Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-08-15 / 33. szám
1915. augusztus 15 Békés 3 A rövid tárgjsorozatu ülés lefolyása ha nem is mondható zajosnak, mégis elég élénk volt, mert a nyári hangulatot több felszólalás szakította meg. így az alispáni jelentés kapcsán Belicsey Géza ajánlotta, hogy tekintettel a munkaerőhiányra, abhól a célból, hogy őszi mezei munkálatok késedelmet ne szenvedjenek, úgynevezett traktorok kibérlésével kellene a szántás-vetési munkálatokat biztosítani, a traktorok költsége semmivel sem kerül többe, mintha kézi erővel végeztetnek az illető munkálatok. Az alispán a felvetett eszmét megfontolás tárgyává teszi. Az ülés egyik fontos tárgyát képezte, hogy a közigazgatási bizottság a múlt félévről minő irányban tegyen jelentést a kormányhoz. Az alispán előterjesztésére felírt a bizottság a miniszter- elnökhöz, hogy a gazdasági cselédtörvénynek a szökött cselédek visszavezetésére és megbüntetésére vonatkozó rendelkezéseit módosítsa, mert az idevonatkozó jelenlegi törvényes rendelkezések nem megfelelőek. A szolgálatát jogtalanul elhagyó cseléd visz- szavezetése tekintetében ugyanis a törvény és annak végrehajtási utasítása oly körülményes rendelkezéseket ir elő, hogy azok betartásával a legtöbb esetben semmiféle eredményt nem lehet elérni, másrészt az ilyen cseléddel szemben a büntetési tétel oly minimális, hogy azzal nem lehet megakadályozni a szerződésszegést. A módosítás tehát oly irányban lenne esz- közlendő, hogy azesetben, ha a cseléd, midőn szolgálatát elhagyta, a gazda ellen nem tett panaszt, vagy ha panasza a hatóság által alaposnak nem minősíttetett, azesetben a gazda kérelmére a cseléd minden előzetes felhívás nélkül azonnal vissza legyen vezethető; a törvénynek büntetési rendelkezései pedig ily esetekre nézve szigorittassanak. A cselédtörvénynek említett hiányai már régen érezhetők voltak, azonban a jelenlegi munkaerő hiány meg épen elkerülhetetlenné teszi a törvény módosításának szükségességét. Ennél a kérdésnél ismét Beliczey Géza szólalt fel és indítványozta, hogy a szerződésszegő és szolgálatát jogtalanul elhagyó cseléddel szemben közmunkára való kirendelés alkalmaztassák. Az alispán ezt a megoldást kivihetetlennek tartja, ellenben az illető cselédnek hadiszolgáltatásra való kirendelésével a cél jobban el lenne érhető. Gyulaváros polgármestere élőterjesztést tett aziránt, Írjon fel a bizottság az 1909. évi XI. törvénycikk módosítása iránt. A régi törvény szerint ugyanis elemi kár esetben a bérlő kapott adóelengedést az esetben, ha az adót ő fizette, a hivatkozott újabb törvény értelmében ez az előny, tekintet nélkül arra, ki tartozik az adót fizetni, a tulajdonos részére van biztosítva, amiből folyólag az az anomália állhat elő, hogy épen az a fél részesül előnyben, akinek semmi kára nincs, aki pedig a kárt szenvedte, adóelengedést nem kap. A városok szempontjából ennek még az a hátránya is van, hogy az állami adó elengedése folytán, jogtalan előnyben részesülés következtében a város is károsodik, mert a községi adó is megfelelően leírandó. A közigazgatási bizottságban ehhez a kérdéshez hozzászóltak a vármegye alispánja dr. Ber- thóty Károly, Beliczey Géza és Botka István és az érdekes eszmecserének az lett az eredménye, hogy a birottság kimondotta, hogy a kért módosítás iránt felirati jogával nem él, mert abban a meggyőződésben van, hogy annak, mikép a törvényhozás legújabban épen ellenkezőleg rendelke- kezik az elemi kár következtében elengedendő adók tekintetében, mint a régi törvény, bizonyára meg van a kellő oka, másrészt, mert a szerződési kikötések lehetőségével a polgármester által említett igazságtalanságok és hátrányok kiküszöbölhetők. Az ülésen különben jelen voltak Kéry Gyula főispán elnöklete alatt: Ambrus Sándor alispán, dr. Daimel Sándor főjegyző, dr. Z'óldy Géza t. főügyész, Sárossy Gyula árvaszéki elnök, dr. Z'óldy János főorvos, Botka István h. pénzügyigazgató, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő, Horváth Béla államépitészeti hivatali főnök, Holló György gazdasági előadó. A választott bizottsági tagok közül : dr. Berthóty Károly, Beliczey Géza, Dombi Lajos, Haraszti Sándor és Morvay Mihály. Elnöklő főispán az ülést délelőtt 9 órakor megnyitván, elsősorban az alispáni jelentés olvastatott fel, amely a törvényhatósági főállatorvosnak az állategészségügy múlt havi állását feltüntető jelentésével együtt tudomásul vétetett. Az alispáni jelentés a következő: A személybiztonság — viszonyítva az elmúlt hónapok s a múlt év hasonló időszakának állapotához — kedvezőtlenebbnek mondható, összesen 53 esetben lett megtámadva, három emberölés, 4 könnyű és 4 súlyos testisértés, 8 könnyű, 10 súlyos és 13 halálos baleset (utóbbi legnagyobb része vizbefulladas) egy verekedés és végül 10 öngyilkosság. A vagyonbiztonsági állapotok kedvezőbbek, amennyiben az 35 esetben zavartatott meg, még pedig 24 kisebb nagyobb lopás, 1 csalás és 10 tüzeset által. A közbiztonságot zavaró és megtámadó esetekben a szükséges intézkedések a közigazgatási hatóságok által mindannyisszor megtétettek. A külső mezőgazdasági munkálatok közül az őszi és tavaszi gabonanemüek aratásával, hordásával, kazalozásával és cséplésével foglalkoztak. A folyton tartó esőzések nagyon gátolják a gabonanemüek behordását és cséplését. A keresztekben átázott gabona, úgy mennyiségileg mint minőségileg sokat szenvedett, a gabonaszemek kicsiráztak, sok helyen megpenészedtek megdohosodtak. Az esős időjárás következtében beállott veszteségek búzában, rozsban és árpában (kiilön-külön) kát. holdanként 80—100 kilóra lehet becsülni. A zab későn érettbe, aratásátjulius hé végén kezdették meg. Tengeri fejlődésére az időjárás nagyon kedvező volt, tengeriből nagy termésre van kilátás. Cukor- és takarmányrépa jól fejlődik, csala- mádé bőtermést adott, takarmányozása folyamatban van. Bét és legelő fejlődésére az időjárás igen kedvező volt, azokon a fűnövés erőteljesen fejlődik : legelőkön a kihajtott állatok elegendő és megfelelő táplálékot találnak. Lucerna harmadik kaszálása — közepes termést adott. Gyümölcsből — közepes, szőlőből jó termés várható. V Az orosz foglyok a mezőgazdasági munkálatoknál igen megbízható dolgos munkásoknak bizonyultak : a munkaadók megfelelő bánásmódban részesítik őket. Napszám bérek : férfi napszám 10—12 korona, női napszám 5—6 korona volt. Julius hónapban a csapadék mennyisége átlagosam 86 m/m. volt. A hónapokkal ezelőtt leégett Kosenthál-féle békéscsabai gőzmalom újraépítése befejezéshez közeledik. Egyébb említésre méltó esemény e téren nem fordult elő. A belügyminiszter több izbeni felterjesztéseink folytán az alispánt felhatalmazta, hogy az élelmiszerek árait megállapíthassa: az előmunkálatok e célból folyamatba tétettek s az adatgyűjtés befejezése után az árakat gazda-kereskedő és iparos szakértők meghallgatásával fogom megállapítani. Endrőd községben a lemondás folytán megüresedett községi bírói állásra Soczó Ignác, az albirói állásra Hornok I. Imre, a rendőrbiztosi állásra pedig Hegedűs Pál választatott meg. Dr. Z'óldy János vármegyei főorvos a julius havi közegészségügyi viszonyokról szóló jelentését az alábbiakban terjesztette elő : A közegészségügyi viszonyok eléggé kedvezőek voltak, az előző hónapokhoz viszonyítva annyiban rosszabbak, hogy a heveny ragadós bajokban történt megbetegedések száma : 23-al volt több. Az egyes szervek megbetegedése és lefolyását illetőleg, leginkább a légzőszervek hurutos bántalmai fordultak elő. A leggyakoribb halál oka a tüdővész volt. A heveny és ragadós bajok közül előfordult: 1. Diphtheria 20 megbetegedésse és 1 halálozással 2. Yörheny 58 14 » 3. Kanyaró 154 » 6 } 4. Hasi hagymáz 53 13 5. Szamárköhögés 5 1 » 6. Bárányhimlő 1 » — » 7. Yérhas 4 — » 8. Hólyagos himlő 5 » 1 összeg : 311 » 37 (n%) A fentebb kitüntetett adatok igazolják a heveny ragadós bajok között — a kanyaró volt uralkodó. Tömegesen csak Kétegyházán mutatkozott. Lefolyása szelídnek mondható, mert a halálozási százalék alig üti meg a 4-et. A diphtheriások és vörhenyesek száma kevesbedett, ellenben a hasi- hagymázosoké emelkedett. Ez ez emelkedés Puszta- földvárra esik, ahol a múlt hóban 31 ilyen megbetegedés fordult elő. A fertőzés oka, a község 2 mély furatu kut- jában fedeztetett fel, amelyeknek medencéi a télen megrepedeztek, s igy a fertőzött talajvíz oda behatolt. Azután, hogy a két kút lezáratott, a megbetegedések száma jelentékenyen csökkent, úgy hogy a múlt hónap második felében már csak 8-an betegedtek meg, de ezek szintén a fertőzött vízből ittak. A baj terjedését csak ártézi kút fúrásával lehet megakadályozni, a község a lépéseket ily irányban meg is tette. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 305 hullán 17 esetben. Orvostörvényszékit pedig 6 könnyű és 4 sulyostesti sértés eseteiben. Gyógysavóval beoltottak 13 egyént, akik közül meggyógyult 12, meghalt 1. A halva születettek száma 10. Elvetélteké pedig 8. Az ázsiai kolera felütötte fejét Békéscsabán. A 102. gy. e. egy katonája betegedett meg jul. 19-én és meg is halt. Az eset azonban izolált maradt. Szarvason hólyagos himlő lépett fel a cigányok között, 6 megbetegedés volt egy halottal. Az egész telep újra oltatott, s igy remélhető a baj tovább terjedésének megakadályozása. A 7 éven alól gyógykezelés nélkül elhalt gyermekek szülői ellen 14 esetben indítottak kihágási eljárást. Bakos József törvényhatósági főállatorvos jelentése szerint, az állategészségügy múlt havi állása kielégítő volt. A vármegye területén levő marharakodó állomásokról a folyó év első felében elszállittatott: 7953 drb. szarvasmarha, 25641 drb. 6 hónapon alóli borjú, 3825 juh, 69848 drh. hízott és 4427 drb. sovány sertés, valamint 267 drb. malac. Botka István h. püigazgató havi jelentése szerint, a Békésvármegyáre a folyó évre előírásba vett 1034983 K — f 167932 K — f 867051 K — f 168932 K — f 128944 K — f állami egyenes adó összege: befizetés a múlt hó végéig: tényleges hátralék: csupán az elmúlt hóban befizettek : a múlt év hasonló időszakában befolyt: Minél fogva a f. évi julius havi eredmény, a múlt évi julius havi eredménnyel szemben 38988, kedvezőbb. Hadmentességi dij hátralék volt összesen : 80217 kor., erre befizettetett a múlt hó végéig 548 kor., a tényleges hátralék; 79669 korona. A jövedéki ágazatokban az elért eredmény a következő volt: