Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-12-12 / 50. szám

4

Békés

1915. december 12.

5—7 koronájával kell fizetni a kereskedőknél, öt- lik szemünkbe s késztet bennünket őszinte elismerésre. Különösen kisebb fizetésű tisztviselőkre nagy jótékonyság az uradalom részéről az is, hogy a szükséges famennyiség árát bavi részletekben engedi lefizetni. A tisztviselők bizonyára nem alap nélkül remélik, hogy a nemes gróf al- truistikus felfogását velük szemben ezután is fenntartja s hogy tisztviselőinket, esetleg a kitermelési költségek emelkedésével járó mérsékeltebb áremeléssel, tovább is részesíteni fogja az eddigi kedvezményben.

Veszélyben a körozsparti nyárfák. Néhány év előtt közfelzudulást keltett a szépérzékkel biró emberek előtt az a hatósági közegek által végrehajtott vandalizmus, amelynek áldozatául estek az Erdélyi Sándor ut félszázados gyönyörű terebélyes fái. Legszebb utcánk indokolatlan meg- csupaszitása miatt felháborodott közvélemény tiltakozásának hatása alatt aztán még mielőtt az összes fákon végrehajtották volna a halálos Ítéletet, a pusztító munkát abban hagyták s az utca díszét emelő fák egyrészének megkegyelmeztek. Most újra hasonló eset kisért, de szerencsére más formában, úgy hogy a szerencsétlen gondolat végrehajtása előtt módjában lesz a város kép- viselőtestületének megfontolás tárgyává tenni, hogy csupán rideg pénzügyi szempontból szabad-e a külső szépségekben amúgy sem bővelkedő város külső csinyjét nagyban emelő fák kiirtását elhatározni? Reisner Emánuel gyulai gyufagyáros cég ugyanis beadványnyai fordult a városhoz, amelyikben előadja, hogy a gyufaszálak készítéséhez szükséges nyárfát sehonnan sem képes beszerezni s emiatt üzemét rövid hetek múlva már nem tudja fenntartani. Ezt a faanyagot külföldről, főképpen Oroszországból importálják, most pedig a behozatal az ellenséges országokból el van zárva. Azt a kérést terjeszti elő, hogy a Körözspart két oldalát szegélyező rezgőnyárfákat a város adja el neki méltányos áron, mely esetben a fák kivágását és feldolgozását saját embereivel maga végeztetné el. Az ajánlat felett a városi tanács már folytatott discussiót s a megbeszélések folyamán kétféle vélemény alakult ki. A kérelem teljesítése ellen érvelők természetesen szépészeti szempontokra hivatkoznak és igen helyesen, véteknek tartanák ezeknek a gyönyörű 20^25 méteres hatalmas díszfáknak kivágását. Jobb időkben, mikor a Kórözs csatorna állandóan el volt látva friss élővízzel, a körözspart a szabad levegőt kedvelőknek egyik legkedvencebb tartózkodási helye volt. Most is inkább arra kellene törekednie a városnak, hogy az Alsófehérkörösi társulat vegye gondjaiba mostoha gyermekét, az elhagyott Körözst, táplálja bő vízzel s a város egy kevés kertészeti csinosítással igyekezzék a partot sétánya alakítani. De legfőbb díszétől semmi szin alatt se engedje megfosztani. Mellesleg megjegyezzük, hogy a parkírozás díjtalan elvégzésére az Alsófehérkörösi társulat már tett is Ígéretet a városnak, csupán az anyagok rendelkezésre bocsátását kívánja. Az ajánlat pártfogói viszont azt tartják, hogy a nyárfák teljesen kifejlettek, most még egészséges ek, ezentúl csak romlani fognak és értékükből veszítenek. Olyan hangok is merültek fel, hogy a parti háztulajdonosoknak az őszi lehulló levelek és apró gályák kárt okoznak. A fák eladása azonkívül a város háztartása szempontjából is előnyös volna nehány ezer koronával emelné a város bevételeit. A tanács egyelőre szakértői véleményt szerez be a fák értékére nézve és csak annak mérlegelése után tesz előterjesztést a képviselőtestületnek, amely e tárgyban határozni hivatott. A mi nézetünk az, hogy a közgyűlésnek nem szabad magát csupán pénzügyi szempontokból vezettetnie és a város ékességét emelő fákat közérdekből érintetlenül kell hagynia.

Sorsolás. A gyulai vöröskereszt kórház által készített kézimunka készlet kisorsolása csütörtökön délután történt meg po gári biztos jelenlétében. A készlet szerencsés nyerője »Emil« névvel Kotzó Emilné fogházfelügyelő neje lett.

A vak katonák részére a Munkácsi utcai baptista hivő gyülekezet 25 K 50 fillért, ugyanazon gyülekezetbeli vasárnapi iskolás gyermekek pedig 7 koronát adományoztak, a gyulai vörös- kereszt egyletnek.

A vármegye közbiztonsági állapota a múlt hóban a csendőrség jelentése szerint a következő volt: Előfordult 151 bűneset, amelyek közül csupán nyolc maradt kiderítetlen. Elfogatás 34 esetben történt. A feljelentett egyének száma 154 volt. Pontosabb bűnesetek: Testisértés 8, lopás 57, orgazdaság 11, gyújtogatás 7, fegyveres erő elleni vétség 19, rágalmazás és becsületsértés 5, stb.

Nagy adomány jótókonycélra. Gróf Wenck- heim Gézáné gerlai nagybirtokos neje, újabb nemes cselekedetéről adunk hirt. A nemeslelkü

grófnő 7000 koronát adott jótékonycélra. 5000 koronát a vak katonáknak, 1000 koronát a kárpáti falvak fölépítésére s 500—500 koronátga Vöröskeresztnek és a katonák karácsonyára.

Tilos a péksütemény. A belügyminiszter a búzaliszt kímélése céljából betiltotta a kifli, zsemlye s általában mindenféle péksütemény készítését és árusítását. A Tilalom december 10-én lépett életbe, de már négy nappal előbb köztudomásúvá vált annak bekövetkezése. — Előrelátó gazdasszonyáink a még rendelkezésre álló napokat felhasználták, hogy valamennyi szárazzsemlyét félre tegyenek maguknak, mert »prézli« nélkül sok akadálya lenne a főzésnek. A pékek igyekeztek is a fokozódott igényeket kielégíteni.

Az elmúlt hét elején gazdaközönségünk egyrésze újra megkísérelte az őszi búza vetést, sőt magasabb fekvésű.homokos földeken helyeukint szántottak is. A késői vetés és szántás igen redukált mérvben történhetett, a legkedvezőtlenebb viszonyok között, de jobbat már alig lehetett remélni. Eső nem volt ugyan bőségesen, de a héten is alig múlt el nap csapadék nélkül. Egyébként a nov. végi kemény hideget enyhe, lágy idő váltotta fel és az előzőleg lehullott hónak sehol semmi nyoma sincsen, Az eső okozta hó olvadás következtében összes folyóvizeink rohamos áradásnak indultak úgy hogy a vizszabályozó társulatok a Körözs folyók mentén megtették a szükséges óvintézkedéseket, a nagy vizáradat azonban szerencsére veszély nélkül vonult el felettünk.

Halálozás. Békéscsaba községnek nagy gyásza van. Legszimpatikusabb, legtevékenyebb tisztviselője, a közönség minden rétegének osztatlan tisztelettel és szeretettel körülvett férfija Galli Gyula nyugalmazott adóügyi jegyző, hétfőn délelőtt hosszas, súlyos szenvedés után meghalt. Negyvenkét évi példátlanul lelkiismeretes hivataloskodás után ez év elején nyugalomba ment. De a nyugalom, melyet oly méltán kiérdemelt, neki nem jutott osztályrészül. Betegsége egyre jobban el- hatalmosodott s gyötrődés, küzködésben teltek a napjai, mig végre sok szenvedésétől hétfőn délelőtt megváltotta a halál. Galli Gyula négy évtizedet meghaladó közpályája alatt fejlődött Csaba nagygvá s ebben neki igen sok része van. Amikor Csabán az osztályharc dúlt s a parasztpárttagjai mindenkit megrágalmaztak, Galli Gyula személyét tiszteletben tartották. Ez is mutatja, hogy mily nagy közbecsülésben állt mindenki előtt. 64 évet élt. Temetése kedden délután volt, a városházáról óriási részvét mellett. A gyászszertartást Dr. Sze* herényi Zs. Lajos ág. év. esperes-lelkész végezte. A temetőben Fábry Károly h. árvaszéki elnök méltatta szép beszédben az elhunyt kiváló érdemeit. Béke poraira!

A Békésvármegyei Gazdasági Egyesülét

igazgató-választmánya 1 folyó hó 12-én, vasárnap délelőtt 10 órakor az egyesület székházában választmányi ülést tart á következő tárgysorozattal : 1. Elnöki bejelentések 2. Földmivelésügyi miniszteri leiratok tárgyalása és tudomásul vétele. 3. 1916, évi költségvetés megállapítása. 4. 1916. évi munkaprogramul megállapítása. 5. Titkári jelentés az egveaületi tagok létszáma és a tagdíjak törléséről. 6. Esetleges indítványok.

Színészek tragédiája Szegedről megillető- déssel vesszük a híradást, hogy az ottani színtársulatnak két fiatal, talentuinos tagja a háborúban tragikus sorsra jutott. Az 1914. évi szezonban a gyulai közönségnek is kedvence volt Knsztinkovich Imre a társulat derék, szorgalmas és ambíciókkal gazdag szerelmes színésze és a kedves megjelenésű László Tivadar siheder színész. Az az értesítés jött róluk, hogy előbbinek egyik karját, utóbbinak pedig fél lábát kellett amputálni.

Drágább lesz a villamos áram. A háború okozta sok nyomorúság között újabb merénylet készül Gyula város közönségének kiuzsorázott zsebei ellen. Az újabb drágaságot a Békésmegyei Villamossági Részvénytársaság akarja ránk zúdítani azzal a szándékával, hogy január 1-től kezdve a villamos világítási áramot a jelenlegi 8 fillér hektowattonkénti egységárról 9-6 fillérre tervezi felemelni. A társaság, amely tizenöt év előtt kezdte meg működését, elejétől fogva nem tartozik a népszerű vállalataink közé. A város köztudomás szerint ötven éves koncessiót adott a részvény- társaságnak és gyakorlati ismeretek hiányában olyan terhes kikötésekét tartalmazó szerződést irt alá, melynek számos pontja ólomsulyként nehezedik a városra és magánfogyasztókra egyaránt. Eleinte magunk is gyakran foglalkoztunk a világítási mizériákkal, de idővel le kellett erről tennünk, belefáradtunk, mert bebizonyosodott, hogy a szerződés szerint csak a társaságnak vannak jogai, a városnak csupán kötelességei. Az a kevés

kedvezmény és ellenőrzési jog pedig, ami ellenben mégis ki van kötve a város részére gyakorlatban a semmivel mondható egyenlőnek, mert a városnak nincs módjában az üzem könyveibe betekintést nyerni. Az ötven éves koncession felül annak idején a társaság 15 éves adómentességet is nyert. Ez az adómentesség ez év végén lejár. Ebből az alkalomból most a részvénytársaság beadvánnyal fordult a városhoz, hivatkozva a fűtőanyagok, kenőolajok, huzalok és felszerelési tárgyak árának emelkedésére adómentességének újabb 15 évre való meghosszabbítását kéri, amennyiben pedig ez a kérése nem teljesítetnék, kénytelen lenne a világítási áram egységárát 9-6 fillérre emelni. A várossal kötött szerencsétlen szerződés kétségtelenül jogot ad a társaságnak 10 filléres áramdij szedésére is. Ez az ár azonban olyan horribilis, aminö az egész országban sehol sincs érvényben. Épp ezért Gynlán sem tartották eddig ildomosnak, hogy szerződéses jogokkal élve, 8 fillérnél magasabb árat követeljenek, már csak arra való tekintettel sem, mert ennél magasabb árat sehol az országban nem szednek, de a városok nagyrészében sokkal olcsóbban látják el a világítást. Most sem helyén való a társaságtól, hogy siet megragadni a legelső alkalmat, hogy a 15 év óta kénye-kedvére kiszolgáltatott fogyasztó közönség vállaira újabb terheket rakjon. A sok jó esztendő után bekövetkezett első drágább időszakot nem volna szabad kihasználnia. A háborúval együtt járó károk és veszteségek elviseléséből talán a részvényeseknek is ki kellene venni részüket. A közönség már eddig is éppen eléggé agyon van nyomorítva. A 124 százalékos pótadó alatt görnyedő város pedig adó bevételének nehezen várt emelkedéséről egy könnyen nem mondhat le. A városi tanács még nem foglalt határozott állást a kérelem tekintetében. Ha az adómentesség meghosszabbítására szánná rá magát, azt semmi szin alatt sem cselekedne feltételek nélkül. Ez a feltétel első sorban a szerződés módosítására kell, hogy irányuljon. A szerződésnek azon pontjait, amelyek a fogyasztóknak és városnak eddig annyi sok kellemetlenséget okoztak, meg kell változtatni, ki kell küszöbölni. Követelnünk kell a közvilágítás megjavítását, az utcai fővonalaknak nagyobb fényerősségű lámpákkal való ellátását és itt volna az alkalom azt is keresztül vinni, hogy a dísztelen faoszlopokat, legalább a belvárosban vas oszlopokra cserélje ki a részvénytársaság, ha nem is azonnal, de a legközelebbi években. A kérelemmel valószínűleg még e hóban fog a közgyűlés foglalkozni.

Halálozások. Gyula városának évtizedek hosszú során át megérdemelt köztiszteletben álló derék polgára Drachsler Mór folyó hó 7-én este hosszas, súlyos betegség után a gyulai közkórházban meghalt. A boldogult jóravaló derék ember mintegy két évtized előtt városunkból Nagyszalontára költözött, ahol a Weisz Mór és Társa gyulai kereskedő cég fióküzletének vezetője volt és a szalontai közéletnek is megbecsült tagja lön. A 76 évet élt s régóta gyöngélkedő öreg urat az ősszel igen súlyos betegség támadta meg, úgy, hogy gyógykezelés végett a gyulai közkórházba hozták be, ahol a leggondosabb ápolás sem tudta többé az életnek megmenteni, sőt elviselhetetlen kínszenvedései folytán a halál valóságos megváltása volt. Elhunytát négy gyermeke, unokái és kiterjedt rokonsága siratják, de fájó részvétet kelt úgy Gyulán, mint Szalontán a legszélesebb körökben. Holttestét Nagyszalontára szállították s csütör ok délután helyezték örök nyugalomra az izraelita temetőben. — Makai Juliánná, gyulai származású Makai Ferenc simonyifalvi volt községi bírónak leánya, folyó hó 7-én 36 éves korában hosszas szenvedés után elhunyt. Szülein kívül négy testvére s kiterjedt rokonság gyászolja. Csütörtökön délután temették a ref. egyház szer tartása szarint a református temetőben. Béke hamvaira.

Tábori postacsomag a 605. számú tábori postahivatalhoz feladható, mig a 150. számú tábori posta csomagforgalma be lett szüntetve.

A vármegyei árlejtező bizottság folyó hó 7-én Ambrus Sáudor alispán elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésen tárgyalás alá vétettek a vármegye jövő évi irodaszükségletek biztosítása céljából beadott ajánlatok Ajánlatot tettek a gyulai Dobay János és Corvina cégek. A bizottság, mint olcsóbbat, a Dobay cég ajánlatát fogadta el. — A gyertya szükségletére ajánlat nem érkezvén, ennélfogva az alispán felhatalmaztatott, hogy a vármegyének ezirányu szükségletét házilag szerezze be. A vármegyei szolgák jövő évi ruha-