Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-04-25 / 17. szám
1915 április 25 Békés 5 időben, amikor maholnap már oda jutunk, hogy 3 húst is a patikába mérik, jóleső örömmel tölii el áz embert az ilyenszerü áldás. Bár sűrűbben fordulna elő, akkor, ha nem esne is a hús ára, óe talán megállna. Vakmerő betörés és rablás. Gyomán f. hó 18-án, vasárnapra virradóra éjfél után 1 órakor Ehrmann Adolf és Móric testvérek üzletében a fűszer, csemege, üveg és porcellán kereskedés szomszédságában levő italmérésbe mintegy 5 tagból álló rabló banda tört be. A bolt és italmérés között levő szobában egyedül szokott hálni az üzlettulajdonosok édes anyja őzv. Ehrmann Ig- nácné. ki a zajra felijedt és segítségért kiáltozott, de egyik rabló revolverét rásütötte, a golyó azonban célt tévesztett és az üvegajtót átütve a kereskedésben levő szalagokkal telt papiros dobozba akadt meg. Egy rabló befogta a tenyerével az •özvegy nő szemét és száját, igy követeltek tőle pénzt. Az özvegy nő oda adta a saját pénztárcáját, melyben mintegy 16 korona összeg pénz volt, hanem a rablók ennyivel nem elégedtek meg, nekik több pénz kellett és most már komolyabb fenyegetés majd bot ütlegelésekkel az üzlet ösz- szes pénztárának átadását követelték. A megrémült nő erre odá adta nekik az italmérés helyiségében egy kis fiókban levő pénztár kulcsát, ahonnan 1948 korona készpénzt raboltak el és azután az éj leple alatt eltávoztak, csupán egy vastag botot hagytak ott maguktól. Az özvegy segélykiáltására a szomszédos konyha helyiségből lefutott egy kis szolgáló leányka, aki az egyik rablóban az előző napon, szombaton az üzlet körül járt csavargót ismerte fel, aki tőle a szombati napon zárva tartott üzlet bezárása okáról kérdezősködött. A rablók egy vastag botot feledtek az italmérésben. Felemlitésre méltó, hogy a testvér kereskedők a rablást megelőző szerdán f. hó 14-én egy jobb módú földmives ismerősüktől 1000 korona kölcsönt vettek fel s bár a rendőri nyomozás eredménye szerint vidéki szervezett rablóbanda volna a tettes, mégis e körülményből kifolyólag a tetteseknek összekött etése lehetett a házhoz bejáratos egyénnel is. A testvér kereskedők az utcán átellenesen fekvő szintén saját házukban szoktak lakni s mikorra ők a rablásról értesítve lehettek és arról ők a rendőrséget értesíthették, akkorra a tetteseknek már nyoma veszett. A rendőrségi nyomozás folyamatban van. Szerencsétlen halál. Nagy István, 65 éve békési kisgazda f. hó 13-án kiment tanyájára, a tavaszi munka elvégzésére. 16-án feltűnt a szomszédoknak, hogy egész napon át nem látták kint dolgozni. Keresésére indulva, az ajtót zárva találták s miután kiáltásaikra nem kaptak feleletet, az ajtót betörték. így leltek rá az istállóban, hol az egyik ló lábánál, vérrel elborítva, mozdulatlanul feküdt. Még volt benne élet, de mire hazaszállították, meghalt. Halálának oka még nincs tisztázva, feltételezi azonban az orvosi vizsgálat, hogy a lovak takarítása vagy etetése közben gutaütés érte s a lovak azután rugdosták össze. Emperl Ernő halála. A békési társadalomnak fájdalmas vesztesége van. Emperl Ernő, a Wenckheim grófi uradalom gazdaságának nyug. felügyelője f. hó 18-án, rövid, de súlyos betegség után tüdőgyuladás következtében elhunyt. A boldogult évtizedeken át állott a nagy kiterjedésű uradalom élén s puritán becsületességével, szorgalmával és kiváló szakértelmével széles körökben köztisztelet és becsülésben állott. Gazdatiszti működése mezőgazdasági szempontból korszakalkotó a békési uradalom annaleseiben, különösen nagy érdemeket szerzett az uradalom nagykiterjedésü hasznavehetetlen lapos földjeinek alagcsövezés utján termo területekké átalakításában. A békési társadalmi s közgazdasági életnek is egyik hasznos vezéralakja volt. így igazgató- sági tagja a Békési Népbanknak, a községi képviselőtestületnek s a vármegye törvényhatóságának is egyik megbecsült régi tagja. Előkelő sze repe volt a vármegyei gazdasági egyesületben, mint egyik legrégibb igazgató választmányi tagnak is. Halála porig sújtja nejét, Benedikty Irmát, fiát dr. Emperl Gyula békési ügyvédet, unokáját és kiterjedt rokonságát. Yégtisztessége kedden délután volt, a békési intelligencia teljes számú részvétele mellett, a róm. kath. temetőbe. Áldás és béke hamvaira ! A tejhiányra vonatkozólag számos vidékről hoznak a napilapok híreket. Egy tapasztalt háziasszony, aki egy ismert főzőiskola vezetőnője, erre vonatkozólag a következőképen nyilatkozik: Tejhiány esetén nem kell a megszokott kávéreggeliről lemondani. Ha kevtsebb tej áll rendelkezésre, akkor természetesen a kávét is gyengébben kell elkészíteni, vagyis a szokásosnál valamivel kevesebb szemes kávét és valamivel kevesebb Franck-kávét kell a főzethez venni és any- nyival több vizet, amennyivel kevesebb a tej. — Ilyképen ugyan kissé gyengébb, de mindazonáltal jóizü haditejes kávét kapunk. 87 1—1 A békési segedjegyzö titokzatos halála. A vármegyei hivatalos lap március 11-iki számában a békési főszolgabíró körözvényt adott ki Domokos Gábor békési segédjegyző és anyakönyvve- zetö ellen, akinek a múlt évben elrendelt általános mozgósításkor, mint népfelkelőnek, a nagyváradi 4-ik népfelkelő parancsnoksághoz be kellett volna vonulnia. Domokos Gábor november 22-én eltávozott lakásáról. Nejének azt mondta, hogy Nagyváradra megy jelentkezni. Miután beteges volt, felesége elkísérte Békéscsabáig. Nagyváradon azonban nem jelentkezett és többé azonban életjelt sem adott magáról, ezért köröztette a katonai hatóság. Közben március 26-án Nagyszalontán egyik fészerben egy jobban öltözött 35 év körüli ember holttestét találták. A hatósági szemle alkalmával a községi orvos megállapította, hogy az ismeretlen ember természetes halállal múlt ki s minthogy igy bűntett gyanúja nem forgott fenn, az ismeretlen holt testet eltemették. Előzőleg természetesen fénykép felvételt készítettek róla és ezt a Rendőri Közlönyben országosan körözték. A hivatalos körözés folytán e napokban Domokos Gábor felesége megjelent a nagyszaloutai rendőrségnél s a fényképen eltűnt férjét határozottan felismerte. A halál körülményeire vonatkozólag azt hiszik, hogy a beteg ember öntudatát vesztve kerülhetett a fészerbe, ahol minden segítség hijján meghalt. De, hogy a közbeeső négy hónapon át hol tartózkodott, talán örök rejtély marad. Közgazdaság. A Békésmegyei gazdasági egyesüiet vasárnap f. hó 11-én tartotta választmányi ülését és azt követőleg évi rendes közgyűlését és pedig mindkettőt Beliczey Géza elnöklete alatt. A választmányi ülésen elnök kegyeletes szavakkal em- tékezett meg a pestmegyei gazdasági egyesület nagyérdemű főtitkára Sertöző Géza elhunytáról- amely alkalomból a társegyesülethez részvét átiratot intéznek. Beliczey Géza elnök ezután emlékezetes évfordulóra hívta fel a választmány figyelmet. Tudomása szerint Blascsok Gyula, Wenckheim Géza gróf gerlai uradalmának szám- tartója az idén tölti be 50 éves gazdatiszti működési idejét. Ezen ötven év alatt Blascsok Gyula nemcsak hozzájárult a félszázad előtt primitiv gazdálkodási rendszer szerint kezelt uradalom felvirágoztatásához, hanem gazdatiszti tevékeny- séges szakértelme szélesebb rétegekben is éreztette az agrikultura terén jótékony hatását és széles körökben ösmertté és becsültté tette puritán, rokonszenves egyéniségét. Blascsok Gyula az egylet igazgatóválasztmányának is régi, nagyérdemű, munkás tagja s elnök indítványára a választmány, harsány éljenzések között emelte határozattá hogy a jubilánst a nevezetes évforduló alkalmából üdvözlendő, érdemeit jegyzőkönyvileg megörökíti. Blascsok Gyula csak az ülés későbbi folyamán jelent meg a tanácskozáson, amidőn minden oldalról a legmelegebb ovációban részesítették a derék férfiút, aki nagy meglepetéssel és még nagyobb meghatottsággal fogadta az osztatlan rokonszenv és szeretet spontán megnyilatkozását. Az elnöki megnyitó szavak után Sólyomy Lipót titkár mutatta be a múlt évi zárszámadást, az idei költségvetést, melyek vita nélkül elfogadottak. A kaszinónak kérését, hogy a helyiséget újra festesse, a választmány nem teljesítette. A szokásos évi jelentést a titkár a választmány hozzájárulásával a közgyűlésen olvassa fel. Indítványt csupán Bolla Mihály miniszteri tanácsos, választmányi tag jelentett be, nevezetesen azt óhajtja proponálni a közgyűlésnek, hogy más egyesületek és testületek példaadását követve, a háborúra való tekintettel, újabb választás nélkül hagyassák meg a tisztikar és az igazgatóválasztmány is teljes egészében, illetőleg, hogy valamennyi három évre újólag megválasztassék. Az indítvány közhelyesléssel találkozott. A választmányi ülés ezzel be is fejeztetett és fél óra múlva Beliczey Géza lendületes, szép beszédben megnyitotta a közgyűlést, melegen üdvözölve a szép számban egybegyült tagokat, összetartásra buzdítván őket, miközben felhívta az egész gazdatársadalmat, hogy a példátlanul nehéz viszonyok között ne várjanak mindent a kormánytól és a munkával agyonterhelt közigazgatási hatóságoktól, hanem elsősorban táját erejükre támaszkodjanak. Sólyomy Lipót titkár olvasta azután fel nagy tanulmányra való, széles elméleti és gyakorlati tudását fényesen visszatükröző essay szerű évi jelentését, amelyet a tagok lankadatlan s fokozodó érdeklődéssel hallgattak meg és végül lelkes éljenzésekkel honoráltak. Bolla Mihály szép szavakban méltatta a gyönyörű ela- borátumot, melynek szerkesztéséért a titkárnak a választmány elismerését és köszönetét nyilvánította. A közgyűlés egyben egyhangúlag hozzájárult Bolla indítványához, hogy a tisztikar s a választmány formális választás nélkül az eddigi maradjon. Zsilák András a kisgazdák egyletének indítványát egy lókórháznak Békéscsabán leendő felállítása érdekében szintén elfogadták. Ezzel a közgyűlés a déli órában befejeztetett. A választmányi ülésen illetőleg közgyűlésen jelen voltak : Beliczey Géza országgyűlési képviselő elnöklete dr. Berthóty Károly, Koncz Gyula, Hacskó Lajos, Yenczel Barna, Kliment Z. György, Zsíros András. Bakucz József, Keczeli Mészáros Dániel, Lavatka Gyula, Yeres András, Mandel József, Blahut János, Kovács Mátyás, Lukoviczki János, Patay Zs. András, Csicsely Pál, Laubner József, Kazár Mátyás, Achim H. Pál, Pribojszky Györgyi Bohnert József, Iritz Aladár, Fábry Károly, Bierbaum Miklós, Dusbaba Yilmos, Belenta Albert, Csippék Gyula, Dohányos János, Bolla Mihály, Abray Lajos, Berczy Gábor, Zsilák András, Kohn Dávid, Morvay Mihály, Ondrus Cyrill, Wagner József, Holló György, Kiss László, Reisz Simon, Galgóczy Géza, Pfeiffer István, Badits Elek, dr. Láng Frigyes, Kovács L. Mihály, Serly Kálmán, Blascsok Gyula, Szathmáry Elek, Rosenthal Adolf, Haraszti Sándor, Neumann Manó, Fekete Kálmán és Sólyomy Lipót titkár. A csabai ipartestület vasárnap délután tartotta ez évi rendes közgyűlését Achim László elnöklete mellett, ki szép szavakkal üdvözölte a megjelent tagokat s elsőben és a járás fejét, a közszeretetben álló főszolgabírót Kiss Lászlót. A megnyitó után Horváth Mihály jegyző terjesztette elő az évi jelentést, melyből különösen azt tűnt ki, hogy nagyon nagyok a tagdijhátralékok. A tiszt- ujitás során Uhrin Andrást, ki 27 évi pénztároskodás után nem volt tovább hajlandó viselni e tisztet, lelkesen ünnepelte a közgyűlés s sok évi példaadó u unkálkodasáért jegyzőkönyvi köszönetben részesítették. Helyére nagy többséggel Német Lajost választották meg. Elnök lett Achim László' alelnökök Facsmai Dezső és Kiszely Pál, ügyész dr. Tarján Tibor. A választmányi tagok úgyszólván kivétel nélkül a régiek maradtak.
