Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-11-21 / 47. szám
1915. november 21. Békés 3 3616 -1915. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1915. évre előirt hadmentességi díj kivetési lajstrom — a m. kir. pónzügyigazgatóság által számvevőiig megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. te. 16. §-a értelmében novomber hó 22-től november 31-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatni. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel már a mnlt évben megvoltak róva, a lajstrom közszemlére tételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1915. évi november hó 17-én. 249 1-1 Szikes György, adóügyi tanácsnok. Hírek. Dr. Bartóky József titkos tanácsos. A hivatalos lap szerdai száma közli, hogy őfelsége a király kilenc államtitkárt valóságos belső titkos tanácsosnak nevezett ki. A kitüntetettek díszes sorozatában van Bartóky József dr., a földmivelés- ügyi minisztérium administrativ államtitkára is, akit születése, ifjú kora, rokoni és baráti kötelékek, nemkülönben közpályájának kezdete s mindezek- kez hozzáfűzhetjük, hogy egyéni ragaszkodása s szeretete is szorosan vármegyénkhez fűznek. Vármegyénk jeles fiának legmagasabb helyről történt ritka szép, a közpályán szereplőt érhető legmagasabb kitüntetése őszinte örömet kelt társadalmi különbség nélkül vármegyénk közönsége körében is, amely az üdvözlő levelek és táviratok valóságos özönével árasztotta el az immár országszerte érdeme szerint megbecsült jeles férfiút a királyi kegy megnyilatkozása alkalmából. Bartóky József dr, született 1865-ben Békéscsabán. Pályáját mint békési szolgabiró kezdte meg, majd orosházi főszolgabíró, később pedig a vármegye főjegyzője lett. Innen hívták meg 1897-ben osztálytanácsosi címmel a főldmivelésügyi minisztériumba. 1898- ban valóságos osztálytanácsos lett, 1890-ban a III. osztályú vaskorona-rend, 1904-ben a miniszteri tanácsosi cim és jelleg. 1905-ben valóságos miniszteri tanácsos, 1910-ben államtitkári cim és jelleg. 1911-ben a Ferenc József-rend csillagos középkeresztje tulajdonosa lett. Három év óta valóságos államtitkár. Munkássága főként a mezőgazdasági munkáskérdést illető törvényalkotás előkészitásét illeti. Azok közül a törvények közül, amelyeket ily irányban kidolgozott, mint alapvető alkotást hell megemlíteni az 1898 évi II. törvénycikket, amely a munkaadó és munkás jogviszonyát törvénybe iktatta és ezáltal százados törvényhozói hiányt pótolt. A világháború kezdetétől az Országos Gazdasági Bizottsággal, mint alelnöke, mindama tárgyalásokat folytatta és folytatja, amely belső közgazdasági hadseregellátási, közélelmezési és takarmányozási kérdésekkel kapcsolatos. A vármegye legtöbb adót fizetőinek jövő évi névjegyzékét az igazoló választmány összeállítván, a folyó hó 5-től 20-áig közszemlére tétetett ki. A névjegyzék ellen az említetett időpontig csupán 7 felszólamlás érkezett be, amelyeket az állandó bíráló választmány legközelebb tartandó ülésén felül fog birálni. A felszólamlások nagy része arra irányul, bogy a felszólamlásokra időközben kivetett hadi adó javukra számíttassák be. Természetes, hogy csak azoknál fogja ez a beszámítási kérelem elbírálás tárgyát képezni, akik folszólamlás- 8al éltek, akik azonban hadi adójuk beszámítását nem kérték, azoknál a hadiadó hivatalból nem fog figyelembe vétetni, ha ugyan egyáltalában beszámítható lesz a hadi adó a legtöbb adótfizetés- nél. Ezt a kérdést — a beadott felszólamlások alapján — a felebbviteli hatóságok fogják eldönteni. A vármegyei kórházi bizottság f. hó 15-én délután Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésen dr. Berkes Sándor igazgató tette meg szokásos jelentését a kórház forgalmi adatairól, amelyek értelmében a kórházban a f. év eltelt tiz hónapjában a múlt évről vissza- maradottakkal együtt 8115 beteg ápoltatott, vagyis 343-al több mint a múlt évnek ugyanebben az időszakában, az ápolási napok száma pedig 64000- el volt több mint tavaly január—novemberig terjedő időben. A forgalom növekedése a jelenlegi nagy drágaság mellett nagy súllyal nehezedik a kórház pénztárára, de egyébként is igen nagy gondot okoz és rendkívüli nehézséggel is jár az intézet üzemének zavartalan fenntartása, különösen az élelmezési mizériákat tette panasz tárgyává az igazgató, mert a szükséges cikkek beszerzése majdnem legyőzhetetlen akadályokba ütközik. Jelentést tett az igazgató arról, hogy a kórház álló kazánja egy hét helyett 4 hét alatt lett készen és most újra működésben van ; a felmerült költségek 900 koronát tesznek ki, bár ez a nagy kiadás csak toldás foldásra lett feláldozva. A szeny- vizoxidáló medencék pirszénjének eliszapolódását is tudomására hozta az igazgató a bizottságnak, aminek következtében szükségessé vált a medencékben levő pirszénnek kokszai való kicserélés. Az élelmicikkek beszerzésének nehézsége miatt érdeklődött az igazgató Budapesten léte alkalmával a tengeri szárított halnak, mint élelmi cikknek bevezetése iránt. Megtekintett külömbözó kórházakat s volt a kereskedőnél és a halétkeket részben jónak, részben rossznak találta, különösen a főtt halaknak erős szagát tartja aggályosnak. Ezen aggálya tekintetében azzal nyugtatták meg, hogy ahhoz értő szakácsnő képes a halétkeket úgy elkészíteni, bogy az teljesen Ízletes lesz. Azonban eddig sem a halakat, sem a megígért szakácsnőt nem küldte el a kereskedő és igy a tervbe vett kísérletek eddig meg nem történhettek. A kórházi bizottság az igazgató előterjesztései alapján a főzelékfélék beszerzése tekintetében akként határozott, hogy megvárja a minisztérium által elrendelt bejelentés eredményét, és ahhoz képest intézkedik, a fűszerfélék pedig a legnagyobb detail kereskedők utján lesznek biztosíthatók. A szenyvizoxidáló medence működésének helyreál'itása céljából felhatalmaztatott az igazgató, hogy a szükséges átalakítási munkálatok mikénti keresztülvitele tekintetében, forduljon a belügyminisztérium közegészségügyi osztályához. A gazdasági telep lejárt bérletének meghosszabbítása tekintetében úgy határozott a bizottság, hogy az részben a helybeli katonaság lábbadozó osztályának, részben a bevonultak hozzátartozóinak lánconként 7 koronájával adatnak bérbe. A kórházi moslék bérbeadására az igazgató szintén felhatalmaztatott. A kórházi gazdasági telep, tanya és épületeinek bérbeadása mellőztetett azért, mert úgy alakultak a viszonyok, hogy az intézet husszükségletének biztosítása nem volt elfogadható feltételekkel lehetséges s igy kénytelen a kórház saját kezelésében élő állatokat vásárolni és vágatni, ami valamivel olcsóbb, mint a mészárosok általt követelt árak. A megvásárolt állatokat a tanyán pihentetni kell, ezért tehát a tanya és egyéb gazdasági épületekre szükség van. A bizottság a kórházi igazgató jelentését tudomásul vette, azonban a vágás pénzügyi eredményről jelentést kért az igazgatótól a legközelebbi ülésre. Tudomásul vette, hogy az igazgató az élő állatok gondozására havi 25 korona fizetés és ellátás mellett egy szolgát fogndott fel. Részletes jelentést tett ezután az igazgató a kórházi mosóház leégéséről. A kár igen jelentékeny, amiből mintegy 10000 korona biztosítás révén megtérül. A bizottság a jelentés kapcsán jegyzőkönyvi köszönetét nyilvánította a helyben állomásozó katonaság parancsnokságának, a kirendelt katonaságnak a tűzoltás körül kifejtett fáradhatatlan és készséges közreműködéséért. Tudomásul vette a bizottság, hogy a mosóház befedése és mielőbb üzembe helyezése tekintetében a megfelelő intézkedések megtétettek és hogy a fedési munkálatokra Szegedi Lajos gyulai lakosnak 2449 koronás ajánlata fogadtatott el. Az elégett leltári cikkeknek egyelőre 14685 korona összeg erejéig való beszerzését elrendelte a bizottság, úgyszintén 13000 korona erejéig papucsoknak, férficipőknek, párnahuzatoknak és egyéb cikkeknek beszerzésére is felhatalmaztatott az igazgató. A kórházi uj mosókonyha és gépház létesítése ügyében szükséges költségek mikénti fedezése tárgyában az igazgató jelentést tett az erészben a minisztériumban személyesen folytatott tárgyalásokról. A kérdéses uj építkezés mintegy 100000 koronába kerül, amelyre a kórház múlt évi zárszámadásának eredménye szerint, csak mintegy 40000 korona áll rendelkezésére, a többit az államnak kellene adni. A bizottság az igazgató által előadottak figyelembevételével a tervek és költségvetés szakember által leendő elkészítését határozta el. Az elmegyógyintézet hiányos fűtéséből származó mizériák némi enyhítése végett felhatalmaztatott az igazgató, megfelelő számú vaskályhák beszerzésére és felállítására. A végleges fűtési berendezés megoldása érdekéből felhatalmazást kapott az igazgató, hogy a szükséges megbeszélések és szakértői javaslatok kikérése végett utazzék fel Budapestre Yécsey Ede iparfelügyelőhöz és eljárásáról tegyen jelentést. A zöldségek jövő évi szállítását Fuchs Lipótné kapta, aki azonban mielőtt szállított volna, már 25 százalékos felemelést kért. A bizottság a kérelmet elutasította és ragaszkodik a szerződés teljesítéséhez. Ha azt nem teszi, akkor az igazgató az ő terhére és veszélyére fogja a zöldséguemüket beszerezni. A kórház részére szükséges tej és tejtermékek biztosítása céljából a gróf Almásy-féle uradalom ajánlata fogadtatott el, melyszerint a jövő évben a tej literenként 28 fillérért, a vaj kilónként 4 koronáért, a tejfel 1 kor. 80 és a túró 1 kor. 20 fillérért fog szállíttatni. Elutasította a bizottság Schwimmer Arnol- dot aziránti kérelmével, hogy a fuvarozási szerződés alól f. évre felmentessék, a káposztás kádakat készítő gyulai iparosokat azzal a kérelmükkel, hogy tekintettel a faárak emelkedésére, a szerződéses árakat emelje fel, a bizottság nem teljesítette, egy ápolónak és egy szolgának azt a kérelmét, hogy szolgálatukból 5 év visszamenőleg a nyugdíjba beszámíttassák, a kórházi bizottság nem teljesítette. Előterjesztetett a kórház múlt évi zárószámadása, melyszerint a kórházi pénztár maradvánv 43760 koronát tesz ki, amelyből elsősorban a kórházi alkalmazottak drágasági pótléka lesz fedezendő, a többi maradvány az építkezési alaphoz csatolandó. Tekintettel a minden téren előálló drágaságra, tájékozást kiván a bizottság atekintetben, hogy milyen hiány várható a folyó évi számadások lezárása után. Ezért a folyó év első kilenc hónapjáról elkészíttetett a számadás, és annak eredménye szerint a bevételek 858000 koronát, mig a kiadások 927000 kor. tesznek ki, tebát eddig már több mint 70000 korona a deficit, vagyis az év végéig legalább 100000 korona hiány fog mutatkozni. Ennek a hiánynak az eltüntetése csak úgy lett- volna lehetséges, ha az ápolási dijak 23 fillérrel emeltetnek, azonban a miniszter — amint tudva van — mereven elzárkózott eddig az ápolási dijak felemelésétől, most azonban mégis belátta a helyzet tarthatatlanságát és a mérsékelt emelést kilátásba helyezte. , A vármegyei alkalmazottak háborús pótléka. A vármegyei összes alkalmazottak részére háborús pótlék címén — amint már megírtuk — a törvényhatósági bizottság legutóbbi rendes ülésén 1 százalékos pótadót szavazott meg és egy bizottságot küldött ki, hogy a felosztás mérve tekintetében tegyen előterjesztést. A törvényhatósági bizottságnak kérdéses határozata a belügyminiszterhez felterjesztetvén, a miniszter értesítette a vármegyét, hogy a szóban levő határozatát tartsa
