Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-01-31 / 5. szám
1915 január 31 Békés 5 aránt az ő tevékenységének müvei. Ezen ülés lefolyásáról szóló közleményükbe tévesen került tehát belé mintha a belépő elnök működésével kapcsolatban a főrabbi a hitközség belbékéjére is utalt volna. Miután erről beszédjéban említés nem történt, kötelességünknek tartjuk multheti közleményünket a tényállásnak megfelelően rekti- fikálni és nagyon sajnálnék, ha egyesek múltkori szavainkat úgy értelmeznék, mintha a régebbi regime érdemeit vagy a hitközség akkori erkölcsi színvonalát leszállítani akartuk volna. A cég tagjai a felelősek. A kereskedelmi miniszter egy konkrét kihágási ügyben kimondotta, hogy cégek ellen indított kihágási ügyekben nem az üzletvezető vonandó felelősségre, hanem a cég felelős tagjai ellen inditandó meg az eljárás. Megjegyezzük, hogy az eddigi jog- gyakorlat szerint mindig az üzletvezető büntet- tetett meg az elkövetstt kihágás miatt, ami sokkal ésszerűbb Is, mint egy egyén helyett öt hat, esetleg több egyén ellen kell eljárást lefolytatni, esetleg őket megbüntetni, holott az üzletvezetőn kivül a cég tagjainak talán tudomásuk sincs a kihágás elkövetéséről. Kézrekerült tolvajok. A háziszarkák díszes társadalmához tartozott Csabán Magyar Pálné. Az asszony tulajdonképpen a Weisz Miksa kereskedő cselédje volt, de nem azt lopkodta, hanem a háztulajdonost dr. Láng Frigyes ügyvédet. Nagymosás után fel-feljárogatott a padlásra, ahol a fehérnemüek szaradtak és közülök igen értékes darabokat ellopott. Dr. Lángék eleinte a saját cselédükre gyanakodtak, de annak az ártatlansága hamarosan kiderült. Ekkor jelentést tettek a rendőrségen, amely kinyomozta a tettest Magyarné személyében és megindította ellene az eljárást. — Még a múlt év november havában történt, hogy Remeczki Imre és társai kárára többrendbeli lopást követtek el Békésen ismeretlen tettesek. A többrendbeli lopás figyelmessé tette a csendőrséget' A fáradságos puhatolódzás eredményre is vezetett, amennyiben a tettest Gulyás János endrődi születésű csavargó személyében kézrekeritették és több bűncselekményének beis- mertetése után átadatott a békéscsabai csendőrségnek. A 17 rendbeli lopás esetét Gulyás cinikus kifejezéssel ismerte be : „Véremben van már a lopás, e nélkül élni sem tudok.“ XSösgaadaság. Kitüntetett gazdasági tudósító. A lapunk múlt heti számában közölteken kivül Mazor Pál gazdasági egyesületi segédtitkárt a földmivelés- ügyi miniszter gazdasági tudósítói minőségben kifejtett lelkiismeretes és szakszerű működéséért elismerő okirattal tüntette ki és neki azonkívül egy üízöborjut is adományozott. Az aratási szerződések megkötésének ideje elérkezvén, a törvény értelmében az aratási és egyéb munkásszeiződések abból a célból, hogy azok a közigazgatási hatóságok előtt legyenek érvényesíthetők, az elöljáróságok előtt kötendők és azok által hitelesitendök, mert ellenesetben a felmerült vitás kérdések csak rendes bírói utón dönthetők el. Kivételesen azonban megengedheti a földmivelésügyi miniszter a közigazgatási bizottságnak a vármegyei gazdasági egyesület meghallgatása alapján tett előterjesztésére, hogy ezeket a szerződéseket maguk a felek köthessék meg és csupán csak láttamozás végett mutassák be azokat .az illetékes elöljáróságnak. A földmivelésügyi miniszter ezt a kivételes engedélyt a közigazgatási bizottság előterjesztésére, a vármegye területén kötendő összes munkásszerződésekre megadta. Kataszteri munkálatok a vármegyében A pénzügyminiszter kibocsájtotta a körrendeletét és az előirányzatot a folyó évben végrehajtandó kataszteri munkálatok tárgyában. Békésvármegyében a folyó évben Békóssámsonban, Puszta- földváron és Tótkomlóson, valamint Gyula városában a háromszögelési munkálatok fognak végeztetni, Gyula városában ezek a munkálatok csak folytatást nyernek. Mérnöki helyszínelés alá kerülnek Doboz község (I. II. rész.) Gyulavári és Kétegyháza községek, valamint az azokba bekebelezett puszták is. Az újabb felmérési munkálatokban előállott változásoknak mérnöki nyilvántartás utján leendő átvezetése az egész vármegye területén fog végrehajtatni. A szarvasi ipartestületi választások. A szarvasi ipartestület elnökévé a múlt év február hóban Andrássy Dezső építőmestert választotta meg, egyben megválasztotta nevezettnek elnöklete alatt az ipartestületi elöljáróság tagjait. Az egész vslasztást azonban megfelebbezték azon a címen, hogy az elnöknek uem volt passiv választói joga, vagyis választható nem volt és igy az ő elnöklete alatt megtartott elöljárói választás is semmis. Az alapszabályok szerint ugyanis ipar- testületi elnökké csak az választható, aki az ipar- testület területén már bárom éve önálló iparos. Jelen esetben az volt a vitás, vajion az elnökké megválasztott egyén három év óta iparosnak tekinthető-e vagy pedig — amint felebbezök állították — mivel csak alig egy pár hónappal megválasztása előtt nyert önálló építő iparra engedélyt, Andrássy 3 év óla nem önálló iparos. A választás felett első fokban a főszolgabíró határozott és az elnök, valamint az ő vezetése alatt megtartott elöljárói választást megsemmi sitette azért, mert felebbezök állítását beigazolt- nak vette; ugyanígy határozott a vármegye alispánja azzal az indokolással, mert bár And- rássy az ipareugedély kinyerése előtt, egy vállalkozónak társa volt, ebből kifolyólag csak ipari kötelezettségei származtak, de iparosi jogokat nem szerzett ; ezen jogoknak birtokába csak akkor jutott, midőn építő iparengedélyt kapott. A kereskedelmi miniszter is magáévá tette az alispáni határozat indokait. Ezek szerint a szarvasi ipartestületben uj választások lesznek. Habár az alapszabályok szerint minden évben újra kell az elnököt és az elöljáróságot választani s így az ipartestület elöljáróinak megbízatása már lejárt, a szóban levő döntésnek az a jelentősége, hogy Andrássy Dezsőt egyelőre újra sem lehet megválasztani, mert az a feltétel, hogy az elnöknek legalább bárom év óta önálló iparosnak kell lennie, reá nézve — a hozott döntések szentit — nem forog fenn. Törvényszéki csarnok. Uj ügyved. Az aradi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Salacz Elemér ügyvédet Szarvas székhellyel az ügyvédek lajstromába bejegyezte. Elmarad a februári esküdtszék. A folyó évi első esküdtbirósági ülésszaknak február 1-én kellett volna megkezdődnie, ez azonban most elmarad. Talán soha sem fordult még elő az es- küdtbiróság fennállása alatt, hogy valamelyik ülésszak elmaradt ügyek hiányában, öt-hal-nyolc- tiz ügy mindig került a mi »békés« vármegyénkben is. Es ezután még inkább lesz, mert az uj sajtótörvény szerint a gyulai törvényszék esküdtbirosága jár el ama rágalmazási perekben is, amelyeket eddig a nagyváradi kir. törvényszék tárgyalt. Nem is kell azt hinni, hogy ügy nem volna, csak kitűzésre megérett ügyek nincsenek, ami azt jelenti, hogy a júniusi esküdt- bíráskodás a rendesnél kétszerte több ideig fog tartani és amennyire örülhetnek a mostani ülésszakra kisorsolt esküdtek, éppen annyira meg fognak szenvedni a júniusi esküdtek. Heti biinkrónika . Az amazon. • Nem hiába vetették fel nemrégiben azt a gondolatot, hogy nők is vegyenek részt a hadi szolgálatban. Vannak nekünk olyan harcias menyecskéink, hogy ember legyen a talpán az a huszárkáplár, aki meg tud állani előttük. Lehet képzelni, hogy ha egy vörös ördögnek is megremeg a szive egy ilyen menyecske láttára, mit vinne az véghez az eláporodott muszka raj- vonalban. — Kár, hogy ez a női harciasság egyelőre csak a végrehajtók ellenében nyilvánul, ámbár az is bizonyos, hogy a végrehajtás a közfelfogásban egyike a legellenszenvesebb dolgoknak, amely ellenszenvet azután rendesen a semmiről sem tehető szegény végrehajtónak kel! megszenvedni — Hogy mindez igy áll, tanúsítja a következő érzékeny történet. A múlt évi április hó 24-én Gyulán Takács Ferenc városi végrehajtó a helyzet komolyságához illő szerénységgel megjelent özv. Gál Lajosnénál valami 20 koronás követelés ügyében, özv. Gálné még másnál is jobban utálja a végrehajtást és ezért az ajtót be szokta csukni a végrehajtó előtt. Ez alkalommal különösen az dühítette fel, hogy Gebei felperes is megjelent. Nos hát özv. Gálné nem ijedt meg, hanem előbb Gebeivel, majd Takács végrehajtóval kezdett dulakodni s a végrehajtónak leütötte a kalapját, összetörte a szemüvegét, összetépte a jegyzőkönyvet, kővel fával hajigálta úgy, hogy abha kellett hagyni a dolgot. Délután megfelelő rendőri karhatalommal és lakatosok segítségével mégis sikerült a végrehajtást foganatosítani, melynek megtörténte után Gálné kifizette a követelést. — Ilyen az ember. — Ha ez a derék asszony a felperes elieni kevesebb gyűlölettel és a csetepaté nélkül fizet, — az eredmény ugyanaz lett volna, azzal a kü- lönbséggelí hogy nem került volna hatóság elleni erő&zak miatt törvény elé, de viszont, ha felperest meg nem gyomrozhatja, bizonyosan szétrobbantja az amazon-természet. — A kir. törvényszék özv. Gálnét hatóság elleni erőszak vétségéért megbüntette. A morék és a pénz. Benkő József orosházi lakosnak a múlt év virágos május havának egyik estéján jó kedve kerekedett. Elment hát a városi vendéglőbe, ahol szeszes italokkal kezdte locsolgatni száraz torkát. Ez a művelet azonban kedélyét is felsrófolta úgy, hogy egyszerre csak intett a sarokban levő füstös képű moréknak, akik hirtelen rázendítettek és húzták a vig és bánatos nótákat szakadatlanul. — Közbe a mulató Benkő a cigányokat is itatta jó féle sörrel és azok is italosak leltek. — Éjfél után 2 órakor a vendéglős kijelentette, hogy záróra van, távozni kell. — Benkő fizetett, de a cigányoknak nem akart pénzt adni, mert — mondotta — megkapták már fölösen a dijukat, a nagy mennyiségben elfogyasztott sör alakjában. — Az ám, csakhogy a cigány nem számítja azt, amit megiszik. — Neki a pénz a fő, mert apénz mindent pótol, de a pénzt nem pótolja semmi. Aztán meg mivel hogy az elmuzsikált nótákat nem lehetett visszamuzsikálni, hát az történt, hogy a vendéglős által a billiard asztalra leolvasott visszajáró pénzből akarták magokat kielégíteni. Ebből a célból a cigányok megrohanták Benkő Józsefet és a nagybőgős, névszerint Farkas Antal egy 10 koronást akart kikapni a Benkő kezéből, a 10 koronásnak azonban czak a szabadon álló része engedett, amely hütlenül elvált saját magának attól a ré'zétől, amely a Benkő kezében volt. Röviden; a 10 koronás elszakadt. — Minthogy azonban a fél 10 koronáshoz nem remélhettek egy másik fél 10 koronást találhatni, hát a Benkő kezében maradt fél 10 koronást elvették, közben Benkőt egy kicsit meg is verték — és mint akik dolgukat jól végezték, eltávoztak. Farkas Antalt a kir. törvényszék zsarolás és testi sértés vétsége miatt benajthatlanság esetén 3 napi fogházra átváltoztatandó 25 korona pénz- büntetésre ítélte.
