Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-08-29 / 35. szám
1915. augusztus 29. Békés 5 nak indult, az utóbbi hét jótékony hatására szintén kedvezően fejlődik. Kiderített tehén lopás. Még a nyári vásáron történt, hogy a békéscsabai Guttmann és Schwarcz ■cég, katonai élelmező, a vásáron 38 darab vágómarhát vásárolt össze. A bevásárlásnál Kiss Sámuel mezőberényi illetőségű, gyulai mészárosspgéd alkuszként járt a kezükre. Őt bízták meg a szarvas- marháknak Békéscsabára való elhajtásával is. Alig indították meg a transzportot, még ott a vásártéren két tehén megugrott és elvegyült a soka- dalomban. A hajcsárok ezt jelentették is a vásárló cégnek. Kiss Sámuel még aznap előkeritette a szökevény teheneket és hazahajtotta azokat saját istállójába, de a másnap Gyulára jött Gutmannak ■csak az egyik marhát adta vissza, azt állitván, hogy a másik nem került meg. A károsult feljelentésére a bitang jószágot köröztette a csabai főszolgabíró, amely körözvény a gyulai rendőrséghez is megérkezett, de a tehén nyomára nem akadtak sehol sem. A tehenet rejtegető mészárossegédnek hetekig főtt a feje, hogy milyen módon szerezzen a tiltott utón szerzett jószághoz marhalevelet, amely nélkül azt nem lehetett értékesíteni. Ravasz furfauggal aláíratott egy bizonyítványt két ismerősével B. J. hentes és J. F. gazdálkodóval, amelyben ezek tanúsították, kogy Kiss Sámuelnek van egy saját nevelésű tehene. Az aláírók aligha tudták miféle Írásnak írták alá a nevüket. Nagyobb hitelesség kedvéért egyik félrevezetett városi szolgával is aláíratta az igazolványt. A szabályszerű Írás alapján aztan a városi járlat- kezelő kiadta a tehénről a passzust. Ennek birtokában már könnyen ment a tehén értékesítése. Eladta azt a mit sem sejtő Vlagyovits János mészárosnak 566 koronáért. A pénzből ezután ki- ruházkodott és jól élte világát. A körözött jószág ügye már feledésbe is ment a rendőrségnél és csak néhány nap előtt, mikor a károsult csabai kereskedő telefonon érdeklődött a nyomozás eredménye iránt, vették elő újból az ügyet. A rendőrlegénység egyik legügyesebb tagjának, Fábián Sándornak osztották ki a nyomozást, aki három nap alatt felderilette a fentebbi tényállást, aminek alapján most rossz napok következnek a megtévedt mészárossegédre. A 43—50 évesek szemléje. A legidősebb népfelkelők a 43—50 évesek szemléje hétfőn kezdődött meg a vármegyében. Gyulán és a békéscsabai járásban kezdték működésüket a bizottságok, amely elé odaállottak a deresedő hajú, meglett emberek és akár voltak katonák fiatal korukban, akár nem. egyformán alapos vizsgálat alá kerültek, hogy mostani erejük, egészségük mellett alkalmasak-e katonai szolgálatra. Apák jöttek most sorra, akiknek fiai már régen a zászlók alatt küzdenek, a férfikor delét túllépett emberek, közgazdasági és kulturális életünk oszlopai, akik megható önérzettel viselik a nemzeti szinü kokárdát gomblyukukban, jeléül annak, hogy katonákká lettek. A magyar nemzet nagy erőpróbájának, hősies áldozatkészségének, lankadatlan lelkesedésének újabb fejezete a 43—50 évesek sorozása. A gyulaiak közül többek között a következő uj regruták soroztattak be: Az értelmiségi osztályból: Dr. Daimel Sándor, Sárossy Gyula, Schmidt Iván, dr. Kolin Mór, Palasovszky Sándor, Nizsalovszky Endre, Weinmann Viktor, dr. Aigner Dezső, Künzl Ernő, Kliment Ferenc, dr. Madarász Kálmán, Misley Elemér, Szikes György, Alcser Antal, Hajnal Károly, Maró Gyula, Huszka Ferenc, Szilágyi Márton, Kocsis Szilárd, Löwy Sándor, Mészáros Lajos, Nasehitz Sámuel, Murgách Sándor, Nyéky Mihály, Vasadi Tihamér, Bába Albert, Páy Leontin, Kalló János, Békés Gyula, Tóttal Sándor, Domanek Pál, Goldbecher Tóbiás, Lewandovszky Dezső «db. a kereskedők közül: Zuzmann János, Fábián Lajos, Schwimmer Arnold, Schartenreiter István, Székely Manó, Leitner Menyhért, Barth Izsó Gergely Hermann, Merza Sándor, Vértesi Arnold, Blum Norbert, Brill Bernát, Nádai Fülöp, Schillinger Lipót, Steiner Jenő, Braun Vilmos, Schuer Márton, Ehrenfeld Salamon, Messinger Herman, Somogyi György biztositó stb. az iparosok közül: Bekker Antal, Karácsony Béla, Kalocsa István, Mayer János, Somogyi Mihály, Kegyes József, Bisitz Elek, Karácsony Mihály, Szilvásy József, Weisz Alajos,Dimitrievics Naumcse, N. Szabados József, Kátay Lajos, Szepesy Sándor, Krausz Jakab, Serbán József, Gróh György, Kasztner Vilmos stb. A gyulai őszi vásár e hét folyamán lesz. Az állatvásárok a száj- és körömfájás következtében csak korlátozásokkal tarthatók meg. Nevezetesen a vásárra kizárólag Gyula város területéről és vészmentes udvarokból származott szarvas- marha, juh és sertés hajtható fel. A fertőzött udvarok és tanyák, valamint az azokkal szomszédos udvarok szigorú istállózár alatt tartandók. A felhajtott állatok más községbe sem el nem szállíthatók, sem nem irányithatók. A felhajtás csak vészmentes udvarok elkerülésével és vészmentes utakon történhet. A vásártéri bejárónál az állatorvosok által minden egyes darab felhajtott állat megvizsgálandó és általában mindazon kikötések teljesitendők, amelyeket a főállatorvos elrendel. Ily körülmények között a belsőn kivül csak a lóvásár az mely korlátozás nélkül megtartható, ami a vásár jelentőségét és forgalmát csaknem teljesen devalválja. öngyilkos volt rendőr. Huszonnégy esztendeig szolgálta Gyula városát Nagy György rendőr- tizedes» Sok nyomorúságot viselt el a hosszú idő alatt az igazán csekély fizetés mellett. Valóságos csoda, hogy mégis becsülettel fel tudott nevelni bat gyermeket, Két-három év óta fordult valamivel türketőbbre a reudőr helyzete, mióta fizetésüket államsegélylyel emelték. De a sok évi terhes szolgálat ugylátszik megviselte idegzetét is, mert az utóbbi időben már kétszer kísérelt meg öngyilkossági kísérletet. Nagy György a múlt hónap végén két napi szabadságot kért a főkapitánytól, hogy katona fiát meglátogathassa. A szabadságot megkapta, de annak leteltével nem jelentkezett szolgálatra, hanem csak öt nap múlva tért vissza. Elmaradása miatt, már csak a fegyelem kedvéért is, dorgatoriumban részesült. A dorgálás miatt beadta állasáról való lemondását és rendőrtársainak minden rábeszélése dacára is, nem volt hajlandó lemondását visszavonni. A nyakas ember igy állás nélkül lézengett négy hét óta. Bizonyára megbánta elhamarkodott cselekedetét, de büszkesége nem engedte, hogy újból jelentkezzék szolgálatra s igy megérlelődött benne az öngyilkosság gondolata. Pénteken délelőtt feleségét kiküldte a szobából azzal, hogy egy kicsit pihenni akar. Mikor magára maradt, nagy szeget vert a mestergerendába és arra egy zsineggel felakasztotta magát. Az asszony csak dél felé nyitott be a szobába, de az ember akkor már halott volt. A békéscsabai járási állatorvosi állásra a a földmivelésügyi miniszter Bodnár János nagy- kikindai járási állatorvost helyezte át. A dobozi Vöröskereszt egylet tegnap este a rokkant katonák javára jótékonycélu kabaré-estét rendezett, amelyben közreműködtek Ruszka A. Zoltán plébános, egyleti elnök, Reisz Margit, Mertz Lajos, özisz Jolán, Szeredi Gyula, Szeredi Zoltán, Bavalik M., Wejsitzky Juliska, Szakái Tamás, Gauz Ilonka, Rísz Mariska, Bavalik Sándor, Oláh J., Bácsik József, Mersz László, Mokos József, Godán Tibor. Ezenkívül voltak élőképek is. A Himnuszt és a Szózatot katonák énekelték. Tíz hónap után. ... A bizonytalanságban önmagukat emésztő szülőknek, hitveseknek remény sugara lehet az alábbi kis történet. Achim János technikus, Áchim Mihály gerendási jegyző testvér- öccse, aki mint a nagyváradi 4-ik honvédgyalogezred tizedese ment el a harctérre: még október közepén eltűnt Galíciában. Családja minden utón módon kerestette, de seholsem tudtak róla felvilágosítást adni Már már kezdtek belenyugodni abba, hogy elesett, mikor a múlt hét végén németnyelvű levelezőlap érkezett tőle Rjazan oroszországi városból, mely Moszkva mellett van. Azt írja, hogy kórházban fekszik, de most már jól érzi magát. „Békéscsaba-falva.“ Lapunk múlt heti számában már megfékeztünk arról a nagy mozgalomról mely a »cívisek« városából indult ki s amely megyénkben is hálás talajra talált, nevezetesen az oroszdulta felvidéki falvak fölépítését a jobb sorsban részesült községek és városok lakosai által. Békéscsaba maga akar egy egész falut fölépíteni. E célból legközelebb gyűjtés indul lakosai között. Ezt megelőzőleg azonban egy nagyszabású sajtó estélyt rendeznek a Vigadóban. Az előértekezletet már megtartották Kiss László főszolgabíró vezetése mellett. A sajtó estély szeptember 19-én lesz. Az estély műsorát jövő számunkban fogjuk közölni. Közgazdaság. Gözekét vásárol a város. Legutóbbi lapunkban hirt adtunk róla, hogy a nagymérvű ló,- és egyáltalán az igás jószág hiánya miatt gazdaközönségünk a legnagyobb bizonytalansággal tekint az őszi szántási munkálatok elé és hogy a gazdák köréből megnyilatkozott óhajra a polgármester tervbe vette motor ekék kölcsön vételét, esetleg tulajdonjogilag való megszerzését, hogy azokat bérért kölcsönbe adhassa a földmives osztálynak1 Az előzetes tanulmányok azt mutatják, hogy alkalmasabb volna motor eke helyett gőzüzemű eke beszerzése, mert a gőzekéuek nagyobb a munka teljesítménye és megbizhatóbb, praktikusabb az üzemben tartása. A beszerzett ajánlat szerint egy uj gőzeke felszerelés ára 18000 korona. Kilátás van azonban rá, hogy egy használt gőzekét sokkal olcsóbban meg lehet szerezni egyik közeli uradalomtól, továbbá arra is, hogy a íölmivelésügyi miniszter a vételt államsegéllyel is támogatja. Most azírányban folynak a tájékozódások, hogy a gazdaközönség reflektál-e egy ilyen gép munkájára olyan mértékben, hogy a bele fektetett tőke amortizációját fedezze a jövedelem. Igenlő esetben a gőzeke vételének kérdése a legközelebbi képvisetőtestületi közgyűlés elé kerül. Árlejtés tűzifára a gyulai m. kir. pénzügyigazgatóság, a részére 1015—16. évre szük- séglendő körülbelül 10 vsggon 2 éves I. rendű cserhasáb tűzifának szállítására árlejtést hirdet. Az ajánlatok beadásának határnapjául 1915, évi szeptember hó 15. napjának délelőtt 9 órája tűzetett ki. Az ajánlatok a kir. pénzügyigazgatóság főnőkénél zárt borítékban adandók be, melyhez 200 korona azaz ketőszáz korona készpénz óvadék csatolandó. A részletes szállítási feltételek az irodavezetőnél tudhatok meg. A hosszufoki ármentesitő társulat a vármegyében többrendbeli fontos vizimunkálat végrehajtását vette tervbe, amelyek a belvizek levezetését célozzák. A vonatkozó terveket a társulat elkészítvén, azokat műszaki felülvizsgálás és előzetes hozzájárulás végett felterjesztette a földművelésügyi miniszterhez. Mivel a miniszter a terveket műszaki szempontból kifogástalannak találta, ennélfogva a hosszufoki ármentesitő társulat a munkálatok engedélyezése céljából, a vonatkozó terveket és kérvényt beterjesztette az alispánhoz, aki az engedélyezés kérdésében elsőfokulag határoz. A szóban levő vízi müvek a következők: özv. gróf Wenckheim Erigyesné, fásmelléki és törzsökősi birtokán összegyülemlő belvizek levezetésére szolgáló belvízcsatornák megépítése, Köröstarcsa község határában a mérges dülőbeli belvizek levezetésére, csatorna építés, továbbá a békési és mezőberényi határban levő belvíz csatornák meghosszabitása, végül Körösladány község határában egy tiltó építése. A most említett vizimunkálatoknál érdekelve vannak a nagy- és kismérges dülőbeli birtosok, Mezőberény község
