Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-10 / 2. szám

4 Békés 1915 január 10. barátjának, a levélből a következő sorokat kö­zöljük : Przemysl körül harcolunk és igy, ha levelem idejekorán megkapnád, ezt repülőgépen továbbították, amit egy baj társam közvetít nagy protekció folytán. Przemysl várait védelmezzük. Egy óriási hegy tetején vagyunk beásva, szem­ben 8—900 méterre egy másik hegyen a musz­kák hasonló helyzetben és igy küldözgetjük egy­másnak a vígan fütyörésző gyilkos kis ólomgo­lyókat. Már ötödik hónapja, hogy harcban va­gyunk s eddig 47 ütközetünk volt (nemsokára jubilálunk) s hála a Mindenható jó Istennek, eddig szerencsésen megmenekültem. Körülbelül hat héttel ezelőtt a jobb lábam combjába kap­tam egy lövést, de oly szerencsésen, hogy azt mindenki megcsodálja. Ahogy a zsebeim tele voltak tölténnyel, a golyó előbb oda ütődött s igy elveszett ereje folytán csak egy kis sebet okozott, ami egy hét alatt begyógyult. Ha időd megengedi, irj meg minden újságot, de csak akkor, ha majd a lapokban olvasod, hogy Prze­mysl várai fel vannak mentve, mert addig nincs postaközlekedés, vagy ha te is repülőgépen küld- heted. Államsegély. A gyomai statusquo ante izra­elita hitközség templomának helyreállítására 300 korona államsegélyt kapott a vallás és közokta­tásügyi minisztertől. A csorvási hadbavonultak javadalma. Csor­vás községből többek között egy aljegyző, egy segédjegyző és az állatorvos vonultak hadba. A képviselőtestület a régóta hiányzó munkaerők pót­lására megengedte, hogy egy jegyzői oklevéllel biró helyettes alkalmaztassák. Kimondotta egyben azt, hogy a községi állatorvosnak fizetését, aki már augusztus óta a harctéren van és aki mint tiszt havidijat élvez, január hó 1-től kezdve be­szünteti, különös tekintettel arra, hogy családta­gok eltartása nem terheli. A hadbavonult aljegyző és segédjegyző fizetését szintén beszüntette a köz­ség az említett időtől kezdve és nevezettek csa­ládját államsegélyre utalta, de nagy kegyesen kimondotta, hogy az államsegély és a nevezettek fizetése, valamint lakbére közötti külömbözetet, ajándékképpen folyósítja a családtagok részére. Csorvás községnek szóban levő határozatának helyessége — nézetünk szerint — még jogi szempontból is vitatható, de egy olyan jómódú községtől mint Csorvás, mindenesetre igen mél­tánytalan és az aljegyző és segédjegyző részére, kik a katonaságnál csak napi zsoldat kapnak, még lealázó is. Tudomásunk szerint a többi köz­ségek a hadbavonult községi alkalmazottakkal szemben arra az álláspontra helyezkedtek, amelyet az illetők, azokért a kimondhatatlan szenvedése­kért és veszélyekért, amelyeknek ki vannak téve joggal elvárhatnak és pedig annál nagyobb mér­tékben, minél hosszabb idő óta teljesitik haza- fiúi kötelességeiket. Halálozás. Régi jó ismerősünk Szabó Pál nyug. uradalmi gazdatiszt haláláról veszünk gyász- jelentést. A boldogult, aki évtizedeken át gróf Wenckheim Antal örökösei benedeki uradalmának volt ispánja, még a 80-as években vonult vissza s költözött el városunkból, sok szimpátiát hagyva maga után. Magas életkort ért, 84 esztendőt és csendes visszavonultságban élte le Nyáregyházán élete alkonyát. Halálát özvegye, két gyermeke s kiterjedt rokonsága fájlalja. Nyugodjék békében ! Veszedelmes lórugás. Gügyéié János oros­házi lakos f. hó 5-én reggel, mint kocsis a rekvirált kocsik egyikén kifelé hajtott a község­ből, miközben egyik lova kirúgott a hámistráng­ból. Gügyéié leugrott a kocsiról, hogy a lovon segítsen. Amint lehajolt, egy mellette elhaladó ló úgy fejbe rúgta, hogy a szerencsétlen ember eszméletét vesztve összeesett. Beszállították a vásárhelyi közkórházba, hol megoperálták. Betörések. Csabán az ó-esztendő utolsó és az újév első napján egy-egy betörés történt. Sylvester éjjelén Grünberger Hermann üzletének kirakatát törték föl ismeretlen tettesek s onnan elvittek minden mozdithatót: cognacot, rumot, borokat stb. s azután odébb áltak. Elsejétől máso­dikára virradó éjjelen Kardos Jakabné üzletébe hatoltak be a padláson keresztül s onnan elvittek a betörök sok szivart, cigarettát, butelliás boro­kat. A kasszát is kiürítették. A rendőrség keresi a vakmerő betörőket. Csütörtökön virradóra ismét kettős betörés történt. A Vasut-utcában a Yiski Testvérek vaskereskedése és Adler Lajos mesgyés cipőkereskedésáben. A betörő valószínű­leg még a délután folyamán a padlásra hatolt és éjszakán át mindkét üzlet menyezetés átfúrta Az üregen behatolva, a két üzletből sok portékát, illetőleg lábbelit lopott el. Pénz csupán szűkén volt a bolt fiókokban, alig pár korona. Ugyancsak, másodikéra virradó éjjelen a csabacsüdi uradalmat is meglátogatta egy betörő banda. Az uradalom pénztárhelyiségének falát kibontva behatoltak a pénztárhelyiségébe, honnan a Wertheim kasszát kihurcolták a mezőre. Itt a kasszát megpróbálták felnyitni, de az nem sikerült. így az uradalmat nagyobb kár nem érte. A csendőrök nyomoznak a kasszabetörők után. A »nagy legény« vége. Öcsöd a történet színhelye. Nagy legény volt a községben Dezső Benedek mészáros és hentes segéd. Fiatalos szi- lajsággal mulatott, szeretőket tartott, élte vilá­gát. A korcsmában száz száll gyertya és száz icce bor kellett neki, de bizony a multév októ­ber 21-én megesett vele, hogy a korcsmáros Dezső Sándor, mikor kiszolgáltatta a 100 icce bort vagy talán ennél kevesebbet, a bor árát kérte. Am sem a régi betyár virtus és regényesség nem tűri a készpénzfizetést, sem a Dezső Benedek becsülete azt, hogy tőle mások elolt fizetést kér­jenek. A nagy legény tehát veszekedést kezdett Dezső Sándor korcsmárossal és mert az nem igen hagyta magát, kiment az utcára s a túlsó oldalról 3 revolverlővést intézett Dezső Sándorra aki épen a korcsmát akarta bezárni és az ajtó­ban állott. Szerencsére a golyók nem találtak. Epen javában folyt e miatt a bűnügyi eljárás Dezső Benedek ellen, mikor hire jött, hogy me­gint baj történt Öcsödön és megint Dezső Bene­dekkel. A derék mészáros és hentes segéd ugya­nis csapta a szelet Szilágyi Eszter körül. Evek óta udvarolt a leánynak, ki azt szívesen fogadta s bele élte magát abba a gondolatba, hogy De­zső Benedeknek lesz a felesége. Utóbbi időben azonban Dezső Benedek elhidegült a leánytól, ki azt észrevette s egy egész életre szóló boldog­ságot látott ezzel összeomlani. Egy ideig próbál­gatta a legényt magához visszatéríteni a leány, de hiába. S ekkor a csalódás és a falubeliek előtt érzett az a szégyene, hogy régi udvarlója csaknem jegyese őt elhagyta, végzetes elhatáro­zásra ragadta. Egyik rokonától valami ürügy alatt elkérte a revolverét, és a múlt év december hó 30-án az utcán Dezső Benedeket lelőtte, — Azután hazaszaladt és önmagát lőtte meg. Ez- ideig egyikük sem halt meg. A Mandorf-f éle gőzfürdő hétfőn, folyó hó ll-én kazán- tisztítás miatt zárva lesz. Közgazdaság. Árlejtés a vármegyénél. Békésvármegye ár- lejtező bizottsága f. hó 5-én Ambrus Sándor al­ispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen fel­bontotta azokat az ajánlatokat, amelyek az al­tiszti és szolgai ruházatra beadattak. Ajánlatot adtak be : Spitz Bernát budapesti cég 3002 ko­rona, Kertész Gyula gyulai iparos 4327 korona, ifj. Jeszenszky Béla gyulai iparos 4229 korona ajánlati összeg mellett. Az árlejtező bizottság azonban az ajánlatok felett nem határozott, mert a két első helyen nevezett ajánlattevő nem a versenytárgyalási hirdetményben megjelölt minták szerint tette meg az ajánlatát s ezért felhívta őket, hogy ajánlataikat — a vászonnemüek ki­vételével a hirdetményben megjelölt minták sze­rint tegyék meg, ha nem is ugyanolyan szövet­ből, de legalább ugyanolyan szinü és finomsági fokú kelméből. A vászonnemükre pedig kimon­dotta a bizottság, hogy mivel a Spitz Bernát ál­tal küldött »Makó« szinü vásznat jobbnak találja az eddigi használtnál, ezért a másik két ajánlat­tevőt is felhívja, hogy idevonatkozó ajánlataikat ilyen vászonból tegyék meg. E. hó 7-én tartott árlejtésen a papír és irodai szükséglet szállítását 1422 kor. árban, az egyedüli ajánlatott tett Do- bay János gyulai cég, mig a gyertyák szállítását a gyulai tisztviselő szövetkezet kapta meg. Csizma rendelés. A katonai kincstár — a tett ajánlatok alapján — a békésmegyei iparosok­nál a katonaság részére szükséges parasztcsizmák­ból az alábbi megrendeléseket ' tette. A békés­csabai iparosoknál 600, a gyulaiaknál 400, a tót- komlósiaknál 360, az orosháziaknál 5000, (ezek­nek nagy része már raktáron van) a békésieknél 400, a szarvasiaknál 1000, a körösladányiaknál 100 pár csizmát páronként 32 koronáért, mig a mezöberényi iparosoknál 235 pár csizmát páron­ként 30 koronáért rendelt meg, illetőleg vásárolt. A gabona árak maximális árának meg­állapítása tárgyában hozott ármegállapitó bizott­sági határozat ellen, mint megírtuk, több rend­beli felebbezés adatott be, nagy részben az árak leszállítása, mig a malmok, az árak emelése érdekében adtak be felebbezést. A kereskedelmi miniszter a felebbezések folytán a maximális árakat az egész vármegyére egyöntetűen — tehát nem járásonként — a következőképen állapította meg. Búza 39 Kor. 50 fillér, rozs 32 kor., árpa 26 kor. 50 fillér, tengeri 21 kor. Ezek szerint a rozs ára általában felemeltetett 30 korongról 32 koronára, a búzáé egyes járások legalacsonyabb 38 kor 50 fillér ára helyett 39 korona 50 fillérre, az árpáé az egyes járások legalacsonyabb 23 korona 50 fillér ára helyett 26 korona 50 fillérre vagyis az egyes járásokra 26 koronában meg­állapított legmagasabb ár is felemeltetett, a tengerinél az egyes járások 21 korona 50 filléres maximális árait tekintve 50 filléres leszállítás van. A búza áránál figyelembe véve az egyes járásokban megállapított legmagasabb 39 korona 50 fillér árát, emelkedés nincs. A békéscsabai tartalékraktárhoz vezető ipar- vágányu vasút elkészülvén, annak mütanrendőri bejárása a tegnapi napon tartatott meg, a vasúti és hajózási főfelügyelőség kiküldöttjének veze­tése alatt. A Sebeskörőzs védtöltései. Szeghalom és Vésztő községek határain mindkét parton oly rossz állapotban vannak, hogy azoknak ujjáéoi- tése feltétlen szükségessé vált, mivel már a tavalyi árvizek alkalmával csak a legnagyobb erőfeszítések kifejtésével lehetett a katasztrófát megelőzni. A társulat, amely túlnyomó részben biharmegyei érdekeltségekből áll, nem szívesen bár, de mégis hozzáfogott a múlt év őszén a földmivelésügyi miniszter sürgetésére, a kérdéses töltések újjáépítéséhez. Azonban, amint tudva van, a kérdéses munkálatoknál dolgozó 500 munkás között a kolera kiütvén, a vármegye al­ispánja a munkálatok további folytatását be­szüntette és azt csakis azzal a feltétellel volt hajlandó megengedni, ha az általa megszabott közegészségügyi feltételek szigorú betartásával fognak a munkálatok folytattatok Az alispán által megszabott súlyos, de a viszonyok által felette indokolt feltételeket a társulat igazgató-főmérnöke először elfogadta, később azonban kérte magát a társulat azok alól felmentetni azon az alapon, hogy a megszabott feltételek betartása esetén a munkálat igen sokba kerül. Az alispán erre azonnal jelentést tett a földmivelésügyi miniszter­hez, hogy a társulatot a munkálatok elvégzésére szorítsa rá. A társulat ezután azt kérte, engedje meg az alispán, hogy biharmegyei munkásokat alkalmazzon a munkálatnál, akik naponta haza fognak menni. Ehhez azonban, amint előre volt látható, Biharmegye alispánja nem járult hozzá. Ily körülmények között Békésvármegye alispánja

Next

/
Oldalképek
Tartalom