Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-07-25 / 30. szám

1915. julius 25

Békés

3

1894. s. Sanoszki Pál 9. sz. Békéscsaba, 1889. s. Sarkadi Pál 10. sz. Sámson, 1893. s. Sárközj János 10. sz. Orosháza, 1885. s. Schön József 2. sz. Mezőberény, 1894. hadifogoly. Sebján István 13. sz. Szarvas, 1893. mb. (jan. 28—márc. 31. közt). Sellei Lajos 4. sz. Nagyszénás, 1894. hadifogoly. Seprényi József Gyoma, 1894. s. Seres Ferenc 10. sz. Öcsöd, s. Seszták János 16. sz Tótkomlós, 1884. hadifogoly. Simo András 2. sz. Szarvas, 1894. mh. (jan. 28—márc. 31. közt). Simon Gábor 2. sz. Szentetornya, 1892. s. Sipiczky János káplár 11. sz. Békéscsaba, 1886. s. Sipos András 9. sz. Békéscsaba, 1894. s. Soczó Lajos káplár 15. sz. Endréd, 1887. s. Sonkoly Pál 15. sz. Kondoros, 1883. s. Sovány Pál 13. sz. Nagyszénás, 1894. s. Stefanik Mihály szak. vez. 3. sz. Békéscsaba, 1890. s. Sülé Lajos III. 15. sz. Orosháza, 1892. s. Süli Ferenc 9. sz. Gyula, 1894. s. Sutotczky György2. sz. Gádoros, 1885. mh. (jan. 28—márc. 31. közt). Szabó Antal 16. sz. Körös- tarcsa, 1885 s. Szabó Imre 13 sz. Szentetornya,

1893. s. Szabó János 16. sz. Békés, 1894. s. Szabó István 9. sz. Doboz, 1894. mh. (jan. 28— márc. 31. közt) Szabó P. Lajos 14. sz. Békés,

1893, s. Szabó P. Sándor 10. sz. Doboz, 1893. s. Szabó Sz. Imre 2. sz. Öe«öd, 1882. s. Szabó István II. 12. sz. Békés, 1894. s. Szalai János 14. sz. Békés, s. Szántó Ferenc 2. sz. Gyoma, 1885. hadifogoly. Szappanos Pál 4. sz. Kondoros, 1885. hadifogoly. Szász János szak. vez 3. sz. Békés, 1887. hadifogoly. Szász József 4. sz. Orosháza,

1891. s. Szaszák Mátyás 4. sz. Békéscsaba, 1893. hadifogoly. Székely Mihály 2. sz. Mezőberény,

1892. s. Széles István 10. sz. Gyulavári, 1894. s. Szemenyei Antal 2. sz. Orosháza, 1894. mh. (jan. 28—márc. 31. közt). Szente Károly 4. sz. Orosháza, 1893. s. Szepesi István 13. sz. Orosháza, s. Szerdelyi János 2. sz. Tótkomlós, s. Szilágyi András 9. sz. Szarvas, 1890. mh. (jan. 28—márc. 31. közt). Szilási Imre 4. sz. Nagyszénás, 1893. hadifogoly. Szilasi I. Pál 1. sz. Orosháza, 1892. hadifogoly. Szilázsi Pál őrv. 13. sz. Orosháza, s. Szinda András 10. sz. Szarvas, s. Szirbucz Péter 2. sz. Kétegyháza, 1894. s. Szita Kálmán 16. sz. Orosháza, 1894. hadifogoly. Szombati Pál 2. sz. Békéscsaba, 1886, s. Sztopka Pál 10. sz. Kondoros,

1894. s. Szűcs László 15. sz. 1892. megh. (jan. 28—mérc. 31, közt). Szurovecz Sándor 4. sz. Endrőd, 1894. hadifogoly. Takács Imre 16. az. Pusztaföldvár, 1881. hadifogoly. Tar Y. Ferenc

15. sz. Gyula, 1894. s. Terkes András őrm. 1. sz. Szarvas, i 889. s. Tiller János 14. sz. Gyula, 1894. mh. (jan. 28—márc. 31. közt). Tímár Mihály 2. sz. Endrőd, 1884. s. Tirják Pál 2. sz. B-csaba hadif. Toncsik György 4. sz. Szasvas, 1893. hadifogoly. Torda Imre 4. sz. Pusztaföldvár, 1894. hadifogoly. Tóth Antal 3. sz. Kisiratos, 1893. s. Tóth György

16. sz. Orosháza, 1882. hadifogoly. Tóth János 2. sz. Tótkomlós, 1892. s. Tóth János 4. sz. Békéscsaba, 1894. hadifogoly. Tóth Lajos 13. sz. Békés, 1893. s. Tóth Mihály 13. sz. Gádoros, mh. (jan. 28—márc. 31. közt). Tóth István 1. sz. Tótkomlós, 1894. s. Tóth M. László 14. sz. Körös- tarcsa, 1894. s. Tóth I. Károly 3. sz. Endrőd, 1894. s. Tóth II. Imre 14. sz. Köröstarcsa, mh. (jan 28—márc. 31. közt). Totka István 15. sz. Gyoma, 1594. s. Tuska János 16. sz. Tótkomlós,

1893. hadifogoly. Dhrin János 2. sz. Békéscsaba,

1883. s. Urbancsek András 4. sz. Kondoros, 1894. s. Urbancsik Márton 13. sz. Szarvas, 1882. s. Vági Imre 3. sz. Orosháza, 1894. s. Vajda Mihály

9. sz. Köröstarcsa, 1893. mh. (jan. 28—luárc 31. közt). Yalach János 1. sz. Szarvas, 1894. s. Va- lach András 2. sz. Békéscsaba. 1893. s. Valentinyi Gusztáv 13. sz. Kondoros, 1894. s. Varga András 2. sz. Békéscsaba, 1894. s. Varga Antal 16. sz. Orosháza, 1891. s. Varga Imre 2. sz. Békés, 1894. s.

(Folyt, köv.)

Taxiügy.

A gyulai róm. kath. főgimnázium tizenkettedik értesítőjét az elmúlt 1914—15. tanévről közzéteszi Németi József, az intézet igazgatója. Az értesítő, mint azt már megszoktuk, most is nagy gonddal és kiváló külső és belső csínnal van összeállítva. A bevezető cikket Locke : A tanulásról : Mutschenbacher Gyula tanár közli. Mély gondolatokat hoz fölszinre, igen világosan magyarázza éa vezeti tanulmányát, mely bizonyára nagy érdeklődést fog kelteni a pedagógusok között, de a szülők között is. A tanterv és tananyagbeosztás a régi, csak ép a rendkívüli tantárgyak nem taníttattak miniszteri rendelet alapján. Ez iskolai évben a főgimnázium is nagy nehézségekkel küzdött, a tanárok közül többen katonai szolgálatot

teljesítettek és teljesítenek a harctéren. A gimnázium épületét a katonaság lefoglalta, s igy a Békésvármegyei Casinó, majd a kir. törvényszék egyes helyiségeiben találtak ideiglenes otthonra a tanulók, ahol csak váltakozó rendszer mellett, de mindazonáltal nem a tanulás és tanulmányok hátrányára végezhették el az iskolai évet. Beiratkozott év elején 278 tanuló, vizsgálatot tettek 263-an, elbuktak 48-an, ezek közül ketten az érettségin. Jelesen érett 2, jól 1, egyszerűen 8 tanuló. A jövő iskolai év szeptember hó 4-én kezdődik. A beiratások 1., 2, és 3-án d. e. 8—12- ig tartatnak.

Tanítónői személy vállozás. A körösladányi ref. egyház Lengyel Károly tanító elhalálozásával megüresedett tanítónői állásra Éva Mária oki. tanítónőt választotta meg.

Nyugdíjazás. A vall. közokt. miniszter libold Anna körösladányi községi óvónőt szeptember hó 1-től kezdődőleg nyugdíjazta s egyben megbízta a kir. tanfelügyelőt, hogy az óvónőnek hosszú időre terjedő buzgó munkásságáért elismerő köszönetét nyilvánítsa.

Építési segély. A kultuszminiszter a füzesgyarmati ref. el iskola építkezési költségeinek részben való fedezésére 20,000 korona államsegélyt engedélyezett.

2456—1915.

Hivatalos hirdetés,

Gyula városban az 1915. évre előirt I. II. osztályú kereseti adó összeírás és kivetési lajstrom a m. kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, 1883. XLIV. t.-c. 16. §-a értelmében 1915. julius hó 26-tól augusztus hó 2-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatnak.

Azon adózók, akik ezen lajstromokban foglalt adónemekkel már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom közszemlére tételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be.

Gyulán, 1915. évi julius hó 24-én.

Szikes György,

259 1—1 adóügyi tanácsnok.

Hírek.

A 43—50 évesek jelentkezése. A honvédelmi miniszter elrendelte az 1865-évtől 1872. évig bezárólag született összes népfelkelő kötelezettek összeírását és szemléjét, tekintetnélkül arra, vájjon az illetők annak idején .katonai szolgálaton teljesitettek-e vagy sem. A jelentkezés végső határidejéül augusztus 8-ik napja van megállapítva és a szemlék augusztus 23-án kezdődnek és október 7-én érnek véget. A bemutató szemlék a sorozó járások székhelyein tartatnak az említett időn belül azon a napokon, ^melyeket az alispán a katonai hatósággal egyetértőig az egyes sorozójárásokra legközelebb megállapít. Utóbemutatószemlék határnapját a miniszter október hó 11 és 12-ik napjaira tűzte ki, szükség esetén más napokon is fognak tartatni utóbemutató szemlék amelyeken azon népfölkelő kötelezettek tartoznak megjelenni, akik az eddig tartott szemléken valamely okból nem jelenhettek meg. Az utóbemutató szemlék már nem a sorozójárások székhelyein, hanem a hon- védkiegészitő kerület székhelyén, tehát Gyulán tartatnak. A népfölkelők a városházán a főjegyző irodájában azonnal, de legkésőbb augusztus hó 8-ig jelentkezni kötelesek. Akik katonák voltak, vigyék el katonai okmányukat, akik felülvizsgálaton lettek elbocsájtva és erről van valami Írásuk, azt vigyék el magukkal és mutassák fel a jelentkezés alkalmával. Ezeket az írásokat annak idején a szemlére is el kell vinni. Akinek annak idején tiszti vagy altiszti

rangja volt, de igazolni most már ezt nem képes, ezt a körülményt adja elő a jelentkezés alkalmával. Azok a 18—50 éves népfelkelésre kötelezettek, akik hadiszolgálatra kirendeltettek mint népfelkelő-munkások, behivottaknak tekintetnek.

Köriratok a vármegyén. A gabona árának valamint egyéb közszükségleti cikkek maximálása, valamint azok requirálása tárgyában legutóbb több körirat érkezett a vármegyéhez. Ezek között Vasvármegye a requirálást nem központilag, hanem vármegyénként kívánja végrehajtani, Győr- vármegye pedig azt kéri, hogy a folyó évi termés állami egyedárusággá minősíttessék, a kiviteli tilalom lóptettessék életbe és a termés hatósági utakon raktároztassék és a jelenleginél alacsonyabban megállapítandó legmagasabb áron állami tulajdonba készpénzfizetés ellenében vétessék át, ezenfelül a sertés, baromfi, zöldség, tojás, tej és tejtermékek, úgyszintén egyes fontosabb ipari gazdasági és fogyasztási cikkek a jelenleginél tetemesen alacsonyabban való legmagasabb árait kéri rendeleti utón szabályozni, kéri Győr- vármegye még a korcsmáknak a vasárnapokon való bezáratását is kötelezőleg kimondani. Amint ismeretes, a termésre vonatkozólag a minisztérium már intézkedett és pedig egészen másként mint Győrvármegye kívánja. Szilágyvármfgye alispánja egy terjedelmes memorandumot készített a drágaság enyhítése céljából és felterjesztette a belügyminiszterhez. Az előterjesztést, Szilágymegye alispánja megküldötte Békésvármegye alispánjának is, hogy hasonló felterjesztést tegyen a miniszterhez. Szilágyvármegye alispánja mindenekelőtt megállapítja, hogy a drágaság enyhítése céljából kiadott múlt évi 5600. számú belügyminiszteri rendelet egyáltalán nem alkalmas a drágaság terén tapasztalható visszaélések meggát- lására. Ugyanis a kihágás folyamán megbüntetett egyén nem igen jön többé a piacra, hanem otthon várja be a közvetítő kereskedőt, aki tőle azután megveszi az árut tömegben és viszi oly helyre, ahol vagy magasabb árt tűrnek meg, vagy pedig ahol lanyhább az ellenőrzés. Ennek pedig az a következménye, hogy a helyi piacokon a kínálat kevesebb, ami viszont azzal jár, hogy az élelmi cikkeket nem nélkülözhető közönség a hatósági közbelépés kikerülésével, maga segiti elő a drágaságot, csakhogy élelemhez bármily áron hozzájuthasson. Ezek után oda konkludál Szilágymegye alispánja, hogy kérje a minisztériumot miképen az 1912. évi 68. t-c. 7-ik §-a alapján ő tegyen intézkedéseket és pedig nemcsak a maximális árak megállapításával, hanem a közvetítő kereskedelem ellenőrzésével, amely kereskedelem az alispán felfogása szerint legfőbb okozója a nem indokolható rettenetes drágaságnak. Részletesen felsorolja az alispán, hogy nézete szerint törvényhatóságonként és vidékenként miként kellene megállapítani a maximális árakat. Bendkivül kárhoztatja az úgynevezett szabadkereskedelem elve illetőleg ürügye alatt garázdálkodó közvetítő kereskedelmet, megállapítván, hogy a szabad kereskedelemnek csak akkor van értelme és célja, ha az a kinálat és kereslet szükségleteit egészséges versenyben kielégíti és ezáltal az adott viszonyok között a legméltányosabb árakat eredményezi. Most azonban, midőn megbizhatlan és ellen sem őrzött kufárok a legszükségesebb élelmicikk árát az elviselhetetlenségig fokozzák, ennek a lelkiismeretlen kereskedelemnek megrend- szabályozása legelső feladat. A megreudszabályo- zás egyik feltétele lenne a közvetítő kereskedelemnek hatósági engedélyhez való kötése, aminek a személyes megbízhatóság és készpénzbizto- siték letétele legyen egyik feltétele. Az engedély az első visszaélés után azonnal megvonassék és a készpénzbiztositék teljes egészében elkoboztassék. — Debrecen városnak az a körirata szintén megérkezett a vármegyéhez, amelyben a háború borzalmaitól megkímélt vármegyék hozzájárulását kéri ahhoz, hogy a kárpáti orosz betörések következtében megsemmisült községek felépittes- senek.