Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-08-29 / 35. szám
1915. augusztus 29. Békés 3 Hírek. Az egyházmegye köréből. A váradi megyéspüspök a vármegyei segédielkészek között a következő személyváltozásokat rendelte el: Peszeky Gergely endrődi káplánt karkáplánná nevezte ki, akinek helyére Kompasz Árpád ujmisés küldetett. Debreceni Kálmán Békéscsabára, Palóczy János Békésszentandrásra, Riegel Géza pedig Újkígyósra küldetett káplánnak s ez utóbbi helyébe Gyulára báró Apor Vilmos ujmisés helyeztetett. Báró Apor Vilmos nagyváradi végzett theologus, a volt államtitkár fia szerdán tartotta első miséjét a nagyváradi székesegyház kis kápolnájában amely ez alkalomnál szépen fel volt díszítve. A manuduktor Brém Lőrinc kanonok volt. A fiatal Apor báró első miséjén jelenvoltak Széchényi Miklós gróf, v. b. t. t,, megyéspüspök, továbbá az uj misés édesanyja Pálfy grófnő leányaival Gizellával és Henriettával. Az előbbi, Gizella baronessz mint Vöröskeresztes ápolónő a harctéren teljesít szolgálatot, legutoljára a déli harctéren volt s egyenesen onnan jött el testvére első miséjére. Jelenvolt még a családból gróf Pálpy huszárkapitány is. Défben a megyéspüspök az uj misés Apor báró tiszteletére ebédet adott, amelyen részt vettek a családtagok, Fetser Antal győri püspök, dr. Lányi József tinini püspök, a papnevelde elöljárói és tanári kara és az udvari papság. A vármegyei leytöbb adófizető megyebizottsági tagok jövő évi névjegyzékének összeállítását, a törvény rendelkezéséhez képest még e hónapban meg kell kezdeni a vármegyén Azonban az idén is, mint tavaly, ezek a munkálatok az előirt időben meg nem kezdhetők, mivel a szükséges adóhivatali kimutatások mindenütt még nem készíttettek el, azok nélkül pedig a végrehajtási munkálatokhoz nem lehet hozzá kezdem. Mivel azonban remélhető, hogy a szükséges adatok legközelebb rendelkezésre fognak állani, ennélfogva a vármegyei igazoló választmány a névjegyzéket még a jövő hónap folyamán össze tudja állítani és elkésziti, úgy hogy a legtöbb adót fizető me- gyebizottsági tagok névjegyzéke az október hó első felében megtartandó megyegyülésen bemutatható lesz. Körirat a vármegyén, Pestvármegye törvény- hatósági bizottsága aziránt irt fel a kormányhoz, hogy magyar jellegű hadi érem létesítése iránt tegyen Őfelségének előterjesztést. Kérelmét azzal indokolja, hogy a szövetséges államok katonái között is felülmulhatlan vitézséggel küzd a magyar katona és ennek dacára a hadi érdemek elismerésére osztott hadi érmekben ennek a ténynek hivatalos elismerését nem látjuk, mivel a hadi érmeken a magyar színnek, cimernek és nyelvnek semmi nyomát nem látjuk. A Szent István rend úgy nevében, mint formájában a magyar állam jellegét viseli magán ; nem lehet tehát akadálya annak az óhajnak, hogy hős katonáink keblét magyar szinü, magyar nyelvű és magyar cimerü hadi érem díszítse. Pestvármegye ezt a feliratát hasonló szellemű felirattal leendő támogatás végett megküldte Békésvármegyének is. Katonai előléptetések. A katonai Rendeleti Közlöny szerint a szeptemberi előléptetések során kineveztettek a gyulai 2. honvéd gyalogezrednél a tényleges állományban Benedicty Imre százados őrnagygyá, Baksy Ernő, Ginzery András, Serbán János zászlósok hadnagyokká; a népfölkelésnél Bog- dánffy Béla hadnagy főhadnagygyá, Elekes Bernát pedig népfölkelő állatorvossá; a tartalékban: dr. Szarnék Emil, Vámos József, Jakács László, Kaufmann Béla, Frisch Pere ne, VayElek, Gellert Jenő hadnagyok főhadnagyokká, Brandt Imre zászlós, hadnagygyá. Kineveztettek továbbá Wendórfer Imre volt gyulai, jelenleg szegedi 5. honvéd- gyalogezredbeli százados alhadbiztossá, Schröder Imre tüzérfőhadnagy, ezidőszerint a cs. és kir. 21. sz. tábori tüzérezred 8. ütegének parancsnoka századossá, gróf Hoyos Wenckheim Fülöp, békésmegyei nagybirtokos, volt hadnagy, az első honvéd pótzászlóaljhoz népfölkelő hadnagygyá. Harctéri zászló a múzeumnak. Egyik Gyuláról elszakadt földink, aki több évtizedes távolléte dacára megőrizte szivében a szeretetet szülővárosa iránt, egy sok dicsőségen keresztül ment és vitéz katonáink által mindhalálig megőrzött zászló birtokába jutott. Városunknak ez a hü fia már több értékes régiséggel gazdagította múzeumunk gyűjteményét s mikor a harctérről visszakerült szent ereklyét megszerezte, újból haza gondolt szülőföldjére és felajánlotta a zászlót a gyulai múzeumnak, a következő sorok kíséretében: »Budapest, 1915. aug. 25. Tekintetes Domonkos János muzeum-őr urnák Gyula. Egy, a világháborúban össze-vissza lőtt magyar nemzeti zászlót küldök a múzeumnak; úgy ez év február vagy márciusban kaptam a budai Szt. Gellért-u. Szt. Vinczéről nevezett irgalmas nővérektől, — ahol az én lányom is vaD, mint tanitó-nővér — a zászlót. A már megsebesült, de gyógyulás végett Budapestre visszajött s kigyógyulás után ismét a csatamezőre visszament harcosainknak, a tiszt, nővérek adták a Magyarország védasszonya és más szentekkel feldíszített zászlót, elmenetelükkor, imájok kíséretében át, a hadba visszamenőknek, azzal a kívánságukkal, hogy a zászlót — ha csak egy marad is életben közöttök — visszahozzák a zárdába, mert lányom már akkor azt mondta, ha a zászló visszakerül, a szülővárosában levő múzeumnak adják ajándékba s ő azt nekem átadta, hogy küldjem el a gyulai múzeumnak. Amikor a zászlóvivő és tartó őrmester elesett, a zászlót egy másik altisz vette át, de az is 3-ik ütközetben megsebesült s igy ismét visszakerült a zászlóval együtt (hárman) Budapestre. Különben a zászló történetéről egész jegyzőkönyvet vettek fel a derék bakák s azzal együtt a zászlót beküldőm, majd beszéljen az amit ők írtak. Mikor küldjem be ? Kiváló tisztelettel Danszky Gergely s. k. székesfővárosi műszaki gondnok, építő mester. — Szíveskedjék mielőbb beküldeni. Majd megkoszorúzzuk, melyhez képest a felszólítást igy teszem meg: »Gyulai szép lányok, asszonyok, jertek segíteni koszorúkat fonok! Koszorúkat igaz hősök homlokára, kik méltók e világ csodálatára. Kertetek virágát hozzátok el mindet, sőt mit Isten erdőn, mezőn szerte hintett; A vadvirágot se feledjétek el, hisz akkor se jut mindnek, ki hálát érdemel« A vöröskereszt kórház részére adakoztak: Mazurek Ferencné 5 üveg zöldbab, 100 cigaretta, Salamon Samuelné, állandóan napi lapot, Reicben- berg Zsigmond állandóan heti folyóiratot, Alfonz főur fogadás 1 korona. Schneider Józsefné 11 kg zöldség Oláh Istvánná 3 üveg savanyúság. N. N. 2 korona. Yarga Mihályné (Sólymos major) 3 pár csirke. Szabó Sándorné 1 korona. Első békéscsabai gőzmalom rts. 5 korona. Kaczvinszky Andor 10 korona. Markus Györgyné 60 fillér. Ravai Gábor egy kocsi szalma. Petner Frigyesné 10 korona. Pernyész Istvánná 114 drb. tészta. Ilich Jánosné 20 korona. Erzsiké 11-10 K. V. A. 2 K. Zsókica —'20 K. Böhm Miklós (Kétegyháza) 12 korona. Novák Árpádné 15 kg. lekvár, 20 kg. alma. Ravai Gáborné 6 kg. szappan. Yinter Mihály, Kiss Lajos, Trincz Sándor 6'60 koronát. Kitüntetett gyulai fiú. A hivatalos lap közlése szerint Béldt V. Sándor 24. tábori vadász- zászlóaljbeli kadett, a galíciai [nagy áttörésnél Tarnov közelében tanúsított hősi magatartása elismeréséül a II oszt. ezüst vitézségi érmet nyerte. Az ifjú hős Hoffmanné Szabó Julia megyei közkórházi tisztviselőnő fia. Kitüntetés. Városunk egyik szülöttének és lapunk egyik legrégibb volt munkatársának Miskey- Jugovics Bélának fia dr. Miskey-Jugovics Andor jog- és államtudományi tudor, a cs. és kir. 12. tábori ágyús ezred hadnagya, az ellenséggel szemben tanúsított vitéz és önfeláldozó magatartásáért, királyi leifelső elismerést (Signum Laudis) nyert kitüntetésül. Ez a kitüntetés annyiban érdekel benünket, mert Miskey J. Béla — szülővárosi kegyeletből — máig is megtartotta gyulai illetőségét és igy királyi kitüntetésben részesült derék fia is itteni illetőségű, tehát kitüntetését teljes joggal a mieink közé számíthatjuk. Gyulai tisztek hadifogságban. Bár az orvul reánk támadó olaszok nem dicsekedhetnek sok hadifogollyal, mégis sikerült nekik elvétve többnyire néhány főből álló őrjáratot, vagy különítményt elfogni. A gyulai 2-ik honvéd gyalogezred három tisztje, mint az elfogottak maguk Írják, szintén olasz fogságba esett és pedig : Éliás József százados. Yarga N. Aladár és Fixek Rezső zászlósok. Ugyancsak egy hozzánk Taskendből érkezett, jul. 20-án kelt levelezőlap közli, hogy Bibó Dezső kétegyházi segédjegyző, a szegedi 46. gyalogezred katonája orosz hadifogságba került. A háborúban feldúlt tűzhelyek újra felépítése czéljából górf Kuen-Héderváry Károly volt miniszter elnök elnöklete alatt egy bizottság alakult, amely a vármegyéhez is megküldött kérelmében azt mondja, hogy ne az legyen a czél, hogy minden egyes vármegye és város egy falut építsen fel, hanem az, hogy minden hajléktalan fedél alá kerüljön, még ha az ellenséges betörés oly faluban is pusztította el a tűzhelyét, ahol sok más ház megmaradt. A törvényhatóságok tehát ép olyan nemes munkát végeznek, ha bizonyos számú egyes elpusztult házakat építenek fel, különböző községekben, mintha egy egész falu felépítéséről gondoskodnak. Ha tehát ily módon két három törvényhatóság épit fel egy falut, akkor is módját lehet találni annak, hogy az ujjáépitők emléke megörökittessék. Utal a bizottság Jász- nagykunszolnok vármegyében kezdeményezett akcióra, melyszerint a vármegye megszavaz egy százalékos pótadót és a befolyó összeget az országos bizottságnak ajánlja fel, bogy azt legjobb belátása szerint ott használja fel, ahol arra legnagyobb szükség van. Amint halljuk, de ami egészen természetes is, Békésvármegye törvényhatóságának legközelebbi közgyűlése elé oly javaslat tétetik, hogy a vármegye a háború által előállott különféle szükségletek kielégítésére szavazzon meg egy-kót százalékos törvényhatósági pótadót, amelyből azután egy bizonyos összeg szolgálná azt a czélt, amelynek érdekében a fent említett bizottság nemes mozgalmát megindította. Kötelessége a háború által előidézett nyomorúság és anyagi kár enyhítése különösen azoknak a vármegyéknek, amelyek a hadszíntértől távol esve, legkevésbé érezték a háborúval járó hátrányokat és bajokat. Az alispán a községek figyelmét is felhívta erre a körülményre azzal, hogy a jövő évi költségvetéseik összeállítása alkalmával a fent említett czélra a község anyagi erejének megfelelő összeget állítsanak be a költségvetésbe, hogy annak igénybevételével, a községek a nemzeti áldozat- készség nemes munkájában illő módon részt vehessenek. Ugyancsak Gyula város polgármestere is előterjesztést fog tenni a legközelebbi közgyűlésen, hogy a város is járuljon hozzá az elpusztított falvak felépítéséhez. E célra legalkalmasabbnak látszik az a megoldás, ha a hadbavonultak hátramaradottjainak segélyezésére társadalmi utón begyült több ezer koronából szavaztatnék meg nagyobb összeg, miután ebből alig adtak még ki néhány koronát, továbbá a polgárság társadalmi gyűjtést is rendezne. Lövészárok-kiállitás Gyulán. A rokkant katonák és egyben az árvák javára Gyulán nagyszabású lövészárok kiállítás van terbe véve. A híressé vált lövészárok, amelyet a régi hadviselésben nem ismertek, de a mely a mai világháborúban olyan nagy jelentőségre emelkedett, a lövészárok amelyben fiaink és hozzá tehetjük, hogy most már apáink is annyit szenvednek a hazáért, mely védi őket az ellenséges golyótól, amely kiinduló pontja, de máskor meg célpontja a rohamoknak és támadásoknak, teljes valóságában fog előttünk állani, olyan rendszerré kiépítve és olyan lakhatóvá téve, amilyenné azt a mai idők fejlesztették.
