Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-08-01 / 31. szám
1915. augusztus 1 Békés 3 Tanügy. Kondorosi állami elemi népiskolák szervezése iránt, hozzá intézett sürgető felterjesztésre válaszol a vallás- és közoktatásügyi miniszter és kijelenti, hogy mivel a költségvetésben, az uj állások rendszeresítésére szükséges hitellel nem rendelkezik, ezért a szervezés iránt nem intézkedhet. Ha azonban a szükséges költségvetési hitel rendelkezésére fog bocsáttatni, úgy a kérelmet sürgetés nélkül is elbírálja s ha azt indokoltnak fogja találni, azesetben a bért iskolák szervezését, a készítendő újabb szervezési programmba fel veszi. A szarvasi rom kath hitközség egyik tanítónője azt kérte, hogy a szarvasi iskolaszék az 6 fizetését postautalványon küldje el neki. Az iskolaszék a kérelmet megtagadta azzal az indokolással, hogy a fizetést, nyugta ellenében a helyben lakó tanítónő bármikor felveheti az iskolai gondnokságnál. A tanítónő ez ellen felebbezett, de a közigazgatási bizottság ezt a különös kívánságot nem vette figyelembe és kimondotta, hogy nem köteles az iskolaszék a fizetést a tanítónőnek postautalványon megküldeni. A tanítónő tovább felebbezett a ministerhez, azonban amint előre látható volt, a felebbezés ott se járt semmi eredménnyel 2546—1915. Hivatalos hirdetés, Gyula városban az 1915. évre előirt III. osztályú kereseti adó fő- és pót kivetési lajstromok a m. kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, 1883. XLIV. t.-c. 16. §-a értelmében augusztus hó 2-től augusztus hó 10-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatnak. Azon adózók, akik ezen lajstromokban foglalt adónemekkel már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom közszemlére tételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyulán, 1915. évi Julius hó 31-én. Szikes Oyörjfy, 264 ]_1 adóügyi tanácsnok. Hírek. A király születésnapja a harctéren. Augusztus 18-ára, a koronás uralkodó születésnapjára a Hadsegélyző Hivatal ajándékot akar küldeni a harctérre. E nagyszabású terv megvalósitása nagy költségekkel jár, s azért kéri ehhez a Hadsegélyző Hivatal az áldozatkész közönség támogatását is. Első sorban pénzadományokra van szükség, hogy a Hadsegélyző Hivatal maga szerezhesse be a harctéren küzdő hőseinek leginkább megfelelő ajándékokat. De a pénzadományokon kívül szívesen elfogadnak: cigarettát, cigaretta-papirt, szivart, dohányt, szipkát, pipát, zsebkendőt, törülközőt, kapca-ruhát, szappant, gyertyát, népszerű olvasnivaló könyveket és füzeteket, továbbá csokoládét, kekszet, eitromsavat, limonádé-port, száj- harmonikát, stb. stb. Vidékről a posta portómentesen szallitja a Hadsegélyző Hivatalnak cimzett csomagokat, ha a feladó ráirja: »Táborban lévő katonák részére szánt szeretetadomány /« Minthogy nagyon kevés idő áll rendelkezésre, sürgősen úgy adja mindenki ajándékait postára, hogy azok legkésőbb augusztus bó 8-ig Budapestre érkezzenek. A természetbeli adományok erre a címre küldendők : Hadsegélyző Hivatal,Budapest, IV., Váciutca 88. A péizküldemények pedig a Hadsegélyző Hivatal főpénztárához (Budapest, V. Országház) cimzendők. Tegyük fényessé a kedves otthontól távol érettünk küzdő hőseinknek e napot! Akiben érző magyar szív dobog, készséggel hozza meg áldozatát e nemes célra! A közigazgatási bizottság augusztus havi rendes ülését folyó hó 9-én fogja tartani. A katona beszállásolási költségek megtérítésének kérdése, a vármegye lakosságának egy- részét, amely a katonabeszállásolással nagyban,megvolt — és meg van terhelve — felette érdekli. A törvényhatósági bizottság ülésein ez az ügy több- rendbeli felszólalásnak és érdeklődésnek képezte tárgyát, természetes is, mert hisz, ha a beszállásolás a vármegyei katonabeszállásolási szabályrendelet értelmében biráltatik el, azesetben a lakosság egy része, tekintve a magas térítési dijakra, szép pénzhez juthatna, de a vármegye viszont sok százezer koronával lenne megterhelve. — A törvényhatósági bizottság ebben az ügyben aképen határozott, hogy majd a háború lezajlása után dönt abban a kérdésben, hogy figyelemmel az ismeretessé váló adatokra -— ad és ha igen mily mérvű kártalanítást a terhelt lakosoknak. Ez a határozat felebbezés folytán a belügyminiszterhez került, aki a felebbezést visszautasította, de a felvett kérdésekre az alábbiakban adta meg a válaszát : »A természetben való szállásadás a fennálló törvények szerint — háború idején is a ház- birtokosokat terheli. A község egyetemét a házbirtokosok helyett csak akkor terheli, ha a község ily kötelezettséget magára vállalt. így például ha valamely község a beszállásolásra nézve a szálloda tulajdonossal egyesságre lépett, azzal szemben magánjogilag a község felelős. — A vármegyék a beszállásolás terheit csak annyiban fizetik, amennyiben azt önként magukra vállalták. Törvény nem teszi köteleségévé ezt a teherviselést, — csak felhatalmazta a vármegyét, hogy a beszállásolások terhének arányosabb megosztása céljából, pótadót vethessen ki. Tehát Békésvármegye sem kötelezhető arra, hogy a beszállásolás egész terhét, a magánosok és községek helyett fizesse. A fennálló vármegyei szabályrendelet szerint, minden évben az őszi közgyűlésen tartozik a vármegye tárgyalni s megállapítani azt, hogy abban, avagy a következő évben mennyi kártalanítást ad az egyesek és a községeknek. — Ezek szerint a vármegye törvényhatósága hivatva ebben a sokakat érdeklő kérdésben az őszi közgyűlésen dönteni. A képviselőtestületnek múlt heti lapunkban előre jelzett rendkívüli közgyűlése egy közbejött utcaszabályozási ügy előkészítésének elintézéséig elb alasztatott. Nevezetesen a város az állami gyer- menhely uj építkezésével kapcsolatban kötelezettséget vállalt a Dömóny-utcának kikövezésére és járdával való ellátására. Ennek elkészítése előtt azonban az utca némi szabályozásra szorul és szükségessé válik nehány telekből kisebb részeknek kisajátítása. Erre nézve a polgármester ajánlatokat kért be a telektulajdonosoktól, amelyek felett a közgyűlésnek kell döntenie. De az utcaburkolás végrehajtása előtt aktuálissá lett a város burkolási szabályrendeletének tárgyalása. A szabályrendeletet ugyan a képviselőtestület még 1913 ban egyhangúlag elfogadta, azonban a kereskedelemügyi miniszter kisebb észrevételekkel visszaküldte, amelyeknek pótlása a szabályrendelet lényegét nem érinti. Nincs kétségünk afelől, hogy a közgyűlés sürgősen fogja újból magáévá tenni a kiegészített kövezési szabályrendeletet, mert ennek hiánya miatt fontos utcáknak már régebben elhatározott kikövezése halasztást szenved.' Mi történjék a gyermekmenhely régi épületével ? Most, hogy az állami gyermekmenhely uj otthonának épitése megkezdetett, aktuálissá vált a kérdés: mi lesz a sorsa a menhely felszabaduló épületének ? Emlékezünk reá, hogy az építkezés előkészítő tárgyalásainak első stádiumában a kormány kiküldöttei, méltányolván azt a szép áldozatkészséget, melyet a vármegye hozott az épités lehetővé tételére, a mostani épületet késznek nyilatkoztak átengedni a vármegyének, valamely közcélra 30.000 koronáért. Ugyanakkor dr. Lovich Ödön polgármester kinyilatkoztatta, hogy inkább Gyula város, amely az építkezéshez szintén jelentékeny áldozattal járult az ingyen telek adományozással, reflektál az épületre. Az épités elhalasztása miatt aztán ennek a kérdésnek dűlőre vitele abban maradt. Most azonban újra fel kell vennünk az elejtett fonalat és a gyermekmenhely régi épületét okvetlenül Gyula város részére kell biztositanunk. Van ugyanis a városnak egy régóta megoldásra váró és most már sokáig el nem odázható kötelezettsége, egy modern járványkórház létesítése. Ezt előbb-utóbb akár építkezés, akár vétel utján feltétlenül fel kell állítania a városnak. Mert az, hogy a tavalyi kolerajárvány idején az iparos-tanonciskola, most pedig a nagymagyarvárosi óvoda helyisége van e célra igénybe véve, lehet szükségből ideiglenes intézkedés, de semmiesetre sem állandó, vagy csak hosszabb ideig is tartó megoldás. És a járványkórház részére ennél az épületnél alkalmasabbat és a mi fő: olcsóbbat sohasem szerezhet a város. A menhely épületének belső elrendezése, beosztása, kész fürdőszobái teljesen megfelelőek az említett célra. Sőt a közkórházzal szomszédos volta miatt a szennyvizek levezetése is megoldható lenne a- közkórház csőhálózatával kapcsolatosan. Felhívjuk a polgármester és képviselőtestület tagjainak figyelmét erre a fontos közügyre. Lépjenek mielőbb akcióba, hogy a siker annál biztosabb legyen. Az Arad békési evangélikus egyházmegye szerdán tartotta rendes évi közgyűlését Aradon, Csepreghy György békéscsabai esperes egyházi és báró Solymosi Lajos aradmegyei földbirtokos,világi felügyelő elnökségével. Solymosi Lajos báró szép szavakban nyitotta meg a közgyűlést, amelyet megalakulnak nyilvánítottak. Ezután az esperesi jelentés következett az egyházmegye elmúlt évi működéséről. Majd letárgyalták az elmúlt évi egyetemes, kerületi egyházmegyei közgyűlések határozatait, a leiratokat és átiratokat, továbbá a misz- szió ügyeit. Az előadók felolvasták az egyházmegyei iskolabizottság jegyzőkönyveit, a főgimnáziumi igazgatók jelentéseit, továbbá a pénztárvizsgáló bizottság és az egyházmegyei számvevőszék jegyzőkönyveit. A közgyűlés több adminisztratív ügy letárgyalása után ezzel véget ért. Fémadományozás a vasúti állomásnál. A hadsereg céljaira gyűjtendő fémek összeszedésére a vasúti gyüjtőkocsi augusztus i-én, vagyis a mai napon megy át Gyomán. Békésfőldváron, Békéscsabán és Gyulán. A szomszédos községekből te^ hát ezeken az állomásokon lesz átadandó a gyűjtött fém. A fémmennyiség az említett vasúti állomások főnökségeinek szolgáltatandó át. Hazafias kötelességet teljesít tehát mindenki, ha a nélkülözhető fémtárgyakat odaajándékozza a hadvezetőségnek. Kereskedelmi tanácsosok Gyuláról. A hivatalos lap keddi száma az ország területén számos tekintélyes kereskedőnek kereskedelmi tanácsossá történt kinevezését közli. A kinevezettek sorában vannak: Braun Mór, Czinczár Adolf ésifj. Kohl- mann Eerenc, a gyulai kereskedő osztálynak kiváló tagjai is, akik a közélet terén szerzett nagy érdemeik mellett évtizedeken át a gyulai kir. törvényszéknél önzetlenül és nagy buzgalommal töltöttek be kereskedelmi ülnöki tisztet és a legfelsőbb kitüntetés méltán honorálja érdemeiket. A legmagasabb helyről jött szép kitüntetés, amely mellesleg Írva nem nagy bőkezűséggel történt, amennyiben például Temesvárról csupán két, Nagyváradról pedig csak egy kereskedő részesült benne, osztatlan szimpátiát és örömöt kelt városunk közönségében, Dr. Kaczvinszky János törzsorvos. Őfelsége a király dr. Kaczvinszky Jánost, megyei közkórházunk országos birnévnek és tekintélynek örvendő, páratlan nagy munkásságu sebész-főorvosát a háború tartamára törzsorvossá nevezte ki. A szegedi színtársulat Gyulán időző tagjainak ma délután és este az Erkel Ferenc színkörben tartandó előadásait a legmelegebben ajánljuk a közönség szives figyelmébe és jóindulatú pártfogásába. Mint a kiragasztott szinlapok is hirdetik, délután 3 és fél órakor fél helyárak mellett hat különböző kacagtató apróság kerül előadásra. Este 8 órakor Hollay Kamilla színművésznő vendég
