Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-03-07 / 10. szám
4 Békés 1915 március 7. 800 koronához szeretett volna hozzájutni. A 800 korona meg is volt, abban a szekrényben, amelyet a rablók átkutattak, de szerencsére nem találták meg és igy E. Papp Jánosnak mintegy 200 korona kára lett. A tettesek kiderítése végett, a nyomozást megindították. Három baleset. Orosházán Öhlschläger Márton baromfikereskedőnek Görbics Mihály nevű 44 éves kocsisát f. hó 2-án az istálló takarítása közben egyik ló arcba rúgta, súlyos sérülést szenvedett. — Ugyanakkor Békésen a Wenck- heim grófi uradalom alkalmazásában álló Takács Imre 20 éves béres egy ló által vontatott lőréről leesett és a megrakott lóré kerekei a lábán keresztül mentek. A béres lábtörést és zuzódá- sokat szenvedett. — Március 3-án a kétegyházi uradalomban a jószág etetése közben, Andrási András 19 éves béresnek egyik ökör szarvával kiszúrta a jobb szemét. Mindhárom sérültet a békésmegyei közkórházba szállították be. Veszteglő kórház Öcsödön. Öcsöd község képviselőtestülete elhatározta, hogy az öcsödi függetlenségi kör helyiségében, amelyet a vezetőség erre a célra átengedett — 30 ágyas ^veszteglő kórházat állít fel a járvány kórház pénztárának terhére. Utasította a képviselőtestület ennélfogva az elöljáróságot, hogy az említett helyiség megfelelő felszerelését foganatosítsa illetőleg, a szükséges tárgyakat szerezze be. Mivel pedig a község által kiképzett két egészségügyi rendőr katonai szolgálatra behivatott, kimondotta a képviselőtestület azt is, hogy két egyént a fertőtlenítő tanfolyamra kiképeztetés végett Budapestre felküld. A szóban levő kórház fel lesz szerelve egy Bakovszky féle fertőlenitő géppel is, illetőleg annak beszerzése az elöljáróságnak szintén meghagyatott. A békési „Háborús délután“ jövedelme. A békési főgimnázium és polgári leányiskola együttesen nagyszabású »Háborús délután«-t rendeztek, melynek első előadása febr. 21-én, második előadása pedig február 28-án volt a főgimnásium tornatermében. Az előadások óriási sikerét legjobban mutatja, hogy a rendkívül mérsékelt belépődíjakból a két előadáson 653 korona folyt be, melyből mint tiszta jövedelem : 491 kor. 88 fillér jut a békési kisegítő katonai kórházaknak. Tűz. Békésen f. hó 2-án este 7 órakor leégett a Holcsik Imre tulajdonát képező, Postautca 58. számú nádfödeles ház. A tüzet eddigi megállapítás szerint gondatlanság okozta, mert a vizsgálat a kéményen 3—4 cm. nyílást talált, amely közvetlenül érintkezett a nádtetővel. A ház éjjeli mulatóhely részére volt bérbeadva, mely épen régi helyiségének leégése miatt költözött ide, s igy rövid idő alatt másodszor vált hajléktalanná. A kár 1400 korona. A Gyulavidéki Takarékpénztár Részvénytársaság február hó 28-án délelőtt 10 órakor tartotta meg dr. Márky János elnöklete mellett 15-ik évi rendes közgyűlését, melyen 30 részvényes jelent meg 1093 részvény képviseletében. Elnök üdvözölvén a megjelent részvényeseket, megállapítja a közgyűlés szabályszerű összehívását, azt határozatképesnek jelentvén ki, megnyitja. A jegyzőkönyv vezetésére Stern László intézeti cégvezetőt, annak hitelesítésére Weisz Mór és Scherer Benedek részvényeseket kérte fel. A közgyűlés az igazgatóság jelentését, mely a társaság ügymenetéről minden irányban kellő tájékozást nyújt, felolvasottnak tekintette és úgy ezt, mint a felolvasott felügyelő-bizottsági jelentést tudomásul vettej az 1914. évre vonatkozó mérleget, veszteség-nyereség számlát jóváhagyta és az annak alapján kimutatott 61746 K 63 fillér tisztanyeremény felosztására nézve az igazgatóság javaslatát elfogadta. E szerint 5000 drb. részvény után osztalékra 10 K, 50,000 K a tartalékalap javadalmazására 5095 K 12 fillér, a nyugdíjalapra 509 K 51 fillér, a tisztviselők alapszabályszerü jutalékára 2038 K 05 fillér, jótékonycélu adományokra 500 K, a tisztviselők és szolgák jutalmazására 1815 K, fordítandó mig az 1915. év eredmény számlájára 1788 K 95 fillér átvitele- zendö. Elhatároztatott, hogy a szelvények március 1-től kezdve váltandók be. Ez után a közgyűlés a felügyelő-bizottság választására tért át. A szavazatszedő bizottságban Mérey Gyula elnöklete alatt Bandhauer György és Anuló Pál részvényesek küldettek ki. A választás titkos szavazás utján történt és annak eredményét elnök hirdette ki. Felügyelő bizottsági tagul megválasztattak: Karácsonyi Károly, Braun Vilmos, dr. Stojanovics Szilárd és Maki Ardelean Demeter eddigi felügyelő bizottsági tagok három évi megbízatással, mindegyik 919 szavazattal. Több tárgy nem lévén, elnök megköszönte a részvényesek érdeklődését és a közgyűlést berekesztette. Az aratási szerződések, mely más években ebben az időben már nagyrészt megköttettek, az idén csekély kivételektől eltekintve, a vármegyéd ben még sehol sem jöttek létre a munkaadók és munkások között. Ennek a körülménynek egyik oka kétségtelenül az, hogy a háborús állapotok nagy mennyiségű munkást vontak el, így tehát a munkás kínálat nagyon megfogyott. Mindennek dacára maradt elég munkás, akik aratás szerződéseket már köthettek volna. Hogy azt mégsem tették, az abban leli magyarázatát, hogy a munkások ki akarják használni a helyzetet és csakis magas munkabérek mellett hajlandók elszerződni. Az a törekvés, hogy tekintetbe véve a minden téren ijesztő mérvben előállott drágaságot, a munkások is magasabb munkabéreket óhajtanak elérni — érthető, ezért feltétlenül nem elitélendő, de a munkaadóknak is megértve a helyzet követelményeit, — nem volna szabad oly szűkkeblű álláspontra helyezkedni, amint az sok helyen tapasztalható, hanem kölcsönös méltányossággal meg lehetne találni azt a közép utat, amelyen haladva, a munkaadók és munkásoknak érdekei találkozhatnának. Az igaz, hogy amennyiben annak szüksége előáll, gazdasági munkálatokra közerő gyanánt is ki lesznek rendelhetők a munkások a hatóságilag megállapítandó maximális munkabérek mellett, azonban nagyon kívánatos volna, hogy ennek az utolsó eszköznek igénybe vételére ne legyen szükség. A vármegye állategészségügyének múlt évi szolgálatáról és állapotáról a törvényhatósági főállatorvos jelentéséből az alábbi érdekesebb adatokat közöljük : A vármegye területén a törvény- hatósági főállatorvoson, hét járási m. kir. állatorvoson kívül az állategészségügyi szolgálatot 22 községi, egy városi helyhatósági és 6 magán állatorvos látta el. A ragadós állati betegségek közül az alábbiak fordultak elő : Lépfene fellépett 5 járásban. Megbetegedett 7 drb ló, 36 drb szarvasmarha, egy juh és két drb sertés, elhullott valamennyi. A gyomai, szarvasi és szeghalmi járásban fellépett lépfenére ki van mutatva, hogy annak oka a Körözs folyó árterében levő közlegelőkben keresendő. Az itt fellépett lépfene betegségeknél ugyanis kóros elváltozások voltak az emésztő csatornában kimutathatók, ami a takarmány vagy talajvíz fertőzése mellett bizonyít Veszettségben elhullott és kiirtatott a vármegye területén a múlt évben 377 eb, 11 macska és 1 sertés. Takonykórban megbetegedett 34 drb ló, amelyek közül kiirtatott 17. Ragadós száj és körömfájás behurozoltatott Békéscsaba, Doboz és Vésztő községekben. A betegség lefolyásának gyorsítása céljából szájrói-szájra való oltások történtek jó eredménnyel. Ebben a bajban megbetegedett 7779 drb szarvasmarha, 315 juh. 5623 sertés, meggyógyult 6951 szarvasmarha, 315 juh, 5518 sertés, elhullott 13 drb szarvas- marha és 105 drb sertés. A sertésorbáneban megbetegedett állatok egy éven alóliak voltak A megbetegedett 160 sertés közül 119 drb hullott el. Védőojtás 13378 állaton foganatosíttatott. A sertés pestisben megbetegedett 2961 drb állat, elhullott 1586 drb. A vármegye területén levő közvágóhidak közül egyetlenegy sem felel meg a normál terveknek. Az átalakítások illetőleg az uj vágóhidak építése iránt a megfelelő eljárások folyamatban vannak. A vármegye területén 14 gyepmesteri telep van, ezek azonban desinfektor- ral nincsenek ellátva. Körösladány és Füzesgyarmat községekhez tartozó egy-egy gazdaságban hullaégető kemence van felállítva. Háború és kertészet. Ne csak azok szolgálják a hazát, kik az ellenséggel küzdenek, hanem mindannyian, akik itthon maradtunk s otthonunkat, kicsi vagy nagyobb kertünket élvezzük. A háborús események folytán tavasszal lényegesen kisebb lesz a zöldségnemüek, s igy mindenféle friss főzelék behozatala. Ez annál súlyosabban fog érinteni bennünket, mert hiszen akkorára a konzerv- és hüvelyes főzelékek, valamint a rizskása a hadbanállók nagy fogyasztása folytán nagyjában elfogytak. Hazafias munkát végzünk tehát, ha az élelmiszereket lehetőleg szaporítjuk. Mindenki, akinek kertje és alkalmas berendezése (üvegháza, melegágya) van, köteles-, ségének kell, hogy érezze, hogy ezeket főzelék termelésre már jókor kihasználja. Nemcsak hogy önmaga jut ezáltal friss főzelékhez, amelyet különben drága pénzen kellene vásárolnia, hanem még vásárra is küldhet, amiáltal a közélelmezéshez hatásosan hozzájárulhat. A következő főzelékeket lehet már mostan bevetni: kelvirág, kel, karalábé, saláta, nyári-endivia és hónapos retek. Ezek a zöldségnemüek meleg, félmeleg üvegházakban és melegágyakban jól tenyésznek. Sárgarépát, petrezselymet, hagymát, feketegyökeret, parajt kedvező időjárás esetén már február hónapban szabad-földbe lehet vetni. Ha a borsót januárban faládikába ültetjük márciusban már bátran kiültethetjük a szabadba. A kelvirág, káposzta és kel áttelelt palántáit márciusban kiültethetjük a szabad föld barázdáiba. Burgonya könnyen csíráztatható és a kert védett helyeire kiültetve hamarább használható. Hogy lehetőleg korán nagymennyiségű zöldséget termeszthessünk, főleg a meleg ágyakra kell különös súlyt fektetnünk. Nagyon kevés befektetéssel itt nagy eredményt érhetünk el még kis kertünkben is. Akármilyen egyszerű deszkaláda ablaküveggel és elegendő ló és tehén trágyával (amely továbbra is földünk előnyére válik) megfelel ennek a célnak. Az ablaküveg helyett szükség esetén olajos v. zsíros papírral bevont fakereteket is használhatunk. Kertecskénk vagy kis földünk, mely eddig csak örömünkre szolgált, járuljon hozzá most családunk és ha lehet embertársaink megélhetésének megkönnyítéséhez. Előrelátó beosztás, szeretetteljes gondosság is szép eredmények eléréséhez vezet. Felvilágosítással és tanáccsal mindenkor szívesen szolgál a „Női-segély a háborúban“ Gyümölcs és főzelék alosztálya Budapest II. Ákos utca 16. A gabonarekvirálás Gyulán. Mint a falragaszok jelezték, február 26-án megkezdődött Gyulán s egyidejűleg a gyulai járás községeiben is a búza, rozs, árpa és zab készletek rekvirálása, vagyis az említett gabonanemüeknek a hatóságilag megállapított legmagasabb áron való kisajátítása. A kukorica és lisztkészletek összeírása egyelőre még nem történik meg. A rekvirálási műveletet a város részéről lanczik Lajos rendőr- főkapitány vezeti, a földmivelésügyiminiszter pedig annak foganatosításával König Ferencet, a Strasser és König budapesti gabona nagykereskedő cég beltagját bízta meg. A gabonakészletek összeírását és lefoglalását az ország közélelmezésének aratásig való biztosítása tette szükségessé és célja csupán az, hogy a kenyérmagvakat elvegyék onnan, ahol felesleg van és odaadják, ahol szükség van rá, vagyis az ország területén belől a nép szükséglete szerint arányosan elosszák. A gabonanemüek összeírására a rendőrfőkapitány négy összeíró küldöttséget állított össze, akik a város különböző részében házról-házra járva megállapították a készleteket, a hirdetményben foglaltak szerint kiszámították, hogy minden csa