Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-11-14 / 46. szám
ö U e It é s 1915. november 14. Apagyilkosság. Oláh István vésztői lakos 30 éve élt boldogan nejével Finta Eszterrel, és szerette István nevű 20 éves fiát, valamint 16 éves Erzsébet nevű leányát. Most őszei besorozták katonának. Úgy mondják ez időtől fogva ingerlékeny lett, úgyhogy gyakran veszekedett a feleségével. Oláh Istvánná elemlegette a már említett István nevű fia előtt, hogy jó volna az öreget eltenni láb alól. Addig emlegette azt, mig e hó 5-én délután a mikor férj és feleség újból összekoccantak és a familiát kikergette a szobából, a fiatal Oláh István kifutott az istálóba — elővette két csövű vadászfegyverét s midőn apja kiment az udvarra, azt fejbe lőtte. Az apa a lövés eldőrdülése után, bár a lövés a fejét és szemét teleszórta nagy szemű söréttel, megfordult és a maga lábán bement a szobába. Felesége és fia valamint leánya pedig kimentek a határárokhoz és ott leültek. Egy fél óra múltán visszamentek a tanyába, ahol látták, hogy Oláh István a földön banyai fekszik. — Nem mentek az esetet bejelenteni, sem orvosi segítséget nem hoztak, hanem egész este és éjjel hallgatták a halállal vívódó ember hörgését. Hajnalban a feleség már nem győzte várni a férje halálát s azért egy női ruhát, majd egy kabátot dobott a szájára. A cselekmény elpalástolására a fiatal Oláh István a vadászfegyert a kerítéshez kötözte és a helyszínen megjelenő hatóságnak azt moüdta, hogy a fegyvert az apa kötözte a kerítéshez, s egy spárgával elrántva a ravaszát, öngyilkos lett. — A tényállás azonban mindjárt ott a helyszínen kiderült — s Oláh Istvánnét és fiát letartóztatták. Kitüntetések. Hazay-Sternsch'uss János dr. a békéscsabai tartalékkórházak és a vármegyei vöröskereszt kórházak parancsnokát rendkívüli egészségügyi szolgálatának elismeréséül a vörös- kereszt hadiékilményes tiszteletjelvényével tüntette ki a hadügyminiszter. — Dr. Liszka Nándor mező- herényi ügyvédet, ki a déli harctéren egyik hősiesen küzdő ezredünk főhadnagya s zászlóalj-segédtiszt, Ő felsége kitűnő és vitéz szolgálataiért signum laudisszal tüntette ki. Ismét családirtás. Békéssámsonban borzalmas tragédia történt november hó 3-ára virradóra. Csabai István 41 éves odavaló lakosnak szép családja volt, amely állott rajta kívül a 9 éves József és a 6 éves Sándor nevű fiából, valamint a 3 éves Etel és 9 hónapos Mariska nevű leányából. November hó 2-án békességben lefeküdtek, semmisem mutatta, hogy , milyen véres gondolatok járnak az apa fejében. Éjjel Csabai István felkelt baltát ragadott, az ágyban fekvő feleségét és valamennyi gyermekét a baltával agyonverte, holttesteiket a földre sorjába lefektette és azután önmagát felakasztotta. — Hátrahagyott levelében tettének okául betegségét említi ugyan fel, de az mégis azzal van összefüggésben, hogy november hó 3-án Csabai Istvánnak a többi népfelkelésre kötelezetekkel együtt be kellett volna vonulnia fegyveres népfelkelési szolgálatra. Ez az ismétlődő családirtas mely a vármegyénkben nem az első, szintén hozzátartozik a háború borzalmaihoz. A Békéscsabai Nő egylet ez évi rendes közgyűlését október hó 29-én tartotta özv. Belicey Rezsőné és Yarságh Béla elnöklete alatt. Egyik legfontosabb tárgya volt a közgyűlésnek a hadi- kölcsön jegyzés. Egyhangú lelkesedéssel hozzájárultak 15000 koronának a jegyzéséhez. A tiszt- újításon a régi tisztikart választották meg köz- felkiáltással. A vöröskereszt egylet szeghalmi fiókjának 1914—15. évi működéséről nyomtatott füzetben számol be az egyesület vezetősége. A füzet szerint a szeghalmi vöröskereszt fiók kevéssel a háború kitörése után 1914. augusztus 30 án alakult meg 15 alapitó, 351 rendes és 13 rendkívüli taggal. Az elnöki tisztet Csánky Jenő főszolgabíró tölti be. Női elnöktársnak horgosi Kárász Istvánná választatott meg, aki a felállított kisegítő kórház szervezését, irányítását intézte s jórészben neki köszönhető, hogy a kórház eredményes, sikeres működést tudott kifejteni, mert nemcsak anyagilag támogatta bőkezűen az intézményt, hanem személyes tevékenykedésével, és szeretetteljes fáradozásával is igyekezett követendő jó példát szolgáltatni. A sebesültek ápolására két önkéntes ápolónőt Budapesten a saját költségén kiképeztetek, azonkívül a fehérnemüek és ágynemüek nagy részét is ő ajándékozta a kórháznak. A község lakossága hazafias áldozatkészséggel támogatta az elnöknöt munkájában, úgy személyes szolgálatokkal, valamint pénz- és természetbeni adományokkal. A kórházban ápolás alatt volt 212 beteg 9616 ápolási napon, az orvosi teendőket dr. Nussbaum Károly járási orvos látta el díjtalanul, Kohn Anna és Landesberg Janka önkéntes ápolónők önfeláldozó segítsége mellett. A gazdasági ügyek élén Grósz Arnoldné alelnöknő állott, az irodai és administrativ teendőket Szabó Sándor plébános, kórházparancsnok és Grósz Arnold alelnök látták el, több úri leány buzgó támogatása mellett. A beszámoló részletesen felsorolja nóv- szerint mindazokat, akiknek részük volt a sikeres munkában és különösen hálásan sorolja fel azokat a szegényebb sorsú nemeslelkü polgárnőket, akik a kórházi ruhák mosását végezték díjtalanul. A kórház összes bevétele 33898'02 korona kiadása 12914 88 korona, készpénzkészlete 20983'14 korona. Az egyesület Andrássy Lilla vezetése mellett munkaszobát tartott fenn, amely 586'55 korona értékű ruhaneműt készített és osztott ki a had- bavonultak gyermekei között. Közgazdaság. Hadikölcsön jegyzések Gyulán. A. gyulai hivatalos jegyzési helyeken a harmadik hadikölcsönre a mai napig az alábbi összegeket jegyezték : A Békésmegyei Takarékpénztári Egyesületnél . . . 1,076.100 K, a Gyulavidéki Takarékpénztár Részvénytársaságnál . . . 475.700 K, a postatakarékpénztárnál . 18,656 K. A fogadó vendéglő, kávéházi és kávémérési iparok gyakorlása tárgyában alkotott vármegyei szabályrendelet az időközben szükségessé vált irányban módosíttatván, a kereskedelmi minister a módosított rendeletre most tette meg észrevételeit és elrendelte, hogy a szabályrendelet az általa előadottészrevételekre figyelemmel dolgoztassák át. Az észrevételek a következők: Az alkalmazottak magánjogi kötelezettségére vonatkozó rendelkezések a szabályrendeletből törlendők, mert azok nem valók a szabályrendeletbe. A szabályrendelet szerint a főszolgabíró egyes üzleteknek a zárórán túl vagy egész éjjel való nyitva tartását bizonyos időre vagy egyszersmindenkorra megengedheti. Ezen rendelkezés a minister felfogása szerint, az egyenlő elbánás elvébe ütközvén elrendelte, hogy ez a rendelkezés töröltessék vagy pedig az engedély valamennyi üzletágra kiterjesztessék. A szabályrendelet kiegészítendő olyan rendelkezéssel, hogy az üzlettulajdonosok kötelesek hozzáférhető helyen, a vendégek részére kézmosásra szolgáló és lehetőleg csappal ellátott mosdókészüléket felállítani. A szabályrendelet azt a korlátozó rendelkezést, hogy a korcsmák nem nyithatók a középületektől bizonyos távolságon belül, kiterjesztette a kávémérésekre is. Mivel azonban a kávémérésekben a kártyázás, biliárdozás valamint szeszes italok kimérése tiltva vaD, ennélfogva ezek nem tartoznak a zajos üzletek körébe, miért is a minister ennek a rendelkezésnek törlését szintén kívánja. Ezenkívül még több kisebb jelentőségű észrevétele van a ministernek. Végül meghagyta a minister azt is, hogy az aradi kereskedelmi és iparkamara véleményéhez képest tegye megfontolás tárgyává a törvényhatóság, vájjon Békéscsabán és Orosházán ne szaporittassék-e a vendéglői iparengedélyek száma. A békéscsabai villamos telep kibővítése céljából szükséges gőzturbina és gépberendezések szállítására, a képviselőtestület, a »Rock István és Eiső brünni gépgyár« r.-t. ajánlatát fogadta el. A törvényhatóság jóváhagyta a községnek ezt a határozatát. A beadott két felebbezés folytán azonban a belügyminister — a kereskedelemügyi ministerrel egyetértőleg, a képviselőtestület határozatát feloldotta s a »Rock István és Első brünni gépgyár« ajánlatának mellőzésével, uj árlejtés megtartását rendelte el, mert a község határozata a közszállitási szabályrendelet szellemével ellentétes, minthogy a község a fizetési feltételekre nézve, az említett gépgyárral, az egyenlő elbánás elvét sértő alkudozásokba bocsájtkozott. Újkígyós községe, az alföldi első gazdasági vasút pénzügyeinek rendezésére kibocsájtott elsőbbségű részvényekből 6000 koronát jegyzett 5400 korona árban. Az összeget a községi szegény alapból vette kölcsön 5 % mellett úgy, hogy a tőkéből évenként 300 koronát fizet vissza. A kereskedelmi minister a község határozatát nem hagyta jóvá, mert elvi okokból ellene van annak, hogy a jelzett célra községi pótadó vettesék ki, holott nem egy uj vasút létetesitéséről hanem már egy meglevő vasút pénzügyeinek rendezéséről van szó; a jóváhagyás megtagadása annál inkább kimondandó volt, mert az által az alföldi gazdasági vasút rendezése nem érintetik, mivel az elsőbbségi részvények kibocsájtása különben is teljesen biztosítva van. A gabona visszatartásának megszüntetése Az a körülmény, hogy a termelők gabona készleteiket visszatartják és a megállapított maximális * áron eladni nem hajlandók, arra indította a kormányt, hogy elrendelte — némi átmenet közbeiktatásával — a jelenlegi maximális áron alól való requirálást és vásárlást a Hadi Termény Részvénytársaság kezébe összpontosította, amely ezután gondoskodni fog a törvényhatóságok szükségletéről oly módon, hogy erre a célra az ottani készletek vétessenek igénybe. A belügyminister most elrendeli a közönségnek minden rendelkezésre álló módon való felvilágosítását e tekintetben, hogy nemcsak a hazafias célnak szolgál de saját érdekében is cselekszik, ha gabona feleslegét a Hadi Termény Részvénytársaságnak mielőbb és ónként eladja. Ez által gabonájáért métermázsánként nem csak hogy 4 koronával többet kap és az érette küzdő hadseregnek ellátását teszi köny- nyebbé, hanem megkíméli magát a requiralássay járó kellemetlenségektől és zaklatásoktól. A gabona árak oly kedvezően vannak megállapítva, hogy azok minden jogos termelői igényt messzemenőleg kielégítenek és további emelésükre semmiféle kilátás nincs. Aki tehát a most előadottak ellenére gabonáját elrejti vagy eltitkolja vagy visszatartani igyekszik, az a kihágási büntetésen felül az elkob- sással is sujtatni fog. Iparosok figyelmébe. Az aradi kereskedelmi és iparkamara ezúton közli az érdekeltekkel, hogy a hadügyminisztérium a legközelebbi időben 12 ezer pár kőrisfából készült skitalpat, ugyanennyi kőrisfabotot, kenderkötelet és hordozó hevedert akar beszerezni. Részletes felvilágosítást ad a kamara irodája. A gyulai kerületi munkásbiztositó pénztár igazgatóságának november hó 7-ére összehívott ülése részvétlenség folytán nem volt határozat- képes. Az igazgatósági ülés újabb határnapja f. év november hó 14-én, ma délután 3 órájára tűzetett ki azzal, hogy a f. hó 7-ére megállapított tárgyak felett, az újabb határnapra tűzött ülés, a megjelenők számára való tekintet nélkül, végérvényesen fog határozni. Irodalom. Uj napilap Budapesten. A háborúval kapcsolatos különleges sajtószolgálat egy uj és minden formájában eredeti politikai napilapot teremtett meg Budapesten. Az uj lap első szama november 20-án este fog megjelenni, homlokán egy egészen sajátságos, szinte szokatlan címmel: 8 órai Újság. A lap cime egyúttal jelzi tehát az uj vállalkozás programmját is: a késő esti órákban lesz ez a lap a közönség lelkes, szolgálatkész, mindig jól értesült újságja. Egyelőre Becsben, Berlinben a semleges Svájcban és a Balkan fővárosaiban lesznek a »8 órai Ujság«-nak tudósítói, akik expressz- táviratok utján közük a »8 órai Újság« révén a magyar közönséggel a legfrissebb híreket. Az uj lap legfontossabb kötelességének azt tekinti, hogy mindig igazat írjon, hogy becsületesen és gyorsan szolgálja ki a közönséget. A »8 órai Újság« egyes számának ára 6 fillér, felelős szerkesztője r dr. Nadányi Emil. Szerkesztői üzenet. Tirolban. Nem válik be. Nuskó halálára. Van benne némi hangulat, de a közölhetés mértékén alul marad.
