Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-06-13 / 24. szám
« Békés 1915 junius 13. képen alakult meg : elnök dr. Aigner Dezső, birák Sinka Endre, dr. Megyessy Ágoston kir. törvszóki birák, jegyző Göndör Béla kir. törv. jegyző, főmagánvádló képviselője dr. Berónyi Ármin, védő dr. Lusztig István ügyvédek. Rendes esküdtek: Liska Soma, Hursán György, Klimaj Mihály, Kocziszky Mátyás, Pukai István, Kliment Z. György, Öreg István, Darabos Mihály Csizmadia János, Bihari István, Gál Pál, Szlovák János. Pótesküdtek : Leszich Gábor, Kubina László. Kir. ügyész, minthogy főmagánvád esete forog fenn, a vád képviseletét nem vette át. A tárgyaláson a vádlott beismerte, hogy az inkriminált verset ő irta. Azzal védekezett, hogy egyrészt a verset nem szánta nyilvánosságra, bár a rendőrbiztos arra kérdésére, hogy mi célja vele, kijelentette majd jó lesz a „Dongó“-ba, másrészt azzal is védekezett, hogy a vers csak véletlenül tartalmazza a Tódor keresztnevet, bár igaz, hogy azt a Gubás Tódorral való előző napi össze- veszós hatása alatt irta Egyébként a verset tőle Elek István detektív vette el és ő tétette közzé a Dongóban. Péter József rendőrbiztos kihallgatása, valamint a katonai szolgálatot teljesítő Viszt Konrád, Mészáros Sándor és Elek István detektív tanuk felolvastatott vallomása szerint azonban a versnek Gubás Tódorra vonatkozása felismerhető volt. Á bizonyító eljárás befejezése és a perbeszédek elhangzása után melyek során a főmagánvádló képviselője hangoztatta, hogy a megsértett főmagánvádló idősebb tisztviselő, a ki hivatali kötelességét mindenkor becsülettel teljesítette és méltatlanul érte őt a fiatal vádlott által készített vers gunyja, az esküdtbiróság bűnössé nyilvánította Denhoff Jenőt a nyomtatvány utján elkövetett becsületsértés vétségében és ezért őt 200 K és 40 K pénzbüntetésre Ítélte, mely behajthatatlanság esetén 12 napi fogházra változtatandó át. Vádlott és védő sem- miségi panaszt jelentettek be. Junius 10-én a szándékos emberölés kísérletével vádolt Benkő Andrásnó bűnügye került tárgyalásra. A vádlott Orosházán 1914. . évi október hó 5-ón két Ízben rálőtt a férjére, aki a Várossy Lajos korcsmájának üzletveze- tőnőjóvel viszonyt kezdett. A lövések nem találtak. A bíróság tagjai voltak: Tóth Ferenc kir. törvszéki biró, birák dr. Nagy Kálmán kir. járásbiró és dr. Megyessy Ágoston kir. törvszéki biró, jegyző Szamborovszky Dezső joggyakornok, közvádló dr. Konrád Ernő kir. ügyész, védő dr.Kohn'Mór ügyvéd. Az esküdtbiróság Benkő Andrásnét felmentette. — A kir. ügyész semmiségi panaszt jelentett be. Junius 11-én az esküdtbiróság a gyilkosság kísérletével vádolt Szilágyi Eszter bűnügyét tárgyalta, aki Öcsödön 1914. óv december hó 30-án Dezső Benedeket hasba lőtte, mert előző udvarlás után őt elhagyta. A bíróság tagjai voltak: elnök Aigner Dezső kir. törvszóki biró, birák Sinka Endre és dr. Megyessy Ágoston kir. törvszóki birák, jegyző gróf Bolza Alfonz kir. törvényszéki jegyző, közvádló dr. Konrád Ernő kir. ügyész, védő dr. Berényi Armin ügyvéd. Rendes esküdtek : Domokos Benedek, Klimaj Mihály, Kliment Z. György, Gál Pál, Szlovák János, Darai János, Bandhauer György, ifj. Ravasz István, Kubina László, Püski István, Pásztor János, Kovács Lajos. Pótesküdtek: Hursán György és Kovács János. Az esküdtbiróság Szilágyi Eszter vádlottat bűnösnek találta és 14 napi fogházra Ítélte. Nyílt-tér. Másolat : Téves gyanúsítás : A vád az hogy Czógényi István kereskedő segéd 21 éves ref. gyulai születésű és lakos ellen. indított vád az, hogy 1914 év november hó 11-ik napján délelőtt Gyulán Gróh István fakereskedőhöz elment azon célból, hogy édes anyja részére fát rendeljen, innen eltávozott dél fele Gróh István esteli elszámolásánál és zre vette, vallomása szerint, hogy 119 kor. 40 fill, hiányzik s ennek gyanújára Czégényi Istvánt letartóztatta. Mivel bűnösnek nem találtatott, a kir. Törvényszék a következő felmentő Ítéletet hozta. B. 1439—4. 1915 sz. ö Felsége a király nevében ! A gyulai kir. törvényszék, mint büntető felebbviteli bíróság lopás vétsége miatt Czégényi István kereskedő segéd gyulai lakos ellen indított bűnügyet, melyben a gyulai kir. Járásbíróság sz. 1915 évi február 24 napján 1914. B, 358/5 sz. alatt ítéletet hozott, a közvádló részéről vádlott felmentése miatt használt és Írásban nem indokolt fe- lebbezés következtében Tóth Ferencz kir. törvényszéki biró mint elnök Weiman Viktor kir. törvényszéki biró és dr.’ Megyessy Ágoston törvényszéki biró, mint jegyzőkönyvvezető részvételével dr. Konrád Ernő kir. ügyésznek, mint közvádlónak és dr. Berényi Armin ügyvéd mint védőnek jelenlétében Gyulán 1915 április hó 3 napján megtartott nyilvános tárgyaláson vizsgálat alá vette és még meghozta a következő Ítéleteit. A kir. törvényszék mint büntető felebbviteli bíróság a kir. Járás bíróság Ítéletét indokai alapján helyben hagyja kir. Törvényszék, mint büntető felebbviteli bíróság, Gyulán 1915 évi április hó 3 napján Tóth sk kir. törvényszéki biró elnök dr. Megyessy sk. előadó (Ph.) Színészet. Az elmúlt héten néhány telt házat vonzott ha premier volt, vagy ha Almássy játszott. Bizony még ennél is jobban kell pártolnunk szin- művészetünket, hogy az meg ne bánja gyulai kirándulását. A háborús időknek nem szabad emlékezetes nyomot hagyni abban a meghitt viszonyban, mely a közönséget és ezt a kiváló társulatot összeköti. Mert ők mindig becsületesen teljesítették kötelességüket, most is teljesitik. Ugyanezt.kívánja a becsület a város közönségétől is. Junius 5-én, szombaton A vörös ördögök háborús alkalmi játék tette lelkessé a színház közönségét. Minden képben egy-egy pompás háborús jelenetet láttunk, a mi hires huszárjainktól : akiket a muszkák félelme vörös ördögöknek nevezett el. A tartalmas, tanulságos, lelkesítő jelenetek egymást követő sorozatában szereplő színészeink mindannyian nagy hatással játszottak. De különösen tetszett a III. képben előadott nagy kabaré, melyet Solymossy igen kedvesen és ügyesen előadott módon konferált olyan rossz viccek kíséretében, melyeknek elmondására kizárólag neki van privilégiuma és bátorsága és megbocsátani csak neki lehet. A kabaré számai között első helyen kell megemlíteni Almássy Endre előadását, aki remekül sza valta Gyóni Achim Géza poémáit. A szerző a gyóni ref. papnak a fia, ki mint katona, a harctérről küldi haza hatalmas szárnyalásu verseit. E verseket a Hadsegélyző bizottság adta ki (már Gyulán is kaphatók Dobay könyvárusnál) s bennök eddig még nem is sejtett kincseket birunk. Déry Rózsi, Hilbert Janka, Ocskay Kornél énekszámai és Kórmendy szavalata mind egy-egy hálásan fogadott eseményei voltak a nagy kabarénak. Kohán Klára igen kedves jelenete, pompás éneke és tánca mellett Záborszky „Tökmagka“ mint Solymossy nevezte — adott elő megtapsolt táncokat. Az előadás Vilmos császár, Ferenc József megjelenítése mellett rendkívül hatásos tableaux-val végződött, miközben a közönség állva énekelte el a Hymnust. Néhány év előtt nagy sikere volt a német Beyerlein Takarodó cimü katonadrámájának, amely annak idején nálunk is többször került szinre. Most pár évi pihentetés után, talán éppen a német katonák iránti szimpátiából, újra elővette a társulat A megrázó drámai cselekmény egyetlen nőszerepét Volkhard Klárit Nagy Erzsi játszotta meg. Az egyébként tehetséges színésznő, bár nagy igyekezettel akarta beleélni magát a vak szerelmében mindenét feláldozó leány alakjába, ez nem mindenütt sikerült neki. Különösen nem sikerült a harmadik felvonás nagy jeltnetében, ahol partnere Matány Antal (Lauffen hadnagy) sem tudott érvényesülni. Olyan roppant hidegvérrel és kifejezéstelenül állott a meggy alázott leány atyjának fegyvere előtt, mint aki bizonyos benne, hogy nem fog reá lőni. Szegho Endre (Volkhard őrmester) elsőrangú volt, úgyszintén Körmendi (Helbig káplár) is. Ferenczi Frigyes aki rendezői tisztsége dacára, az idei szezonban ambícióval vállal színpadi szerepeket is, olyan eredeti buta alakot csinált a kutyamosóból, hogy bátran szabadalmat kérhet reá. Igen mulatságos figura volt. Kisebb szerepben Almássy Endre, Sümegi, Ungvári és Szilágyi jól megállották helyüket. Az eddig csaknem minden szezonban lejátszott Drótostót kedden este nem váltott ki nagy érdeklődést^ mert ismét kevesen látogatták a színkört. Pedig az előadás az elsőranguak közé tartozott. Lehár pompás muzsikája nem tévesztette el hatását ezúttal sem, habár az énekszámokat nem a megszokott katonazene, hanem csak Kovács Mihály karmester művészi zongorajátéka kisérte. Amellett a darab olyan operett, amelynek még jó meséje is van s ennél a tulajdonságánál fogva is számot tarthat az érdeklődés lekötésére. — Solymossy mulatságos Pfefferkornját már máskor is igaz élvezettel láttuk, a női szereplők közül Déry Rózsi (Zsuzeka) a falusi tudatlan tótleány alakítását utolérhetlen tökéletességgel alakította. Hilbert (Mici) graciózusan előadott énekszámaival aratott szép sikert. A szép Koháry Klári huszárönkéntesi uniformisában igen fess volt. A férfiak közül Ocskay Kornél (Jankó) hatalmas, csengő tenorját ismét élvezettel hallgattuk. Kitűnő volt Fekete Jenő (Günther bádogos) a szónokló szociálista képviselő alakításában, Ungvári az őrmester karakterisztikus megjelenitésével és kisebb szerepeikben Sümegi, Miklóssy, Szilágyi, Ferenczi és Matány. Külön kell megemlékeznünk a kis Szabó Viliről, a társulat gyermekprimadonnájáról, aki már egészen otthonosan mozog a színpadon. Záborszky Mariskával (Jankó) az előjátékban előadott hangulatos énekükért meleg, tapsokban részesültek. Szerdán este a Papa kedvence bohózat bemutatója volt Harsogó kacajok, vidám nevetgélés igazolták Engel és Horst német szerzők kiváló bohózatának nagy diadalát A kis számú közönség lázas érdeklődéssel figyelte a kiváló bohózat minden egyes jelenetét és hangos kacajok igazolták, hogy a közönség elértette a kitűnő humorista irók minden egyes ötletét. Pajzán jókedv uralkodott a nézőtéren, ami különben a színpadra átragadt A címszerepet alákitó Déry Rózsit (Cloclo) most láttuk először társalgási szerepben és megállapíthatjuk, hogy rendkívül kedves volt, épugy, mint az operett-világban. Mellette még Miklóssy Margit (Meluzina),. Solymossynak (Cornichon) és Gazdy Arankának (Angela) volt figyelemre méltó része a tótágast álló cselekmény bonyolításában és a mulatságos darab sikerre vitelében. Kitűnőek voltak epizód szerepeikben Kórmendy, Matány és elsőrangú volt Kohán Klári, Sümegi és Szeghő. Az előadás pattogó, gyorsan pergő volt. Egészben véve már