Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-12-05 / 49. szám

4 Békés 1915. december 5. tudvalevőleg mindjárt a háború kezdetén hősi halált halt. A most elhunyt Münch Gyula már a háborút előzőleg súlyosan beteg és e miatt akadályozva volt, hogy katonai ambíciójának meg­felelőig a haza védelmében részt vehessen. December 1-én temették el a róm. kath. egyház szertartása szerint Budapesten a farkasréti katonai temetőben. Béke hamvaira! Mit kössünk katonáinknak? A Hadsegélyző Hivatal a jótékony közönség szives figyelmébe ajánlja a következőket: Technikai okokból a föl­dolgozásra kibocsátott gyapjufonal egyrésze nem volt olyan vékony, mint a tavalyi és emiatt a még októberben szétküldött Útmutatónak a térd- melegitő és harisnya-kötésről szóló részét eseten- kint módosítani kell a fonal vastagságához ké­pest. Vastagabb fonalnál ugyanis az említett két cikk készítése kevesebb szemmel kezdendő, legjobb az első kész példányokat egy közepes nagyságú férfiú kipróbálni. Az első szállítmányok beérke­zése folytán a Hivatal már szabályozhatja is a jó szivek munkáját: térdmelegitőből már a kellő mennyiség beérkezett, viszont harisnyák és láb- szárvédó'k nagyobb mennyiségű készitése igen kívánatos volna, hasonlókép szükség volna még érmelegiió’kre is. Az áldozatkész közönség foko­zott munkáját ilyen irányban kéri a Hadsegélyző Hivatal. (V. Akadémia-utca 17.) Halálozás. Mundruczó Demeter a nagyoláh- városi résznek évek hosszú során át becsületes ügybuzgósággal működött egykori tanácsosa nov. 28-án rövid betegség után 78 éves korában meg­halt. A jóravaló, tisztes férfiú halála mély gyászba borítja özvegyét és kiterjedt rokonságát. Vég­tisztességén, mely a gör. kel. egyház nagy gyász­pompájával ment végbe, a városi tanács testületileg jelent meg. Béke hamvaira. Összeégett kisleány. Vasárnap délelőtt 9 óra tájban borzalmas szerencsétlenség történt a Józsefvárosban. Hász Erzsébet 8 éves leány, amig édesanyja templomba ment, egyedül maradt, Malom-utca 7. számú lakásukon egy 5 éves és egy kéthónapos testvérkéjével. A házi dolgok el­végzése után cipőjének kitakaritásához fogott. Egy doboz cipőkrémet vett elő és azt a tűzhely lapjára tette le s oda mártogatta be a kenőkefét. A jól befütött tűzhelyen a terpentin tartalmú cipőkrém lángra lobbant és szétfolyt a sparherton. A lobogó tüzet a megijedt leány elakarta oltani azonban oltás közben a ruhája meggyuladt. — Sikoltozására az udvarból befutott egy 11 éves fiú rokona és vízzel lelocsolta. Súlyos égési se­beivel még délelőtt beszállították a megyei köz­kórházba, de nem lehetett az életnek megmen­teni. Másnap nagy kínok közt meghalt. A vak katonák részére Márkus Péter lapunk utján 2 koronát adományozott. Rendeltetési he­lyére juttatjuk. Az időjárás megenyhült és mint tartani le­hetett tőle, az enyhébb idő meghozta újra a kel­letlen csapadékot is. Hasztalan minden aggoda­lomteljes remény, napról-napra halványodik a kilátás, hogy decemberben még szántani s vetni lehetséges legyen. Pedig ha az idő lágyra fordu­lásával az eső elmarad, gazdáinkat az előrehala dott idő nem tartóztatta volna vissza a szántás­vetéstől, mert több Ízben szerzett tapasztalat szerint a buzavetés karácsonyig sem késik el. sőt akárhány gazda állítása szerint volt rá eset, hogy legjobb búzája a karácsony hetében elvetett mag­ból termett. Alapítvány a vakoknak. Balogh Bálint do bozi lakos, a vakok országos intézetének 1000 koronát adott azzal a feltétellel, hogy abból Juli­anna nevű vak gyermeke gondoztassák. A jelzett összegű adományt Balogh Bálint a vármegye al­ispánjához terjesztette be. Nemesség elismerés. Dr. Bretán Sándor orosházi kir. járásbiró és testvére, a belügymi- nisztar úrtól magyar nemességük elismerését és a «Kovási« előnév használhatásának megengedé­sét kérték. A belügyminiszter a bemutatott ok- mánvok alapján a kérelem jogosságát beigazoltnak találván, a nemességet elismerte és az említett előnév használatát megengedte. Halálos szerencsétlenség Kondoroson, Eejér Imre kondorosi lakos gőzmalmában november hó 26-án a tulajdonos rendeletére Bugarin János gépész kazánmosást rendezett. E végből a viz lebocsátására szolgáló csapot kinyitotta, de a cső el volt iszapolva s nem jött rajta sem gőz, sem viz. Egy kisegítő munkás tehát el kezdte egy dróttal piszkálni. Egyszerre csak olyan erő­vel tört ki a forró vízzel vegyes gőz, hogy az ott állókat leforrázta, de minden nagyobb baj nélkül. Sipkovszky Kálmán molnár azonban egy­szerre nyöszörögni kezdett, mert mint beteg em­ber felment a befalazott kazán tetejére s ott le­feküdve pihent. Itt érte utol a forró gőz, mely megölte. A kir. ügyészség intézkedett a boncolás iránt és megindította az eljárást annak kiderítése végett, hogy kit terhel a felelősség a végzetes eredményért. Fiatal öngyilkos. Hatvani Antal gyomai gazda 16 éves István nevű fia folyó hó 2-án a »Páskum?-nak nevezett külterületen levő ' tanyán főbelőtte magát s meghalt. A fiú édesatyja is künn volt a tanyán, de nem vett észre semmi fegyverdörrenést, csak egyszer, amint az istállóba belépett, fiát a földön fekve véresen találta, rög­tön felemelte, ámde már az akkor halott volt. A fiú tettének oka ismeretlen. A hatósági lisztellátás nehézségei. Lapunk múlt heti számában szóvátettük azt az anomáliát, hogy még a gazdasági év első harmadában va­gyunk és már most sem lehet az üzletekben lisz­tet kapni. Mint értesülünk liszthiányról tulajdon­képpen nem is lehet beszélni, csupán a liszt for­galomba hozatala körül vannak, egyelőre el nem hárítható nehézségek. A különös akadályok meg­értéséhez szükséges, hogy visszatekintést vessünk a hatósági lisztellátás tárgyában közzétett kor­mányrendeletekre, mert a kormányintézkedések­nek egymással szembehelyezkedő rendelkezései támasztották a nehézségeket. Ajulius végén meg­jelent első belügyminiszteri rendelet, mint emlé­kezetes, felhívta az ország fogyasztó közönségét, hogy mindenki igyekezzék, még hitelének teljes igénybevételével is ellátni magát augusztus 15-től a jövő augusztusig a szükséges kenyérliszttel. A beszerezhető mennyiség termelőkre nézve fejen- kint és havonkint 18 kg., másoknál pedig 10 ki­logrammban volt megállapítva. Azokról a fogyasz­tókról pedig, akik szükségletüket még igy sem tudnák beszerezni, a városnak kell gondoskodnia. E végből személyesen kellett a városházán jelent­kezni és kötelezettséget vállalni az előjegyzett mennyiség átvételére. Az összeírás augusztus ele­jén Gyulán meg is történt s ennek eredménye­ként 107 waggon búza szükséglet mutatkozott. Ugyanez a kormányrendelet az utalvány-rendszer eltörlésével »igazoló-jegy« kiadását rendelte el. Alig fejezték be az összeírást, egy pótrendelkezés megengedte, hogy a lisztkereskedők, sütők és ke­nyérgyárak maguk is vásárolhassanak annyi búzát, amennyit az előző 1913/14-ik gazdasági évben forgalomba hoztak. Az általuk beszerzendő ga­bonamennyiség azonban a város által igényelt mennyiségbe betudandó. Ennek a pótrendeletnek, amint világos, az lett a következménye, hogy a város nem kaphatja meg a lakosság által előjegy­zett 107 waggon búzát, hanem csak annyival ke­vesebbet, amennyit a lisztárusok, sütők stb. vá­sárolnak, következésképp a hatósági lisztért je­lentkezők között nem lehetett és ma sem lehet a bevásárláshoz szükséges igazoló-jegyeket szétosz­tani, mert a városnak nem áll annyi liszt rendel­kezésére, hogy mindenkinek juttathasson belőle annyit, amennyit szükségletként bejelentett. Éhez járul még, hogy a lisztárusok és sütők az általuk heszerzett 65 waggon búzát minden korlátozás nélkül, szabadon árusíthatják bárkinek s igy an­nak nagy részét már el is adták, amire most már nem lehet többé a közfogyasztás szempontjából számítani. A város, mint ismeretes eddig 10 wag­gon kenyérmagvat birt beszerezni, a még szüksé­ges mennyiséget pedig a Haditermény Részvény­társaság utján reméli fedezni. Tekintetbe véve már most a város meglevő készletét és a liszt­árusok és sütők még raktáron levő gabonáját, a polgármester felkérte az alispánt, hogy a város részére még 40 waggon búzát rendeljen. De szük­séges még oly irányú rendelkezés is, hogy a liszt­árusok és sütők készletét az alispán a polgár- mester ellenőrzése alá rendelje, mert csakis igy lesz lehetséges a közfogyasztásra szorult polgárok igényét kielégíteni és a hatósági lisztárusitást meg­kezdeni. A lakosságnak életszükségleti cikkekkel való ellátása és az árdrágító visszaélések meg­akadályozása céljából a minisztérium legújabban egy rendeletet adott ki, amely ha kellőképen végrehajtátik, alkalmas lesz arra, hogy az e té­ren fennállott tűrhetetlen állapotoknak végett vessen és az élelmi cikkek további mesterséges drágítását megakadályozza. Ezen rendeletben em­lített kivételes intézkedésekkel azonban csak a közigazgatási hatóságok élhetnek, ha arra előze­tesen a belügyminisztertől felhatalmazást kapnak. Ezek a kivételes intézkedések a következők: El­rendelheti az elsőfokú közigazgatási hatóság a birtokosoknak, hogy készleteiket bizonyos idő alatt bejelentsék. Ez a bejelentési kötelezettség lehet általános, de vonatkozhat csupán egyesekre vagy vállalatokra, ahol nagyobb mennyiségű élelme­zési cikkek felhalmozását lehet feltételezni. — A hatóság által megállapított legmagasabb árat az árusítók ki függeszteni tartoznak üzleti helyisé­geikben és mindenki köteles az árut a kifüggesz­tett árban készpénzfizetés mellett bárkinek ki­szolgáltatni. A miniszter által szabályozott leg­magasabb árakra természetesen az az ár irány­adó. Elrendelheti továbbá a hatóság a vásári rendtartás egyes rendelkezéseinek módosítását, igy megállapíthatja a heti vagy országos vásár kezdetét és végét, valamint a vásár helyét is, ki­véve az állatvásár helyét. Itt is az árusítóknak kell kifüggeszteni a legmagasabb árakat. Megtilt­ható egyes élelmi cikkeknek tovább eladás vagy feldolgozás céljaira való vétele a vásáron kívül eső helyeken, igy : házaknál, nyílt utakon, utcá­kon. A közvetítő kereskedelmet a hatóság sza­bályozhatja, nevezetesen eltilthatja attól azokat, akik eddig azzal nem, vagy nem iparszerüleg fog­lalkoztak és iparigazolvány váltására kötelezheti őket ; akiknek pedig iparigazolványuk van, azokra is korlátozható rendszabályok irhatok elő a ha­tóság által. Legradikálisabb intézkedése a rende­letnek, amelynek érvényesítésével minden vissza­élést meg lehet szüntetni és a meglevő élelmi cikkeket a közönség részére biztosítani lehet — az, amely szerint a termelőt, kereskedőt és bár­mely más személyt kötelezhet a hatóság arra, hogy a birtokában levő élelmi cikkeknek azt a részét, amely a saját szükségletén felül van, a megállapított áron a hatóság, vagy a hatóság által megjelölt személy, vagy intézmény részére átengedje. A most nagyjában ismertetett legújabb miniszteri rendelet természetesen súlyos bünte­téseket állapit meg azokkal szemben, akik a ha­tóság által elrendelendő intézkedéseket nem tel­jesítik vagy azokat akármi módon kijátszák, sőt azokat is, akik másokat rábeszélnek arra, hogy valami élelmi cikket a vásárra ne vigyenek, vagy áruba ne bocsássanak. És azokat a tovább eladó­kat, akik azért, bogy az árut maguknak mások­kal szemben megszerezhessék, a rendesnél ma­gasabb árakat adnak, vagy kínálnak. Végül meg­adja a rendelet a jogot mindazon élelmi cikkek elkobzására, amelyek tekintetében a kihágás el­követtetett. Itt említjük meg, hogy a miniszté­rium az alispánt felhívta arra, hogy a disznó- hus árát december hó 16-tól kezdve a várme­gyére maximálja. Tavaszi vetöamg a gazdáknak. A szaka­datlan őszi esőzés miatt a földek nagyobbrésze bevetetlenül maradt. Gazdáinknak most már min­den reménye az eljövendő tavaszi napokban van, amikor még pótolhatják az elmaradt vetést. Csakhogy nagy gondot okoz nekik a vetőmag beszerzése. Ezt akarja megkönnyíteni dr. Lovich Ödön polgármester, amikor a lehetőség szerint gondoskodni kíván részükre vetőmagról. Akinek tehát tavaszi búza, vagy árpa vetőmagra van szüksége, az sürgősen jelentse be igényét Szikes György gazdasági tanácsosnál a városházán. A Bekésvármegyei Gazdasági Egyesület igaz­gató-választmánya f. hó 5-én, ma d. u. 3 órakor az egyesület székházában sürgős értekezletet tart, melynek tárgya a vármegye alispánjának felhívá­sára, a kormányrendelettel, 1915. december 16-tól megállapított és — havonként csökkenő — a ser­tészsír-, háj- és szalonua-árakhoz viszonyítva, a sertéshús legmagasabb árának megállapítása, ille­tőleg ezen lehető áraknak — a kormányrendelet szerint — a hatóságok általi maximálásához vé­leményadás. Vasúti gyalogátjáró Szarvason. A vármegye közigazgatási bizottsága a Szarvas község közelé­ben levő Sirató állomás mellett (attól mintegy 300 lépésre) a bezinai hegyközség kérelmére, a szarvas-mezőhegyesi vasúton át egy gyalogátjárót engedélyezett. A közigazgatási bizottság határoza­tát a szegedi üzletvezetőség megfelebbezte azért, mert az átjáró forgalmi zavarokat okoz és mert arra feltétlen szükség nincs is, mivel az átjáró a Sirató állomás mellett egy kis kerülővel rendel­kezésre áll. A kereskedelmi miniszter azonban a felebbezést elutasította és a kért átjárót engedé­lyezte; csupán egy-két lényegtelen kikötést sza­bott a miniszter, amelyek a vasúti szerencsétlen­ségek megelőzésére alkalmasak. Szerkesztői üzenet. Z. A. (Háborús csendélet.) A kidolgozás gyenge, eltekintve a számos nyelvtani hibától. A szerkesztőségnek különben is tudnia kell, ki rej­tőzik munkatársai álneve mögött ? \

Next

/
Oldalképek
Tartalom