Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-11-14 / 46. szám

XLVII. évfolyam. Oynla, 1915 november 11 46. szám. Offlatttl árok: Égé» érre _____10 K — f Fé l évre_________ 5 K — f Év negyedre 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közle­mények. hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Minden földet be kell vetni. Nem lehet eltagadni, hogy a mezőgaz­daság őszi munkálata tekintetében rosszabbul állunk, mint tavaly, mert sokkal kevesebb munkaerő áll rendelkezésre a behívások kö­vetkeztében. Ebben a helyzetben nagyon meg­szívlelendő a földmivelésügyi miniszternek a törvényhatóságokhoz intézett leirata, amely igy szól a többek között az őszi mun­kákról : Hovatovább mindinkább kétségtelenebbé válik, hogy tulajdonképpen két hadjáratot foly­tatunk ; egyiket a csatamezőn, a más’kat a gazdasági téren. Ott a megingott erkölcsi vi­lágrend helyreállításáért küzdünk, itt pedig ama kiéheztető politika ellen harcolunk, amelylyel minket ellenségeink agyousujtani kivannak. A hadjárat küzdelmeiből épp úgy, mint a gazdasági élet-halál harcából a mezőgazda­ság és azok, akik magukat a mezőgazdaság­hoz számítják, miudezideig becsülettel kivet­ték a maguk részét. Sőt ma a magyar föld- mivelő nép önfeláldozó hősiességét az egész világ elismeri, nem kisebb elismeréssel emle­getik azokat a megbecsülhetetlen szolgálato­kat is, amelyeket a háború első esztendejé­ben a, magyar mezőgazdaság oly kiválóan teljesített. T Á R C A. A rokkantügy.* (Folytatás és vége.) A rokkantak munkára való elhelyezése te­rén általában a tekintetben, bogy a rokkantak életviszonyait egyénenként később is állandóan figyelemmel lehessen kisérni, hogy igy a köznek állandóan módjában legyen a gyámolitís szűk séges teendőit alkalmazásba venni az arra reá szorult rokkantakra nézve : nagyon hasznos szol­gálatokat tehetnek a társadalomnak altruistikusan érző elemei. A rokkantak patronage-^,t előbb- utóbb szükséges lesz systematikusan megszer­vezni. Evégből mindazon rokkantak számára, akikről előrelátható, hogy bizony életök folya­mán ritkábban vagy sűrűbben, de reá fognak szorulni a gyámolitásra, szükséges lesz a társa­dalomnak arra vállalkozó, arra képes és reá­érő alkalmas egyéneire mintegy rokkantgyámokra reábizni az illető rokkantaknak állandó szemmel- tartását tanácscsal, gyámolitással ellátását. A rokkant gyámnak hivatása elhárítani a reábizott rokkant boldogulásának utjából azokat az aka­dályokat, melyeket az a hazáért szerzett fogya­tékosságai következtében önerejéből legyőzni nem képes. így aztán társadalom és államhatalom harmonikusan összemüködhetnek annak a köz­kötelességnek teljesítésére, hogy a rokkantak iránt hálánkat kellően leróhassuk. Amint már az előadottakból is kitűnik, a rokkantgyámolitás a szerves feladatok egész so­rozatát öleli fel, amelyek legintensivebben most és a háborút közvetlen követő időszakban je­lentkeznek, de állandóan fenmaradnak azután is mindaddig, amig ennek a világháborúnak rok­*) A Szabad Lyceumban 1915. október 21-én tartót előadás. Ennek jóleső tudatában azonban lehetet­len ama kétségtelen tény felismerése elől ki­térni, hogy bár eddig mezőgazdasági hadjá­ratunk sikert sikerre halmozott, soha nagyobb feladat előtt nem állt a magyar gazda, mint most. Egyrészt azért, mert a hadikötelezettség napról-napra még egyre több férfimunkaerőt von el a barázda mellől, sőt talán nincs messze az idő, midőn az öregebb korosztályok is zászló alá fognak sorakozni, másrészt mert a hadiszolgáltatások igénybevétele folytán kü­lönösen az állati erő hiánya kezd falvaink- ban az utóbbi időben nagyon is érzehetővé válni, végül pedig az időjárás a lehető leg­kedvezőtlenebb. S miután millióval kevesebb a dolgos kéz és az igáserő odakünn, mint a múlt ősszel, természetesen sokkal több az árva parcella is, mely megmunkálatlanul he­ver, mint a múlt évben. Utalva az idei január havi miniszteri rendeletben mondottakra hangsúlyozza a mi­niszter, hogy a jelenlegi nehéz viszonyok kö­zött fokozott buzgalmat és odaadást vár el a közigazgatási hatóságoktól, mert különösen az alsóbb rétegek szenvedésükben megnyug­vást, a munkára serkentést, a cselekvő haza­szeretetre buzdítást egyedül csak a vezető értelmiség magatartásából menthetnek. A járási és községi gazdasági bizottsá­kantjai közöttünk élnek. Mert a hála is, mellyel nekik tartozunk, egész életökre szóló és igy nemcsak most, hanem később sem szabad az ő boldogulásukat szemünk elől tévesztenünk. A magyar rokkantügyi gondozás immár meg van szervezve. A m. kir. állami rokkant- hivatal az a szervezet, amely intézményesen ve­zeti az egész akcziót és amely megszervezi az orvosi utókezelésnek, a művégtagokkal való el­látásnak, a munkára való begyakorlásnak és ki­képzésnek, a munkaközvetítésnek és egyéb tevé­kenységeknek rendszerét. Az állami rokkanthiva­tal mellett tanácsadó szerv gyanánt s a rokkant- hivatal intézményeihez fűződve segítő szervezet gyanánt bevonatnak a nagy akczióba a társadalom arra alkalmas és reáérő altruistikus elemei is. Az egész szervezet, melynek már nemcsak kontúr­jai készek, hanem amely már egész sereg intéz­ményt keltett életre s amelynek teljes kiépítése már csak rövid idő kérdése, nagy ambitióval, me­leg szeretettel és fáradhatatlan munkakészséggel és buzgalommal dolgozik azon, kogy ragaszko­dásunk és hálánk élő tolmácsolása gyanánt rok­kant testvéreink boldogulását mennél szilárdabb alapokra helyezhessük. A magyar rokkantügyi gondoskodás szer­vezetét kiépíteni nem volt könnyű feladat. E részben összehasonlith itlanul hátrányosabb a mi helyzetünk, mint aminőben nagy szövetségesünk Németország volt. Nálunk a polgári életbei hiá­nyoznak azok a rokonintézmények, amelyek meg léte esetén sokkal könnyebb a rokkant katonák­ról való gondoskodás szervezetét megalkotni Nálunk a munkásoknak csak a betegség és bal­eset ellen való biztosítása bir kötelező erővel, csak ezen biztosítási ágazatokban van — sok szervi hibával küzdő — állandó szervezete. Tel­jesen hiány-dk azonban a polgári rokkantbizto- sitás és aggkori biztosítás, mint kötelező intéz­mény. Németországban a munkás rokkantbizto- sitás kiépített, virágzóan működő szervezet, gokra vár a tekintetben a nagy feladat, hogy a gazdasági munkálatokat helyes irányba te­reljék és a még parlagon heverő termőföldet is megmentsék a nemzeti termés szá­mára. A gyengébbek és korosabbak nem azért maradtak itthon, hogy sopánkodjanak és nagy részük az állam részéről nem azért ré­szesül segélyezésben, hogy a minden jóval megáldott szántóföldjeik hitvány gyomok me­legágyai legyenek. E tekintetben szükségesnek látja a mi­niszter, hogy a hatóságok fordítsanak figyel­met arra, hogy mindenki necsak saját föld­jét művelje meg, hanem a saját gazdasági munkájának befejeztével és halasztható teen­dők félretételével a községben elvégzendő más mezőgazdasági munkák elvégzésénél is segédkezzék. Amennyiben pedig adott esetben a jóindulatú figyelmeztetés eredményre nem vezetne, ismételten és a legnagyobb nyoma­tékkai felhívja a közigazgatási hatóságokat, hogy minden rendelkezésükre álló eszköz igénybevétele mellett az 1914. L. t-c. ren­delkezései értelmében járjanak el. Legnagyobb erólylyel kell elsősorban abban a tekintetben fellépni, hogy mig az őszi vetés ideje tart, egyetlenegy munkaké­pes férfi, nő, vagy gyermek és egyetlenegy amelynek intézményei a katonai rokkantbiztositás céljaira is kitünően felhasználhatók. Hogy egye­bet ne említsek például felhozom azt, hogy a német munkásrokkantbiztositás a tüdővészesek gyógykezelésére a felnőttek számára 150, a gyer­mekek számára 32 szanatóriummal rendelkezik, fentart azonkívül mintegy 2000 tüdőbeteggondo- zót és 135 erdei üdülőtelepet. Micsoda óriási előny a világháború tüdőbeteg rokkantjainak gondozásba vétele szempontjából ez a már létező impozánsan sok és jó intézmény ! Németországban továbbá évtizedeken ke1 resztül gyönyörűen kifejlődött az úgynevezett Krüppelwesen, azaz a természettől, vagy bal­eset folytán nyomorékok, bénák gondozásának az ügye, Ötvennégy rokkantotthonnal (Krüppel­heim) rendelkeznek, melyek már régóta állanak a nyomorékok és bénák testi hibáinak kiegyen­lítése és a nyomorékok és bénák munkára kikép­zése humánus szolgálatában. 3000 ágy áll rendel­kezésre ezekben a rokkantotthonokban s kap­csolatos velők 228 műhely, melyekben ötven - négy-féle foglalkozást tanítanak. Németországban tehát e részben is felszerelt intézmények légiója várta a világháború rokkantjait. Mindezenfelül a munkaközvetítés Német­országban államok szerint és birodalmilag ren­dezett szerves intézményt képez Újabb nagy segítség a katonai rokkantügy helyes és gondos intézésére. Nálunk a munkásbiztositás csak részben van kiépítve, az is hiányos, kötelező polgári rok­kantbiztositás egyáltalában nem létezik, a nyo­morékok munkára képzése terén csak itt-ott van dicséretes kezdeményezés (pl. a Nyomorult gyer­kek otthona), munkaközvetítés, mint országosán szervezett intézmény nem létezik. Sajnos tehát, kultúránk kezdetlegesebb volta folytán csak ke­vés olym intézményünk van, mely a katonai rokkant gondozás kiépítésénél segítségünkre le­het. Annál nagyobb az érdeme azoknak, akik Lapnnlc mai száma e oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom