Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-10-31 / 44. szám
1915. október 31. B é k t s 5 A világháborúból visszahozott zászló a múzeumnak. Hetekkel ezelőtt megírtuk, hogy egy Gyuláról elszármazott, de szülőföldje iránt hű ragaszkodással viseltető földink Danszky Gergely •épitész, székesfővárosi műszaki gondnok egy birtokába került és sok dicső küzdelmet átélt harctéri zászlót ajánlott fel a gyulai múzeumnak. A háborús vihar tépte, megviselt zászló a napokban érkezett meg Domonkos János muzeumőr cimére, egy jegyzőkönyv kapcsán, melyben a szent ereklye védői és megőrzői leírják a zászló történetét. A háromszinü zászlót ez év március 1-én ajándékozta a Pesti Hírlap három sebesüléséből felépült katonának: Berecz Mihály őrmester, Molnár Lajos szakaszvezető és Gyömrei István tizedesnek, mindannyian a császári és kir. 23. gyalogezred kötelékében. A Szent Gellérthegyi intézeti irgalmas nővérek elindulás előtt feldíszítették a zászlót egyik oldalán kereszttel, a másik oldalán Szent József olajnyomásu képével és győzelemkérő imájuk kíséretében adták át a hős vitézeknek. Az intézet leánynövendékeinek imája mellett hozták ki a zárdából a szent zászlót. A zászlótartó őrmester fogadalmat tett az irgalmas nővéreknek, hogy ő és társai híven megőrzik és visszahozzák becsülettel. Két nap múlva indultak cl az északi harctérre. Résztvettek a keletgaliciai és bukovinai véres harcokban. Március 14-én a 913-as magaslat megrohanása és elfoglalásakor Berecz kitűzte a Szent József zászlót a megfigyelő toronyra, de később ebben a harcban az őrmester elesett. Másnap egy ellenséges nehéz löveg romba döntötte a megfigyelő tornyot, de Molnár szakaszvezető, hadnagyának engedelmével a zászlót kikereste a romok közül és a srapneltől megszaggatott és tenyérnyi égési sérülést szenvedett zászlót bornyujába rejtette. Március 23-án megsebesült Gyömrei tizedes és magához vette a zászlót, s visszavitte az irgalmas nővérek zárdájába. Az egyik irgalmas nővér Danszky Gergely lánya, atyja közvetítésével jutatta el a gyulai múzeumnak, ahol kegyelettel fogják a háború emlékei közé elhelyezni. A József főherceg laktanya renoválása. Mint megírtuk, a József főherceg kaszárnyát ki kellett lakoltatni, mivel a mennyezet gerendák elkorha- dása miatt az emelet leszakadásától lehetett tartani Városi mérnök hiányában a polgármester felkérésére az államépitészeti hivatal elkészítette az épület helyreállítási munkáinak tervét és költségvetését, amely szerint körülbelül 80000 korona szükséges a munkálatok elkészítéséhez. Az építkezés megbeszélése végett november 4-én reggel 9 órakor egy vegyes bizottság fog összeülni dr. Daimel Sándor vármegyi főjegyző elnöklésével, amelyen a részt fog venni a katonai parancsnokságon kívül dr. Lovich Ödön polgármester s az általa felkért Pfaff Ferenc építőmester, mint szakértő, továbbá dr Zöldy János megyei főorvos és az államépitészeti hivatal kiküldöttje. Október hó utolsó napjára virradóra, megállapítható, hogy az időjárás az egész hó folyamán annyira egyforma s annyira nem kívánatos vonásokkal ékes volt, hogy elfogynak a jelzők, mivel egyik hét időjárását az előző hetekétől megkülönböztethetni. Az általános helyzet most is az, hogy a körülbelül rendes hőmérséklet mellett kétségbeejtő gyakorisággal esik. Korai buzave- tésekre, amelyek igen szépen zöldéinek, az esős idő nem mondható kedvezőtlennek, de az a terület, mely korán lön bevetve, talán évtizedek óta nem volt olyan kicsiny, mint az idén, messze mögötte marad a tavalyinak is, amidőn az iga még nem volt annyira kirekvirálva s munkáskéz is még bővebben került. Talán még sohasem lett volna oly nagy szükség hosszas, száraz őszre, mint ezúttal; ha november utolsó napjáig folytonosan enyhe s teljesen száraz idő lenne, akkor talán az őszi alá kerülni szokó földterületnek kétharmada be volna vethető, mert ez idő szerint a fele sincs még felszántva. A késői tengeri szedését a múlt héten fejezték be, a mennyiség és minőség — sajnos — silánynak mondható. Tűz a közkórházban. Pénteken este egy negyed kilenc órakor a közkórház személyzete szokatlan világosságot vett észre a mosókonyha padlásának ablakain kiáramlani, közelebb menvén, a nyirkos, ködös levegőben is látni lehetett, hogy a nyilásokoü füst tódul ki. Rögtön tudták, hogy a padláson tüzveszedelem van. Többen felsiettek a padlásra, hogy a „Minimax“ kézi tűzoltó készülékkel vessenek gátat a lángok terjedésének, de már akkor a tűz annyira elharapózott, hogy a készüléknek semmi hasznát sem lehetett venni. Telefonon segítségül hívták a tűzoltóságot, amely teljes felszereléssel gyorsan ott termett s az alarmirozott katonaság segítségével egy órai munka után teljesen eloltotta a tüzet. De a tető teljesen elpusztult. A mosókonyhával egybeépített gépház tetejét sikerült megmenteni, miután a cseréptető alatt a tűz csak kojtorogva, lappangva tombolt és nem nyert szabad utat a tovaterjedésre. A padláson fejteregetett nagymennyiségű fehérnemű elhamvadt, ami fokozza a kórház károsodását. Hogy mi okozta a bajt, még nem lehetett megállapítani. Nem lehetetlen, hogy a villamos vezeték rövidzárlatából keletkezett. A tüzilárma meglehetős csendes lefolyású volt, úgy, hogy a betegek között nem okozott riadalmat Katonatemetés. A Gyulán állomásozó cs. és kir. 11. gyalogezred egyik harctéri sebesült katonája, Kornausek Antal 29 éves szakaszvezető f. hó 23-án a közkórházban meghalt. Katonai diszszel temették el bajtársai kedden délután a köztemetőben. Halálozás. Badics Elek gyógyszerész, Békéscsaba község egyik előkelő tagja vasárnap este 75 éves korában elhunyt. A megboldogult igazgató választmányi tagja volt a Békésvármegyei Gazdasági Egyesületnek, melynek ügyei iránt még a legutóbbi időben is nagyon érdeklődött. Egyébként visszavonult életet élt. Ideje nagy részét a családja körében töltötte. A halál váratlanul érte. Még szombat este az utcán sétálgatott. Jó kedve volt. S akkor éjjel csendesen elszenderült. A váratlan halál eset hire nagy részvétet keltett egész Csabán. Hétfőn délután helyezték örök nyugalomra. Yégtisztességén igen sokan vettek részt. Béke poraira ! Kvasz András a veszteség-lajstromban. A hadügyminisztérium által kiadott hivatalos veszteséglajstrom 289. száma közli, hogy Kvasz András a jónevü csabai születésű aviatikus orosz fogságban van. A lista vonatkozó adatai a következők : »Kvasz András Békéscsaba 101. gy.-ezredbeli szakaszvezető, repülőgéposztag hadifogoly Pensa, Oroszország.« Halálozás. A szarvasi ág. ev. egyház egyik fiatal tanítója Tóth Pál még a múlt év őszén hősi halált halt az északi harctéren. Fiatal 22 éves felesége sehogysem tudott beletörődni a veszteségbe. Folyton búslakodott, úgy annyira, hogy utóbb már ágynak esett s f. hó 22-én hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése 24-én volt általános nagy részvét mellett. Az endrődi izraelita hitközség, tekintettel a háború okozta rendkívüli állapotra és illetőleg a hitközségnek ebből folyólag előállott nehéz anyagi helyzetére, rendkívüli államsegélyt kért. A vallás és közoktatásügyi miniszter a kérvényt érdemlegesen nem intézte el, hanem elrendelte a hitközség múlt évi zárószámadásának, a f. évi költségvetésének az ingó és ingatlan vagyon és azok jövedelmi kimutatásának felterjesztését és annak igazolását, bogy mennyi a hitközség lélekszáma, mennyi ezekből az adózó és mit fizetnek ezek hitközségi adó címén. A beérkezett adatok alapján a megyének véleményt kell adni a kérelem tekintetében. A hitközség kérvényében többek- között a gabella jövedelem nagy mérvű csökkenését panaszolja, ami azért állott elő, mert a háború következtében a húsfogyasztás nagy mértékben kevesbedett. Ez különben igy van a vármegye összes községeiben. Halálozás. Somogyi Lajos békéssámsoni ref lelkész hétfőn hosszas betegeskedés után 84 éves korában elhunyt. A megboldogult Békéssámson- ban több mint három évtizede hirdette a Krisztusi igéket s ez idő alatt a község minden polgára valláskülönbség nélkül mélységes tisztelettel és szeretettel vette körül. A szelíd, jóságos szivü és igen képzett lelkipásztor a község egyik vezető embere volt, társadalmi és közügyekben a községben irányitó szerepet vitt. Béke poraira! Községi ügyek. Öcsöd községének rendőrei, tizedesei és kézbesítői fizetés felemelést kértek a községtől a jelenleg uralkodó nagy drágaságra tekintettel. A képviselőtestület a fizetés felemelését nem engedélyezte, azonban a folyó évben már engedélyezett 15 százalékos drágasági pótlékon felül újabb 15 százalékos pótlékot szavazott meg, mig a községi segéd és kezelőszemélyzet részére a kért 25 százalék helyett 15 százalékos drágasági pótlékot engedélyezett arra tekintettel, hogy az által elvállalta a nyugdíj-járulékoknak a községi alkalmazottakat terhelő fele részét, már fizetésük 10 százalékának megfelelő előnyben részesítette őket. A most paegszavazott drágasági pótlékok a költségvetés előre nem látott rovata terhén rendelkezésre álló összegből kitelnek, tehát pótköltségvetés készítésének szüksége nem állott elő. Öcsöd község említett határozataival kétségtelen jelét adta annak, hogy alkalmazottainak sorsát erősen szivén viseli. Ugyancsak Öcsöd község kimondotta, hogy a községi előfogatosnak eddigi 6000 koronás bérösszegét évi 400 koronával felemeli, mert belátta, hogy az előfogatos az eddigi bérösszeg mellett a mostani drágaság miatt képtelen lenne szerződési kötelezettségének eleget tenni. Hősi halál. A szarvasi tanítótestületnek egyik legkiválóbb tagja Kürtösi József községi isk. igazgató, az északi harctéren hősi halált halt. A kötelességtudás, a fáradhatatlan munkálkodás példányképe volt. Tudták ezt pályatársai is, kik maguk fölé emelték, megválasztva őt járáskörük elnökének. Hazaszeretetre nevelte növendékeit. Mindent a hazáért! Az életet is! S önmaga járt elöl jó példával. A béke idején is, a harcok idején is Életével pecsételte meg szent hitét. Sok árvát hagyott hátra s teljesen megtört szivü hűséges feleségét. Béke poraira! Áldás emlékére! A pénzek elrejtése. A váltópénz érmek felhalmozása és elrejtése ellen a köznép tájékoztatása és felvilágosítása céljából folyamatba tett intézkedések eddig kellő eredményre nem vezettek, mert a nép még mindég el rejtve tartja az arany és ezüst érmeket, a bankjegyeket sőt a nikkel és bronz váltó pénzeket és dacára annak, hogy csapataink ragyogó teljesítményei következtében az országnak ellenséges betörések ellen való biztonsága kérdés tárgyát sem képezheti, és igy a kereskedelem és ipar békésen bonyolodhatik le az ország belsejében. A belügyminiszter egy hosszabb rendeletben részletesen reá mutat azon rendkívüli hátrányokra melyek a pénz felhalmozásának és elrejtésének úgy a közre, mint az egyesekre következményei. Különösen veszedelmes ez a jelen időben, midőn a mezőgazdasági termékek szokatlanul magas ára folytán a nép körében rendkívül sok pénz jut birtokába és igy a felhalmozódás káros hatása erősebben jelentkezik. A pénz elrejtése az említett károkon felül hazafiatlan cselekedet is. A felhalmozott pénz nemcsak nem kamatozik, hanem a megsemmisülés veszélyének sokkal könnyebben ki van téve ha az otthon őriztetik ahol lopás, rablás, tűzkár, folytán vagy egyéb módon megsemmisülhet. Ezzel szemben ha a fél a pénzt az adóság törlesztésére fordítja, terheitől könnyebbül, ha pedig takarékba teszi vagy államkötvényeket vásárol rajta jelentékeny jövedelemhez jut. A népnek e tekintetben való felvilágosítása terén a tanítóknak lelkészeknek tisztviselőknek s általában minden müveit embernek igen nagy feladata van és a miniszter ennek a feladatnak teljesítésére hívja fel az illetőket. A miniszteri rendelet szerint a pénz felhalmozása legkevésbé indokolt és a közre igen hátrányos a váltópénzeknél. Ennek vagyon céljából való összegyűjtése teljesen céltalan, mert pénzforgalmi zavarokat okoz, ami a pénzváltásnál, bérfizetésnél csak kellemetlenséget és bosszankodást vált ki. A felesleges bankó pénzeknek a bankokban, szövetkezetekben van helye vagy államkölcsön kötvények vételére fordítandó, ily módon a pénz megtermékenyíti a közgazdaságot, ha pedig harisnyába vagy a láda fiókjába tétetik, ott holt tőkét képvisel. A hitelintézeteknél ma elhelyezett összegek nem esnek már a moratorium rendelkezése alá a betét tehát bármikor felmondható vagy kivehető onnét. Mivel az arany a hadviselés egyik legfontosabb eszköze, ennélfogva az ország érdekében kívánatos, hogy minden arany pénz az államnak beszolgáltassák és bankjeggyel kicseréltesék ahogyan Németországban történt, ahol rövid idő alatt több száz millió márka arany pénz folyt be a birodalmi bank pincéjébe.
