Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-02-07 / 6. szám

4 Békés 1915 február 7. Újabb üdvözletek Przemysl várából. A di­csőségesen védett galíciai erőd védelmében hősi babérokat aratott gyulai 2-ik honvéd gyalogezred katonáitól a napokban repülő postán újabb üd­vözlet érkezett Gyulára. A tábori levelezőlapot Bartha István gyulai honvéd főszámvivö.nek cí­mezték, megkérve őt, hogy alábbi hozzátartozóikat életbenlétükről és egészséges voltukról értesíteni szíveskedjék. A címzett továbbította is az üdvöz­leteket, de lapunk utján is közzéteszi a jó hirt, ha netalán az értesítések nem jutottak volna el mindenüvé. A következő címekre jött értesítés : Schwarc Béláné (Csepel) férjétől, Zimmermann Károly (Almáskamarás) fiától, Sárközi Béla, Szlovencsák Györgyné (Gyula) férjétől, Gyuro- vics Jánosné (Békés, VII. Töröksziget 45.) fér­jétől, Albert Mártonná (Elek) férjétől, Neu Ala- dárnó (Tőzmiske) férjétől, a levelet láttamozta Kaufmann Ödön főhadnagy. Kolbászkedvelő. Japport Józsefné gyulai József-benedeki 32. szám alatti lakos tanyájáról ismeretlen tettes nagymennyiségű kolbászt és hurkát ellopott. A kétegyházi csendőrség nyomoz a kolbászok kedvelője után. A Sebes-Kőrözs fertőzése. A Sebes-Körözs- nek a nagyváradvárosi szenyvizek által való fer­tőzésének és annak folytán a különböző fertőző betegségek terjedésének megakadályozása céljából amint a múlt alkalommal megírtuk, a közigazga­tási bizottság azt kérte a belügyminisztertől, hogy szakértői vizsgálat megtartásával állapít­tassa meg azt, mennyiben felei meg a bizottság felterjesztésében felhozott az az állítás a való­ságnak, hogy Békésvármegyében a legutóbbi ko­lera-járvány valószínűleg azért öltött oly nagy arányokat, mert Nagyvárad város szennyvizei részben fertőtlenítés nélkül, részben pedig nem kellő fertőtlenítés után kerülnek a Sebes-Körözsbe és igy nemcsak a kolera, hanem egyéb fertőző bajoknak válnak okozóivá. A belügyminiszter most válaszol a felterjesztésre és felhívja a köz- igazgatási bizottságot, hogy mielőtt a vizsgálatot elrendelné, tegyen jelentést arról, hogy az utolsó három évben a vármegyében a vérhas, tífusz, hastífusz és egyéb hasonló fertőző betegségek halmozódása mily mérvű volt. Adományok a gyulai Vöröskereszt Egylet­nek. A gyulai Vöröskereszt egylethez újabban a következő adományok érkeztek : Pénzadományok Á vágóhídi felügyelőség utján Vlagyovits János mészáros 50 K, Gyertyánffy Izabella és leányai gyulavárii gyűjtése 24 K 80 fillér ; természetbeni adományok: Dr. Lovich Ödön 500 drb. cigaret­ta, gróf Szécheny Antal 8 csomag szivar, 15 csomag cigaretta, Gerlai uradalom 40 drb. fácán, dr. Zöldy Jánosné fehérnemüek, Reichenberg Zsigmond képes íolvóiratok, Sárossy Gyuláné 8 pár érmelegitőt kötött, Busák Józsefné (Sóly­mos major) befőtt, tészta és 20 drb. narancs, Leopold Béla 20 drb. sütemény, Leitner Meny­hért 20 drb. sütemény, gróf Széchenyi Antal 40 drb. zsebkendő, 50 drb. naptár, özv. Deutsch Ja- kabné 6 drb. sál, 3 pár harisnya, 12 pár érme- legitő, 7 drb. hósapka, 3 drb. trikóing, 3 drb. trikónadrág, özv. Veskóy Jenőné 1 kosár burgo­nya, 1 drb. sertéshús, 1 üveg bor, szépirodalmi könyvek és levelezőlapok. A gyertyaszentelőhöz időjárási szempontból fűződő monda eddigelé legalább beteljesülni lát­szik. Gyertyaszentelő virradóra ugyanis tiszta fel­hőtlen, azúrkék égboltozaton megjelent a mo­solygó napsugár úgy, hogy valamennyi téli ál­mából felébredő medve ijedten vonulhatott visz- sza odújába. Azóta is állandóan hideg az idő, habár reggelenkint mindössze 5—6 foknyi hideg van is, a hét folyamán csupán egyszer sülyedt hőmérő R szerint 10 fok alá. A Körözs folyókat jégpáncél borítja már, de még nem olyan vastag, hogy korcsolyázásra vagy jéghordásra eléggé vastag legyen. A jégtermelés egyelőre tutajok segítségével történik, természetesen olyan üzlet­emberek íészéről, akik nem bíznak a hideg tar­tósságában és bár nagyobb költség és áldozat mellett is biztosítani akarják jégszükségletüket. Nagyon kívánatos volna, hogy a hideg állandó ságában kételkedők száma mennél nagyobb le­gyen, különösen olyan kisebb községekben, ame­lyek jéggyárral nem rendelkeznek és csakis ter­mészetes jéggel láthatják el magukat. Közegész­ségi óvintézkedés szempontjából is a jég beszer­zése a legnagyobb nehézség árán is, ebben a há­borús és járvánnyal fenyegető esztendőben fonto­sabb. mint bármikor volt Az utak az ismétlődő fagyok következtében, ha nem is kényelmesek, de közlekedhetőkké váltak. A takarmány beszállí­tás, amely hónapokon át szünetelt a feneketlen sár miatt, most újra lehetővé vált; persze kívá­natos volna, ha a kemény rögöt újabb hóesés borítaná el, ami a szánon való közlekedést lehe­tővé tenné. De a vetésekre sem ártana még egy arasznyi hó, mert az eddig lehullott hőmennyi­ség a vetéseket csak kis mértékben takarja el s óvja az addig szerencsére csak mérsékelt hidegtől. Rablógyilkosság Gyulán. Városunkban rit­kán történik valamely nagyobb bűncselekmény, de amikor történik, az többnyire nagyszabású. Talán hat éve, hogy az öreg Hoffmannét meg­ölték. Tettese ma sincs meg. Csak gyanítani le­het, de tudni nem. Folyó hó 5-én pénteken dél­előtt újabb és pedig kettős gyilkosság történt, rablás céljából a városban, melynek tettese még szintén bizonytalan. Párját ritkító, vakmerő rabló­gyilkosságról van szó, melynek láttára megdöb­benve állunk meg. Az úgynevezett Ujgyula vá­rosrészen, a Csabai-ut 67. sz. a. házban délelőtt 11 óra tájban agyonverve találták Kristensteín József nejét és 12 éves Ilona leányát, — fényes nappal történt, a népes csabai országút meritén, úgy, hogy.az országúiról, vagy a gyalogúiról az nézhette végig az egész rémes munkát, aki akarta. És még sem tud róla közvetlenül senki, a tettes is elmenekült a nélkül, hogy észrevet­ték volna akár az országúton járók, akár a szom­szédok. Az eset részletei a következők: Kristen- stein József 12 éve lakik Gyulán. Felesége, (aki a Gyulán lakó három Goldmann-testvérek húga) és egyetlén leánykája volt. Mint kötőgyári mun­kás kereste a kenyerét. Meg is éltek belőle. De utóbb szaporítani akarta a jövedelmét. Ezért a Csabai-ut 67. sz. alatt lakást és bolthelyiséget bérelt és egy kis boltot nyitott, melyben a fe­lesége áru.t, mig ő tovább is a kötőgyárban dol­gozott. Ám az üzlet nem igen jövedelmezett 500—600 koronánál többet évenként, amellett voltak olyan férfiemberek, akik észrevéve, vagy tudva, hogy az asszony férfi nélkül egyedül van otthon, visszaéltek elhagyatottságával és jól be- nyakaltak, azután fizetés nélkül távoztak. — Így azután nem fizette ki magát az üzlet, fel is mondta a bérelt helyiséget Kristensteín Szent György-napra. Ez a bolt hozta a szerencsétlen­séget a családra. Pénteken délelőtt 11 óra lehe­tett, amikor a rendes favágó benézett Kristen- steinékhoz, hogy nem kell-e a fájukat felvágni. Az alsó lakrészben lakó háziak lakásán csak a gyermekek voltak otthon bent a szobában. Az udvar csendes elhagyatott volt. A favágó benyi­tott Kristensteinékhoz. A kislányt mindjárt a konyhában a földön fekve találta véresen. Még élt és vergődött, hórgött. A másik szobában az anyja feküdt a földön meghalva. A favágó fellár­mázta a szomszédokat. Elküldték a kötőgyárba Kristensteín Józsefért, majd hirt adtak a rend­őrségnek, ahonnan legelsőnek Péter József rend­őrbiztos érkezett dr. Kurtucz Valéria városi or­vossal a helyszínére. Utóbb Weinmann Viktor helyettes vizsgálóbíró és dr. Konrád Ernő kir. ügyész, majd lanczik Lajos rendőrfőkapitány is megérkeztek. Kristensteín Józsefné arccal lefelé a bolt melletti szobában a földön feküdt, feje körül nagy vértócsával. A konyhában a gyermek szintén a földön hanyatt feküdt. Mindkettőnek ». feje tetején az összecsapzott hajtól alig felfedez­hető ütéstől származó sérülés. A szobában egy kis zsámolyon pohár, abban kevés borsos bor. A konyhában egy lábasban fahéjas bor, annak je­léül, hogy a tettes forralt bort kért és kapott a a kis leányával egyedül volt Kristensteinnétól. Azután mig ezzel foglalatoskodott, egy óvatlan pillanatban a tettes hátulról fejbe ütötte az asz- szonyt, aki hangtalanul esett össze. De a kislány még ott volt, árulója lehetett. A halálra rémült gyermek a kicsiny kamarába menekült. A tettes utána ment és azt is fejbe ütve megölte. Ezután a gyilkos a még ismeretlen ütőeszközt megmosta a vértől és ekkor a fosztogatáshoz kezdett. — A boltban a pénztár fiókjából magához vette az aprópénzt. A ruhaszekrény ajtaját kirántotta és onnan elvett egy ridikült, melyben 160 korona volt. Végül az asszony ujjáról lehúzott két gyű­rűt, azután elmenekült. A szomszédok kihallgatá­sából kiderült, hogy az nap délelőtt két csavargó kinézésű ember ját a Csabai utón. Betértek több boltba és pálinkáztak. Egy helyen arról kérde­zősködtek, hogy a legközelebbi boltban áruló asszonynak hol van az ura. Felvették a személy- leírását mind a kettőnek s két rendőr azonnal utánuk indult a csabai országúton. El is fogták őket s megvasalva a helyszíni vizsgálóbizottság elé állították és rögtön megmotozták őket. A tettes, vagy tettesek kiléte azonban még bizony­talan. A nyomozás tovább folyik több irányban a szerteágazó nyomok fonalán. Egyelőre a nyomozás sikere érdekében többet közölni nem lehet. Mindenki, — aki bármily jelentéktelennek látszó körülményről tudomással bir, jelentkezzék a városházán a rendőrségnél, hogy a kegyetlen bűncselekmény tettese mi hamarabb kézre kerül­jön. Ez minden becsületes embernek kötelessége és érdeke. Egyébként a nyomozás a legszélesebb körben megindult s remélhető, hogy a tettes rövidesen meg lesz állapítva. Kórházi napi ápolási dij a békéscsabai kór­házban. A békéscsabai közkórházban a f. ézre eredetileg 1 korona 90 fillérben lett a napi ápo­lási dij megállapítva. Tekintettel azonban a közbe jött háborús állapotok folytán előállott nagy drágaságra, a kórház kénytelen volt pótköltség­vetést készíteni, amely a napi ápolási dijaknak 2 korona 30 fillérre való felemelését eredményezte. A község valamint a törvényhatósági bizottság a pótköltségvetésnek és annak alapján az ápolási dijak felemelésének jóváhagyását kérelmezte a belügyminiszternél, aki azonban a kérelmet nem teljesítette azért, mert az ápolási díj máris ma­gas, másrészt mert a kórházi költségvetés egyes rovatainál előálló megtakarításokból remélhetőleg fedezni lehet az esetleg előálló hiányokat. — A vármegyei közkórháznál szintén a drágaság miatt készített pótköltségvetés jóváhagyására nézve a belügyminiszter válasza még nem érkezett meg, azonban figyelembe véve a békéscsabai közkór­ház pótköltségvetésére nézve fentebb közölt elha­tározását, nem sok remény van arra, hogy a vár­megyei közkórház pótköltségvetését a belügymi­niszter helybenhagyja és annak alapján a 2 ko­rona 20 fillérben megállapított napi ápolási di­jaknak 2 korona 40 fillérre való felemelését en­gedélyezné. A gádorosi vasúti állomásnál létesített ár- tézi kútra a közigazgatási bíróság annak idején kimondotta, hogy nincs szükség hatósági enge­dély kinyerésére, mert kút fúrása által idegen érdekek érintve nem voltak. Ennélfogva a vár­megye alispánja a további eljárást beszüntette nemcsak az ártézi kút engedélyezésére, hanem azon kérelemre nézve is, amely azt célozta, hogy az ártézi kút felesleges vizének mikénti raktáro­zása tárgyában hatósági intézkedés történjék. Az alispáni határozatnak utóbbi részét Gádoros köz­ség megfelebbezte azért, mert a felesleges viz raktározásának kérdése idegen érdekeket érint­vén, arra nézve hatósági engedély kell. A köz- igazgatási bizottság megváltoztatva az alispán határozatát, a község kérelme értelmében határo­zott. A közigazgatósági bizottság határozatát azonban a vasút építője Gerster vállalkozó szen­tén megfelebbezte. A földmivelésügyi miniszter n

Next

/
Oldalképek
Tartalom