Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-02-28 / 9. szám
ft Békés 1915. február 28. munkából kilépett. De a bűnössége mellett semmi terhelő adat nem merült fel egészen hétfő reggelig. Ekkor megjelent a rendőrségen Illich Antal kisoláhvárosi kereskedő, aki előadta, hogy a gyilkosság napján déltájban Cséfai Péter tőle 1 zsák kenyérlisztet és 5 klg. nullás lisztet vásárolt, melynek árát 45 koronát ezüst pénzzel fizette ki. Az esetet el is felejtette mar, de most vasárnap, február 21-én megjelent nála Cséfai felesége s aziránt tudakozódott, hogy az ura kifizette-e a liszt árát ? Igenlő válaszra az asz- szony elcsodálkozott, meit nem tudja — úgymond, — hogy honnan vette a rávaló pénzt ? Ezt a gyanús körülményt a rendőrség tudomására hozza. Ez a terhelő adat aztán már bizonyossá tette, hogy a gyilkost hol kell keresni. Péter József rendőbiztos délután három rendőrrel beállított Cséfaihoz, akitől nyomban azt kérdezte, hogy milyen pénzzel fizette ki a lisztet ? Azt felelte, hogy papírpénzzel. Ezt Illichnek is szemébe mondta. Csak estefelé ismerte el, hogy ezüst pénzzel fizetett. A pénz eredetére pedig azt állította, hogy Baksa Istvántól kapta, ami azonban hazugságnak bizonyult. Egész éjjeli faggatás után kedden reggelre megtört és bevallotta, hogy a kettős rablógyilkosságot ő egyedül követte el. Tettének okáról és körülményeiről a következő vallomást tette: őszi keresményét, egy zsák búzáját eladta és annak árát elitta. Felesége sürgette, hogy hozza már haza a lisztet a malomból. Szorultságában elhatározta, hogy a szomszéd boltosnétól rablás utján pénzt szerez. A végzetes pénteken délelőtt, hogy tervét valóra váltsa,átment a boltba. Ott találta a két iszogató vándorlegényt, ő is kért egy kis üveg pálinkát és amellett kivárta, mig azok eltávoztak. Mivel az üzletben hideg volt, Kristensteinné bement a szobába és az ajtónak kissé háttal ülve, újságot olvasott. Neki folyton a mindenáron való pénzszerzés forgott a fejében, mig egyszerre elhatározásra jutott. Nesztelenül ráfordította a kulcsot a boltajtóra, azután felkapta a mázsa mellé támasztott baltát, berontott a szobába és a szerencsétlen asszonyt hátulról leütötte. Az ütés halálos volt. A borzasztó jelenetet meglátta a konyhában foglalatoskodó kis leáuy, sikoltozni kezdett, mire az elszánt ember rárohant és két baltacsapással a kis leányt is leütötte. — Ezután az asztalon talált apró kulcsokkal kinyitotta a szekrényt s az ezüstpénzt tartalmazó ridikült. valamint a bolti fiókban levő pénzt magához véve, az udvaron keresztül a temetőbe menekült. Itt a karikára fűzött kulcsokat eldobta, a kiürített ridikült pedig a szőlőkben hajította el. Vallomása után a józsefvárosi temető megjelölt helyén a rendőrség meg is találta a kulcsokat, a ridikül még nem került elő. A pénzzel egyenesen Illichhez ment, bevásárolta a lisztet és már fél egy órakor talicskán haza is szállította. Felesége nem hitte el, hogy ez az ő búzájukból való, mert sokalta azt és a zsák se olyan volt, Cséfai azonban erősködött, hogy ugyanaz, amit ő malomba vitt. Az asszonyi kíváncsiság sehogy sem hagyta ám nyugodni. Hosszas utánjárással volt csak képes kinyomozni, ,hogy a liszt melyik kereskedésből származik. És ez vezetett a magát biztonságban érző rablógyilkos gazember leleplezésére. Természetesen az ártatlan Miklyán és Lestyánszki azonnal kiszabadultak a vizsgálati fogságból, melybe jóhiszemű képzeleti kényszer alapján valló tanuk előadása folytán kerültek és helyettük bekerült oda a 24 esztendős Cséfai Péter. A borzalmas bűntény tettesének kinyomozása két héten át lázas munkát adott a rendőrségnek. Bessenyei Vendel alkapitány betegsége dacára is feljárt hivatalába, hogy a gyanúsítottak és tanuk kihallgatását folytassa és a nyomozást irányítsa. De magát a nyomozás fárasztó munkáját ritka ambícióval és buzgalommal Péter József rendőrbiztos végezte, akinek Fábián Sándor rendőr volt segítő társa. Az ő adatgyűjtésüknek és önfeláldozó fáradozásuknak köszönhető a kedvező siker, amiért teljes elismerést érdemelnek. A vöröskereszt egylet kabaréja. A vörös- kereszt egylet a hadviselés hazafias céljai szolgálatában március ho 6-án szombaton este a Komló szálloda termeiben kabaré előadást rendez változatos és kitűnő műsorral. Az előadás műsorát és egyébb tudnivalókat falragaszok fogják tudatni. A katonákért. Varmegyénk minden jóértés nemesért lelkesülő társadalma, a háború által előidézett súlyos és megoldásra váró problémák megoldásában egyre intenzivebben veszi ki a maga részét. Ezúttal egy nagyobbszabásu Békésen rendezett ünnepélyről számolhatunk be, melyet az ottani intelligencia rendezett a reform, gimnázium és a polgári iskola bevonásával. Az ünnepély, mely ma egy hete' folyt le, több száz koronát jövedelmezett a sebesült és beteg katonák ellátása és ápolása javára. A műsort a hymnusz vezette be, melyet a főgimn. énekkara adott elő igen szép betanulóban. Kórber Tivadar főgimn. igazgató magas szárnyalásu megnyitója után Ón Ilonka és Szegedi Irmuska szavaltak igen szépen. Ezután előadták Béretités Lajos rendezésével Zilahy kétfelvonásos ,,Rongyos katona“ cimü alkalmi vigjátékát, a szereplők minden di* cséretet kiérdemlő igyekezetével. Majd a főgimn. énekkara a németek szép hymnuszát énekelte el nagy hatással. Végül pedig egy szép életkőps a Pardi Károly szavalata után az előadást az énekkar a „Hunyadi“ indulóval zárta be. Az előadást, tekintettel a nagy sikerre, ma délután megismételik. Léderer Ede halála. Városunk egyik derék szülöttjének, Léderer Ede mérnöknek haláláról hozott tudósítást a táviró f. hó 22-én. Léderer Ede még a múlt század 60-as éveiben szerezte meg mérnöki oklevelét és eleinte a vasút építészet terén működött. Amikor 1873-ban Gyula rendezetttanácsu várossá alakult át, a képviselő- testület Léderer Edét egyhangúlag városi mérnökké választotta meg. Az ifjú mérnök nagy buz- gósággal kezdte meg hivatali működését, azzal a törekvéssel, hogy a nagyközségből várossá alakult megyeszékhelyet falusi elhagyottságából külsőleg is várossá fejlessze és rendezze. Az ő ügybuzgalmának gyümölcse a sugárút létesítése, ami 1874 és 1875-ik évben történt meg; addig ugyanis csak sáros mellékutcákon volt a vasúti indulóház nagy kerülővel megközelíthető, mig az aranyági szőlőkből kisajátított sugárút a belvárossal közvetlen összeköttetésbe hozta. Léderer Ede készítette el az építkezési szabályrendeletet is, ezáltal némi rendszerességet hozva be az addig mindenki kénye-kedve szerint történt építkezések, utca s telekformációk körül. Mindez nem volt könnyű feladat, miután Léderernek lép- ten-nyomon meg kellett küzdenie a maradiság látköre s szükkeblüségével és ezen küzdelem végre is annyira elkedvetlenítette, hogy leköszönt állásáról és Gyuláról elköltözött. Mint magánmérnök és vállalkozó élénk részt vett és nagy tevékenységet fejtett ki az árvíz után Szeged újjáépítésében, az uj várost számos díszes magán és középületekkel gazdagítva. A 80-as években Budapestre költözött, ahol szintén behatóan tevékenykedett, különösen a Svábhegy építési munkálatainál. Az utóbbi években sokat gyöngélkedett és sűrűn tartózkodott üdülés céljából a délvidéken. Most huzamosabb idő óta szintén Me- ránban tartózkodott és aránylag igen jól érezte magát, úgy, hogy f. hó 21-én szivszélhüdés következtében bekövetkezett halála teljesen váratlanul történt és porig sújtja szerető nejét, akivel negyedfél évtizeden keresztül a legboldogabb házasságban élt. A lesújtó gyászesetről neje táviratilag értesítette a boldogult nőtestvérét özv. Léderer Lajosué Léderer Amália úrnőt azzal, hogy a boldogult holttestét végrendeleti intézkedése folytán Németországba keli szállítani, ahol krematóriumban hamvasztják el. Léderer Ede 70 évet élt s halála lesújtó hire szülővárosában, amelynek reneszánszában hervadhatatlan igaz érdemei vannak, híradásunk alapjan bizonyára élénk részvétet kelt. Áldás és béke hamvaira! Tűz. Szombaton virradóra a Munkácsy Mihály-utcában özv. Mayer Istvánná tulajdonát képező ház kis melléképületének tetőzetén tűz ütött ki, mely a tetőt teljesen elhamvasztotta, A padláson, a melléképületben lakó szegény asszonynak egész ruhakészlete is elhamvadt. A tűz keletkezésének okát még nem derítették ki. Harakiri. Marsi István csaba- erzsébethelyi lakos Máv. vasúti fékező évek óta rendkívül sokat szenvedett a gyomorbetegségével, ugyannyira, hogy az elmúlt évben már a vasúti szolgálatot is kénytelen volt abbahagyni. Fájdalmai azonban nem szűntek, pedig egyik orvosságot a másik után szedte, ezért aztán rettenetes tettre határozta el magát a szegény ember. Folyó hó 21-én éjjel, amikor felesége és gyermekei nyugalomra tértek, a borotvájával keresztben és hosszában fölvágta a hasát. A szerencsétlen ember kínjában iszonyúan elkezdett kiabálni, mire felesége és gyermekei fölébredtek. Az asszony azonnal orvosért futott, még a rendőrséget is értesítette. A hatóság emberei Murzsi Istvánt nyomban beszállították a közkórházba, hol gondos kezelésbe v ették. Remélhető, hogy életben marad, mivel a borotva sem a beleket, sem a nemesebb részeket nem érte. Öngyilkos diák. Folyó hó I9-én tragikus módon vetett végett életének egy 18 éves diák, Schejfer József mezőberényi polgári iskolai tanuló. A vonat elé vetette magát, mely úgyszólván a fölismerhetetlenségig összeróna olta. A fiatal gyerek-ember erősebb természetű gyermek- csínyt követett el; nagyon félt, hogy turpissága kitudódik s a büntetéstől való félelem miatt követte el végzetes tettét. Meghívó. a Gyulai Korcsolyázó Egyesület folyó évi március hó 14-én délután 4 órakor, a Korcsolya-pavillon termében tartja rendes közgyűlését, ezt megelőzőleg d. u. fél 4 órakor pedig választmányi ülést tart, melyre az Egyesület tagjait és a részjegyek tulajdonosait tisztelettel meghívom. Gyula, 1915. évi február hó 21-én. Nagy Jenő s. k. alelnök. Megjegyzés. A közgyűlésen való részvételhez a tagsági jegy vagy a részjegy felmutatása szükséges. 40 1—2 Közgazdaság. Az I. Gyulavárosi Takarékpénztár f. hó 21-én délelőtt 10 órakor tartotta meg dr. Z'óldy János elnöklete mellett 42-ik évi rendes közgyűlését, melyen 42 részvényes jelent meg 337 részvény képviseletében. Elnök a megjelent részvényeseket szívélyesen üdvözölve, röviden vázolva a háborús állapot súlyos közgazdasági kihatásait, konstatálja, hogy az I. Gyulavárosi Takarékpénztár e nehéz időkben fényesen megfelelt minden jogosult várakozásnak, ami megnyugvással töltheti el a részvényeseket az intézet jövőjére nézve. Megállapítja, hogy a közgyűlés ideje és tárgysorozata alapszabályszerii módon és időben lett közhírré téve, hogy a részvényesek határozatképes számban jelentek meg, ennek folytán a közgyűlést megnyitottnak nyilvánítja. A jegyzőkönyv vezetésére Dr. Jantsovits Emil, annak hitelesítésére Reisner Ede és Doba.y Ferenc részvényeseket kéri fel. Dr. Follmann János felolvasta az igazgatósági jelentést. Dr. Z'óldy Géza, a két igaz- gazgatósági tagnak lemondását, tekintettel a háborús állapotra, nem fogadja el. Dr. Follmann János ellenkezőleg, éppen a háborúval járó nagyobb felelősségre való tekintettel, de különösen azért, mert a két hadbavonult főtisztviselő munkaköre nagyrészt az igazgatóságra hárul, mindkét munkaképtelen igazgatósági tag lemondásának elfogadása mellett érvel. Elnök, mint orvos, Schmidt József lemondásának elfogadását halaszthatatlannak minősiti. Dr. Lovich Ödön a közgyűlésnek néhány percre való felfüggesztését indítványozza, hogy a kérdést részletesebben megbeszélni lehessen. Elnök 10 perc múlva újra megnyitván a közgyűlést, miután közben hire ment, hogy Kohlmann Ferenc hajlandó lemondását visszavonni, felszólítja őt, hogy nyilatkozzék.
