Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-10-31 / 44. szám

1915. október 31.

Békés

3

Tanügy.

Mutschenbacher Gyula távozása. Mutschen- bacher Gyula, főgimnáziumunknak 11 esztendő óta ügybuzgó tanára megvált körünkből és tegnap végleg elköltözött városunkból. Mutsebenbacher Gyula sem a szülők, sem a tanulók szemüvegén tekintve nem tartozott a » népszerű* tanárok közé; nem tartozott pedig talán nagy kötelességtudása és ebből kifolyó intransingens viselkedése és ténykedései következtében. A pedagógia elfogulatlan és érdektelen hívei azonban a gyulai főgimnáziumtól való megválását méltán határozott súlyos veszteségnek értékelik. Amit pedig Mutschenbacher az énektanítás terén produkált, az'páratlan ul áll a magyarországi összes középiskolák krónikájában; nincs ma olyan tanár, aki ha annyi tehetséggel de passióval is csüggne a zenén és énekművészeién s annyi fáradságot venne magának, hogy az ének-müvészetet a tanulókkal megkedveltesse, mint Mutschenbacher cselekvő. Nemcsak a mi megállapításunk ez, hanem a néhány évvel ezelőtt az Erkel Eerenc születésének százados évfordulóján Gyulán hangversenyezett m. kir. opera zene s énekművészeié, akiknek koncertjében a Mutschenbacher dirigálta gyulai gimnáziumi tanulói énekkar produktuma a hangverseny egyik igen értékes pontja volt. Távozása a Gyula városában fejlődésnek indult magasabb zeneérzékre is, melyet ő életre ébresztett, ápolt és fejlesztett, érzékeny súlyos veszteség. Mutschenbacher, Gyuláról távozása alkalmából a váradi püspök beleegyezésével kilépett a váradi egyházmegye papi kötelékéből és Csernoch János hercegprímás az esztergomi főegyházmegye kötelékébe vette át. Egyelőre szabadságon van, de rövid idő múlva a főegyházmegye területén levő valamelyik főgimnázium tanári katedráján fog működni. Szívélyesen mondunk neki »Isten hozzád«-ot és sok szerencsét kívánunk további működéséhez.

Helyettes tanár. Mutschenbacher Gyula tanárnak eltávozásával üresedésben levő állás helyettesítésével a váradi püspök Hirmann József tanárt bizla meg. Hirmann József, aki a gyulai főgimnázium első érettségizői közé tartozik, működését már megkezdette.

és társadalmi alakulattal, valamint az egyesekkel közvetlenül érintkező szervezettel és biztosításával annak, hogy a hivatott társadalmi tényezőkből álló szaktanács is időnként a maga kritikájának szűrőjén befolyást gyakorolhasson az állami hivatal működésére.

Emelkedtek annakidején tékintélyes hangok, amelyak azt hivánták, hogy a rokkant katonák ügyeinek központi irányítása a munkásbiztositási szervezetre bizassék. Én nagyon helyeslem, hogy ez nem történt meg. Az ilyen megszervezés nem lett volna célravezető, mert hiszen a munkás- biztositás nálunk mág csak részben van kiépitve, legfontosabb része, a rokkantbiztositás még nincs kötelező alapon megoldva. A mai hiányos és bizony fennakadásokkal működő szervezet nem bírta volna el ezt az uj feladatot, amelyet különben már annál az elvi különbségnél fogva sem való a munkásbiztositás általános szervezetének keretébe utalni, amely intézményesen fennáll a katonai rokkantbiztositás és a munkás rokkantbiztositás között. A katonai rokkantnyugdijra való igény ugyanis a háborúban való részvétellel már megszerzett jog, megvalósítása nemzeti kötelesség, ellenben a polgári rokkantságbiztosi- tás biztosítás-technikai probléma, mely az egyén előzetes önbiztositásán alapszik. Mindazonáltal nem kétséges, hogy a munkás betegsegélyezés egynémely intézménye előnyösen brvonható lesz a katonai rokkantügy keretébe is, például az orvosi utókezelés és munkaközvetítés kérdéseiben.

Ha már most azzal tisztában vagyunk, hogy a rokkantügy intézésénél államhivatali szervezetnek kell az irányitó munkásságot kifejteni és ezzel karöltve való munkásságra kell célszerűen megszervezni a társadalmat: azon további kérdések tolulnak elébünk, hogy mely katonai személyek azok, akikre a rokkantügyi gondoskodást kiterjeszteni szükséges és hogy mi mindenre kell kiterjednie ennek a gondoskodásnak ?

Azokról a hazafiakról, akik életöket veszHírek.

Temető kertben.

(November 1.)

Ezer gyertya lángol.

Ezer gyászos szivek rezgő fájdalmából. Rügyfakasztó lombra, virágtermő rétre Gyászdrapériát vont a haló természet;

Zokogva rezg a lomb, mintha temetnének S uj csillagok gyulnak letűntek helyébe. Gyászos csend mindenütt, akármerre nézek, Zokogva rezg a lomb . . . Mintha temetnének

Ezer virág fakad.

Imádkozó lelkek örök kertje alatt.

Minden virágcsokor szív forró, könnyező, Minden pici virág fájó szivdobbanás,

Minden röpke ima vigasztaló varázs,

Imák illatával telve a temető A sok színes virág a temetőkertben'

Mesélő szirmában mintha reményt rej'ine.

Ezer kripta tárul Színes virágfüzér s imák illatátúl,

Könnyeket ontanak márvány fej fák felett;

A fáról sárguló falevél hull földre Apró kis hantokra zizegve, zörögve S míg hull a falevél, száll az emlékezet. . . Dalol az őszi szél, úgy zokog a lelke,

. . . Uj halottat hoznak a temetőkertbe.

Viszi Konrád.

Október 31. Nagy idők nagy embereit juttatja eszünkbe ez a nap. A reformátorokat, kiknek életük sem volt drága, csakhogy elvégezzék azt a munkát, amelyre a lélek indította őket — s amelynek következtében egy uj világ állott elő a régi helyén. Az a világ, amelyben mai is élünk s amelybe lassanként barát és ellenség elhelyezkedett : az emberiség egy uj boldogitóbb korszaka. Luther kezdte, Kálvin szervezte, Zwingli meghalt érette. Aminthogy ma is élnek, munkálkodnak s meghalnak a hősök azért az ügyért, melynek szolgálatába szegődtek, azért az eszméért, mely szivükhöz forrott, a hazáért, a szabadságért melynek zászlói alatt száz meg százezer magyar vére festi

tették a hazáért, nincs tovább mit gondoskodni. A köznek feladata e tekintetben csak az, hogy az elesettek emlékének dicsőséges kegyeletben tartása felett őrködjék, továbbá, hogy azok hátramaradt családjáról gondoskodjék.

Azokra vonatkozólag, akik a háborúból egészségesen tértek vissza, avagy ott kapott sebükből vagy betegségükből kiépültek, szintén nincs tennivalója a rokkantügyi gondozásnak.

A rokkantügyi gondozásnak azokra a katonai személyekre kell kiterjedni, akik a háborúban kapott sebesülés folytán csonkákká vagy bénákká lettek és ennek folytán avagy más sérülés utóhatása, avagy hadi fáradalmak következtében keresetképességükben szenvedtek. A rokkantügyi gondozásnak tehát ki kell terjednie a csonkákra, bénákra és belbetegekre, akik csonka- ságuk, bénaságuk, avagy belbetegsőgük folylán vagy egészen elvesztették munka- és keresetképességüket, vagy pedig abban jelentékenyen szenvedtek.

Azokkal szemben, akik teljesen elvesztették munka- és keresetképességüket és nincs reá remény, hogy orvosi utókezelés avagy gyakorlari oktatás által polgári keresetképességüket egészben vagy részben visszanyerhessék, — a közü- letnek egyetlen szomorú kötelessége van, t. i. az, hogy olyan nyugdíjban részesítse ezeket a szerencsétleneket, amelyből önmagukat és reájuk szorult családtagjaikat eltarthatják. Hála Istennek, ilyen egészen vigasztalan helyzetű rokkant aránylag kevés lesz, mert a tudomány vívmányainak segélyével a munkaképtelenné lett rokkantak túlnyomó nagy részét ismét vissza lehet adni a a munkának és ezzel az emberhez méltó életnek.

Lukács György.

(Folytatjuk.)

pirosra a földet ott túl a Kárpátok bércein s ott délen túl a Dunán és a Száván s ott nyugaton a tiroli »égbenyuló hegyek* között. Védelmezze őket s adjon nekik diadalt az örökkévaló szent Isten, akinek kezébe van letéve sorsunk s aki védte, takargatta és megsegítette a hitújítás bajnokait i=. Mi pedig, itthonmaradottak, a világ- hóditás eme nagy korszakában mikor a nagy világdráma végkifejlődéshez közeledik emlékezzünk a wittenbergi vártemplom kapuja előtt egy ily napon elfoglalt talpalatnyi térre, mely a századok futása alatt óriási birodalommá növekedett s melynek világitó napja a felszabadult értelem! Kezünkben szövétnekkel idézzük vissza a múltat amely szent prófécia, mely jövendőről beszél; anteusi forrás, mert szívjuk az erőt, mikor — mint vérviharos napjainkban is — Herkulesekkel kell birkóznunk. A gyulai református egyház is emlékezik s a múltat idézi vissza, mikor templomában, a reformáció 398. születés napján, okt.

31-én délután 3 és fél órakor emlékünnepélyt tart a következő műsorral: 1. »Szárnyat olts fel lelkünk gondolatja* énekli a tanuló ifjúság. 2. Megnyitó beszédet mond Ngyt. Ngys. Dombi Lajos lelkész, t. b. esperes kir. tanácsos. 4. Alkalmi ódát szaval Bene Ferenc VI. g, o. t. 4. Felolvasás Kocsis Szilárd VII. g. o. t. 5. »Térj magadhoz drága sión* énekli a tanuló ifjúság. 6. A gályarabok Váradi Antaltól szavalja Ruff Lili IV. p. ). o. t. 7. Záróbeszédet mond Bagdy Dániel hitoktató. 8. »Erős várunk nekünk az Isten* énekli a tanuló ifjúság. Belépő-dij nincs ; a templomi perselyekbe helyezendő adományokat a »Kefor- mációi emlékünepély-alap« javára köszönettel fogadunk.

Halottak napja. November 2-án, halottak napján, hogy minél többen róhassék le a kegyelet adóját elhalt kedveseik iránt, XV. Benedek pápa rendelkezésével minden katholikus papnak megvan engedve, hogy három gyászmisét végezhessen. Hogy a katholikus egyház fejének e nemes szándékát megvalósítsuk, a gyulai rom. kath- anyatemplomban is halottak napján, november 2-án három szent mise lesz reggel nyolckor, délelőtt tízkor a fő isteni tisztelet és fél tizenkettőkor. Ezúton is fölhívjuk katholikus polgártársaink figyelmét arra, hogy november 3-án, szerdán reggel nyolc órakor a harctéren elesett hősókért a rom. kath. anyatemplomban gyász isteni tisztelet lesz.

Csak egy virágszálat. A rokkantkérdés egyik legégetőbb problémája a harctereken tüdőbetegséget szerzett és rokkanta vált katonák elhelyezésének és gyógyításának kérdése. A József Kir. Herceg Sanatorium Egyesület a magyar királyi Állami Kokkantügyi Hivatal munkájába illeszkedvén, szanatóriumát, a debreceni Auguszta szanatóriumot és gyulai József szanatóriumot már e célra kibővítette, úgy hogy a debreceni szanatóriumban 300, a gyulaiban 200 tüdőbeteg rokkant katona számára van hely. Az egyesület tovább akar menni ezen áldásos tevékenység terén és többek között most kezdte meg akcióját egy felvidéki rokkant szanatórium létesitésése. Az ilyen céltudatos és nemes munka megérdemli, hogy a társadalom minél hathatósabban támogassa. A József Királyi Herceg Szanatórium Egyesület az idei halottaknapján egy nagyszabású gyűjtési mozgalom kapcsán, melyre a belügy minister 97323—1915. VI. A. számú rendeletében adott engedélyt, az ország társadalmának segítését igénybe fogja venni. A múltakban az egyesület »Csak egy virág szálat^! jelszó alatt egyetlen egy szál virágnak az értékét kérte abból a koszorúból amelyet kegyeletes kezek halottaknapján a sírokra szoktak helyezni. E virágszálak parányi értékét most a tüdőbeteg rokkant katonák részére kéri az egyesület s nics kétség aziránt, hogy a hősök iránt hálás társadalom meg fogja hallgatni a kérelmet. Országszerte a közigazgatási hatóságok és az egyesület fiókjai fogják végezni a gyűjtés munkáját. Október 31-én és november 1-én a temetők kapuinál és az utcákon urnákkal és