Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-04-16 / 16. szám
Békés L916. április 16. * iskola és a nevezett evangélikus iskola tanulói részére csak félnaponként tartanak felváltva az állami elemi iskolában előadásokat, mindennek dacára azonban a taneredmény teljesen kielégítő. Gyulavári községben, az ott kihelyezett állami menhelyi gyermekek nagy száma miatt egy negyedik tantermet kell építeni. A háború előtt elkészült költségvetés eredetileg 7800 korona szükségletet tüntet fel, az újon an átdolgozott költségvetés szerint azonban az építkezés 18000 kor.-ba kerül. A közig, bizottság a községnek azt a kérelmét, hogy az építési költség államsegélyként engedélyeztessék, pártolólag terjesztette fel a közoktatás- ügyi miniszterhez, mert bár a lakosok az ott kihelyezett állami gyermekek után közel 2000 korona tartási költséget kapnak, a község maga 98 százalékos községi pótadója mellett, képtelen az igen nagy összegű építési költséget fedezni. A gyomai községi óvónőket az óvodai felügyelő-bizottság elutasította azzal a kérelmükkel, hogy 240 kor. dajkatartási átalányuk 880 koronára emeltessék fel. Az óvónők az elutasítás ellen felebbeztek, a közig, bizottság a felebbezést érdemi tárgyalás nélkül visszaadta, mert a tanfelügyelőhöz kellett volna a sérelem orvoslása végett folyamodniok, ezt azonban elmulasztották. Egyben azonban az elöljáróságot felhívta a közigazgatási bizottság atekintetben, hogy ha az óvónők által panaszolt helyzet tényleg fenn áll, azesetben a pótló intézkedéseket tegye meg s eljárásáról jelentést tegyen. A tanfelügyelő áltat előadott többi ügyek előlópés folytán esedékes államsegélyek folyósítására vonatkoztak Horváth Béla államépitószeti hivatali főnök előadta jelentésében, hogy a kiépített törvényhatósági utakon, ott ahová a fedanya- got nem lehetett kiszállítani már észrevehetők a kopások. A gyula—doboz—vésztői törvényhatósági ut kiépítése tudvalevőleg tervbe van véve és a kereskedelmi miniszter már régebben megbízott egy magán mérnököt azzal, hogy a szóban levő út iak felvételi munkálatait készítse el. Ezeket a munkálatokat a megbízott mérnök most végzi. Itt említjük meg, hogy az említet ut egy része a mágori uradalom területén vonul keresztül, az uradalom most azt kéri, hogy az utak az ő területén átvonuló része az ottani gazdasági viszonyoknak megfelelőleg áthelyeztessék. A kérelem, minthogy az áthelyezéssel a kérdéses ut megrövidülne és emellett a közérdeket hátrányosan egyáltalában nem érintené az áthelyezés előreláthatólag teljesittetni fog. A vármegye közúti pénztárának 1913 és 14-ik évi zárószámadása a kir. számvevőség által elkészíttetvén, azt a közigazgatási bizottság elfogadta és közszemlére való kitétel végett az alispánhoz tette át. Véglegesen a vármegye májusi közgyűlése fog a zárszámadás tekintetében határozni. Az érdekeltség azt kérte, hogy a szeged- rókusi vonalon levő 63. sz. Orosházi puszták őrháznál, az 5009. sz. vonat mogállittassók. A kereskedelmi miniszter a kérelmet nem teljesítette, mert a szóban levő megállónál a jelenlegi 8 vonat közül 6 megáll és igy a méltányos kívánságok kielégítést nyernek. A le- és felszálló utasok száma egytizedrószét sem teszi ki annak, mint amennyit kérvényezők beadványukban állítanak. Sárossy Gyula vm. árvaszéki elnök jelentése szerint a vármegyei árvaszéknél a múlt hó folyamán sem történt említésre méltó vagy a bizottság intézkedését igénylő esemény A folyó évben a vm. árvaszékhez érkezett 6422 beadványból mindössze 569 drb. elintézetlen. Gyula város árvaszókénól ez évben 642 ügydarab iktattatott, itt a hátralékok száma a múlt érről visszamaradtakkal együtt 1459. — Mivel azonban dr. Jantsovits Emil városi t. főügyész a katonai szolgálat alól végleg felmentetett, ennélfogva tekintve, hogy a városi árvaszéki ügyeket ő fogja intézni az árvaszóki hátralékok előreláthatólag rövid idő alatt ledolgoztatnak. A hadi árvák száma a vármegyei árvaszék területén 1316, a gyulavárosi árvaszók területén 79. Dr. Konrád Ernő kir. ügyész jelentése szerint a kir. törvényszéki fogházban a múlt hóban letartóztatás alatt maradt 99 egyén és pedig 92 férfi és 7 nő. Ezekből jogerősen elitéit volt 93, felebbező 1, vizsgálati fogoly 5. Egészségi állapot jó volt. A rabok legnagyobb részt mezei munkálatokkal foglalkoztak, amelyből kifolyólag maguknak 466 koronát szereztek. Kiosztatott a múlt hóban 1743 ételadag. Fegyelmi eset nem fordult elő. A főispán kérésére a kir. ügyész előadta a bizottságban, hogy a foglyok nagy része az ügyészség által bérbe vett 63 hold földön van foglalkoztatva, a foglyok kisebb száma a gyulavári uradalomban dolgozik. A közigazgatási bizottság teljes ülése d. e. il órakor véget ért; azután nyomban az árvaügyi felebbviteli küldöttség ült össze és Sárossy Gyula árvaszóki elnök előadása alapján 5 felebbezett árvaügyben hozta meg másodfokú határozatát. Délután a főispán elnöklete alatt a vármegyei fegyelmi választmány tartott ülést és két tanítónő és egy tanító fegyelmi ügyében hozta meg elsőfokú határozatát Tanügy. Uj tanár. A gyulai róm. kath. főgimnáziumban a múlt hó végén megüresedett természetrajz földrajzi tanszékre a nagyváradi lat. szerk. püspök ur Polonyi Károly okleveles középiskolai tanárt nevezte ki, helyettestanárí minőségben. Nevezett tanár, aki megelőzőleg a gödöllői minorita r. főgimnáziumnál működött, állását a gyulai főgimnáziumnál e hó 3-án foglalta el. Előlépés. A kultuszminiszter Németh Dezső pusztaföldvári ál), el. isk. tanítót a Il-ik fizetési osztály 3-ik fokozatából ugyanazon fiz. osztály 2-ik fokozatába léptette elő. Nyilvánossági jog. A vall. és közokt. miniszter a békéscsabai Böszörményi Bóza-féle magán polg. leányiskola részére — a vármegyei kir. tan- felügyelő előterjesztésére -— a nyilvánossági jogot a f. 1915—16. tanévre megadta. Hírek. Virágvasárnapjára virradtunk, kezdetére a nagyhétnek; a kereszténység gyászát a virágok ünnepe előzi meg. A természet ilyenkor hozza első zsengéit és az egyház azokat Istennek szenteli. Az ünnepi ének még egyszer fölhangzik, azután kezdetét veszi a mély gyász. A harangok elnémulnak (az idén nagy részük bevonul ágyú alakjában a harcterekre) orgona nem szól; tompán, fájdalmasan, megható egyszerűséggel rezegnek végig a templom hajóján a nagyheti szertartások. A kereszténység magába száll és bűnbánó lélekkel üli meg a Megváltó kínszenvedésének két- ezredéves emlékét. Minden esztendőben ismétlődik és mégis minden évben uj, — a vallás misztériumai minden évben egyformán ragadják meg a hívők kedélyét. A bibliai pálmák emlékezetére az egyház barkátszentel a mai napon; a hívők összeszedik a természet első zsengéit és ezekkel kezükben hangoztatják a jeruzsálemi nép üdvkiáltását: »Z/özsánna, áldott, ki az Ur nevében jő !« Nagyheti és húsvéti szertartások rendje a gyulai róm, kath. anyatemplomban a következő lesz: április 16-án virágvasárnap délelőtt tiz órakor barkaszentelés és nagy mise passióval, mely szertartás hosszú volta miatt a szokásos fél 12 órás szentmise e napon elmarad. Nagyszerdán délután 3 órakor gyászvecsernye Jeremiás próféta siralmaival. Nagycsüt'órtókön reggel 9 órakor nagy mise és délután 3 órakor gyászvecsernye. Nagypénteken reggel 9 órakor az úgynevezett csonka mise szent beszéddel, délután 3 órakor gyászvecsernye, este 6 órakor pedig szentségbetétei. Nagyszotnbaton reggel 7 órakor kezdődnek már az előirt szentelések: tűz húsvéti gyertya és keresztkut szentelés, mely után nagy mise következik. Este 7 órakor föltámadás. Husvét vasárnap és hétfőn szentmisék délelőtt 8, 10 és fél 12 órakor ; délután 3 órakor ünnepi vecsernyék. Husvét harmadnapjára esik az idén szt. Márk evangélista ünnepe s bnzaszentelő körmenet. A vármegyei közkórházi bizottság dr. Daimel Sándor főjegyző elnöklete alatt f. hó 12-én tartott ülést. Az ülésen elsősorban dr. Berkes Sándor igazgató terjesztette elő jelentését. A bizottság mindenek előtt hálás elismeréssel emlékezett meg a vármegye volt alispánjának Ambrus Sándor jelenlegi főispánnak, mint a kórházi bizottság volt elnökének 10 éven át kifejtett fáradhatatlan ügybuzgalmáról és nagy bölcsességgel irányított tevékenységéről. A kórház beteglétszáma a f. év első negyedében a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 269-el volt kevesebb, az ápolási napok száma pedig 13875-el állott mögötte a tavalyi hasonló időszaki ápolási napoknak. Katonai nagyobb betegszállitmány már nem érkezett a kórházba. Ez annál őrvendetesebb, mert a mostani viszonyok között anyagi szempontból is kívánatosabb a kisebb beteglétszám, mert ezáltal a pénztári hiány kevesebb lesz. A jelenlegi 3 koronás ápolási díjjal sem lehet a folyton fokozódó drágaságot legyőzni és ezért alapos a kilátás arra, hogy az idei zárószámadás jelentékeny hiánynyal zárul. A tavalyi zárószámadás szerint is a maradvány csak 15000 koronát tesz ki, jóllehet a kórház azáltal, hogy a katonák ápolási dija visszamenőleg lett 3 koronára felemelve, 70000 korona több bevételhez jutott. A kórházi bizottságot ez a szédületes drágaság kényszeritette arra, hogy az első- osztályu betegek ápolási diját 10 koronáról 12-re, a raásodosztályuakét pedig 5 koronáról 6-ra emelje. Ez a nagyon is mérsékelt emelés, amely május I-én fog életbelépni, közel 22000 K-val javit a kórház pénzügyi helyzetén. A kórház jövő évi költségvetését már most össze kellene állítani, azonban a jelenlegi viszonyok között reális költségvetést elkészíteni nem lehet és igy valószínűleg a belügyminister is erre az álláspontra helyezkedik és nem kíván az idén sem — mint tavaly — költségvetést. Elhatározta a bizottság, hogy a kórház tuberculotikus osztályát, amely eddig a katonák által vétetett igénybe, fokozatosan kiüríti és ismét a polgári betegek részére adja át; a kórháznak hadikórházi jellegét azonban teljesen nem kivánja megszüntetni. Az elmeosztály fűtési berendezésének terveit, amely munkálat halasztást nem tűr, két neves budapesti cég elkészítette. A bizottság a 19000 koronás tervet fogadta el; annak kivitele tekintetében végérvényesen a törvényhatósági bizottság határoz. — A költségre fedezetül szolgálna a tavalyi pénztári maradvány. A szintén igen sürgős újonnan létesítendő gépház és mosóház tervei még most sem készültek el, az igazgató megbizatott, hogy azokat személyesen sürgesse meg Budapesten. A kórház husszükségletének biztosítása még mindig házilag történik, mert vállalkozó nem akad. Legdrágább a sertéshús, legolcsóbba kerül a borjúhús. Kimondotta a bizottság, hogy a szeny- viztisztítónak összes külső kokszmedencéi a belső medence kitakarítása után, újból friss pirszénnel töltendők meg, hogy a szenyviztisztitótelep megfelelően működhessék. Az elmebetegosztály alatt levő tisztavizvezető csőhálózat is teljesen elrom-.
