Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-09-12 / 37. szám
4 Békés 1915. szeptember 12. Rezsucha Ferencz főhadnagy, Békéscsaba; Dr. váradi Szabó János főhadnagy, Békéscsaba 8—8 K. Ganz Hermanné, Doboz; Pilis Gyula, Doboz 7—7 K. Weisitzky Károly, Doboz; Mertz János, Szatmár 6—6 K. Bán Antal, Doboz; Vidovszky Lászlóné, Doboz; Nemes Lajos, Gerla; Heroldt k. a., Gerla; Blascsok Gyula, Gerla; Fabry Károly és családja, Békéscsaba; Lukács Endre főszolgabíró, Gyula; Fogassy Gyula erdőmester, Borossebes, Herbszt Jenő számtartó, Borossebes 5—5 K. Tokai J. , Gerla; Klein Gézáné, Békéscsaba; Fáj Erzsiké, Mezőkovácsháza 3—3 K. N N-, Békéscsaba, Andrássy Giziké, Békéscsaba; Fára Sándor, Doboz; Krizsán L., Póstelek; Faragó Istvánná, Doboz; Karcsay István, Kígyós; Dr. Hajnal Albert, Kígyós; Egeressiné, Doboz; Jaans k. a., Doboz; özv. Ruszka Istvánná, Doboz; Lukács Tóth József, Doboz 2—2 K. Wagner B. M., Békéscsaba; N. N. Békéscsaba, Domokos I, Békéscsaba; N. N., BekeíCsaba; Bautr Janosné, Doboz; N. N.. Békéscsaba; N N., Békéscsaba; Lénárt tanító, Doboz; Aszalay Gyula, Sir- kadi Béla, Doboz 1 — 1 K. Dobos Erzsiké, Doboz; N N., Békéscsaba; N. N, Békéscsaba; N. N. Békéscsaba; N. N, Békéscsaba; Szombaty Janos, Doboz; N. N., Békéscsaba; Csiszár József, Doboz 80—80 f. N N., Doboz 60 f. — összesen: 273 K 30 f 43 50 éves B) osztályú népfölkelök minden pótdij nélkül háborúra azonnal érvéuyes életbiztosításokat köthetnek az E ső Magyar Általános Biztositó Társaságnál. Felvilágosításokat ad ezen társaság helyi főügynöksége. 264 1—3 Békesfalva. Békésen dr. Sebok Elek békési ügyvéd által megindított mozgalom eredményeként a képviselőtestület tagjai értekezletet tartottak és egyhangúlag elhatározták, hogy a legközelebbi közgyűlésnek ajámani fogják: szavazzon meg 30.000 koronát Békésfalva felépítésére. A képviselőtestület e hó 5-én tartotta meg a gyűlést, mégpedig diszg.yülés keretében. A tanácstermet a Leányegyesület erre az alkalomra szépén feldíszítette. Egyetlen szónok volt csupán : dr. Sebők Elek. Zugó éljenzéssel, névszerinti szavazással, egyhangúlag szavazták meg a 30.000 koronát. Kimondotta a képviselőtestület, hogy a felépítendő községet csak azon esetben óhajtja Békés-falvának elnevezni, ha az a háború történelmi jelentőségű eseményein kívül álló hely, de ha eddigi nevéhez jelentősebb ütközetnek, vagy elesett hősöknek emléke fűződnék, nem tartaná kegyeletesnek más névre elkeresztelni a történelem lapjaira már beiktatott helységet, csupán a régi helységnév elé kívánja községük nevét csatolni örök időkre való emlékezetül, dr. Balázs József mérnök indítványára azon egyetlen határozott kívánsága lesz e nemes áldozatkészséget tanúsító községnek, hogy a fölépítendő kárpáti falu iskolájában a tanítási nyelv magyar legyen. Itt említjük meg, hogy Köröstarcsa község képviselőtestülete is 1000 koronát szavazott meg a kárpáti falvak felépítésére. A gyomai báró Wodiáner-féle árvaház abból a célból, hogy jövedelmét fokozza és hogy a változott viszonyok következtében előállott nagy drágaság folytán felmerült több költségeket viselni képes legyen, az alap tulajdonát képező egyik ingatlanrészt 36000 koronáért eladta. A vonatkozó adásvételi szerződést a felügyeletre hivatott törvényhatósági bizottság jóváhagyta és megerősítette az eladást véglegesen a belügyminiszter is. A vételár tekintetében úgy a törvényhatóság mint a belügyminiszter azt kívánja, hogy az állampapírokba fektettessék. A napipiacokon való árusítás tárgyában a kereskedelmi miniszter kimondotta, hogy iparcikkeket napipiacokon nem szabad árusítani. Ezen tilalom alól csak azokkal szemben van kivételnek helye, akik már régebb idő óta űzték ezt a foglalkozást és ha az eltiltás következtében megélhetésük lenne az illetőknek veszélyeztetve. Ellenben országos és hetivásárokon iparigazolvány alapján iparcikket árusítani szabad, továbbá élelmi cikkeket, kerti és mezei terményeket és tűzifát országos és hetivásárok alkalmával és még napi piacokon is, minden külön engedély nélkül lehet árusítani, Az iparostanoncok ügyében a kereskedelmi miniszter utasította az elsőfokú iparhatóságokat annak figyelembevételére, valamint annak ellenőrzésére, hogy az iparosok a tanoncaiknak kötelesek vasár- és ünnepnapokon annyi időt rendelkezésre bocsájtani, hogy kötelezettségeiknek és érzületüknek eleget tehessenek. Külföldiek iparigazolványa. A kereskedelmi miniszter kimondotta, hogy külföldiek hazánkban csak abban az esetben kaphatnak iparigazolványt vagy iparengedélyt, ha előbb lakhatási engedélyt nyernek. Azesetben azonban, ha valamely külföldi vállalatot magyar állampolgár vezeti, vagy ha valamely közkereseti vagy betéti társaság külföldi tagja csupán tőkéjével vállal érdekeltséget, azesetben nem szükséges, hogy az illető az országban lakjék. Közigazgatási bejárás. A kereskedelmi miniszter a Békéscsabai és Kétegyházi állomások mellett levő pályarészek második vágányának közigazgatási pótbejárását, dr. Fináczy Béla miniszteri tisztviselő elnöklete alatt e hó 21-ik napjának és pedig Kétegyházára nézve d. e. 8 és Va mig Békéscsabára nézve ugyanaznap d. e. 11 órájára tűzte ki a vasúti állomásoknál való összejövetellel. A hortobagy berettyóhid újjáépítésé. A Jász- kunszolnok és Békésvarmegyek határán elvonuló Hortobagy-berettyóhid annyira rósz állapotban van, hogy annak fele része a közlekedéstől elzáratott, illetőleg annak esak egyik oldalán van megengedve a közlekedés. Ily körülmények kötött a híd újjáépítése sürgősen szükségessé vált, Jasz- nagykunszolnok vármegye alispánja ezért a múlt hó 25-ik napjára a helyszínére eljárást tűzött ki, amelyen a m gjelentek egyhangúlag kijelentették, hogy a kérdéses hid újjá építése elodázhatatlan. A hidat a társulat építette, fentartasra pedig Karczag és Füzesgyarmat községek vannak kötelezve. Abban a tekintetben azonban, hogy az ui híd építése kinek a terhe, vagy hogy kik tartoznak annak építéséhez hozzájárulni, a rmgjele érdekeltek megallapodasra nem jutottak, mert a költségeket senki sem vállalta. Ily körülmények között az érdekeltséget hatóságilag kell megállapítani. Azonban addig is mig ez megtörtén’k, a üld újjáépítése tárgyában a szükéges intézkedések m-gteendők, mi végből a tervek és költségvetés elkészítendők és a közigazgatási bejárás a kereskedelmi minisztertől soronkivül kérelmezendő. Magán értesülés szerint a szóban levő hid építését a miniszter fogja viselni, mert az érdekelt allami hivatal utasítva van, hogy a híd építési költségeit vegye be az állami költségek terhére kiépítendő műtárgyak sorozatába. Színészet. Alig kezdődött meg az idei második színi évad az Erkel-szinkörben, már be is fejeződött. Bármennyire szüksége lett volna a társulatnak egy kiadós pót-évad bevételére — és pedig jobban, mint egy emberöltő alatt bármikor — tovább folytatni az előadásokat nem lehetett. A színház csak úgy tátongott az üreségtől majdnem minden este. Hiába voltak a művészies előadások; — hiába minden igyekezet és hiába minden buzdítás lapunk hasábjain : a közönség távol maradt. És bár nehéz szívvel de színészeink belátták, hogy reménytelen az igyekezetük. Közönséget nem tudnak színházba csalni, annyira nem, hogy a napi kiadás fedezésére szolgáló bevétel is sokszor fenyegetve volt, már pedig ráfizetni — most, azt igazán nem érdemes kockáztatni. így történt, hogy e hó 8-án szerdán végleges elhatározás lett, hogy több előadás nem lesz. Ezt Sümegi Ödön az esti előadás egyik felvonás közében a közönségnek ki is hirdette. Mi szerettük volna legjobban, ha ez máskép történhetett volna. De a közönségnek is van mentsége, A világháború zivatara elseperte a béke biztonságának tudatát s a bizonytalan érzések komor hangulatát ültette helyébe. Sok helyen csapás és bánat súlyosodon a családra, melynek minden tagja az elveszett hozzátartozót siratja; megnehezültek az életviszonyok s egy terhes téli időszak áll előttünk aggodalmas bajaival. így nem csoda, ha társulatunk Szeged felé fordul jó reménységgel, a hol egy nagy közönség bőségesebb erői bizonyára jobban támogatják. De az elválás csak a mielőbbi viszontlátásig, a néhány hónap múlva bekövetkező diadalmas békéig történik, a mikor tomboló örömmel fogadjuk majd társulatunk kiváló és szeretett tagjait. Müvószestet rendeztek szombaton este. Ebben a szezonban immár a harmadikat A színház nézőtere azonban sajnos, a megnézésre nagyon is érdemes műsor dacára is félig sem népesült be A kabaré est műsorán szerepelt a színháznak úgyszólván minden tagja, a zenekart is beleértve. Mindjárt az első számban Almássy Endre igazgató hatásos, művészi szavalatában gyönyörködhettünk. Gyóni Gézának, a háború óta felszínre vetődött izmos tollú poétának és Ady Endrének szép költeményét mutatta be A színészeknek a háború óta speciális szerepükön kívül, más szerepkörben is otthonosoknak kell lenniök, amit az is bizonyít, hogy a drámai szendének szerződött Asztalos Mici kabaré dalokat énekelt közmegelégedésre, sikerrel Sümegi uj magyar dalai nagyon tetszettek. Lázár Mária a társulat elegáns megjelenésű uj tagja egy megható kis dramolettet énekelt egy szerelmes apródról, lágyan csengő kellemes hangján, amit a meleg tapsviharra vigabb dologgal is meg kellett toldania. Sokat mulatott a közönség a Solymossy, Kórmendy és Bende által előadott háború tudós Konrádok cimü groteszk tréfán, amely próbára tette á nevető idegeket. Azután egy rövid jelenet következett, három szereplővel: Asztalos Mici Bende és Ungvárival, amelynek főérdeme, mint a konferanszié találóan mondta, hogy nagyon rövid volt. Hantos Irma elragadó bajjal szavalt egy idillikus verset, a mindig újat produkáló Miklóssy Margit pedig zajos sikert ért uj kupiéival Gazdy Aranka egyéniségének megfelelő komoly költeményt Kiss József örökbecsű müvét: A rabasszonyt szavalta el nagy drámai erővel és megérdemelt tetszésnyilvánítások mellett. Déry Rózsinak meg kellett ismételnie kedvesen énekelt kupiéit és sok tapsot kapott Kohári Klári két kabaré daláért Hilbert Janka kiváló kólóra- túránk gyönyörű levél áriája most sem tévesztette el a hatást a müértő közönségnél. Bende László müdalait is szívesen hallgattuk, úgyszintén Záborszky Mariska ügyes táncát is figyelemmel szemlélte a közönség Solymossy Sándor kupiéinak a hálás közönség sokat tapsolt. Befejezésül a Háromszög cimü vígjátékot ismételték meg G'ómóry Vilma Szegő és Kórmendy. Ez az ügyesen konstruált, fordulatos vígjáték, amelyet már méltattunk, ezúttal is nagyon tetszett. Elismeréssel szólhatunk a zenekar pompás számairól és Forray Aladárról noha csak mint színészről, mert mint konferensziér a gyulai disztingvált ízlésű közönség színvonalának nem felelt meg Itt előkelőbb tónushoz vagyunk szokva. Vasárnap este a rég nem látott Próbaházasság énekes bohózaton kacagott a megint csak kis számú közönség. A tátongó üres padsorok azonban nem hangolták le a bohém lelkületű színészeket, mert a színpadon olyan jókedv uralkodott, mintha éppen akkor egy havi gázsit osztottak volna szét közöttük. Különösen a nézőtérre is leszürődő Ínycsiklandozó illatú borjú pörkölt és túrós csusza „bekebelezése“ ment végbe derűs hangulatban. Solymossy, Miklóssy, Déry Rózsi Sümegi Ödön Matány Ocskay pedig valóságos kabinetalakitást nyújtva kitünően bonyolították a mulatságos darabot és sok taps kísérte a kacagtató fordulatokat. Déry Rózsi pajzán magyar dalai nagyon tetszettek és Sümegi nótáival, különösen a Kossuth nóta hangulatos eléneklésével a szivek mélyéig megragadta a publikumot. Gazdy Aranka (Zsuzsána) a szimpatikus, jólelkületü parasztasszonyt tökéletes élethüséggel jelentette meg partnere Ungvári Mór pedig a zamatos magyar paraszt ember szerepét szintén a lehető legjobban játszotta meg. Mint mindig, csinos és bájos volt a kávémérőnő személyesitője Kohári Klári és jók voltak Asztalos Mici valamint Ferenczi Frigyes is. Hétfőn este a szivünk fájt A kiskirály előadásán, hogy csak itt ott lézengett valaki a padsorokban és páholyokban. A nézőtéren ülő színészekkel és jegyszedőkkel együtt nem voltak többen, mint hatvanan s a karzaton is nagyon kevesen ültek. A színkör fennállása óta még talán egyetlen előadás sem volt ennyire néptelen. Ennek dacára a színpadon a legtul- zottabb lelkiismeretességgel játszották és énekelték végig a szép zenéjü operettet A címszerepet mint a tavalyi bemutatókon, úgy most is Sümegi Ödön játszotta, elegánsan és szépen. Déry Rózsi és Hilbert Janka gyönyörűen énekelte a pompás melódiákat, Solymossy Sándor (Hűek) mókáin szívből kacagott a nézők kis csapata. Berenczy Frigyes a rendőrfőnök szerepében jó volt és ügyes volt Záborszky Mariska és Rózsa Jenő tánckettőse. Pompás volt a zenekar összjátéka, annak dacára, hogy mindössze egy próbát tartották előadás előtt.
