Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-03-07 / 10. szám

4 Békés 1915 március 7. 800 koronához szeretett volna hozzájutni. A 800 korona meg is volt, abban a szekrényben, ame­lyet a rablók átkutattak, de szerencsére nem találták meg és igy E. Papp Jánosnak mintegy 200 korona kára lett. A tettesek kiderítése vé­gett, a nyomozást megindították. Három baleset. Orosházán Öhlschläger Márton baromfikereskedőnek Görbics Mihály nevű 44 éves kocsisát f. hó 2-án az istálló takarítása közben egyik ló arcba rúgta, súlyos sérülést szenvedett. — Ugyanakkor Békésen a Wenck- heim grófi uradalom alkalmazásában álló Takács Imre 20 éves béres egy ló által vontatott lőré­ről leesett és a megrakott lóré kerekei a lábán keresztül mentek. A béres lábtörést és zuzódá- sokat szenvedett. — Március 3-án a kétegyházi uradalomban a jószág etetése közben, Andrási András 19 éves béresnek egyik ökör szarvával kiszúrta a jobb szemét. Mindhárom sérültet a békésmegyei közkórházba szállították be. Veszteglő kórház Öcsödön. Öcsöd község képviselőtestülete elhatározta, hogy az öcsödi függetlenségi kör helyiségében, amelyet a veze­tőség erre a célra átengedett — 30 ágyas ^vesz­teglő kórházat állít fel a járvány kórház pénztá­rának terhére. Utasította a képviselőtestület en­nélfogva az elöljáróságot, hogy az említett helyi­ség megfelelő felszerelését foganatosítsa illetőleg, a szükséges tárgyakat szerezze be. Mivel pedig a község által kiképzett két egészségügyi rendőr katonai szolgálatra behivatott, kimondotta a kép­viselőtestület azt is, hogy két egyént a fertőtle­nítő tanfolyamra kiképeztetés végett Budapestre felküld. A szóban levő kórház fel lesz szerelve egy Bakovszky féle fertőlenitő géppel is, illető­leg annak beszerzése az elöljáróságnak szintén meghagyatott. A békési „Háborús délután“ jövedelme. A békési főgimnázium és polgári leányiskola együt­tesen nagyszabású »Háborús délután«-t rendez­tek, melynek első előadása febr. 21-én, második előadása pedig február 28-án volt a főgimnásium tornatermében. Az előadások óriási sikerét leg­jobban mutatja, hogy a rendkívül mérsékelt be­lépődíjakból a két előadáson 653 korona folyt be, melyből mint tiszta jövedelem : 491 kor. 88 fillér jut a békési kisegítő katonai kórházaknak. Tűz. Békésen f. hó 2-án este 7 órakor le­égett a Holcsik Imre tulajdonát képező, Posta­utca 58. számú nádfödeles ház. A tüzet eddigi megállapítás szerint gondatlanság okozta, mert a vizsgálat a kéményen 3—4 cm. nyílást talált, amely közvetlenül érintkezett a nádtetővel. A ház éjjeli mulatóhely részére volt bérbeadva, mely épen régi helyiségének leégése miatt költözött ide, s igy rövid idő alatt másodszor vált haj­léktalanná. A kár 1400 korona. A Gyulavidéki Takarékpénztár Részvénytár­saság február hó 28-án délelőtt 10 órakor tar­totta meg dr. Márky János elnöklete mellett 15-ik évi rendes közgyűlését, melyen 30 részvényes jelent meg 1093 részvény képviseletében. Elnök üdvözölvén a megjelent részvényeseket, megálla­pítja a közgyűlés szabályszerű összehívását, azt határozatképesnek jelentvén ki, megnyitja. A jegy­zőkönyv vezetésére Stern László intézeti cégve­zetőt, annak hitelesítésére Weisz Mór és Scherer Benedek részvényeseket kérte fel. A közgyűlés az igazgatóság jelentését, mely a társaság ügy­menetéről minden irányban kellő tájékozást nyújt, felolvasottnak tekintette és úgy ezt, mint a fel­olvasott felügyelő-bizottsági jelentést tudomásul vettej az 1914. évre vonatkozó mérleget, veszte­ség-nyereség számlát jóváhagyta és az annak alapján kimutatott 61746 K 63 fillér tisztanyere­mény felosztására nézve az igazgatóság javaslatát elfogadta. E szerint 5000 drb. részvény után osztalékra 10 K, 50,000 K a tartalékalap java­dalmazására 5095 K 12 fillér, a nyugdíjalapra 509 K 51 fillér, a tisztviselők alapszabályszerü jutalékára 2038 K 05 fillér, jótékonycélu ado­mányokra 500 K, a tisztviselők és szolgák jutal­mazására 1815 K, fordítandó mig az 1915. év eredmény számlájára 1788 K 95 fillér átvitele- zendö. Elhatároztatott, hogy a szelvények március 1-től kezdve váltandók be. Ez után a közgyűlés a felügyelő-bizottság választására tért át. A sza­vazatszedő bizottságban Mérey Gyula elnöklete alatt Bandhauer György és Anuló Pál részvénye­sek küldettek ki. A választás titkos szavazás ut­ján történt és annak eredményét elnök hirdette ki. Felügyelő bizottsági tagul megválasztattak: Karácsonyi Károly, Braun Vilmos, dr. Stojanovics Szilárd és Maki Ardelean Demeter eddigi fel­ügyelő bizottsági tagok három évi megbízatás­sal, mindegyik 919 szavazattal. Több tárgy nem lévén, elnök megköszönte a részvényesek érdek­lődését és a közgyűlést berekesztette. Az aratási szerződések, mely más években ebben az időben már nagyrészt megköttettek, az idén csekély kivételektől eltekintve, a vármegyéd ben még sehol sem jöttek létre a munkaadók és munkások között. Ennek a körülménynek egyik oka kétségtelenül az, hogy a háborús állapotok nagy mennyiségű munkást vontak el, így tehát a munkás kínálat nagyon megfogyott. Mindennek dacára maradt elég munkás, akik aratás szerző­déseket már köthettek volna. Hogy azt mégsem tették, az abban leli magyarázatát, hogy a mun­kások ki akarják használni a helyzetet és csakis magas munkabérek mellett hajlandók elszerződni. Az a törekvés, hogy tekintetbe véve a minden téren ijesztő mérvben előállott drágaságot, a munkások is magasabb munkabéreket óhajtanak elérni — érthető, ezért feltétlenül nem elitélendő, de a munkaadóknak is megértve a helyzet köve­telményeit, — nem volna szabad oly szűkkeblű álláspontra helyezkedni, amint az sok helyen ta­pasztalható, hanem kölcsönös méltányossággal meg lehetne találni azt a közép utat, amelyen haladva, a munkaadók és munkásoknak érdekei találkozhatnának. Az igaz, hogy amennyiben an­nak szüksége előáll, gazdasági munkálatokra köz­erő gyanánt is ki lesznek rendelhetők a munká­sok a hatóságilag megállapítandó maximális mun­kabérek mellett, azonban nagyon kívánatos volna, hogy ennek az utolsó eszköznek igénybe vételére ne legyen szükség. A vármegye állategészségügyének múlt évi szolgálatáról és állapotáról a törvényhatósági fő­állatorvos jelentéséből az alábbi érdekesebb ada­tokat közöljük : A vármegye területén a törvény- hatósági főállatorvoson, hét járási m. kir. állator­voson kívül az állategészségügyi szolgálatot 22 községi, egy városi helyhatósági és 6 magán állatorvos látta el. A ragadós állati betegségek közül az alábbiak fordultak elő : Lépfene fellépett 5 járásban. Megbetegedett 7 drb ló, 36 drb szarvasmarha, egy juh és két drb sertés, elhul­lott valamennyi. A gyomai, szarvasi és szeghalmi járásban fellépett lépfenére ki van mutatva, hogy annak oka a Körözs folyó árterében levő közlegelők­ben keresendő. Az itt fellépett lépfene betegsé­geknél ugyanis kóros elváltozások voltak az emésztő csatornában kimutathatók, ami a takar­mány vagy talajvíz fertőzése mellett bizonyít Veszettségben elhullott és kiirtatott a vármegye területén a múlt évben 377 eb, 11 macska és 1 sertés. Takonykórban megbetegedett 34 drb ló, amelyek közül kiirtatott 17. Ragadós száj és kö­römfájás behurozoltatott Békéscsaba, Doboz és Vésztő községekben. A betegség lefolyásának gyorsítása céljából szájrói-szájra való oltások történtek jó eredménnyel. Ebben a bajban meg­betegedett 7779 drb szarvasmarha, 315 juh. 5623 sertés, meggyógyult 6951 szarvasmarha, 315 juh, 5518 sertés, elhullott 13 drb szarvas- marha és 105 drb sertés. A sertésorbáneban megbetegedett állatok egy éven alóliak voltak A megbetegedett 160 sertés közül 119 drb hul­lott el. Védőojtás 13378 állaton foganatosíttatott. A sertés pestisben megbetegedett 2961 drb állat, elhullott 1586 drb. A vármegye területén levő közvágóhidak közül egyetlenegy sem felel meg a normál terveknek. Az átalakítások illetőleg az uj vágóhidak építése iránt a megfelelő eljárások folyamatban vannak. A vármegye területén 14 gyepmesteri telep van, ezek azonban desinfektor- ral nincsenek ellátva. Körösladány és Füzesgyar­mat községekhez tartozó egy-egy gazdaságban hullaégető kemence van felállítva. Háború és kertészet. Ne csak azok szol­gálják a hazát, kik az ellenséggel küzdenek, ha­nem mindannyian, akik itthon maradtunk s ott­honunkat, kicsi vagy nagyobb kertünket élvez­zük. A háborús események folytán tavasszal lé­nyegesen kisebb lesz a zöldségnemüek, s igy mindenféle friss főzelék behozatala. Ez annál sú­lyosabban fog érinteni bennünket, mert hiszen akkorára a konzerv- és hüvelyes főzelékek, vala­mint a rizskása a hadbanállók nagy fogyasztása folytán nagyjában elfogytak. Hazafias munkát végzünk tehát, ha az élelmiszereket lehetőleg szaporítjuk. Mindenki, akinek kertje és alkalmas berendezése (üvegháza, melegágya) van, köteles-, ségének kell, hogy érezze, hogy ezeket főzelék termelésre már jókor kihasználja. Nemcsak hogy önmaga jut ezáltal friss főzelékhez, amelyet kü­lönben drága pénzen kellene vásárolnia, hanem még vásárra is küldhet, amiáltal a közélelmezés­hez hatásosan hozzájárulhat. A következő főzelé­keket lehet már mostan bevetni: kelvirág, kel, karalábé, saláta, nyári-endivia és hónapos retek. Ezek a zöldségnemüek meleg, félmeleg üveghá­zakban és melegágyakban jól tenyésznek. Sárga­répát, petrezselymet, hagymát, feketegyökeret, parajt kedvező időjárás esetén már február hó­napban szabad-földbe lehet vetni. Ha a borsót januárban faládikába ültetjük márciusban már bátran kiültethetjük a szabadba. A kelvirág, ká­poszta és kel áttelelt palántáit márciusban kiül­tethetjük a szabad föld barázdáiba. Burgonya könnyen csíráztatható és a kert védett helyeire kiültetve hamarább használható. Hogy lehetőleg korán nagymennyiségű zöldséget termeszthessünk, főleg a meleg ágyakra kell különös súlyt fektet­nünk. Nagyon kevés befektetéssel itt nagy ered­ményt érhetünk el még kis kertünkben is. Akár­milyen egyszerű deszkaláda ablaküveggel és ele­gendő ló és tehén trágyával (amely továbbra is földünk előnyére válik) megfelel ennek a célnak. Az ablaküveg helyett szükség esetén olajos v. zsíros papírral bevont fakereteket is használha­tunk. Kertecskénk vagy kis földünk, mely eddig csak örömünkre szolgált, járuljon hozzá most családunk és ha lehet embertársaink megélheté­sének megkönnyítéséhez. Előrelátó beosztás, sze­retetteljes gondosság is szép eredmények eléré­séhez vezet. Felvilágosítással és tanáccsal min­denkor szívesen szolgál a „Női-segély a háború­ban“ Gyümölcs és főzelék alosztálya Budapest II. Ákos utca 16. A gabonarekvirálás Gyulán. Mint a falra­gaszok jelezték, február 26-án megkezdődött Gyulán s egyidejűleg a gyulai járás községeiben is a búza, rozs, árpa és zab készletek rekvirálása, vagyis az említett gabonanemüeknek a hatósági­lag megállapított legmagasabb áron való kisajá­títása. A kukorica és lisztkészletek összeírása egyelőre még nem történik meg. A rekvirálási műveletet a város részéről lanczik Lajos rendőr- főkapitány vezeti, a földmivelésügyiminiszter pe­dig annak foganatosításával König Ferencet, a Strasser és König budapesti gabona nagykeres­kedő cég beltagját bízta meg. A gabonakészletek összeírását és lefoglalását az ország közélelmezé­sének aratásig való biztosítása tette szükségessé és célja csupán az, hogy a kenyérmagvakat elve­gyék onnan, ahol felesleg van és odaadják, ahol szükség van rá, vagyis az ország területén belől a nép szükséglete szerint arányosan elosszák. A gabonanemüek összeírására a rendőrfőkapitány négy összeíró küldöttséget állított össze, akik a város különböző részében házról-házra járva megállapították a készleteket, a hirdetményben foglaltak szerint kiszámították, hogy minden csa

Next

/
Oldalképek
Tartalom