Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-17 / 3. szám

1915 január 17. Békés 7 vármegye alispánja már egyszer megállapított és amelyeket a társulat el is fogadott, utóbb azon­ban húzódozott azoknak teljesítésétől. A békéscsabai vasúti állomásnak Budapest felőli oldalán az 1232/3 szelvények között van egy vasúti aluljáró, amely minden engedély nél­kül létesittetett és annyira közbiztonság ellenesen van megépítve, hogy annak megfelelő átalakítá­sát a közigazgatási bizottság elrendelte. Az ál­lamvasutak felebbezése folytán azonban a keres­kedelmi miniszter megsemmisítette a közigazga­tási bizottság határozatát, mely alakilag szabály­talanul vagyis előzetes helyszíni szemle nélkül határozott, azonban a miniszter még sem ren­delte el a helyszíni szemle megtartását, hanem felmentette az államvasutakat a kérdéses aluljáró átalakításának kötelezettsége alól azzal az indo­kolással, hogy az átalakításra szükség nincs és mert a második vágány tervbe vett építésével kapcsolatban a békéscsabai állomás és az abból kiágazó vonalak olyan változás alá esnek, hogy a szóban levő aluljáró sorsát, a majdan megtar tandó közigazgatási bejárás alkalmával lesz cél­szerű tárgyalás alá venni. Legújabb. A miniszterelnökség sajtóosztályától. A »Békés« eredeti távirata. Érk. szombat d. u. 2 órakor. A törökök elsülyesztettek egy franczia tenger alatt járö naszádot. Konstantinápoly, január 16. Főhadi­szállás jelenti: Dardanellák be­járatához egy francia tenger alatt járó naszád közeledni próbált, de a török tüzérség’ elsiilyesz- tette. Legénység egy részét meg­mentették. Irodalom. A háború és az olvasóközönség. Szinte fölösleges munkát végzünk, amikor az évforduló alkalmából felhívjuk a t. olvasóközönség figyel­mét az előfizetés megújítására. Ki lehetne ma el csak egy napig is újság nélkül ? ! A Pesti Hirlap kiadóhivatala egyszerűen utal arra, hogy amit a háború okozta nehézségek mellett és a szigorított cenzúra korlátái közt megtehetett, mindent meg­tett, hogy folyton bő tartalmú lapot és hiteles értesítéseket nyújthasson előfizetőinek, A Pesti Hirlap előfizttői az uj év alkalmával abban a kedvezményben is részesülnek, hogy ingyen és teljesen bérmentve, vagyis minden postai dij be­küldése nélkül megkapják a Pesti Hirlap 1915. évi nagy képes naptárát, mely immár 25-ik év­folyamába lépett s az idén különösen gazdag tartalommal és pompás mélynyomásu képekkel jelent meg. De egyéb kedvezményt is élveznek a Pesti Hirlap előfizetői, mert kedvezményes áron rendelhetik meg a Divat Szalont, Az Érdekes Újság cimü nagyszabású és gyöuyörü kiállítású képes hetilapot, valamint a Kis Érdekes Újságot is. A Pesti Hirlap előfizetési ára egy hóra 2 korona 80 fillér, két hóra 5 korona 60 fillér, negyedévre 8 korona. A Divat-Szalon-nal együtt negyedévre 10 korona 50 fillér. Az Érdekes Uiság cimü képes hetilappal együtt negyedévre 10 korona 80 fillér, félévre 21 korona 60 fillér. A Kis Erdekes-sel együtt negyedévre 9 korona 80 fillér. A négy lap együtt negyedévre 15 ko­rona 10 fillér. Az előfizetési összegeket legcél­szerűbb postautalványon megküldeni a kiadó- hivatalnak : Budapest, V., Vilmos császár-ut 78. sz. Az Érdekes Újság előfizetési felhívása! Négy tartalmas és ízléses kötet: »Az Érdekes Újság« két évfolyamának kötött példánya jelzi »Az Érdekes Újság« eddigi törekvéseit, eddigi sikereit. Néhány ezer oldalon csupa beváltott Ígéret, csupa ízléses és művészi kép, csupa aktualitás és lelki szenzáció. Aki látja, már ismerősnek üdvözli, mert »Az Érdekes Újság« két esztendő alatt fogalommá lett. Meglepetésül jött s úgy győzött, mint egy kellemes meglepe­tés : az első órában már meghódította a közön­séget. Azon a napon, melyen »Az Érdekes Újság« először kopogtatott, bebocsátást nyert s amióta a háború kitört, úgy hozzátartozik az élet szükségleteihez, mint a kenyér. Ünnep, amikor friss szám kerül a család asztalára. »Az Érdekes Újság« ezt a gyors népszerűséget nyilván annak köszönheti, hogy nemcsak a közönség jogos kíváncsiságát elégiti ki gazdag és aktuális kép- tartalmával, de súlyt fektet a képek művészi szépségére és Ízléses kiállítására is. A legszebb, a legérdekesebb és legaktuálisabb harctéri képek mindenkor »Az Érdekes Ujság«-ban találhatók. »Az Érdekes Újság« mélynyomásu borítékai pe­dig egyenesen szenzációi annak a hétnek, amelyen megjelennek. Hozzájárultak »Az Érdekes Újság« gyors népszerűségéhez mellékletei is, melyeket állandóan fejlesztett. Amit »Az Érdekes Újság» az asszonyok, a gyermekek, a sportok és a tudományos tudnivalók iránt érdeklődő közönség számára hetenkint nyújt, az igazán fölöslegessé teszi a családok számára a külön újságok jára­tását. »Az Érdekes Újság« számol a család min­den igényével és öröme az egész családnak, szülőknek és gyermekeknek egyaránt. Fokozott buzgósággal tökéletesíti magát »Az Érdekes Új­ság« és fokozott buzgósággal gazdagítja kedvez­ményeinek sorozatát. A lap technikai kiállítása tekintetében pedig fölveszi a versenyt a külföld legelőkelőbb képes lapjaival. Ebben a tudatban bizalommal és szeretettel kéri az uj félesztendő­ben is előfizetőinek és olvasóinak további támo­gatását. »Az Érdekes Újság« előfizetési ára negyedéve 2,80 korona, félévre 5’60 korona, egész évre 1P20 korona. Az Érdekes Újság kiadóhivatala, V\ Vilmos császár-ut 78. alatt van. A háború történelme cimü ajándék-albumra, melyet a Pesti Napló előfizetői ingyen fognak megkapni, külön tesszük figyelmessé olvasóinkat. A háborús irodalom legkimagaslóbb, legszebb munkája lesz ez a nagy eseményeket egybe­foglaló pompás diszmü, mely sok száz mély­nyomásu remek képben a világháború minden mozzanatát maradandó emlékként fogja meg­örökíteni. Az a titáni harc, mely a csatatereken folyik s mely országok sorsát van hivatva el­dönteni, oly rendkívüli eseménye a most élő nemzedéknek, hogy egy könyv, mely ezt a hatal­mas küzdelmet a képek gazdaságával szinte szemléltetően elénk tárja, történelmi beesü mü és egyetlen magyar család könyvespolcáról sem hiányozhat. Á Pesti Napló minden |uj és régi előfizetője a kiadóhivatalnál megtudható feltételek mellett teljesen ingyen fogja ezt a rendkívüli, diszkötéses könyvet megkapni. A Pesti Napló előfizetési ára : negyedévre 8 korona, egy hónapra 2 korona 80 fillér. A kiadóhivatal (Budapest, VI, Vilmos császár-ut 55 ) kívánságra bárkinek küld mutatványszámot. Törvényszéki csarnok. Esküdtek kisorsolása. A gyulai kir. tör­vényszék január 10-én tartotta meg a februári ülésszakhoz szükséges rendes és helyettes esküd­tek kisorsolását. A kisorsolásnál jelen voltak: Niszalovszy Endre kir. tszéki elnök, Tóth Fe­renc, Megyesi Ágoston kir. tszéki birák, Dr. Konrád Ernő kir. ügyész, Göndör Béla kir. tszéki jegyző és dr. Pollák Kálmán kir. tszéki joggya­kornok. Kisorsolt rendes esküdtek a következők : Békésről: Bányai László kovácsmester, Vetési Sándor földmives, Harmati István cipész, ifj. Lipcsei Sándor földmives, Balog Imre földmives, ifj. Szálkái Imre földmives, Cservenyec János könyvelő, öreg István földmives. Békéscsabáról r. Grósz Miksa kereskedő, Haán Béla ügyvéd, No­vak András földmives. Gyomár ól: Szendrei Lajos földmives, Fekete Balázs földmives, Csadó István földmives, Batári Antal földmives. Mezőberényből: Cser József földmives, Garai János géptulajdonos. Orosházáról: Prág Jenő kelmefestő, dr. Schiff Jenő ügyvéd, Tóth Mihály földmives, Weisz Imre szállodás, Kun Mihály cipész. Öcsödről: Ifj. Oskó Imre földmives. Szarvasról: Borgula István föld­mives, Oravecz István szabó, Palkovics István asztalos, Holub György csizmadia, Yalkovszki Mi­hály földmives Szeghalomról: Fülöp Ferenc földmives. Szentetomiyáról: Berta Pál birtokos. Helyettes esküdtek: Wieland Dénes gyógyszerész, Lusztig Adolf kereskedő, Szénássy János lakatos, Geiszt János kádár, László Antal kávés, Glatz János építőmester, L. Kovács János földmives, Ludvig János kerékgyártó, Vértesi Arnold könyv- kereskedő, Hajnal Karoly üzemvezető gyulai la­kosok. Kiadó lakás! Gyulán, V. kerület Virág-utca 30. sz. a. egy háromsz obás lakás hozzátartozó mellékhe­lyiséggel és szép gyümölcsös kerttel ápr. 24-től kezdve kiadó. Szives megkeresések Vadász (Aradmegye) állami ovoda ké­retnek. ===== 13 1-3 Hirdetmény a föld- és házbirtok után járó általános jöve­delmi pótadónál számításba veendő kamat­terhek bevallása tárgyában. Általános jövedelmi pótadó fejében fizetendő: a) földbirtokra, a házbér alá eső házbirtokra, a folyó évre kivetett állami egyenes adónak és föld- tehermentesitési járuléknak 30 százaléka; b) a házosztályadó alá eső házbirtokra a fo­lyó évre kivetett állami egyenesadónak és földte- hermentesitési járulékoknak 40 százaléka ; c) végül az ideiglenes adómentesség ked­vezményében részesített föld- és házbirtoknál 20 százalék azon összeg után, mely az illető föld­vagy házbirtokra állami adó és földtehermentesitési járulék címén a folyó évre kivettetett volna, ha a föld­vagy házbirtok adómentes nem lett volna. A kölcsönnel terhelt ház- és földtulajdonosok­nak az 1883. XLVI. t.-c. 13. §-a által az a ked­vezmény adatott, hogy 1. a föld- és házbirtoknak általános jövedelmi pótadójából levonandó az illető tulajdonost bekebe­lezés által is terhelő kölcsön után az adóévet meg­előző év végéig tényleg le nem rovott tőkemara­dék egy évi kamatainak 10 százaléka; feltéve, hogy a tőkével kamatok is vannak bekebelezve; 2. hitelüzlettel foglalkozó pénzintézettől fel­vett és bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik azon összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsön vett tőke után egy évre esik; ha a kölcsön törlesztése nem az év első napján, hanem évközben veszi kezde­tét, a törlesztési idő első és utolsó évében az évi kamatnak csak aránylagos része vehető számításba az adóköteles jövedelem megállapításánál. A telekkönyvileg bekebelezett közadók és kincstári bérhátralékok után járó kamatok nem képezik levonás tárgyát. (1883. XLVI. t.-c. 16. §.) Az 1. alatti bekezdésben foglalt intézkedés­ből világosan kitűnik, hogy a levonás alapját ké­pezi az az évi kamatösszeg, mely az adóévet meg­előző év végén fenmaradt tőkemaradék után jár. Ha tehát valamely földbirtokos 1913. évi január hónapban 100,000 koronát vett fel magánhitelező­nél és ebből ugyanazon évi december hó 15-ig 60.000 koronát visszafizetett, a levonás alapját az 1914. évre az 1913. évi december hó végén fen­maradt 40.000 korona tőkemaradék évi kamatjá­nak 10 százaléka fogja képezni. Ez az eljárás azonban csupán az a) alatti bekezdésben említett közönséges kölcsönökre vonat­kozik, mert ezektől a kölcsönöktől a jelzálog intéze­tektől felvett törlesztési kölcsönök a b) alatti be­kezdésben világosan megkülönböztetnek. Ugyanis hitelüzletekkel foglalkozó pénzintéze­tektől felvett kölcsönökre nézve az ált. jövedelmi pótadó kiszámításánál : aa) a bizonyos évek . alatt törlesztendő köl­csönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik az az összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsön vett tőke után egy évre esik; bb) a kölcsön után nem a megelőző, hanem a folyó évre járó kamatnak 10 százaléka veendő tekintetbe, s igy a levonás kedvezménye azokra a kölcsönökre is alkalmazandó, melyek az adóév folyamán keletkeznek. (1891. 41.187. P. M. R. 1891. 13. P. K.) Itt megjegyeztetik, hogy ezen az általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamat alatt értendő az az összeg, mely az eredetileg kölcsön vett tőkeösszeg után a pénzintézet által kiállított kötvényben meghatározott kamatláb szerint kamat fejében fizettetik, ellenben az évi törlesztési összegből a tőketartozás apasztására, valamint a kezelési költségekre fordított összeg az általános jövedelmi pótadó megállapításánál levonás alapját nem képezheti. (1893. 28.058. P. M. R., 1893. 13. P. K.) A vallomás az adóév január 1—31-ike közötti időben adandó be a községi elöljáró­ságnál (városi adóhivatalnál).

Next

/
Oldalképek
Tartalom