Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-12-26 / 52. szám
1915. december 25. Békés » értékben a városnak átadni, ami azonban nem sikerült. Azonkívül túlsókba kerül a hálózat is, sokkal célszerűbb lett volna, mint eredetileg tervezve volt s mint pl. Békéscsabán s legtöbb helyütt van, váltóáramú telepet építeni, mert azon körülmény, hogy az accumulatorral nappali gőzgépüzemet tartani nem kell, a nagyobb fogyasztás miatt, nem vált be. A legnagyobb hiba azonban az, hogy a gyulai telepen a kezdetleges berendezés miatt nagy az áramtermelési üzemköltség. Ugyanis fólstabil gőzgépeket állítottak be, melyeknek rossz a hatásfoka s igy szénben az áram hwkónt 4—5 fillérbe kerül, mig annak falazott gőzkazán s külön gépegység mellett nem szabad többe kerülni 2'5—3 fillérnél. Maga a termelési költség kilowattóránként jelenleg 10—12 fillér lehet, ezért kap magánfogyasztótól a vállalat : 10 hectowatt egyenlő lévén egy kilowattal, jelenleg 80 fillért s felemelve kívánna 96 fillért. Egészen biztos vagyok benne, hogy az áram előállítása hwkónt nem kerül 16 fillérbe, amennyivel most a vállalat többet akar fizettetni ; a költségtöbblet pedig az előzővel szemben legfeljebb 3—4 fillért tehetne ki. Ha jól emlékszem az elmúlt évi árambevétel 65,000 korona volt; ebből 30,000 korona jutott osztalékra s 26,000 korona volt az üzemköltség. Annak idején a szerződésben kikötött 10 fillér helyett azért állapította meg a vállalat 8 fillérben az egységárat, hogy minél több fogyasztót szerezhessen. Az áram ára s igy a világítás még ezen ár mellett is drága, csak a kényelem megfizethetetlen. Ha pedig most fölemelik az egységárat, a fogyasztók száma nemhogy növekedne, csökkeni fog a fogyasztás az áramban való takarékossággal. Már pedig a vállalat annál jobban jön ki, minél többet ad el az 1'6 fillér költséggel termelt áramból 8 fillérért s ha 20%-al csökken a fogyasztás kevesebb lesz az eredmény 9 6 fillérrel számítva Ha pedig 20% -al növekszik a fogyasztás akkor fenti 8 fillér egységár mellett is 5000 koronával több a bevétel, a termelési költség alig 800 korona, mivel a beruházási költség alig valamivel a személyzeti költség egyáltalán nem emelkedik. A gyulai telep cca. 30,000 korona áramot ad el 8 filléres egységáron, igy a tervezett felemeléssel ugyanazon áram- fogyasztásnál 6000 korona töbletet ér el évente, azonban ha növekedni fog a fogyasztás, ezen eredmény a mostani egységár mellett is elérhető, már pedig ez csakis úgy érhető el, ha nem emelik fel az áram árát. Azért igyekszik minden közvilágítási telep fogyasztóinak számát inkább az egységár leszállításával növelni, mert ezáltal jobb üzleterodményt érhet el. Azt hiszem ezt belátva a gyulai telep vezetősége is igyekezni fog ezt igazgatóságának felvilágosításával elérni. Ha pedig méltányosan nem volna ezen ügy elintézhető, van a szerződésnek oly pontja, melynek alapján a város más iránybau joggal követeléseket támaszthat És pedig az, hogy a vállalat telepét illetőleg tartozik bővítéseinél a technika újításaihoz alkalmazkodni. Már pedig ezen téren egy központi telep sem hagy fenn annyi kívánni valót, mint a gyulai, fólstabil gőzgópjeivel. Még csak annyit, hogy bizony ezen vállalat kezdettől fogva nem a legméltányosabban, hanem csak saját érdekeit tekintve, bánik üzletfeleivel; mintha nem is egy üzlet, hanem valami monopolizált felsőbb- ség volna. Ennek részben az is oka, hogy a város semminemű ellenőrzést nem gyakorol, hisz még a szerződésben kikötött öttagú villamos vegyes bizottság sincs megalakítva. A vállalatnak a helyett, hogy az áremeléssel fenyegetődzik s e módon akar további községi adómentességet kicsikarni, előnyösebb volna, ha nagyobb fogyasztásra s a termelési költség csökkentésére törekedne jobb hatásfokú gópüzemmel. Meg bizony a központi igazgatás s könyvelés is nagy összeget emészt fel, már pedig egy szegény város s a fogyasztók ezen méltánytalan követeléseket nem teljesíthetik. Schmidt György. Irodalom. Forradalom — a könyvek birodalmában. A könyvek között valóságos forradalmat jelent a »Milliók könyve« cimü regényvállalat, mely most indult meg. Ebben a vállalatban a legjobb magyar irók legjava munkáiból, jó papiroson, széo nyomtatásban, Ízléses kiállításban, teljesen befejezett regényt adunk 24 fillérért. Egy-egy ilyen regény rendesen 2—3—4 koronába kerül. Az olcsó árat úgy éri el a kiadó, hogy százezrekben nyomtatja a regényeket. És ezzel valóságos kultnr- misziót teljesít, mert soha el nem képzelt népszerűsítése az Írónak, amikor ilyen olcsó áron olvashatja müveit a közönség. Az olvasó igy megismeri, megszereti az Írókat, minek föltétlenül következménye, hogy aztán többi munkáit is megveszi. A »Milliók könyvé«-ben mindenki 24 fillérért többet kap, mint amennyit vár s egy csapással megveti a könyvgyüjtés szép szokásának alapját. Az első regény Herczeg Ferenc : A láp virága, a második regény Szomaházy István: Mesék az Írógépről. Ezt követik a legérdekesebb magyar és külföldi regenyek, többek közt : Mikszáth: Galamb a kalitkában, Farkas Pál: Egy önkéntes naplója. A vállalat regényei mindenütt kaphatók. Előfizetési ára: 6 teljes regényre (negyedévre) K 1‘50 ; 13 teljes regényre (félévre) K 320 ; 26 teljes regényre (egész évre) K 6‘—. Az előfizetési összeg beküldésére legcélszerűbb postautalványt használni. A »Milliók könyve« kiadóhivatala : Singer és Wolfner könyvkereskedése Budapest, VI. Andrássy-ut 16. A haza hősei a nemzet háláját és szeretetét örök időkre kiérdemelték. Hervadhatatlan érdemeik a történelem legragyogóbb lapjaira kerülnek. A hála és szeretet adóját rója le a Pesti Napló e hősökkel és mindazokkal szemben, akik eszükkel és szivükkel a haza önzetlen szolgálatában állottak e minden idők legvéresebb csatájában, mikor a Magyar Hősök Albuma cim alatt a hazaszeretetei, magyar hősi vitézség és önfeláldozás legszebb lapjait emlékalbumba gyűjti. Ezt a remekművet a Pesti Napló minden előfizetője fogja megkapni. Minden uj előfizetőnek is joga lesz e nagyszabású munkára a kiadóhivatalban (Budapest, VI., Vilmos császár-ut 55 ) megtudható feltételek alapján. A Pesti Napló előfizetési ára negyedévre 8 korona. A »Magyarország« a háború kitörése óta a legtökéletesebb és legfrissebb tudomásokat nyújtja a világháború esnményeiről és minden túlzást elkerülve tárgyilagosan tájékoztatja a magyar közönséget Európa nagy válságáról és a harctéri eseményekről. A »Magyarország« a külföldi semleges középpontokban állandó tudósítókat tart s ezek segítségével mindig elsőnek közli a legfrissebb híreket, amellett a lap tartalma igen élénk és változatos. A »Magyarország« állandóan foglalkozik a magyar történelem nagy eseményeiről s a férditőkkel és a homályositókkal szemben mindenütt földeríti a nemzet napfényes igazságát. Hasonlithatatlan erővel visszaverte a Rákóczi szent emléke ellen intézett merényletet; egymás után közöl még eddig ismeretlen, érdekesebbnél érdekesebb emlékiratokat, dekumentuinokat a negyvennyolc-negyvenkilencediki nagy időkből. A »Magyarország« irodalmi része is magas színvonalú és nemzeti. Tárcáit — élükön Tömörkény Istvánnal és Krúdy Gyulával — a legjobb magyar irók Írják. Krúdy Gyula minden vasárnap »Pesti levelet« ir. A »Magyarország« regényrovata egymásután adja jó magyar fordításban a legérdekesebb uj külföldi regényeket. A »Magyarország« úgy háborús hir szolgálatának megbízhatóságával, mint egyéb közleményeinek magas nívója és érdekessége révén, mind pedig a lap szerencsés megjelenési ideje folytán a legolvasottabb és legnépszerűbb magyar napilap. Előfizetési ára negyedévre 8 korona, félévre 16 korona, egész évre 32 korona, Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VI, Teréz-körut 22. szám. Törvényszéki csarnok. Heti bünkrónikar Az ittasság Pipó Sándor szeghalmi lakos ez év szeptember hó 5-én a Klein Adolf korcsmájában időzött és addig nézegetett a pohár fenekére, mig rózsaszínű ködőn keresztül nem látta maga körül forogni a világot. Jó kedvében más korcsmába indult, de mikor a Klein korcsmájának ablakai előtt elhaladt, egy nyitott -ablakot talált, Az alkoholnak benne bujdokló ördöge incse lkedni kezdett vele s igy történt, hogy beugrott az ablakon és egy cseh katonának elvitte egy villanylámpáját és egy mosdószappanát. — A kir. törvényszék ezért 8 napi fogházra ítélte. Itt történt Gyulán. A múlt év szeptember havában két asszony beállított özv. Stern Mórné üzletébe és ott kértek mindenféle női szöveteket. Néztek, turkáltak közöttük, azután kijelentették, hogy most nem vesznek, majd legközelebb és távoztak. De az üzletben mindjárt észrevették, hogy az asszonyokkal együtt két vég női lüsz- ter szövet is eltűnt. Utánuk mentek s a rendőrség segítségével a városban meg is találták őket. Kiderült, hogy az egyiket Szász Szavetának, a másikat Buzgó Flórának hivják és Somoskeszi- ből valók Előbbit 3 napra, Buzgó Flórát pedig, aki a lopásban már azelőtt is nevének megfelelő buzgóságot tanúsított, mert már kétszer volt büntetve, 1 hónapi fogházra ítélte a törvényszék. Rágalmazás. Lehóczki Mihály tótkomlósi községi bírónak ez év január havában eljárt a szája. A községházán kijelentette, hogy azt beszélik mikép az orosházi főszolgabírói hivatalban csak az kap vasúti igazolványt, aki 3 koronát fizet. A kir. ügyészség ezért vádat emelt Lehóczki ellen, akit a kir. törvényszék, miután a főtárgyaláson a főszolgabírótól bocsánatot kért, 100 K és 60 K pénzbüntetésre ítélt, de a büntetés végrehajtását feltételesen felfüggesztette. Lopás. Győri László békési lakos előtt, mint általában mások előtt is, az aprójászágnak nagy becse volt De neki mások felett az az előnye volt, hogy nem gátolta semmiféle aggodalom abban, hogy ha neki nem volt csirkéje, hát akkor a másét vegye el. így történt, hogy ez év aug. 23-án Sülié z Györgynétől 4 csirkét és 2 tyúkot, majd Arnovszki Pálnétól 2 rucát, azután Szász Istvánnétól 8 drb tyúkot éjjelenként elvitt. Az aggodalomra pedig volt oka, mert büntetett előéletére tekintettel a törvényszék ezért a néhány tyúkért, rucáért 9 hónapi börtönre Ítélte.
