Békés, 1916. (48. évfolyam, 1-53. szám)
1916-04-16 / 16. szám
2 Békés 1916. április 16. leimet nem ismerve léptünk arra az ösvényre, amelyen csak pusztulás, csak vérnyomok jelzik a karcok munkáját, éppen oly jóleső megnyugvással fogadjuk majd annakidején azt is, amikor nem karddal, fegyverrel, hanem békességgel kell végezni napi foglalkozásunkat. A becsülettel forgatott kard visz- szakerül hüvelyébe, s helyét a nyugalmasabb munka váltja fel. A jövő a mienk, a jövő áldásos alkotásait mi fogjuk produkálni, mi tőlünk fognak példát venni azok, akik csak most ismerték meg fajunkat, nemzetünket. A jövő kultúrája tomplomának felépítéséhez mi fogjuk hordani a legértékesebb köveket az egész világ számára, tőlünk fognak tanulni azok, akik a múltban nem ismertek bennünket. A jövő a mienk, mi élni fogunk, mi nem veszünk el, nem pusztulunk el a harcok mezején, mi világitó fáklyái leszünk a világ összes kontinenseinek, mi rajtunk .csodálattal fog csüggni ez a vén föld minden nációjával együtt, akik eddig nem ismerték a »papagály nyelven« beszélő »rebellis« magyart. A Kárpátok erdős hegyein véres halállal múlt ki a nagy medve, — az esküszegő nép halálorditása és a vad tatárok támadása belefullad a magyar honvédek szuronyerdejébe . . . Csak még egy lökés nyugaton, csak még egy kis, szívós ellenállás keleten, kitartás északon ... és .. . eljö- vend az idő, mikor békés szellő lengeti a győzelmi trikolórt. Édes magyar népem, drága nemzetem — ne félj, ne csüggedj, a szebb, a jobb, az áldást és melegséget hozó boldogabb jövő a mienk ; én úgy látom, én úgy érzem és úgy hiszem : a mi sorsunk biztos, mi nem ve• - ' ■■■■■■ 1 „ököljog“ a testi erő révén úgyszólván ember ember ellen intézte el földi boldogulásának jogát, — talán volt értelme a vérontásnak. Az erő, személyes bátorság érvényesült, erős izmu nemzedéket provokált, s talán be is váltotta a közmondás igaz voltát: ép testben ép lélek . . . De mi értelme és haszna van a gépfegyverek öldöklő munkájának? Mi köze hozzá az egyéni tulajdonságoknak, ha kilométerszámra, vaktában, ezrével puffantják le őket ? Ezt megtehetnék celluloid bábokkal, de nem érző és árva családot otthon hagyó, Istentől lelkedzett eleven emberekkel, a kit szive vérén nevelt fel odáig az anya keservesen, ki után elhervad az ág, a rügy, éltető gyökér híján. Mert hiszen álljon elő nekem olyan pszichológus, aki bizonyítani mer, hogy egy ura után, ha csak közepes jólétben élő asszony is, aki egy csapásra elveszít mindent, közös lélektársát, támaszát, anyagi és gyermeknevelési gondjainak teljes viselőjét, egyszerre beletalálja magát uj szerepébe. Hogy aki eddig talán le is nézte a kenyérkereső nőt, nem méltatva nehezen megszerzett kvalifikációját, fel tudjon lépni önállóan, s nemcsak háziasszony és anya, de családfenntartó is tudjon lenni, igyekezzen kipótolni gyászba és gondba- borult fejjel azt a tudást és képesítést, amely bármily egyszerű pályára, vagy önálló kereset- módra alkalmat nyújt, lemondva jólétről, kényelemről, büszkeségről, vérének természetadta jogos követeléseiről ! Ez a harcok leglehetetlenebbje, és legtöbb esetben, kivált ha a szülői ház nem nyújthatott menedéket, — züllésbe, erkölcstelenségbe vezetett. Hogy is kívánhatná valaki, hogy egy banális hasonlattal éljek, hogy egy üvegházba neszünk, nem pusztulunk el, mert Magyarország sohasem veszhet, sohasem pusztulhat el ! . . . A béke hajnala már lassan derengeni kezd . . . halvány pírjával elönti hazánk kék egét, s ha — adja a magyarok hatalmas Istene — nemsokára kibontakoznak majd tüzsugarai, aranyos fénnyel vonják be a költő jóslatát : „Élni fogsz hazám, mert élned kell, ■Dicsőség és boldogság leszen életed, Véget ér már a hétköznapi veszödség, Várd örömmel a szép, derült ünnepet. . Somogyi Imre. A közigazgatási bizottság ülése. (Április 10.) Békésvármegye közigazgatási, bizottsága Amrus Sándor főispán elnöklete alatt f. hó 10-én tartotta rendes havi ülését Az ülésen az uj főispán elnökölt. Támaszkodva 10 évi alispánsága alatt a bizottság részéről tapasztalt jóindulatra, bizalommal kérte a bizottságnak támogatását a közigazgatási bizottság elnöki minőségében kifejtendő működéséhez. Reméli ezt annál inkább, mert a bizottságnak eddigi tevékenysége a törvények keretén belől, az igazság és méltányosság érvényre emelése mellett, mindenkor kizárólag a közigazgatás nívójának emelésére irányult. A választott bizottsági tagok nevében Haviár Dániel üdvözölte az uj főispánt, örömének adva kifejezést afelett, hogy olyan férfiú jutott az e’nöki székbe, akinek működése elé, eddigi gazdag tapasztalatai, nagy tudása, valamint a vármegye közviszonyainak minden irányú ismerete mellett a bizottság a legnagyobb bizalommal tekinthet. A főispán előterjesztésére hozzájárult a bizottság ahhoz, hogy az igénybevett hadiszolgáltatásból kifolyólag benyújtott több száz veit finnyás növényt egyszerre minden átmenet nélkül kidobjanak a kert szél- és fagyjárta ut- menti tépázásnak kitett elhagyott szélére, hogy ott ne csak maga védekezzen, hanem apróbb, gyámoltalanabb lényeket is óvjon önvére árán. Nyugdíj, államsegély vajmi kevés segédeszközök a nagy viaskodásban. Elenyészőleg csekély segítség a nyolc tízezer koronás évi jövedelmekhez, ami sok asszony igényeinek már néha kevés is volt. Emberfölötti erő kellene hozzá hogy valaki úgy egyszerre lemondjon a fényes lakásról, a divatlapokról, a zsurok kellemes légköréről, szakítson a flörttel s emberszólással, a gyerekek nevelési gondjának elvetésével. Az igy kitartott asszonyoknak valóban keservesen és drágán kell megfizetniük eddig talán nem is értékelt boldog ingyenélésüket. Mikor, tisztelet a kivételnek, az utolsó gyerekingecske megvarrásánál is a varrónékra kellett utalva lenniök, s gazdasszonyi tudományuk is csak a torták, befőttek és parfék régióiban talál némi ambíciót. Sok vagyonilag öngyilkosságba kergetett szegény férj tudna erről beszámolót tartani. Hol kell itt keresni a hibát ? Századok megcsontosodott előítéletében, mely gúnyolja a nőt, aki egyébb ismerettel is bir, mint a toalett, az úgynevezett „gazdasszonykodás“ és a „férjzsákmányra“ leső tudományokon kivül. A magát és sokszor családját is fenntartó nő feminista, kire ráfogják, hogy már az ágyban is regényt olvas, hogy lenéz minden asszonyi dolgot. Szépségük és rátermettségük mellett is megmarad ezeken a nvénleánynak“ maradó jelleg, aki mellett, ha pártiszámba megy is, sorba főkötő alá kerülnek a felvilágositatlan szendét adó tejkré- mes, manikűrös egész nap csak magukat cicofelszólamlás elintézése céljából, husvót után a közigazgatási bizottság rendkívüli ülést tartson a katonai hatóság 2 kiküldöttjével. Az ülésen jelen voltak Ambrus Sándor főispán elnöklete alatt: Dr. Daimol Sándor főjegyző, Moldoványi János vm. másodőfjegyző, Sárossy Gyula árvaszóki elnök, dr. Zöldy János főorvos, dr. Zöldy Géza főügyész, Zádor Mór kir. pónz- ügyismzgató, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő, Horváth Béla államópitészeti hivatali főnök, dr. Konrád Ernő kir ügyész, Holló György közgazdasági előadó. A választott bizottsági tagok közül hárman hiányoztak, jelen voltak: Domby Lajos, Haraszti Sándor, Haviár Dániel, dr. Ladies László, Morvái Mihály, dr. Török Gábor és gróf Wenckheim Dénes. Elnöklő főispán az ülést délelőtt 9 órakor megnyitván első sorban az alispán helyettes jelentése olvastatott fel. Az alispáni jelentés a következő: Mindenek előtt bejelentem, hogy a vármegye volt érdemes alispánját a legfelsőbb kegy a vármegye főispánjává nevezd ki s beiktatása a hagyományos formák betartása mellett a törvényhatóság egybehívott rendkívüli közgyűlésén a legbensőségteljesebb módon megtörtént. Ezek után az elmúlt március hóban a vármegyében előfordult nevezetesebb eseményekről s a vármegye közállapotáról szóló jelentésemet az alábbiakban van szerencsém ismertetni. A közbiztonsági állapotok általában kedvezőknek mondhatók A közbiztonság ellenos cselekmények, illetve események száma az elmúlt hónapban 47 volt. Ebből 19 a személybiztonságot, 28 pedig a vagyonbiztonságot érintette. A személybiztonságot támadó események a következőképen oszlanak meg: könnyű testi sértés 4, baleset könnyű 2, súlyos 1, halálos kimenetelű 1, öngyilkossági kísérlet 3, veszélyes fenyegetés 4. mázó üresfejü, üreslelkü kis nőstények és anyajelöltek. Hogy mit produkálnak ezek, évtizedek óta kézenfekvő dolog, de a teremtés urai nem okulnak. Ezt a ferde helyzetet és felfogást kell most utánpótolni keservesen, pedig bizony mondom : csakis az intelligens nők fogják megmenteni a hazát! Mekkora balhit, hogy csak a kvalifikálatlan nők a jó gazdasszonyok! Akik könnyen jutván a megélhetéshez, nem becsülik a cselédszemélyzet munkáját sem, nem respektálják emberi jogait és érzéseit, rossz beosztásuk miatt mindig őket okolva És aztán okolva mindenkit, iskolát, tanítót, ha a gyermeknevelés nem úgy üt be, mint ők azt elképzelték. Pedig ki az oka, ha a mindig foglalkoztatásra utalt gyerek elveszti kedvét a tanulástól az anya közönye, sőt durva elutasítása miatt ? Ha csak azért is olyanokban leli gyönyörét, a mi tiltott, amire más nemesebb foglalkozás nélkül rászokott ? Mert a gyermek állandó elfoglalása és szemmel tartása a kényelmes és csak névleg anyák szótárában mint kényeztetés szerepel, mig viszont a gyerek hibájáért mindig mást tesznek felelőssé. Vagy megmaradnak az ijesztgésnél: „megmondlak apusnak 1“ Hány fiatal züllött gyermekről számol be az idei statisztika, mert a gyermek az apuskát jó messzire tudta magától a harctéren, amig „anyuska“ haszontalan jajgatással, szomszédolással, barátnősködéssel töltötte idejét. A baráti részvétekről nem is szólva A harc nehezebb része, a magukra hagyott nők vigasztalan sírig tartó harca csak ezután fog következni. Isten adjon nekik erőt, a jövő nemzedéknek pedig okulást és helyes világnézetet. Mányiné Prigl Olga.
