Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-07-11 / 28. szám

4 Békés 1915. julius 11 pályázatot hirdet az intézet ingyenes és féldijas köztartási helyekre. Féldijasok 55 koronát fizet­nek egész évre. A növendékek atyai gondozás ban és szigorú ellenőrzésben részesülnek. Kik ez inté­zetben óhajtják felvétetni magokat s kedvezmé­nyekre számítanak, kérvényüket a következő cim- nez intézzék: »A szarvasi ev. tan. képző Nagys. és Nagytiszteletü Intéző Bizottsága«. Az Igazga­tósághoz küldendő kérvényben megjelölendő az óhajtott kedvezmény. A kérvény mellékletei : keresztlevél, iskolai bizonyítvány, orvosi bizonyít­vány, mely igazolja a folyamodó ép szervezetét, szegénységi (községi) bizonyítvány. A részletes, felvilágosítást készséggel adja az igazgatóság. Vá­laszbélyeg csatolandó. A junius hó végén meg­jelölendő évi »Értesítő« 10 filléres bélyeg elle­nében küldhető. — Szarvas, 1915. évi junius hó. Igazgatóság. Internátusba való felvétel. A nagykállói m. kir. állami főgimnázium tanulói számára lé­tesített internátusbán megüresedő helyekre az 1915—16. iskolai évre I—Vili. o. gimnáziumi tanulókat veszünk fel. A növendékek az intézet­ben lakó tanárok felügyelete alatt állanak. A teljes ellátás évi dija 500 kor., kedvezményes helyen 300 kor. Az internátus összes helységei­ben villany világit. A felvételre vonatkozó kér­vények az internátus igazgatótanácsához címezve f. év julius hó 15-ig küldendők be. Bővebb fel­világosítást (prospektust) ad az internátus igaz­gatósága Nagykálló (Szabolcs vármegye.) A gyulavári járvány kórház. Gyulavári köz­ség felmentette vállalkozóit az alól, hogy a jár­ványkórház építésére vonatkozó szerződést telje­sítsék. Ennélfogva nevezett község utasittatott, hogy gondoskodjék a járványkórháznak ideiglenes elhelyezéséről. A község most bejelenti, hogy a járványkórház ideiglenes elhelyezése biztosítva van, mert a községnek a faiskola területe mellett van egy 4 szobából álló épülete, amelynek he­lyiségei padozva vannak, továbbá az épület meg­felelő mellékhelyiségekkel köztük fürdőszobával is el van látva. Ha azonban oly mérvű járvány lépne fel, aminek következtében a kérdéses épü­let nem lenne elegendő, az esetben szükség ese­tén barakkot fog a község létesíteni. A háborús állapotok befejeztével a járvány kórház építése nem fog késedelmet szenvedni. Községi ügyek. Köröstarcsa község Szabó Mihály volt községi Írnokának temetési költségeit összesen 208 K-t az elhunyt özvegye részére meg­szavazta azért, mert bár az illető tagja volt a községi nyugdíj intézetnek, azonban nem szol­gált annyi ideig, hogy özvegyének nyugdíjra igénye lenne. — Békés község a hadbavonultak fizetése tekintetében aként határozott, hogy a háború hefejeztéig azokat fizetésük és lakáspén­zük élvezetében meghagyja, azonban a dologi átalányokat beszünteti. így beszüntette a lótartási átalányokat is ; egyben kimondotta, hogy azon községi alkalmazottak, akik lótartási átalánnyal bírnak és nincsenek hadban, tartoznak lovat tar­tani. Mivel azonban a lótartás jelenleg igen sokba kerül, az illetőket nem kötelezi a lótartásra, azon­ban az átalányokat beszünteti. Gyula város igazoló választmánya a folyó hó 8-án délelőtt 10 órakor Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen tár­gyaltatott az az egyetlen panasz, amely a f. évi junius hó 7-én megtartott képviselőtestületi tag­választások ellen benyujtatott és amely a harma­dik kerületben első póttag gyanánt megválasz tott Körösladány Péter megválasztása ellen irá­nyult. Az igazgató-választmány a kifogásolt vá­lasztást tényleg megsemmisítette, mert nevezett­nek nincsen passiv választójoga, tehát nem is volt megválasztható. Elhunyt alezredes 7ury Gyula nyug. alezre­des, aki egészségének helyreállítása végett roko­nainál Orosházán tartózkodott, f. hó 3-án rövid szenvedés után elhunyt. Színészet Orosházán. Mariházy Miklós kecs­keméti színigazgató társulata augusztus 1-én kezdi meg Orosházán a nyári sziniszezont, amely szép sikerűnek ígérkezik. A nMagyarország“ politikai napilap a há­ború óta a legjobb és legpontosabb hirszolgalatra rendezkedett be. Gyorsan, tárgyilagosan közvetíti az eseményeket s tudósításaiban sokoldalúságra törekszik. Közli a hivatalos híreket, de közli el­lenségeink jelentéseit is, amelyek ismertetvén az ellenakciókat, föltárják vállalkozásaink nagy ne­hézségeit s még sikeresebbnek mutatják sikerein­ket. A «Magyarország» nemzetközi hírszolgálatot rendezett be, amelynek a semleges földön levő Amsterdam a középpontja. Harctéri tudósítói a hivatalos sajtóhadiszállástól függetlenül járják a harctereket s közvetlen megfigyelés alapján Írják gyors és mindig megbízható tudósításaikat. A lap szépirodalmi része is csupa aktuális. Szép- iróink élén Tömörkény István és Krúdy Gyula állanak. Krúdy a fővárosi életet, a pesti emberek háborús érzéséit és gondolatait veti papirosra, Tömörkény az alföldi magyar népnek a világ­háborúban tanúsított magatartását festi hasonlit- hatatlan magyaros művészettel. A «Magyarország» nem háborús rovatai is mindig élénkek, változa­tosak, úgy hogy a lap méltán lett az intelligens magyar családok legszívesebben olvasott napilapja. A «Magyarország» szerkesztősége és kiadóhivatala. Budapest YI. Teréz-körut 22 szám alatt ,van. A lap előfizetési ára negyedévre 8 korona, egész évre 32 korona. Egyes szám ára 12 fillér. Nyilt-tér. E rovatban közöltökért nem vállal felelősséget a szerkesztő Felejthetetlen jó feleségem elhunyta al­kalmából kifejezett részvétéért fogadják úgy a magam mint bánatos családom nevében mély és igaz köszönetéin. Gyula, 1915. julius hó 10. Reisner Ede. Közgazdaság. Az idei gabona maximális ára Békésmegyé­ben. A kormány rendeletet adott ki, mely megállapítja az aratás után érvényes uj búza, rozs, kétszeres, árpa és zabért követelhető legmagasabb árakat. Eddig a búza 39'50-~ 41 korona között mozgott, mig az uj rende­let szerint az alapár 36 korona és 36 kor. 50 fillér, a fővárosra 37 korona. Ez árak azon­ban csak augusztus 21-ón lépnek életbe, ad­dig tiz napos időközben (visszafelé) egy ko­ronával omelkedik az ár, amely ennélfogva a julius 10— 2L-iki első időszakban 40—40 50 és 41 kor. Figyelembe veendő azonban, hogy a régi ár 73 kilós, az uj ár pedig 75 kilos bú­zára vonatkozik. Súlytöbbletért a megtérítés 2 kg-ig 20 fillér, további 3 kg.-ig 15 fillér kilogrammonkint. Nyolcvan kilogrammos bú­záért tehát 85 fillér a megtérítés Sulvkevesbb- letnól 72 kg.-os minőségig 20 fillérrel, 70 kg.- ig 30 fillérrel redukálódik kilogrammonkint az ár, vagyis a 70 kg.-os büza ára 1 K 10 fillérrel csökken. A megengedett idegen ke­verék továbbra is 20 százalék, minden további megkezdett 2—2 és fél százalékért 30 fillért (eddig 40 fillér) kell levonni. A rozs alapára 70 kilos minőség 2% keverés alapján 29 50 -—30 korona. Ezek a jegyzések augusztus 1-je utáni időre vonatkoznak (búzánál aug 21-ig) visszafelé tiznaponkint 1—1 korona jutalmat engedélyeztek. A kétszeres áránál meg kell állapítani, hogy mennyi benne a búza és a rozs, hogy ezeknek külön-külön mennyi az ára és ezek alapján kiszámítandó az ár. Az árpa eddigi alapára 26'50—29 kor között váltakozott, az uj árpa ára a termelő vidékek minősége szerint 27—30 korona kö­zött mozog. A zab országos ára eddig 29 ko­rona volt, ezentúl 28 korona lesz. Az árak a rakodó állomáshoz való szállítással, nettó 100 kg.-kint, zsáknólkül, készpénzfizetés mellett értendők Késedelmes átvétel esetén az eladó kamatot és őrzési dijat számíthat- A közve­títő kereskedő lVs°/0 jutalékot ezután is fel­számíthat a vevőnek. A jelen rendelettel meg­állapított árak julius io én már életbe léptek és Bókósvármegyére, valamint Gyula városára nézve is a következők: Búza: julius 10—21- ig 40 K, julius 22—31-ig 39 K, augusztus 1 —10-ig 38 K, augusztus 11—21-ig 37 K, augusztus 21-ike után 36 K. Rozs.- jul 10-21- ig 31 K, julius 22 -31-ig 30 K, augusztus 1-je után 29 K. Árpa: 29 K. Zab 28 K. Te­hát mától kezdve tilos az említet gabona nemeket drágábban árusítani, vagy vásárolni, avagy a legmagasabb ár kijátszását bármi módon elősegíteni, mert az kihágást képez és kóthónapig terjedhető elzárással valamint 600 koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő. Orosz hadifoglyok a vármegyében. A békés­megyei gazdasági egyesület a termés betakarí­tásához 1200 orosz hadifoglyot kért a hadügy­minisztertől a munkásokért jelentkező gazdák ré­szére. A hadifoglyok julius 3-án délután érkez­tek Békéscsabára. Csöndesek, de azért jókedvüek voltak. A polgárság szívesen fogadta őket, elhal­mozta ajándékokkal, — hiszen ők, szegények, nem tehetnek semmiről és most segítenek ne­künk a magyar föld gazdag termesének letakari- tásában. Délután 3 órakor hozta a vonat a jo- sefstadti foglyokat. A közönség a laktanya előtti téren fodadta őket. Kitűnő rizses paprikás volt az ebédjük. A csabai gazdák hamarosan maguk­hoz vettek belőlük 800-at, mig a békési gazdák­nak 280-at, a kigyósiaknak pedig 120-at küldtek. Az ornszok jókedvüek és vidámak, örülnek, hogy végre hosszú fogság után munkához foghatnak. Hisszük, hogy itt, távol a harcok mezejétől, a békés érintkezésben megfogjuk őket érteni. Szerezzük be búza szükségletünket. A ga- bonanemüek készletének korlátozott mennyisége hívta életbe az ősz óta azt a rendszabályt, amely a kukoricaliszt kötelező használatával elkeserítette az ország fogyasztóinak életét. Csak mostanában, az uj termés közeledtével javult meg némileg a mindennapi kenyerünk, mert a még raktáron levő búzalisztet a hatóságok felszabadították és kiáru­sítják. Nehogy az idén tapasztalt kenyérmizériák panaszok és kellemetlenségek a jövő gazdasági év­ben megismétlődjenek és nehogy ismét rászorul­junk az annyiszor kifogásolt és nem alaptalanul szidott hatósági lisztre, felhívjuk a lakosságot, hogy aki csak teheti, aratás után szerezze be a jövö termésig elegendő gabona szükségletét. Erre módot ad kormánynak rendelete, mely az 1915. évi búza, rozs kétszeres, árpa és zabtermés te­kintetében a következőket rendeli: Minden ter­melőnek az 1915. évi búza, rozs, kétszeres, árpa és zabtermése a közélelmezés és a közszükséglet célszerű biztosítása érdekében zár alá helyeztetik és afelől a termelő csak jelen rendeletben meg­szabott korlátok között rendelkezhetik. A termelő zár alá vett terméséből saját házi és gazdasági szükségletére a jövő 1916. évi augusztus 15-ig szükséges mennyiséget visszatarthatja. A házi szükséglet címén fejenként és havonként a jelen rendeletben említett gabonanemüekbői együttvéve 18 kilogrammot lehet megtartani. — Gazdasági szükséglet címén csak a vetőmag, a természetben kiszolgáltatandó terményheli járandóságok és az állatállomány szükséglete vehető számításba. A zár alá vett termésnek a saját házi és gazdasági szükségletét meghaladó részét a termelő adás­vétel, vagy más módon csak olyanok részére szabad átengednie, akik a rendelet értel­mében a termelőktől ilyen terményeket vásárolni jogosítva vaunak. Aki maga nem termelő vagy akinek sajat házi és gazdasági szükségletét saját termése nem fedezi, az 1915. évi szeptember 15. napjáig jogosítva van saját házi és gazdasági szükségletére annak a törvényhatóságnak a terü­letén levő búzát, rozsot, árpát stb., ahol állaudó lakása, vagy gazdasága van, bármely termelőtől vásárolni. Házi szükséglet cimón a mezőgazdaság­gal foglalkozó fogyasztó csak 18 kilogrammot, más fogyasztó csak io kilogrammot vásárolhat fejenkint és havonkint I9I6. augusztus 15-ig szát mitva azon személyek után, akik a fél háztartá­sában rendszerint természetben ellátást élveznek. Gazdasági szükséglet címén csak a fél vállala­tában alkalmazottak terménybeli járandósága és az igavonó állatok eltartására szükséges mennyi­ség vásárolható. A kormány megengedheti, hogy a városok közélelmezés biztosítása céljából 1915.

Next

/
Oldalképek
Tartalom