Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)

1915-06-20 / 25. szám

1915 junius 20. Békés 5 letlen dörzsölődésétől egyszerre lángba borult és a hengerein levő sok ezernyi gyufaszál fojtó füstöt terjesztve égni kezdett. A gép mellett he­verő félgyártmányok szintén tüzet fogtak. A munkások a jelenlevő Reisner Endre gyáros Útmutatásával nyomban felszerelték a házi víz­vezeték tömlőit és a tűz oltásához fogtak. Meg­előzőleg a gvár szomszédos helyiségeinek vas- ajtait elzárták, ami által a veszedelem tovater­jedését meggátolták A gyár tüzoltószerszáma nem tudott megbirkózni az elszabadult elemmel, azért segítségül hívták a városi tűzoltóságot, amely több kocsival jelent meg a helyszínén és félórai munka után eloltotta a belső tüzet. Mind­össze a nagy gép fa alkatrészei és csekély ér­tékű gyufa esett a tűz martalékául A gyár üzeme a tűz miatt nem fog fennakadást szen­vedni. A kár sem több nehány ezer koronánál Gróf Wenckheim Béla hősi halála. A ma­gyar nemzetnek életbalál harcában vármegyénk aristokráciájának hadköteles tagjai is szép szám­ban vesznek részt a háborúban. Gróf Wenck­heim Béla, gróf Wenckheim Géza gerlai nagy- birtokos másodszülőtt fia, mint a soproni huszár ezred hadnagya a hadjárat kezdete óta a csata­téren volt, mondhatni folytonosan tűzben. Előbb Galíciában, később a Kárpátokban harcolt ; egy ízben kilőtték a lovát alóla, de ő sértetlenül maradt. A limanovai csatában a Nádasdy huszá­roknak, mint a színes haditudositások már meg­állapították, igén előkelő, mondhatni döntő sze­rep jutott a győzelemben. A rettenetes roham­ban a huszártisztek nagyobbik fele elesett, a ve­lük együtt hősiesen küzdő Wenckheim Béla gróf ott is sértetlen maradt. A segfőbb Hadúr főhad­nagyi ranggal és arany vitézségi érdemkereszt­tel tüntette ki. A 34 éves ifjú hős, aki civil életben gazdálkodói pályára képezte ki migát s e célból a magyaróvári gazdasági akadémiát fé­nyes sikerrel végezte, egy esztendő alatt keresz­tül élte a háború minden fáradalmát, nélkülözé­seit és borzalmait és dicső nagyatyja, a monar­chia leghirnevesebb hadvezére Radetzkynek min­denben méltó dédunokájának b izonyult A gerlai kastélyt, a bálványozásig szeretett szülőket és testvéreket vasárnap tragikus tartalmú távirat sújtotta le porig. Wenckheim Béla gróf Bukoviná­ban éppen akkor, midőn ezt a tartományt az ő hősies küzdelmével is, teljesen megszabadították az orosz hordától — hősi halált halt, amelynek hire mélyen megrendítette az uradalom összes alkalmazottait és cselédjeit de fájó részvétet kelt a Wenckheim család ősi fészkében Gyulán is, ahol a kedves és rokonszenves ifjú főur élet­pályához a legnagyobb reményeket méltán fűz­tük. A gyászoló család intézkedése folytán a «pro patria et libertate» hősi halált halt derék katona holttestét haza szállítják Gerlára és a családi sírboltban fogják örök nyugalomra he­lyezni. Áldásos kegyeletünk virrasszou örök ál­mai felett! Halálozás. A szarvasi ág. ev. főgimnázium­nak gyásza van. Egyik legképzettebb tanára Sziráczky Gyula hosszú, kiuos betegség után el­hunyt 50 éves korában. A derék tanár egy ne­gyedszázadig szolgálta a magyar kultúrát nagy lelkesedéssel és kötelességtudással. Vasárnap helyezték örök nyugvóhelyére a szarvasi társa­dalom nagy részvétele mellett. Béke poraira. Inczédy Lajos meghalt. Szarvasról mélyen megrendülve vesszük a gyászhirt, hogy Inczédy La­jos Szabolcsvármegye főlevéltárosa f. hó 16-án szülővárosában Szarvason, ahol betegségére gyó­gyulást keresett, 57 éves korában elhunyt. A boldogult testvér öccse volt vármegyénk jeles szülötte, a hírneves költő s publicista Inczédy Lászlónak, ömaga is mint iró s hirlapiró szép nevet és pozíciót szerzett magának és korai el- hufiyta, mely mélyen sújtja özvegyét Komjáthy Margit asszonyt, a harctéren küzdő egyetlen fiát Lajost, testvéreit és kiterjedt rokonságát, vármegyénkben, Szabolcsban, hol évtizedeken át működött, sőt országszerte fájdalmas mély rész­vétet kelt. Csütörtökön d u. temették el Szarvas község egész intelligenciájának részvételével, az ág. ev. egyház szertartási szerint a szarvasi 0 te­metőben. Béke poraira, áldás emlékére 1 Vizbefult gyermek. Orosházán vasárnap dél­után sok gyermek fürdött a Megyaszai-féie ma­lom előtt levő tóban. Vigan lubickoltak, locsakod- tak a jó meleg vizben, mig egyszer csak észre­vették, hogy egyik társuk Barkas Mihály 13 éves nagyon is sokáig marad a viz alatt. Megijedtek, majd keresni kezdték. Meg is találták, de már akkor nem volt benne élet. Junius hó második felében normális viszo­nyok között szél és szárazság a gazdaközönség érdeke s kívánsága. Az eső, ha különösen amitől junius végén természetszerűleg tartani lehet, forróság követi, az érés végstádiumában levő búzára katasztrofális hatású lehet. Noha ez a veszedelem most sem volna kizárva, és a búzának nincs már esőre szüksége, a több hét óta tartó szárazság és nagy hőség következté­ben, amit mint fentebb jeleztük junius 20-án tájában máskor feltétlenül perhoirekálnának, most epedve várják az egész vármegyében a csapadékot, mely ha rövid idő múlva nem kö­vetkeznék be, a vetemények s egyáltalán a ta­vasziak teljesen megsemmisülnének. Az aratás az idén a szokottnál nehány nappal hamarabb fog kezdődni; a gyulai határ szikvegyülékű heve­sebb földjeiben, nevezetesen a csaba-kétegybázi ut mentén a gazdák már szerdán megkezdhetik az aratást, mig a múlt évben egy héttel később, tehát Péter-Pál napján sem foghattak bele. A búza, ahol vízkárok nem érték, gyönyörűen áll és megyeszerte jó közép termést igér. A Gyulai Nőegylet negyvenötödik évi köz­gyűlését junius hó 20-án, tehát ma délután dóra­kor fogja Gyulán az egyleti házban megtartani a következő tárgysorozattal: 1. A múlt évi köz­gyűlési jegyzőkönyv hitelesítése. 2. Pénztári és számvizsgálati jelentés 3. Segélyzettekről jelentés. 4. Jövő évi működés körvomlzása. 5. Indít­ványok. Gondoljunk a hadbavonultakra. Egy hosszú és nehéz téli háború szenvedései, nehézségei áll­nak hadbavonult fiaink mögött. De a tél ezer veszélyével a tél okozta szenvedésekkel együtt a tavasz is meghozza a maga uj veszélyeit : a be­tegségeket, járványokat. E betegségek közül a legveszélyesebb a kiütéses tífusz, amelynek ter­jesztői a ruhatetvek. Ezek nagyobb veszélyt je­lentenek hadbavonultjainkra, mint az ellenség minden alatomossága. Ettől a veszedelmes el­lenségtől meg kell menteni katonáinkat és ez a feladat az itthonmaradottakra hárul. A ruhatet- veket egyedül a «Szanitéc» tetüpor képes le­győzni, amely biztos szer ez ellen a veszély el­len és amely biztosan megvédi fiainkat a kiüté­ses tifusztól. A «Szanitéc» tetüpor ára eredeti tábori csomagolásban, melyre csak a címet kell ráírni, dobozonként egy korona. Kapható minden gyógyszertárban és drogériában. Ahol nem volna kapható, oda 3 dobozt utánvéttel szállít : Auber gyógyszertár, Mohács. Halálozás. Szántó Eülöp a Weisz Mór és Társa cégnek évtizedek hosszú folyamán át jóravló s és megbízható tisztviselő alkalmazottja f. hó 13- án 72 éves korában meghalt. A boldogult derék ember halála széles korokban kelt közrészvétet, amely impozánsan nyilvánult meg végtisztességén, amely hétfőn délután történt az izraelita teme­tőben. Béke hamvaira ! Halálozás. Nagy Pál nyugalmazott várme­gyei árvaszéki írnok, néhai Nagy Károly megyei árvaszéki elnök fia, aki nyugdíjaztatása, tehát két évtizedet meghaladó idő óta Gádoroson gazdálkodott, f. hó 13-án délután 64 éves korá­ban meghalt Halálót özvegye, testvérei és ki­terjedt rokonság fájlalják Béke hamvaira ! Béke után keresni fogják a harctéri fény­képeket és rajzokat, hogy egy-egy emléke legyen mindenkinek erről a világraszóló háborúról. Olva­sóink figyelmébe ajánljuk, hogy a Tolnai Világ­lapja, amely néhány hét óta igazán sze­met lelket gyönyörködtető rózkarcképeket közöl lapjában, előfizetőinek egy meglepetést készít, amennyiben megiratja e világháború történetét és azt százakra menő eredeti harctéri fényképekkel és rajzokkal togja megjelentetni. Ezt a müvet, mely julius 1-én jelenik meg, tisztán csakis a lap olvasói szerezhetik meg. Plebánia-épület alapkőletétele. Örömnapja volt gyopárhalom-szentetornyai fiókegybáznak e hó 9-én. A hitközségi tagok régi vágyukat látták valóra válni a plébánia épület alapkövének ünne­pélyes megszentelése kapcsán való letételével. Molnár János esperes-plebános a hívek jelenlété­ben letett alapkőnek megszentelése után a szin- magyar hívek figyelmét felhívta arra a körül­ményre, hogy szivükben micsoda hálára vannak kötelezve gróf Széchényi Miklós kegyelmes fő­pásztoruk iránt, akinek lelkeket szerető bőkezű­ségéből épül az utolsó fillérig a díszes lelkész! lak. Örömkönnyek gyűltek a hívek szemében és áldották a gondos főpásztort, aki e felette nehéz időkben segit a 2000 lelket meghaladó fiókegy­házon s atyai szerztettel küldi meg körükbe az isteni kegyelmet közvetítő lelkipásztort. A köny- nyekben megtört napsugár a reménység szivár­ványát adta, hogy Békésmegyében egy uj plébá­nia kapja meg a lendületet a nagyváradi I. sz. megyéspüspök atyai szivének melegétől. A dobozi Vörös-kereszt egylet junius 6-án tartotta félévi választmányi ülését. Az egylet 1914 augusztus havában gróf Wenckheim Dénes- né — aki a helybeli vörös-kereszt kórház admi­nisztrációja mellett, attól teljesen függetlenül kü­lön 10 ágyas teljesen dijtalan kórházat tart fenn — gróf Wenckheim Gézáné és gróf Széchényi Autalné védnöksége, a helybeli intelligencia és a gazdaközönség lelkes támogatása mellett alakult. Az egylet 38—40 ágyra berendezett kórházát g hónapja tartja fenn és ezen idő alatt úgy a be­tegek ellátása téli ruhával, élelemmel, nemkülön­ben az erkölcsi siker és anyagi eredmény szinte páratlanul áll, mely kizárólag a helyes körül­tekintő gazdálkodási rendszernek és a helybeli uriasszonyok s urileányok ama hazafias és önfel­áldozó tevékenységének köszönhető, mivel a fő­zést kizárólag maguk végzik, egy erre a célra a múltban Fára Sándorné, jelenben pedig Má- nyoki Béláné úrasszonyok által ingyen rendel­kezésre bocsájtott »hadikonyhában«. A polgárok és nemeskelkü honleányok áldozatkészsége téli alsóruha, ágynemű és éleltnicikkekben szintén ki­fogyhatatlan volt. Ehhez járultak még azon ne­mes pénzbeli és más szeretet adományok, melyek­kel a védnökök az egyletet és kórházat szintén elhalmozták. Az egylet megalakitása óta annak vezetésével fáradhatatlan és sokoldalú tevékeny­séggel Ruszka Zoltán elnök, róm. kath. plébános; orvosi teendőket dr. Godán Ferenc községi és uradalmi orvos ; pénztárnokit pedig teljes meg­elégedéssel Fára Sándor uradalmi számvevő látja el. Nemes munkájukban értékesen támogatják a 18, majdnem 30 tagra kiegészített választmány, s ama uriasszonyok és urleányok, akik nemes buz­galommal, fáradságot nem ismer re a főzést ma­guk végzik. A választmány kiegészítette a tiszti­kart, amennyiben megválasztotta az egylet és kórház érdekében sokat buzgolkodott Vidovszky Lászlóné úrasszony!; társelnöknek, Aszalay Gyula főjegyzőt alelnökuek, dr. Godán Ferencné úr­asszonyt társalelnőkuek. Egyidejűleg megbízta a választmány Dobos Erzsiké urhölgyet a jegyző és titkári teendők ideiglenes ellátásával. Az el­nök indítványára a választmány a gazdasági ügyek vezetésére, melyet eddig oroszlán részben özv. Ruszka Istvánná látott el — kinek érdemei az egylet, s kórháztól elválaszthatatlanok, külön bi­zottságot szervezett, melynek tagjai: özvegy Ruszka Istvánná elnöklete alatt Elefánt Józsefné, Fára Sándorné, Komáromi Lajosné, Marcsek Györgyné, Szabó Elekné, Szombati Jánosné, Tré­fli Mátyásné, Weisitzky Károlyné úrasszonyok, — Ganz Ilona, Lukács Ilona, Szisz Ilona és Mariska, Trefi.1 Ilonka és Weisitzky Juliska urleányok lettek, akik egyszersmind a főzést is ellátják. Majd dr. Godán Ferencz egyleti orvos indítvá­nyára kimondotta a választmány, hogy költsé­gekre való tekintet nélkül, a beteg és sebesült katonák részére fürdőt létesít. Végül Fára Sán­dor pánztárnok ismertette az egylet eddigi mű­ködését, mely úgy erkölcsileg mint anyagilag

Next

/
Oldalképek
Tartalom