Békés, 1915. (47. évfolyam, 1-52. szám)
1915-05-16 / 20. szám
1915. május 16. Békés 3 — 51,146 K pedig időleges segélyezésekre fordittatott. A szegényházban elhelyezettek élelmezése ellen és a velük való bánásmód ellen panasz nem fordult elő. A jelentés végül az időközben elhalt megyebizottsági tagokról, valamint a vármegyei tisztikart, a sebesülten hadifogságba jutott Veres József aljegyzőnek elhalálozásával újabban ért fájdalmas veszteségről emlékezik meg. A közigazgatási bizottság ülése. (május 10.) Békésvármegye közigazgatási bizottsága május rendes havi ülését f. hó 19-én tartotta. Kéry Gyula főispán hivatalosan való távolléte miatt — Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt. Az ülésről a tisztviselő tagok közül csupán a kir. ügyész hiányzott, mig a választott bizottsági tagok közül négyen maradtak távol. Az ülés lefolyása még a szokottnál is egyhangúbb volt ; mindössze két tárgynál volt felszólalás az egész ülés folyamán. A drágaság enyhítése tárgyában a közigazgatási bizottság részéről a ministerelnök és a kereskedelmi minister- hez intézett felterjesztésre adott leiratok kapcsán dr. Török Gábor tett kérdést, hogy abban a tekintetben tett a minister valamelyes intézkedést, hogy a közélelmezésre az egyes községek részére kiutalt gabona elsősorban az illető községekben rekvirált mennyiségből boesájtassék rendelkezésre. Az alispán válaszolva a kérdésre, kijelentette, hogy ebben a tárgyban legutóbb az a ministeri rendelkezés érkezett, hogy a tengeri szükségletnek kiutalása tekintetében utasittatott az országos gazdasági bizottság, hogy a szükséglet elsősorban az illető községben zár alá vett mennyiségből biztosítandó. A búza szükséglet kiutalása tárgyában már idejét múlta az ily irányú intézkedés, mert a vármegye búza szükséglete majdnem egészben ki vau utalva. — Megjegyezzük, hogy a vármegye alispánja annak idején saját hatáskörében több ízben kérte, hogy a búza szükséglet is a vármegye községeiben zár alá vett meny- nyiségből biztosíttassák, de ennek a kérelemnek eredménye csak annyiban volt, hogy a vármegye — Nem ért ám ez egy szót se magyarul — világosította Péter az asszonyt. — Nem ? — Nem a! Azaz hogy egyet tud má. — Mit? — Azt, hogy ki vagyok én, én . . . S Péter ütögette a mellét. A gyerek kibökte. — Apám ! — Látod!? — örvendezett Péter. — En- göm má’is apjának hi! Tégöd is e’vállal majd. Möglásd. Má’ tanítottam is rá, de még annyira nem fordul a nyelve. Hanem az ű nevire má’ ért. — Hogy hijják ? — Petinek . . . — Peti . . . Pétörke . . . — Én adtam neki. Mondok viselje az apja nevit. Má’ mint az enyimet. • Aztán nagy boldogan hozzátette! — Jó magyar gyerököt nevelünk belűle, ha te is úgy akarod. Látod má’ a magyar lán- gostu’ nem idegönködik! — Hát csakugyan a mienk . . . ? A mi fiunk ? S Julis asszony belsejét egyszeribe nagy melegség járta át. A szive tájéka megoizsergett. Olyas valami kimondhatatlan jót érzett, amit még soha. Nincs a világnak az a kalárisa, az a pillangós papucsa! Odafutott a gyerekhez, fölemelte, karjaira vette, magához szorította. — Fiam, — suttogta a fülébe s beszaladt vele a házba. búza szükségletét nem idegen vármegyéből, hanem Békésvármegyéből, annak illetőleg különböző járásaiból utalta ki a minister. A másik tárgy, amelynél felszólalások történtek, az árvaszéki elnök azon bejelentése volt, nogy Békés község segéd gyámja elvonatott a tulajdonképeni feldatától és az elöljáróság által beosztatott a segélyezési ügyosztályba anélkül, hogy erre nézve illetékes részről az engedély kikéretett volna. Az árvaszéki elnök azt kérte, hogy a segódgyám visszarendeltessék a gyámi hivatalba, annál inkább, mert a jelenviszonyok között a kiskorúak és gondnokoltak érdekeinek felügyelete fokozottabb munkásságot és éberséget igényel, mint rendes körülmények között. Az árvaszéki elnök kérelmét dr. Török Gábor támogatta és a visszarendelést különbeni fegyelmi eljárás terhe mellett kívánta meghagyni. Ezzel szemben Morvay Mihály amellett volt, hogy mivel a segélyezési ügyek rendes és gyors elvégzése igen fontos feladatot képez, amelyre megfelelő erő nincs a községben a bizottság a visszarendelés kérdésében csak a háború után intézkedjék. Az alispán hozzászólása után, aki a helyzetnek nehézségeire és rendkivüliségére utalt, a bizottság többsége amellett volt, hogy a segédgyám visszarendelése kérdésében ezúttal nem kivan határozni. A tárgysorozatnak számra nézve is kevés, de jelentőségre sem fontos többi tárgyai rövid idő alatt észrevétel nélkül tárgyaltattak le, úgyhogy, a teljes ülés már 10 óra után véget ért. A bizottság ülését Ambrus Sándor alispán d. e. 9 órakor megnyitván, elsősorban bejelentette, hogy a vármegye főispánja hivatalosan távol lévén, ennélfogva nem elnökölhet. Az ülésen jelen voltak: Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt, dr. Daimel Sándor főjegyző, Sárossy Gyula árvaszéki elnök, dr. Z'óldy Géza főügyész, dr. Z'óldy János főorvos, Zádor Mór kir. pénzügyigazgató, AMArSándor kir. tanfelügyelő, Horváth Béla államépitészeti hivatali főnök, Holló György gazdasági felügyelő. A választott bizottsági tagok közül Dombi Lajos, Haviár Dániel, dr. Ladies László, Morvay Mihály, Var- ságh Béla és dr. Tárók Gábor. Az ülés első tárgya az alispáni jelentés volt, amely a törvényhatósági főállatorvos jelentésével együtt, észrevétel nélkül tudomásul vétetett. Az alispáni jelentés a következő:. A közbiztonsági állapotok általában kielégítőnek mondható. A személybiztonság 24 esetben volt veszélyeztetve, ezek közül volt 6 könnyű és súlyos testi sértés, 4 könnyű, 1 súlyos és 1 halálos baleset, 2 hatósági sértés és 6 öngyilkossági eset. A vagyonbiztonság 39 esetben' zavartatott meg és pedig : 30 kissebb-nagyobb lopás, 1 rablás, 1 sikkasztás, 1 jogtalan elsajátítás és 5 tüzeset áltál. TJgy a személybiztonság, mint a vagyonbiztonság esetei vizsgálat tárgyává tétettek; szükség esetén azok elkövetői ellen az eljárás, ■ illetve a nyomozás folyamatba tétetett több esetben eredménnyel, néhány esetben még folyamatban van. A külső mezőgazdasági munkák közül az árpa, zab, répa vetésével és aszatolással foglalkoztak, s a dombosabb földeken megkezdették a tengeri vetését is. Az őszi búza vetések fejlődésére az időjárás igen kedvező volt, sok helyen olyan sürüek, hogy legeltetni kell juhokkal. A laposabb búza földeken még ma is viz áll, ennek következtében a vetések ily helyeken kisárgultak, kivesztek. A kikelt tavaszi árpa és zab vetések jók, erőteljesek: laposabb helyeken a felgyülemlett eső és talaj viz a tavaszi vetésekben is nagy károkat okozott: különösen a gyulai, szeghalmi, gyomai (csudaballai rész) és a szarvasi járásokban. A járásokban a viz által okozott károsodás, a bevetett területnek 10 százalékára lehet becsülni. Mesterséges talarmányok (lucerna, lóhere) igen jól fejlődtek, első kaszálásuk előreláthatólag jó és bő termést fog adni. A hó végén kihajtották a legelőre az állatokat kedvező időjárás folytán a fü növés erőteljes, igy a kihajtott állatok elegendő és megfelelő táplálékot találnak. A korai gyümölcsfák elvirágoztak, későiek most vannak virágzásban. A munkásviszonyok tekintettel a rendkívüli viszonyokra kielégítők, a tavaszi munka serényen minden fenakadás nélkül folyik. A napszámbérek elég magasak 1 K. 60 f. — 3 korona között váltakoznak. Ipar és kereskedelem terén nem hogy len- dület mutatkozna, hanem a hosszan tartó háború hatásaként az általános pangás még mindenütt észlelhető, sőt visszafejlődés is látható. Az utak még mindég nehezen járhatók, e téren azonban a helyzet hónap végi száraz időjárás következtében javulóban van. Arvizveszede- lem e hóban is mutatkozott, éber őrködés azonban a veszedelmet elhárította. Tudomásomra jutott, hogy a munkát vállalt államsegélyben részesülő egyének segélye több helyen leszállittatott. Mivel a ministerelnök ur úgy intézkedett, hogy a segélyezettek munkájából származó jövedelem a segély megvonására — tehát csökkentésére sem — szolgálhat okul, felhívtam a járási főszolgabirákat, jelentsék be, hogy ily nemű téves intézkedések, mely helyeken történtek. A jelentések vétele után sürgős intézkedés fog tétetni az ily alapon leszállított segélyeknek újbóli helyreállítása — illetve folyósítása iránt, természetesen a beszüntetés illetve leszállítás idejétől felmerülő segély külömbözet kiutalásával kapc oiatusan. Mint közérdekű eseményt e helyütt említem még meg. hogy a Békéscsaba községnél megüresedett adóügyi jegyzői állásra egyhangúlag Horváth István rendőrfőbiztos választatott meg. Dr. Z'óldy Jáno3 főorvos az 1915. évi április havi jelentése szerint a közegészségügyi viszonyok általában kedvezőtlenek voltak, az előző hónapokhoz viszonyítva annyiban rosszabbak, hogy a heveny ragadós bajokban történt megbetegedések száma 140-el volt több. Az egyes szervek megbetegedését és lefolyását ^illetőleg, leginkább a légzőszervek hu- rutos bántalmai fordultak elő. A leggyakoribb halál oka a tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult : 1. diphtheria 25 megbetegedésnél 7 halálozással 2. vörheny 128 » 21 » 3. kanyaró 195 » 7 » 4. hasi hagy. 52 > 4 » 5. sz.-köhögés 1-- » 6. báránvhimlő 1--- > 7. kiütéses tífusz 1 — > 8. gyerm. ágyi láz 1 S>-- » 9. visszatérő láz 1 2>-- » ös szeg : 393 40 10%» Amint a fentebb kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a kanyaró volt uralkodó. Lefolyása szelídnek mondható, mert a halálozási százalék 3 volt. Némileg emelkedett a hasi hagymások száma a harctérről érkezett katonák révén, mig a diphte- riásokké s a vörhenyeseké csökkent. A kiütéses tífuszt Soczó Elek egészségügyi katona hozta be Máramarosszigetről Endrődre. — A beteg azonnal elkülönítetett, a Vida-féle szegényházban ápolt többi betegektől s ezek utóbbiak 21 napi zár alá helyeztettek. Soczó Elek meggyógyult, újabb esett nem lépett fel. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 269 hullán 3 esetben, orvostörvényszékit pedig 8 könnyű és 1 súlyos testi sértés esetben.
