igeu nagy számánál fogva a rendes ülésen aligha lett volna a bizottság az igen sok időt igénylő felülvizsgálatot teljesíteni. Április hó második fele túlságosan is igyekszik helyrehozni azt a mulasztást, amit a hónap első fele okozott szárazságával. 8 nap alatt mintegy 60 mm. csapadékunk volt, tehát az egész L916. április 23 hónapra kielégítő bőségü, sőt a kelleténél is több. A múlt péntek és szombati nagy esők nyomán élénk aggodalom keletkezett az északi légáramlat és a rendkívül lehűlt levegő miatt, hogy dér és fagy lesz, ami bizonyosan be is következett volna, ha hirtelen kiderül. Nagy szerencse hogy ez nem történt és hogy az idő tovább is borongós maradt, mert időközben a levegő megenyhült s a szél iránya is megfordult, úgy hogy ar fagy veszedelme teljesen elhárult. A sok esőnek azonban káros következménye, hogy a fakadó vizek, amelyek már szépen lehuzódtak, újra elborították a laposokat és liogy a szántás vetési munka nyolc nap óta szünetelni kényszerül. A jószágot sem lehet Szent- gyórgynapra kihajtani, nem ugyan a legelő hiánya miatt, mert a legelő igen jó, hanem mert sáros a talaj és a jószág sok kárt okozna rajta. A békéscsabai közkórház jövő évi költség- vetésést Békéscsaba község beterjesztvén, a hiány 131387 koronában van kitüntetve, amelynek fedezésére — alapul véve az ápolási napokat — a napi ápolási díjnak három korona 40 fillérben való megállapítása válik szükségessé. A költség- vetést a közigazgatási bizottság és törvényhatósági bizottság határozatai alaoján a belügyminiszter fogja megállapítani, Az ápolási napidij a folyó évben 2 korona 54 fillér volt. Szentandrási háborús legenda Szentandrá- son most titokzatosan suttognak a népek : »Hallották-e kendtök?« Hogyne hallották volna. A nagy hihetetlen esetek szellők szárnyain járnak. Egy asszonynak fia született, kit annak rendje és módja szerint elvittek a paphoz keresztelni. Hát ez eddig igen rendén való dolog. De itt történt a csoda. A szertartás kezdete előtt, mikor a »gólyatnéni« a pólyát kibontotta, rémülten vették észre, hogy a gyerek helyén egy hal fekszik. A keresztelőből persze nem lett semmi, mert a pap kijelentette, hogy halat nem keresztel. Hazatérve azonban ámulattal látták, hogy a hal ismét gyermekké változott. Amidőn aztán kilenced napra újból a keresztelőre vitték, akkor a kereSztelés előtt ismét nem a gyermek, hanem két piros rózsa volt a pólyában. A pap persze a rózsákat sem keresztelhette meg, s igy a keresztelés ismét elmaradt. Ámde mire a rózsákat hazavitték azok ismét gyermekké változtak at s igy kilenced napra ismét elvitték a paphoz. Ekkor azonban a gyermek helyén egy buzakalász feküdt. A pap a buzakalászt meg is szentelte, s mikor azt hazavitték a buzakalász ismét gyermekké változott, aki a jelenvoltak nagy ámulatára meg is szólalt, mondván a következőket: ha akkor kereszteltek volna meg, amikor hal voltam, vízözön borította volna el a földet, ha akkor, mikor piros rózsává változtam még soká tartó vérözön, de mert akkor, mikor buzakalász lettem, hát dús termés lesz s mire azt learatják, vége lesz a háborúnak. így a szentandrási legenda. Békésszentandráson az egyik jegyző katonai szolgálatot teljesít mig a községi főjegyző hosszabb idő óta betegeskedik, ennélfogva a hiányzó munkaerő pótlásáról aként gondoskodott, hogy a képviselőtestület legutóbbi ülésében a segédjegyzői állásra Gáspár János okleveles jegyzőt, jelenleg budapesti lakost helyettesítette. Gáspár azonban csak ngy fogadta el a helyettesítést, ha javadalma havonként 200 koronában állapittatik meg. A képviselőtestület elfogadta az ajánlatot és nevezettet a segédjegyzői állásra helyettesítette. Megemlítjük, hogy a segédjegyzői javadalomból 1400 korona az állam terhe, tehát csak a többletet vállalta el a község. Hazatérő rokkant tiszt. Mint a külföldi tudósításokból olvassuk, az orosz hadifogságból Svédországon keresztül most érkező, kicserélt magyar és osztrák rokkant katonák között hazatérőben van j y^aky István 2. honvédgyalogezred- beli tartalékos hadnagy is Baky István a gyönki gimnázium tanára és Brky Istvánnak, a Békési Takarékpénztár múlt évben elhalt vezérigazgatójának fia, aki Przemysl elestfkor került orosz hadifogságba. Vasúti karambol. Hétfőn hajnalban történt. Egy tehervonatnak, mely Csabán az állomáson volt behaladóban, négy utolsó kocäija leszakadt. Ez a négy kocsi elmaradt s a később jövő tehervonat beleszaladt a négy kocsiba, minek következtében a tehervonat két első s az elszakadt kocsik két utolsó kocsija kisiklott. A kár mindössze 200 korona. Nagyobb baj volt az, hogy a vonatok a kocsik helyreállítása következtébeu egy órai késést szenvedtek. Az összeütközésnél sérülés nem fordult elő. I
